Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-02 / 257. szám

1918 november % NÉPSZAVA i. *> u Helyreáll a vasúti forgalom. Csütörtökön este már a vasutak teljes rendben, teljes Máv. személyzettel hagyták el a budapesti pályaudvarokat Egyébként a november 1-ére tervezett vonatredukálások már csütörtökön életbe léptek. A pályaudva­rokon katonai őrség tartja fönn a rendet. Azok a rémhírek, amelyek a pályaudvarok­ról az esti órákban forgalomban voltak, ille­tékes helyről vett cáfolat szerint teljesen tárgytalanok. Újraszervezik a katonai rendőrséget te. A Katonatanács a következő felhívást adta ki: A Katonatanács az eddigi katonai rendőrparancsnokságot újonnan életbelép­teti. Ezen célból fölhívjuk a tiszt urakat, va­lamint az eddigi katonai rendőrség legény­ségét, hogy haladéktalanul, legkésőbb reggel nyolc órakor jelentkezzék a Sándor­ utcai régi képviselőház épületében. Kötelessége mindenkinek a megjelenés. A Katonatanács. Egyébként a katonarendőrség tagjainak kívánságára Hunke altábornagy, a várospa­rancsnok, a budapesti katonai rendőrség pa­rancsnokává Alszeghy Béla huszárezredest nevezte ki, aki csak rövid idővel ezelőtt hagyta el ezt az állását. Alszeghy a megbíza­tást elfogadta és a katonai rendőrség tiszti­karát és legénységét pénteken délutánra hí­vta össze a régi képviselőházba. Itt a tiszti­kar teljes számban és a legénység is leg­nagy­obb részben megjelent. Alszeghy ezredes bejelentette, hogy Hunke altábornagy őt a katonai rendőrség parancsnokává kinevezte és ő ennek megfelelően mostantól kezdve át­veszi a parancsnokságot. Fölhívta, ugy a tisztikart, mint a legénységet, hogy kettő­zött buzgalommal és kötelességtudással végez­nék föladatukat és támogassák a nép diadal­mát azzal, hogy a főváros utcáin teljes egy­jükkel megóvják a rendet. A katonai rendőr­ség megjelent tagjai zajosan megéljenezték az ezredes beszédét és azután mindenki elfog­lalta helyét abban a kerületben, ahol eddig beosztva volt. Az egyes kerületek vezetői azonnal járőröket szerveztek, amelyek nyom­ban­ ki is vonultak és megkezdték mű­ködé­sü­k­et. * Orosz foglyok gyűlése a Radikális Párt előtt. Pénteken délelőtt 12 órakor mintegy ezer orosz fogoly gyűlt egybe az Oktogon-téren. A foglyokat a Radikális Párt hívta össze, hogy megnyugtassa őket és közölje velük, hogy a Magyarországon lévő orosz foglyok bizottságot alakítanak, a célból, hogy ezentúl ők is, mint szabad, független polgárok élhes­senek a fölszabadult magyar nép között. A szónokok között elsőnek egy Jefremov nevű katona beszélt, aki orosz nyelven értesítette a "gy­ülekezetet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács­­ szívén viseli az orosz foglyok sorsát, gondos­kodni fog mielőbbi hazaszállításukról. Práger Jenő után Mirkin Vaszili hozta társainak tudomására, hogy a Nemzeti Tanács gondoskodott a munkanélküli lévő orosz foglyok élelmezéséről és lakással való ellátásáról. Egyben fölszólította mindazokat, akik lakás­ és kenyér nélkül vannak, hogy tüstént menjenek el az óriás­ utcai orosz tá­borba, ahol meleg ebéddel várják őket. Az egybegyűlt orosz foglyok zajosan élje­nezték a szónokokat és nagy megelégedéssel fogadták a megnyugtató híreket, azután szép csendben széjjel oszlottak. * Itt említjük meg- hogy, mint minden nagy esemény nyomában, a legkülönbözőbb hírek születnek percről-percre, amelyeknek legna­gyobb része rémhír, minden alap nélkül. A péntek esti órákban terjedt el az a rémhír, hogy a kenyérmezei fogolytáborban levő orosz foglyok kitörtek a táborból és Buda­pest felé közelednek. A felgyúlt fantáziák már a Fehérvári­ uton látták az orosz foglyok állítólagos ezreit, akik lövöldöznek és rabolni akarnak . A futótűzként elterjedt rémhír befurako­dott a színházak közönsége közé, amelyeket éppen most nyitottak meg és óriási pánikot okozott. Az orosz foglyok támadásáról szóló rém­hír úgy keletkezett, hogy a bécsi vámnál el­helyezett őrség telefonon jelentette a főkapi­tányságon, hogy mintegy 3000 orosz fogoly jön. A főkapitányságról autókon egy század katonaság ment ki s velük ment két orosz tiszt is. Kitűnt, hogy az oroszok a kenyér­mezei fogolytáborból jönnek. A forradalom napján az őrség eltávozott s otthagyta őket. Nem volt ennivalójuk, koplaltak , ezért ott­hagyták a fogolytábort s fölkerekedtek, hogy enni kapjanak, de semmi rossz szándékuk nem volt A foglyok közül 800-at a Mosonyi­utcai rendőrlaktanyában helyeztek el, a töb­bieket egyebütt s természetesen enni adtak nekik. Legközelebb a határra szállítják őket, ahonnan visszatérhetnek Oroszországba. A rémhír annyira úrrá lett a lelkeken, hogy voltak olyanok, akik az utcákon végig­rohanva, mindenkit gyors hazamenetelre és otthon való tartózkodásra szólítottak föl. Ezek között a rémhírek között említjük meg azt is, amely szerint K­árolyi Mihály ellen merényletet követett volna el Tisza egyik sógora. * Isaszeg lakossága hatalmas gyűlésen foglalkozott az elmúlt na­pok történelmi eseményeivel. A közigazgatás régi bűnei a lelkek felszabadulásával súlyos izgalomba ejtették a község lakosságát. A fe­szültség lecsillapítása céljából a Nemzeti Ta­nács kiküldötte Isaszegre Szerdahelyi Sán­dor elvtársat, aki fölhívta a lakosságot, hogy A Nemzeti Tanács a forradalom győzelmé­nek biztosítása és az új rend mennél tökéle­tesebb megvalósítása érdekében egymásután adja ki az egész országra érvényes rendelke­zéseit. A rendeleteket mindenütt lelkes öröm­mel fogadják és a legnagyobb buzgósággal hajtják végre. Az ország minden részéből újabb és újabb hírek érkeznek a nép és kato­naság csatlakozásáról. A törvényhatóságok, városok, közintézmények, polgári és­ katonai testületek egymásután jelentik be a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásukat. A Nemzeti Tanács új elnöke: Hock. A Nemzeti Tanács intéző bizottsága péntek este ülést tartott, amelyen a kormány vala­mennyi tagja jelen volt. Minthogy Károlyi Mi­hály gróf miniszterelnökké történt kinevezése után lemondott az intéző bizottság elnöki állá­sáról, az intéző bizottság elnökévé egyhangú­lag Hock Jánost választották meg. Hock Já­nos elnök, arra való tekintettel, hogy a kor­mány tagjai az intéző bizottságból kiváltak, azt indítványozta, hogy a bizottságot újabb tagokkal egészítsék ki. Javasolta továbbá, hogy az intéző bizottság válassza meg az 500 tagú nagy nemzeti bizottságot. Az ülés Hock János javaslatait egyhangúlag elfogadta. Ezután tu­domásul vette az intéző bizottság, hogy a kor­mány a Nemzeti Tanács, a Katonatanács, a Munkástanács és a Diáktanács közötti érintke­zés föntartására a maga részéről Kunfi Zsig­mond minisztert delegálta. Szénért élelmiszert. A mai nap folyamán megjelent a Nemzeti Tanácsban a német főkonzul, hogy a szénszál­lítás dolgában megállapodást létesítsen. Né­metország hajlandó továbbra is szenet szállí­tani, ha ennek ellenében élelmiszerekben meg­felelő ellenszolgáltatásban részesül. Minthogy a szénszállítás ügye a kereskedelemügyi mi­niszter hatáskörébe tartozik, a Nemzeti Tanács a német főkonzult a kereskedelemügyi minisz­terhez utasította, aki a főkonzullal a szénszál­lítás és élelmiszerrekompenzáció kérdésében tárgyalni fog. Tárgyalás a délszláv nemzeti tanáccsal. A Nemzeti Tanács azzal a felhívással fordult a délszláv nemzeti tanácshoz, hogy intézked­jék a vasúti forgalom újból való helyreállítása iránt. A délszláv nemzeti tanács nyomban vá­laszolt és kijelentette hajlandóságát a forga­lom helyreállítására azzal a feltétellel, hogy a Magyar Nemzeti Tanács bocs­ásson a délszláv nemzeti tanács rendelkezésére a forgalom helyreállítására szükséges kocsiparkot, szerel­vényt, szenet, olajat. Ezenkívül élelmiszert is kérnek. A forgalom helyreállítása elsősorban a délszláv nemzeti tanács területén élő ma­gyarok hazaszállítása szempontjából fontos, a nép uralmát a rend és nyugalom fentartá­sával szilárdítsa meg. A község lakossága követelte, hogy a község igazgatását a lakos­ság bizalmi emberei vegyék át, akik rendel­kezésének magát szívesen aláveti. Közfelkiál­tással ezután katonákból, ipari munkásokból és föld­miv­előkből álló Néptanácsot válasz­tottak. A Néptanács azonnal intézkedett a közrend fenntartására szükséges polgárőrség fölállítása, továbbá az élelmezés kérdéseinek megoldása iránt. A Katonatanács küldöttei­nek, továbbá az állomásparancsnok fölszóla­lása után a Néptanács tagjai , a község la­kossága a Nemzeti Tanácsra letette az esküt. A Néptanács azonnal átvette a község veze­tését. * Ez után hívunk föl minden szocialista tisztet, hogy jelentkezzenek a párttitkárság VIII., Conti­ utca 4. H. eme­leten levő helyiségében. Jelentkezni szomba­ton egész nap lehet. A kormány kapcsolata a Nemzeti Tanáccsal és a Katonatanáccsal. A „Pol. Hír." jelenti, hogy a miniszter­tanács elhatározta, hogy a Nemzeti Tanács és Katonatanács között való állandó érintke­zést fönn kívánja tartani és a minisztertanács az érintkezés eszközlésére Kunfi Zsigmond munkaügyi és népjóléti minisztert delegálta. A kormány fölkérte a Nemzeti és a Katona­tanácsot, hogy 3—3 delegátust jelöljön ki az érintkezés föntartására. A miniszter megszólítása: „Miniszter úr!" A *Pol. Hi­." jeleníti, hogy a miniszterek elhatározták, hogy úgy a hivatalos, mint a ma­gánérintkezésben mellőzni kívánják a címzése­ket és egyszerűen a „miniszter úr" megszólítást kívánják alkalmazni. Budapest uj térparancsnoka. A magyar hadügyminiszter a budapesti tér­parancsnokság vezetésével Fissel József ezre­dest bizta meg, aki S éven át a parancsnokság vezetője volt. Melléje Heltai főhadnagyot osz­tották be, továbbá Gábor R. Rezső főhadnagyot és Hacker Ferenc zászlóst, akik Fissel ezredest a hadügyminisztériumba az eskütételhez föl­kisérték.­­ Pest vármegye a Nemzeti Tanács intéssze­ssét k­éri. Agarasztó Tivadar­, Pest vármegye helyettes alispánja, pénteken délelőtt megjelent a Nem­zeti Tanács előtt és bejelentette, hogy Pest vármegye egyes községeiből riasztó hírek ér­keznek és ezért védelmet kért. Minthogy azon­ban a kormány a hivatalát már átvette, a Nem­zeti Tanács nem intézkedett, hanem meg­hagyta Agarasztó Tivadarnak, hogy a magyar hadügyminiszternél­­ jelentse ezt és ott kérjen megfelelő intézkedést. Ennek értelmében Pest vármegye helyettes alispánja fölment a had­ügyminisztériumba, ahol megfelelő intézkedést kért. Pest vármegye tisztviselői kara egyéb­ként fokozott buzgalommal végzi kötelességét, hogy a vármegyében a rend helyreállítását és a rend megóvását biztosíthassa a közélelmezés biztosítása. A Nemzeti Tanács egyik első feladatának tartja, hogy a lakosság ellátását biztosítsa. Ebből a célból még csütörtökön éjszaka ren­deletet bocsátott ki, amelyben elrendelte, hogy a pékek és kenyérgyárak az ünnep ellenére a pénteki napon se tartsanak munkaszünetet. A vágóhidak ellenőrzése, a húsellátás. Dr. Nagy Ferenc közélelmezési miniszter nyilt rendeletben megbízta Reisz Mór elv­társat a sertésvágóhíd, a közvágóhíd­, lóvágó­hid és a községi üzem, ellenőrzésével. A ren­delet felhívja a megnevezett üzem igazga­tóit, az összes polgári és katonai hatóságokat, hogy a megbízottat működésében minden rendelkezésükre álló eszközzel a legmesszebb­menől­eg támogassák és a miniszter nevében adott utasításait haladéktalanul foganato­sítsák. Bk HssBBseti TsmSes rasfideEScesései. — MiM«i ® m Ssafalumi a Nemzeti Tsasiáss Ss © 2éfo © re» — fBSrademBcü esattiafeaueiS* a gfemsaeti és 32

Next