Népszava, 1916. szeptember (44. évfolyam, 242–271. sz.)
1916-09-01 / 242. szám
NÉPSZAVA . * A románok támadása. * Új állásokba vonulás Csíkszeredától nyugatra is. (Az osztrák-magyar hadvezetőség hivatalos jelentéséből. — Augusztus 31.) A Herkulesfürdőtől keletre fekvő magaslatokon román támadásokat visszavertünk. A csiki hegyekben küzdő császári és királyi csapatok a Csíkszeredától nyugatra fekvő magaslatokon levő új állásokba vonultak. Egyébként a magyar harcvonalon a helyzetben lényeges változás nem állt be. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettesei Csíkszereda a határtól nyugatra, 38 kilométerre van. Rendezett tanácsú város Csik vármegyében, 1910-ben vagy három és fél ezer lakosa volt. A város székhelye a vármegye törvényhatóságának, az adófelügyelőségnek, a tanfelügyelőségnek és van a városban törvényszék, ügyészség, járásbíróság, közjegyzőség, telekkönyvi hatóság, államépítészeti hivatal, polgári leányiskola, gazdasági szakiskola ésa többi. Herkulesfürdő kisközség és fürdő Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában; félezer magyar, román, német anyanyelvű lakosa van. Herkulesfürdő Magyarország legnagyobb szerű és legszebb fürdője. A fürdőtelep Mehádiától nyolcadfél kilométerre, a Cserna völgyében, 168 méter magasságban fekszik. A fürdő már Traján római császár idejében virágzott. 1852-ben épült, újjá, Herkulesfürdő a határtól nyugatra 6 kilométerre, Orsovától északra 21 kilométerre van. A románok bevonulása Brassóba. Vasárnap este 9 órakor — írja a „Magyarország" — teljes bizonyossá vált Brassóban, hogy a tömösi szoros ellen Predeálnál megkezdődött a románok előrenyomulása. A hivatalbéli urak Brassó további sorsáról is értesülést kaptak. Ez értesülések szerint Brassóban az ottmaradt lakosság egész éjjel föntvirrasztott, sohsem tudták, hogy melyik pillanatban érkeznek be a románok a városba. Minden utca sötét volt és a lefüggönyözött ablakok mellett várták a történendőket, csupán a városházán volt a polgármesteri hivatal kivilágítva, ahol a gazdasági tanácsnok és nyolc öregebb városi polgár várakozott. Egész éjjel egyetlen egy puskalövés sem hallatszott a városba és egész éjjel egyetlen egy román katona sem tűnt föl az utcákon, ami arra mutatott, hogy a románok nagyon óvatosan közeledtek a város felé abban a hiszemben, hogy ott ellentállásra fognak bukkanni. Hajnali 4 órakor a város déli külvárosából néhány ember szaladt be a város főterére, ahol elkezdett kiabálni, hogy itt vannak a román katonák, ugyanakkor egy lovasküldönc, akit a románok érkezésének megfigyelésével bízott meg a város nyolc kiválasztott polgára, megérkezett a városháza elé és értesítette a polgármesteri hivatalban föntvirrasztottakat, hogy a temesi országútról nagyobbszámú román előcsapatok érkeztek Brassó alá és ezek az előcsapatok már el is szállásolták magukat a külvárosi parasztoknál. Ekkor a nyolc kiválasztott polgár lement a városháza elébe, sorba állva várakozott, a városi tanácsnoknak pedig kezében volt az az írás, amelyben Brassó város hatósága őket bízta meg a megszállás idejére a városi ügyeknek, polgári biztonságának gondozásával. Reggel 6 óra volt, amidőn a Kolostor utcán keresztül egy lovasszázad élén három katonatiszt érkezett a városháza elé. A román tisztekhez a városi tanácsnok magyar nyelven tartott beszédet intézett, amelyben kérte őket, hogy kíméljék Brassó épségét és polgárainak biztonságát és vagyonát. A tisztek kijelentették, hogy a város lakossága nyugodt lehet a román hadsereg bánásmódjáról, egyebekben pedig az utánuk érkező tábornokkal való tárgyalásra utasították a tanácsnokot és a nyolc kiválasztott polgárt. Félóra múlva tárgyobb tömegű katonaság érkezett és a román ezredek zeneszóval vonultak be Brassó főterére. * Huszonötezer ember maradt Brassóban. Brassó városát Fabritius Frigyes, a legöregebb városi tanácsos adta át a románoknak. Vele Brassóban maradt Vonnesel Rudolf rendőrfogalmazó is. A legutolsó menekültszállító vonat hétfőn éjjel 11 óra tájban hagyta el Brassót. Ezen a vonaton mentek el a postások és a vasutasok, valamint néhány visszamaradt utas. Néhány perccel 12 óra előtt a brassói állomást a levegőbe röpítették. A legutolsó utasok szerint a város visszamaradt lakossága, hozzávetőleges számítás szerint mintegy 25.000 ember, közöttük 10.000 románajku. A románok biztatták a magyarokat és szászokat, hogy maradjanak nyugodtan. :* A kiürített helységek. A román betörés következtében szükséges kiürítés — az esti lapok jelentése szerint — a következő községek lakosságát érintette: Bereck, Bélafalva, Szárazpatak, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Kézdiszentkereszt, Lemhény, Kézdialmás, Kézdiszászfalu, Kézdimartonos, Nyújtód, Osdola, Kézdisárfalva, Oroszfalu, Hilib, Gelence, Imecsfalva, Zabolapáva, Kovászna, Szentkatolna, Hatolyka, Kézdimártonfalva, Alsó- és Felső-Csernáton, Ikafalva, Futásfalva, Torja, Petőfalva, Dalnok, Kézdi-Albis, Sepsziszentgyörgy, Csíkszereda és más oldalon Nagyszeben. Románia fölkészültségéről. (Berlin, augusztus 31.) Az orosz határról jelentik: A pétervári román kolónia már régóta teljesen mozgósította hadseregét éspedig oly módon, hogy hatszázezer embert állandóan fegyver alatt tartott. Az új behívásokat a szabadságolások révén mindig kiegyenlítették, úgy hogy az állomány a hatszázezer főt soha meg nem haladta. A Tiraspol—Lasi- és Tiraspol—Reni-vasútvonalon nagymennyiségű tüzérségi anyagot szállítottak, amelyet nyomban Bukarestbe továbbítottak. A termés ma már csaknem teljesen be van takarítva. Az így fölszabaduló munkaerők már rég utasítást kaptak, hogy visszatérjenek csapattesteikhez. A tüzérségi és lőszerkészlet, bár igen nagy, legföljebb négy hónapra elegendő intenzívebb hadviselés céljaira. Minthogy Románia nem is lesz abban a helyzetben, hogy az egész pótlást maga állítsa elő, Oroszország szállítására lesz utalva. '*' w. Az orosz front. * Nagy tüzérségi harcok. (A német nagy főhadiszállás hivatalos jelentése. — Augusztus 31.) Rigától nyugatra, a Dünaburgi hídfőnél, a Stochodivben, Köveitől délkeletre, Lucktól délnyugatra és Bothmer gróf tábornok hadseregének egyes szakaszain élénk tüzérségi harcok folytak. A Kárpátokban a Kukul-hegy elfoglalásánál egy tiszt és 199 főnyi legénység jutott fogságunkba. Az ellenség ellentámadásait itt visszavertük. A lucki és toreyni katonai telepek ellen légi támadást intéztünk, amely alkalommal repülőink három ellenséges repülőgépet lelőttek, egy másikat augusztus 29-én Lystopodnál (a Berezina mellett) tettünk harcképtelenné. Ludendorff, első főszállásmester. (Az osztrák-magyar vezérkar hivatalos jelentése. — Augusztus 31.) Az orosz arcvonalon az ellenség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Erősítették a monarchia csapatait. (Genf, augusztus 31.) A „Daily Mail"-nak az orosz hadiszálláson levő tudósítója jelenti. 8