Népszava, 1915. november (43. évfolyam, 367–396. sz.)

1915-11-01 / 367. szám

Az oroszországi és galíciai harcok Keletgaliciában támadnak az oroszok. Át akarnak kelni a Strypán. — Carto­rijsk körül újra tért hódítottak a szö­vetségesek. — 150 oroszt fogtak el. — Hindenburg csapatai kiűzték az oroszo­kat Plakamenből. — Az oroszok „vé­gig" akarják küzdeni a háborút. Néhány heti tétlenség után az oroszok Keletgaliciában újra fokozott buzgalom­mal kezdtek a hadműveletekbe. Tüzérsé­gük heves tüzelést indított a szövetségesek Strypa-menti állásai ellen. Egy helyen az oroszok kísérletet tettek arra, hogy átkel­jenek a folyó nyugati partjára. Kísérletük azonban meghiúsult. A Styr mentén a szö­vetséges hadseregek támadása mindegyre előrehalad. Az oroszok ellentámadásokban igyekeztek ugyan visszahódítani az elfog­lalt állásokat, de eredmény nélkül. Szombaton jelentette a német hadveze­tőség, hogy Hindenburg csapatai az oro­szok ismételt támadásával szemben a Ri­gától 22 kilométerre fekvő Plakamennél a Missa folyó déli partján lévő főállásba vonultak vissza. Az oroszok azonban nem sokáig élvezhették apró győzelmüket, mert a vasárnap­ kiadott német jelentés szerint már arra kényszerítették az oroszokat, hogy Plakamen helységet kiürítsék.­­ .Megemlítésre méltó Goremykin orosz miniszterelnök kijelentése, amely szerint Oroszországot nem kötik Franciaországgal és Angliával olyan szerződések, amelyek arról szólnak, hogy csak közösen köthetnek békét. Vagyis Oroszország különbékét is köthet, ha akar. De — hangsúlyozza a mi­niszterelnök —, az orosz nép végig akarja folytatni a háborút. Ez ,a megállapítás ugyan meglehetősen tág értelmű, mert bi­zonyára minden hadviselő nép végig akarja folytatni a háborút, sőt igen való­színű, hogy a legtöbbje nagyon is sze­retné, ha mér, a háború végére értünk volna. * * f Ujabb harcok a Strypa mentén. (Hivatalos jelentés: Kiadták 1915 októ­ber 31-én.) Az ellenség a Strypa harcvonalunk ellen tegnap újra fokozott tevé­kenységet fejtet­t k­i. Az orosz tüzérség a harcvonal ellen különböző szakaszokon erősen tüzelt és egy helyen az ellenség arra irányuló ki­sérletet is tett, hogy a Strypán átkel­jen, de ezt tüzünkkel meghiúsí­tottuk. Lucktól délkeletre újra­­ e­lőttünk egy orosz repülőt. Támadásaink Cartorijsktól nyugatra lépésről-lépésre tért hódí­tanak. Erős orosz ellentámadásokat vertünk vissza. Északkeleten ezen kívü­l nincs újság. Hof­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az oroszokat kiűzték Plakamenből. (Berlin, október, 31.)­­A nagy főhadi­szállás közli: Hindenburg tábornagy hadcsoportja: Központosított tüzünk arra kény­­­szerítette az oroszokat, hogy Plaka­men helységet a Missa északi partján ismét kiürítsék. Lipót bajor herceg tábor­nagy had­csoportja: A helyzet változatlan. Linsingen tábornok had­csoportja: A Cartorijsktól nyugatra intézett támadás elérte azt a vonalat, amely a komarovi magaslat keleti szélétől a Podgacietől keletre levő területig hú­zódik. A hatalmunkba kerített álláso­kat az oroszok ismételt éjjeli támadá­saival szemben, részben elkeseresedett harc árán, megtartottuk. Mint­egy 150 oroszt fogtunk el, akik 11 kü­lönböző ezredhez tartoznak. A legfelsőbb hadvezetőség. Az oroszok és a különbéke. (Berlin, október 31.) Goremykin miniszter­elnök kijelentette a „Petit Parisien" péter­vári levelezője előtt, hogy Oroszországot nem kötik Franciaországgal és Angliával olyan szerződések, amelyek szerint a háborút kö­zösen kell viselni és hogy ne lehessen más békét, mint­­ közös békét kötni. Az orosz nép a háborút egyöntetűen végig akarja folytatni. A fegyverkezés nehéz kérdése már legközelebb kedvező megoldást nyer. Na­ponta szaporodnak segélyforrásaink és na­ponta szerelünk föl új katonákat. Közeleg a pillanat, amikor Oroszország több millió embert fog a frontra kü­ldhetni. NÉPSZAVA , 1915 november 1. Az olasz háború. Az olaszok mindenütt megismételték támadásaikat.­­ De mindenütt vére­seit visszaverték őket. " Az olasz harctéren semmi különösebb nem történt. Az olaszok tovább támadnak, itt-ott elkeseredett harcok folynak, de a monarchia főhadállásai még mindenütt a védőcsapatok birtokában vannak. * * Az olaszok tovább támadnak. (Hivatalos jelentés. — Október, 31.) Az olaszok tegnap is megismételték támadásaikat a tolmeini és görzi hídfők ama pontjai ellen, amelyek eddig is a leg­hevesebb harcok középpontjában voltak, valamint a doberdoi Karszt-fensik több pontja ellen is, így újra elkeseredett közelharcok fejlődtek ki, amelyek több ponton éjjel is tovább folytak, de minde­nütt azzal végződtek, hogy csapataink állásaink birtokában marad­tak. A tiroli harcvonalon, a Tonale-szaka­szon, ismét véresen vertük vissza az ellen­ség támadásait. A Col di Lanán levő erődítéseink elő­terében csönd állott be. Mint mindenütt, úgy itt is birtokunkban van a főhadállás. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. l Giolitti az olasz királynál. (Bécs, október 31.) Tízezer számra szállít­ják Itália déli városaiba az olasz sebesülte­­ket. Olaszország közvéleménye, dermedő ag­godalommal szemléli Cadorna harmadik of­fenzíváját, amely annyi vérbe került, de egy lépéssel se tudta előre vinni az olasz főve­zér célját. Az utca hangos agitátorai elné­multak, a nép bizalommal néz a szocialista képviselőkre, akik a békét követelik és re­ménykedve fordul Giolitti felé, akinek mér­sékelt politikáját olyan borzasztóan drága tanulságok igazolják. Ebben az izzó at­moszférában üdítőleg hat az olasz közvéle­ményre a hír, amelyet Turinból jelentenek. hogy a király magához hivatta Giolitti volt miniszterelnököt. A béke barátai újra re­ménykednek és a közeljövőben nagyjelentő­ségű eseményeket várnak. Lehetségesnek tartják, hogy Delcassé és Viviani bukása után Salandra és Sonnino is elveszítik pozí­ciójukat. Velencében elpusztult 22 ház. (Hamburg, október 31.) A „Neue Hambur­ger Zeitung" jelenti Luganoból. Velencéből érkezett utasok beszélik, hogy a legutóbbi osztrák-magyar légi támadás borzalmas pusztításokat vitt véghez Velencében. 22 ház elpusztult, ezek közül 7 katonai célokra szol­gált. Cáfolják az olasz békét. (Bécs, október 30.) Noha az egész mon­archia egységes hangulata és az egész osz­trák és magyar sajtó hangja az olasz há­ború kezdete óta nem hagy fönn kétséget ily gondolat visszautasítása dolgában, kül­földön mégis tendenciózus híresztelések me­rülnek föl oly irányban, mintha Ausztria-Magyarország hajlandó volna az olasz ki­­rályságnak a békekötés alkalmával vagy ké­sőbb bizonyos területeket átengedni. A cs. k. távirati irodát illetékes helyről fölhatalmazták, hogy az ilyen képtelen hí­reszteléseket a leghatározottabban megcá­folja. német-angol-francia harctér. * Német sikerek Arrasnál és a Cham­pagneban. — Ezernégyszáznál több foglyot ejtettek, négy géppuskát és há­rom aknavetőt zsákmányoltak. A nyugati nagy - offf­enzíva összeomlott a németek szilárd ellenállásán. Az offenzíva eredménye olyan csekély, hogy nem ér föl a hozott óriási áldozatokkal. Most azonban még ezek a kis eredmények is veszedelem­ben forognak. A németek egymásután fog­lalják vissza azokat az állásokat, amelye­ket a legutóbbi négy támadás alkalmával kénytelenek voltak föladni. A legutóbbi napon a németek két helyen értek el jelen­tősebb sikert: Arra­stól északra és a Cham­pagneban. Neuvillenél a németek egy kilo­méternél nagyobb francia állást foglaltak el, miközben kétszáz foglyot ejtettek, négy, gépfegyvert és három aknavetőt zsákmá­nyoltak. A Champagneban a németek Le Mesnilnél egy állásukat elvesztették, de Tahurenél egy fontos magaslatot foglal­tak el és ezerkétszáznál több foglyot ejtet­tek. * * Ezernégyszáz francia fogoly. Német hivatalos jelentés. (Nagyfőhadiszállás, október 31.) Neu­villétől északkeletre bajor csapatok 1100 méter kiterjedésben elfog­lalták a franciák állását Mint­egy 200 foglyot ejtettek, 4 puskát és 3 ak­navetőt zsákmányoltak. Az ellenség ellen­támadását este visszaverték. A Cham­pagneban, Le Mesniltől északra, egy messze kiszögelő árokrész az október 30-ra virradó éjszaka az ott álló századok ellen intézett túlerős támadás folytán a franciák kezébe került. Tahure mellett délután csapataink támadtak és rohammal elfoglalták a Butte de Tahure-t (192. magaslat), a helység­től északnyugatra. A harc egész éjszakán át tartott. 21 francia tisztet, közöttük két zászlóaljparancsnokot és 1215 főnyi le­génységet fogtunk itt el A legfelsőbb, hadvezetőség.

Next