Népszava, 1916. április (44. évfolyam, 92–120. sz.)
1916-04-01 / 92. szám
MIHI I ww -'Mwifwww* n HfflM 1916 április 1. HÉPSZAVA lódásból, a proletár írói vetélkedésből buzog föl olyan vastagon , komor, igaz életkép és nem változtat a pontosságán, ha a szívünkkel érezzük is, hogy vannak az írói céhnek olyan megszentelt alakjai, akiknek gleccserhó tisztaságát más emberfajták között hiába keresnénk . . . A kibontott, fölépített, nagy jelenet hegyében azután elénk áll a kérdés? A könyv írójának vivódása, leszámoló háborgása, szégyenkezés nélküli önviviszekciója, mindez a haragosság impozánsan hajlik át az erő magaslatihoz — a felelet így száll ki a fejezetből és érdemes ennek a zárt képnek pszichológiáját is vizsgálni, az elején ingadozás, a vezetésében félénkség, azután nekilendülés a sértődöttség, a szembeszálló szemügyrevétel, a kinyílott emberismeret izgalmaival olyan szilajságok, élethordó hevességek döbbennek elénk, hogy a legkényesebb ellenőrzés is érzi a tehetség szárnycsapásait. A nagyterjedelmű fejezettel azonkívül, hogy próbája a könyvnek, azért is foglalkoztunk tüzetesebben, mert innen jól belátjuk a területet, amerre és ahogyan az író vezet bennünket. Ha megfigyeljük az utat, ami előtte és utána van, észrevesszük, regényiró-k képesség az, aki ilyen szervesen tudja megkonstruálni sokrétű mondanivalóit. Az író erejét érezzük először mi, akik makacsul elgondoljuk, milyen vonagló, személyes izgalma lehetett a szerzőnek ez a könyv és mégis az író, az alkotás erejével, fölényesen viszi történetét, a pörlekedő sekélyességhez elsiklani nem engedi, de emberrajzoló művészettel mesevilágot teremt és még inkább érezni fogja ezt a közönség, amely a könyvben csak a képzelet ábráit akarja és e ponton, egyszerűen mondjuk, teljesen kielégül. Egyenesen meglepő, hogy Csergő, akinek eddig csak a líráját és egy darabját ismertük, milyen biztos vonalvezetéssel írta meg ezt az első regényét. Mindig friss, beszélőkedvű, sohasem unalmas, szárnyaló jelenetek után nem merev, erőszakos a völgyesebb útja, elmét, érzést állandóan nyugtalanít és a zárópontig, ahogy mondják, olvasmányos. Az alkotás passziója lengi át a könyvet és ez az öröm, szomjasság lesz a magyarázata annak, hogy makulátlan, szép részletek után szavakat, sorokat, glosszákat kapunk, amelyek többször bántóan közhelyesek, az íráskedv mohóságával a naiv szentimentalizmusokat észre sem veszi, de a regényformáló készsége ebben a könyvben oly kétségtelen, a tulajdonságai, amikkel örvényt tud fölkavarni a képzelet világában, oly szívesek, rátermettek, hogy egyenesen hisszük, ha éberséggel megtisztul a nem döntő, de gyöngítő gyöngéitől, népszerű, fölkapott regényíró lehet „A mi szívünk asszonya" írójából. Ide írjuk még külön azt is, hogy lelke, ívelése van annak a két fejezetnek, amelyek egyikében az író a főszereplő egy szerelmi utazását írja le a Garda-tóig, a másikban pedig egy bukással végződő premier képe hatalmasodik elénk" freskószerűen. Emberi, meleg könyv, amelynek metszett betűi mögött egy megszenvedett lélek kérdezősködik. Értjük és bátorítjuk. Hérész Béla. Svájci lap a párisi értekezletről. (Bern, március 31.) A „Berner Tagblatt" írja: A párisi konferencia a semlegeseknél egészen más benyomást fog kelteni, mint amilyenre a konferencia ügyes rendezői számítottak. Abból a mondatból, hogy a háborút a közös ügy győzelméig folytatni fogják, valóban a semlegesek nem az erő tudatát fogják kiolvasni, hanem e hiteles, le nem tagadható nyilatkozat alapján meg fogják állapítani, hogy melyik csoportnak bűne, hogy a háború még mindig nem ért véget. A központi hatalmak világosan és érthetően megmondották, hogy hajlandók a békekötésre, ha az ellenség a katonai helyzetet elismeri és egy békeszót hallat. Páris új kormányzója. (Páris, március 31. — Havas.) A minisztertanács ülésén Poincaré dekrétumot írt alá, amely Dubait tábornokot nevezi ki Páris katonai kormányzójává és a Páris előtt levő seregek főparancsnokává Manoury tábornok helyébe, aki egészségi okokból benyújtotta lemondási kérvényét. A német költségvetés tárgyalása. (Berlin, március 31.) A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága folytatta a külügyi költségvetés tárgyalását. A franciaországi és oroszországi német hadifoglyokkal való bánásmód dolgában fölmerült panaszokra a kormány képviselője azt válaszolta, hogy a háború első napjaitól kezdve sok történt a fogoly németek sorsának megjavítása érdekében, amihez egyebek között az ellenséges kormányokkal való igen nyomatékos tárgyalások is hozzájárultak. •MR két rohammal elfoglaltak. Hat tisztet és 322 főnyi legénységet sebesületlenül elfogtunk. A keleti parton a helyzet változatlan. Douaumont-erődtől délre a francia árkoknál rövid közelharcok fejlődtek. Az angolok légi harcokban Arras és Bathaume között három kétfedelűt vesztettek. Utasaik közül kettő meghalt. Immelmann hadnagy ezúttal immár a 13-ik ellenséges repülőgépet lőtte le. A legfelsőbb hadvezetőség. Francia és belga jelentések. (Franciaország. — Március 30. Délután 3 óra.) A Sommetől délre az ellenség heves bombázás után benyomult Vermandovlerstől nyugatra és Chaunestől északra vonalaink egyik előretolt részébe. Ellentámadással rögtön kiűztük onnan. A Maastól nyugatra a németek az éj folyamán több ellentámadást intéztek az avocourti erdőben lévő állásaink ellen. Az összes rohamokat visszavertük zárt 54 gyalogsági- és gépfegyvertűzzel, amely nagy pusztításokat vitt véghez az ellenséges sorokban, különösen az avocourti erődítések centruma előtt, ahol a a németek egész hulladombokat hagytak hátra. Malancourt mellett a németek nem kíséreltek meg újabb támadást. A Maastól keletre és a Woevreben időnként szünetelő ágyuharc. A németek St. Micieltől északra számos úszóaknát dobtak a Maas folyóba, amelyek azonban nem okoztak kárt. (Éjjel 11 óra.) Az Argonnesokban erős tüzelést indítottunk a malancourti erdő és a Fille Morte ellen. Egyik aknánk felrobbantása következtében német lövészárkok beomlottak. Egy másik akna elpusztított egy ellenséges állást a 285. magaslatnál. A Maastól nyugatra Malancourt mellett a nap folyamán tartós ágyútüzelés, gyalogsági tevékenység nélkül. A Maastól keletre a németek reggel heves támadást intéztek a Douaumont-erőd felé vezető utakon lévő állásaink ellen. A németek e támadásnál maró folyadékokat lövettek felénk. (Légi szolgálat.) Légi szolgálatunk egész napon át tevékeny volt. Repülőink egyike Domrien vidékén, a Champagneban lelőtt egy Fokkert-gépet, amely égve zuhant az ellenséges vonalak közé. Verdun vidékén vonalaink közvetlen közelében öt ellenséges repülőgépet kényszerítettünk leszállásra. Repülőgépeinket több ízben eltalálták, azonban valamennyi repülő sértetlenül tért vissza. (A belga jelentés.) Nagy tüzérségi tevékenység a belga fronton, főleg Dixmuiden szakaszán. Nyugalomra intik a francia lakosságot. (Páris, március 31.) A félhivatalos Havasügynökség fölszólítja a közönséget, hogy őrizze meg nyugalmát még abban az esetben is, ha a németek újabb területeket nyernének Verdun előtt. A fődolog, hogy Joffre és Petain a fővédelmi vonalon kitartanak és mindenki bízhatik benne, hogy ezt az állást megtartják. Vélemény Németország békeföltételeiről. (London, március 31.) Dr. Dillon képviselő, a „Daily Telegraph" munkatársa a „Sunday Pictorial"-ben a jövő béke föltételeiről állítólag jó forrásból szerzett információt közöl. Megemlíti, hogy egy semleges államban lévő német diplomata, aki érdeklődött az antant békeföltételeiről, tudatta, hogy Németország mily határig mehetne el az ő magánvéleménye szerint. Belgiumra vonatkozóan a német diplomata álláspontja ez volt: Belgium föltétel nélkül és teljesen kiüríttetik. Természetesen Németország nem ad semmiféle pénzügyi, területi vagy gazdasági kárpótlást és ami haszna volt, nem adja vissza. Németország nem ad Angliának sem hadikárpótlást, sem területet, sem előnyös kereskedelmi szerződéseket. Az összes német gyarmatok visszaadandók, Kiaucsau kivételével. Ezenkívül föntartja magának Németország, hogy mindegyik ántánt-hatalommal külön kösse meg a békét. A képviselő rámutat arra, hogy az ántántnak az az aktív minisztere, aki érintkezett a német diplomatával, kijelentette, hogy árulást követne el az ántántállamokkal szemben, ha ilyen feltételekről még tovább tárgyalna. Dillon azt hiszi, hogy rövidesen újabb békepropozíciók lesznek. 3 A nők választójoga a porosz országgyűlésben. * Dernburg államtitkár kioktat egy urat az urakházából. (Berlin, március 31.) Az urakháza elintézett a képviselőház által elfogadott több törvényjavaslatot és azután kérvényeket tárgyalt, amelyek között volt egy, a nők községi választójogáról. Neuber vezértörzsorvos rámutatott a női mozgalom nemzetközi jellegére, amely végül a nőket az általános politika mezejére tereli és ez ártalmas volna annak a hivatásnak, amelyet a természet rendje nekik kijelölt. A szónok kiemeli a nők kiváló teljesítményeit és charitatív működését a háború folyamán, de a leghatározottabban ellene van annak, hogy mintegy hálából azért a nőknek megadják a választójogot. Dernburg volt államtitkár kijelenti, hogy az előtte szóló fejtegetései nagyon silány köszönetet jelentenek azokért a rendkívüli szolgálatokért, amelyeket a nők a háborúban teljesítettek. A német nép igen széles rétegeiben oly nézetek terjedtek el, amelyek az előtte szóló véleményével összhangzásba nem hozhatók. A kérvényt azután a kormányhoz tették át, miközben az előadó hangsúlyozta, hogy a bizottság a dolog mélyébe nem bocsátkozott, mert azon a véleményen volt, hogy nem célszerű a pártközi béka idején efajta vitaanyagot a lakosság közé vinni. A belügyminiszter azután királyi üzenetet olvasott föl, amely a porosz országgyűlést május 30-ig elnapolják. ®®®®®®@®®®®®®®®®© II! MOST JELENT MEG I ^KSIiSliSiiSi!«;« £ I 1 II M H •! HARC A FERTŐZŐ ELLEN! Irta: Dr. HAHN DEZSŐ Kapható: a Népszavakönyvkereskedésben.Erzsébet körút 35 és valamenyi könyárusítónknál M I M 8 Felvilágosítást nyújt a || nemi betegségek meg- JJ ellízése és gyógyítása kö- H rül követendő eljárásról. íj ARA 24 FILLÉR g 3::s::s:í2í:s:ís!í3í!s;:s;isí:s:ísks:;s!ísíis:íí ®®®@©®®@®®®©®®®®®