Népszava, 1915. december (43. évfolyam, 397–427. sz.)

1915-12-01 / 397. szám

1915 december 3. NÉPSZAVA vissza. A montenegrói határon, Mitrovi­cától délnyugatra, osztrák-magyar csapa­tok megtámadtak egy szerb utóvédet és 210 foglyot szedtek el tőle. A bolgárok a prizreni völgykatlanhoz közelednek. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Prizrent elfoglalták.­ ­ (A „Magyar Távirati Iroda" jelenti Ber­linből. A nagy főhadiszálls közli november 30-án délelőtt.) Hildáiknál, Mitrovicától délnyugatra, Kövess tábornok hadseregének részei ellen­séges erőket visszavetettek. Itt és a Sitni­cától nyugatra, Gallwitz tábornok hadsere­gének csapatai összesen mintegy 1000 ha­difoglyot ejtettek. Bolgár haderők november 28-án elfog­lalták Prizrent, több mint 3000 szerbet elfogtak és 8 ágyút zsákmányoltak. A legfelsőbb hadvezetőség,­ ­Prizren (Priszren) a hajdani koszovói tö­rök vilajet székhelye Felsőalbániában, 10.000 lakossal. Nagyon fontos útcsomópont. Lakosai nagyrészt mohamedán albánok. A szerbek a balkáni hadjárat során megszállták.) A bolgár hivatalos jelentés. A­ „Magyar Távirati Iroda" jelenti : Pancse Dorev budapesti bolgár főkonzul a következő táviratot kapta Radoszlavov miniszterelnöktől: Hivatalos jelentés a november­ 28-ik­i hadműveletekről : Prizren irányában csapataink tovább üldözik a szerbeket, akik nagy rendetlen­ségben vonulnak vissza Montenegró felé. "A Prisztina és Prizren felé vezető út katonai tárgyakkal és hadianyaggal van tele. Ez útt mindkét oldalán számos el­hullott lovat és ökröt lehet látni, cserben­hagyott automobilokat, megrongált kocsi­kat, Suk­areka körül pedig jelentékeny mennyiségű fölgyújtott muníciót és meg­semmisített ágyút és szekereket, amelyek mind már csak romoknak tekinthetők. Egy műszaki század összes pontonjait és hadiszerkészletét az útán hagyta. Mindez azt bizonyítja, hogy a szerb hadsereg maradványai nem egyebek többé bolyongó tömegeknél. E nap folyamán 2200 foglyot ejtettünk, 16 ágyút, 22 láda muníciót zsák­mányoltunk. A déli arcvonalon a hadműveletek reánk nézve kedvezően folynak. Csapataink no­vember 26-án elfoglalták Kicsevót, ma, pedig Krusevót. A szerbek e területen már csak kis, elszigetelt különítményekkel operálnak, amelyek semmi összefüggésben nincsenek magasabb parancsnokságaikkal. A Drna felső folyásánál operáló csapataink átkeltek a folyón és hatalmukba kerítették a hidakat és az utakat, amelyek Monasztir felé vezetnek. A többi arcvonalon nincs újság. (Krcsevó város Monasztirtól északra, mint­egy 13.000 lakossal, — Kicsevó innen északnyu­gatra.) A szétvert szerb sereg. (London, november 30. — Reuter.) Mint a "Daily Telegraph" Athénből e hó 28-áról je­lenti, Vassics szerb ezredes a Prizren mel­letti frontról ezt táviratozta: Elhatároztuk, hogy Skutariba és Duraz­zoba vonulunk vissza. A szerb csapatok elő­védje már átlépte az albán határt. Ami fegy­vert magunkkal nem vihetünk, azt megsem­misítjük. Vassics minden reményről lemon­dott arra nézve, hogy Monasztirt megment­heti, mert az ellenség oly haderővel rendel­kezik, amely ötször erősebb, mint a szerbeké. A várost már kiürítették. Az angol konzul is távozott onnan és Florinába ment. Egy bolgár csapatrész megszállta a Cérnán át vezető hidat, Monasztirtól négy mérföld­nyire. Azt hiszik, hogy a bolgárok november 28-án elérik Kenalyt, miáltal elvágnák a görög határ felé vezető gautat. Francia jelentés a szerb harctérről. (Páris, november 30. — Havas.) Szalonikiből jelentik: A szövetségesek frontján nem történt változás, mert a legutóbbi két napon sűrű hó gátolta a hadműveleteket. 26-án kisebb harcok voltak a bolgár és francia előőrsök között. A szerbek a Szandzsákból való visszavonulá­suk alkalmával jelentéktelen veszteséget szen­vedtek. Prileptől délre a bolgárok megtámadták a szerbeket és visszavonulásra kényszerítették, de nem üldözték őket. Nagyon kétséges, hogy a bolgárok a szerbeket üldözni fogják-e, mert az utak nagyon rossz állapotban vannak és a hegyi utak a korai tél miatt használhatatlanok. A tél a Balkánon sokkal hamarabb állott be, mint rendesen. Nem lehetne csodálkozni azon, ha a hadjárat hosszabb időre megszakadna. Szalonikiben szombaton havazott. Ez megle­petést okozott, mert Szalonikiben nyolc év óta nem havazott. Angol katonaság és élelmiszer állandóan érkezik Szalonikibe. (Az Havas-ügynökség jelenti). A szerbeket Monasztirnál nem támadták meg. E város és Kalkanderen között a havazás akadályozta a hadműveleteket. A krusevói hadállás változat­lan. Úgy látszik, hogy a szerbek a Prileptől délre fekvő területen foglaltak állást. A min­den talpalatnyi földet hősiesen védelmező szerb hadsereg helyzete nagyon kritikusnak tekint­hető. Megbízható közlések szerint német had­erők mentek Bulgáriába, hogy az országot az orosz támadás ellen megvédelmezzék. Nikita kiáltványa. (Bécs, november 30.) A „Fromdenblatt" közli Nikita király kiáltványát, amelyet né­péhez intézett. A kiáltvány így hangzik: A szerb hadsereg kénytelen volt a monte­negrói hegyek közé visszavonulni. Ezentúl a két szövetséges királyság egyesült hadereje együttesen fog harcolni, hogy hősiesen gá­tat vessen az ellenség előnyomulásának. A montenegrói nép hű marad őseinek vitézsé­géhez és inkább meghal, de nem hajtja fe­jét járomba. Hatalmas szövetségeseink a nyugaton megígérték, hogy el fogják látni eleséggel a montenegrói lakosságot és a szerb hadsereget. A hegyek között bércről­bércre fogunk küzdeni, a király körül tömö­rülve, a régi hősiességgel és rendíthetetlen kitartással, amelyet az a tudat acéloz meg, hogy Montenegró és szövetségesei fogják a végleges diadalt kivívni. Oroszország a Balkánon. (Zürich, november 30.) Londonból jelenti a „Secolo": Bukarest és Szentpétervár között tárgyalások folynak arra nézve, hogy a Besszarábiában egyesített orosz csapatok engedélyt kapjanak a Románián való átvo­nulásra. Az olasz lap azt írja, hogy a négyes szövetség és a központi hatalmak között fo­lyó diplomáciai harcot Bukarestben fogják most megvívni. A legközelebbi napokban meglepő események várhatók. (Bukarest, november 30.) Az orosz követ­ségről származó jelentés szerint Kuropatkin tábornok Odesszában átvette azon csapatok fölötti fővezérletet, amelyeknek fegyvereit a cár megáldotta, elrendelvén a Bulgária el­leni támadások megkezdését. Az orosz kö­vetség igyekezik, hogy a román parlament ülésezése alatt a közvéleményt hírekkel föl­izgassa és az oroszok közeledő akcióját mi­nél nagyobb szabásúnak tüntesse föl. Ez ak­ció olyan időben fog azonban elkezdődni, hogy a parlament csak a kezdetet láthassa, de annak eredményét már nem. Orosz for­rásból azt jelentik, hogy az oroszok egyik se­rege a Dunán át fog támadni. Erre vall a Az antánt tárgyal Görögországgal. (Athén, november 30. — Havas.) Görög­országnak a négyes szövetséghez intézett vá­laszjegyzéke a legbarátságosabb hangon van tartva. Hivatalos körök a szerződést alkal­mas eszköznek tartják a függőben levő kér­dések megoldására s hozzáteszik, hogy a jegyzék minden pontban kielégitő, mert a görög népnek a semlegesség fentartására irá­nyuló óhaját is honorálja, de nem okoz ne­hézségeket a szövetségeseknek sem. A tár­gyalások tovább folynak. Görögország helyzete. (Rotterdam, november 30.) Skuladis görög miniszterelnökkel beszélgetést folytatott a „Temps" athéni tudósítója. E beszélgetés során Skuludis hangoztatta, hogy ő nem tartozik párthoz, egyedül Görögország érdekei által vezetteti magát és csak azért vállalta a kor­mányzás nehéz feladatát, hogy hazájának szol­gálatára lehessen. Skuludis hangsúlyozni kívánja, hogy a leg­utóbbi nézeteltérések csak félreértésekre ve­zethetők vissza és ezek abból eredtek, hogy tisztán teoretikus nyilatkozatoknak pozitív jelleget tulajdonítottak. Görögország súlyos állapotban van, üllő és kalapács között és a kormánynak a feladata igen kényes és vesze­delmes. Skuladis végül még ezeket mondta: „Én és az én kollégáim a semlegességet igyek­szünk föntartani, habár az ántánttal szemben való jóakaró magatartás figyelembevételével és az ántánt feladatait mi minden tekintetben megkönnyíteni akarjuk. Remélem, hogy vala­mennyi kérdés kielégítő megoldása lehetséges lesz, hogy az immár megkezdődött tárgyalá­sok eredményre vezetnek és hogy Görögország méltó lesz és marad az antant bizalmára. Tengeri harc a bolgár partoknál. (Szófia, november 30.) A „Kambana" je­lenti: Marroni közelében, az Égei-tenger bol­gár partjainál, a bolgár hatóságok el akar­tak fogni egy francia hajót, amely sót szál­lított. A franciák, észrevéve a kísérletet, bombázni kezdték a partot és végül is a saját hajójukat süly­esztették el. A hajó személy­zete bolgár fogságba került. Valamennyien négerek és egyik sem beszél franciául vagy más európai nyelven. A municiószállítás. (Bukarest, november 30.) A „Times" turn­szeverini tudósítója jelenti lapjának, hogy Orsova és Verciorova román határállomás kö­zött újra megindult a vasúti forgalom. Sőt újra megindították Orsova és Ruszcsuk között a gőzhajójáratokat is. A tudósító Turn-Szeve­rinben látta, hogy a muníciószállítmányok a Dunán Bulgária felé akadálytalanul folynak. A muníciót kis acélhajók szállítják: egy-egy 50—55 vagon rakományt foglal magában. Egy vontató hajó nyolc ily muníciószállítóhajót vontat. A szállítmányokat rendszerint egy mo­nitor kíséri. Eddig 18 municiós hajó, körül­belül 1000 vagon ment le Bulgáriába. Azonkí­vül 6 hajó tüskés drótot szállított. Azok az ak­nák, amelyeket az oroszok Verc­orova és Turn-Szeverin között leraktak, egyáltalában nem akadályozzák az osztrák-magyar flottil­lát tevékenységében, mert az aknák legna­gyobb részét már kiszedték. Lemondott a román pénzügyminiszter. (Bukarest, november 30.) A román pénzügy­minisztérium tegnap délelőtt közölte a román nagybankok vezetőivel, hogy Costinescu pénz­ügyminiszter lemondott, tárcáját azonban né­hány napig megtartja. Costinescunak, egy az antanttól fölveendő * 7 bolgár sajtóiroda által kiadott azon jelentés is, hogy a bolgár kormány jegyzéket adott át a román kormánynak, amelyben elővigyá­zatossági intézkedéseket kér a román kor­mánytól arra az esetre, ha a román-bolgár határnál harcok keletkeznének.

Next