Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-19 / 67. szám
XL VIZ. évfolyam. w AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: n.— kor. 1 évre......... M.— kor. egy hétre.... My évre...... fél * negyed évre..... egy héra ....... . J.« koron». EGYES SZÁK ÁRA 24 FILLÉR. M.— kor. «. kor. Budapest, 1919 mstroiue 19. szerda. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap, 67. szám. SZERKESZTŐSÉG: UTC., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Munkások! Elvtársak! A politikai hatalmat akarjuk meghódítani; azt akarjuk, hogy a demokrácia eszközeivel valósíthassuk meg a szociáldemokrácia ragyogó ideáljait. E célt úgy érhetjük el, ha a nép széles rétegeit SZÍVÓS és állandó agitációval a szociáldemokrácia igazságairól fölvilágosítjuk és feladatainak tudatára ébresztjük. E hó 19-én, szerdán este politikai népgyűlésel€gf tartunk. A gyűléseken az alább fölsorolt elvtársak és elvtársnők beszélnek: Bíró Dezső elvtárs este 6 órakor: I. Fehérvári út 30, Munkásotthon: 7 órakor, a Koronaőr utca 3. szám alatt levő polgári iskola tornatermében; 8 órakor: II. Krisztina tér 1. szám alatt levő helyiségben. Biró elvtárs után mind a három helyen Millerné elvtársnő fog beszélni. Dr. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter elvtárs este 6 órakor: II. Margitkörút 7. szám; este 7 órakor: Korona-tér •2. szám; este 8 órakor: Cukor-utcai iskola tornatermében. Kunfi elvtárs után mind a három helyen Bochingerné elvtársnő beszél. Somogyi Béla államtitkár elvtárs este 7 órakor: In, Lajos-utca L szám alatt levő iskolában tart beszédet. Utána Lerner Dezsőné elvtársnő beszél. Garbai Sándor elvtárs este 6 órakor: Tomori-utcai fiúiskolában; este 7 órakor: VI. Király-utca 52. szám; este 8 órakor: VI. Izabella- és Hegedűs Sándor-u. sarkán levő felső kereskedelmi iskolában. Garbai elvtárs után mind a három helyen Goldschmiedt Sári elvtársnő mond beszédet Dr. Landler Jenő elvtárs este 6 órakor: VI. Bajza-utca 31. polgári leányiskola; este 7 órakor: VI. Gömb-utca 25. szám; este 5 órakor: A Kertész-utcai polgári iskolában, a pártszervezet helyiségében. (Nem, mint tévesen közölték, a Kazinczy-utcában.) Dr. Landler elvtárs után mind a három helyen Horváth Katica elvtársnő fog beszélni. Böhm Vilmos hadügyminiszter elvtárs este 6 órakor: Almássy tér 2; este 7 órakor: VII, Aréna-út 68; este 8 órakor: VII, Thököly-út 48, kereskedelmi iskolai helyiségekben. Böhm elvtárs után mind a három helyen Brandstein Illésné elvtársnő beszél. Weltner Jakab elvtárs este 6 órakor: VIII, Csokonai-utca 6. szám alatt (városi alkalmazottak); este 7 órakor: VIII, Csobánc-utcai iskola. Mind a két helyen Singer Vera elvtársnő fog Weltner elvtárs után beszélni. ^^ Buchinger Manó elvtárs este 6 órakor: VI.II, Mária Terézia-téri iskola; 7 órakor: IX, Bakáts-tér, elöljáróság! épület Buchinger elvtárs után mind a két helyen Filipovits elvtársnő fog beszélni. Bokányi Dezső elvtárs este 6 órakor: IX. Ferenc-tér 1. szám, Munkásotthon; este 7 órakor: X, Martinovics-tér 3, Munkásotthon helyiségeiben. Mindkét helyen Keresztény Józsefné elvtársnő fog Bokányi elvtárs után beszélni Farkas István elvtárs este 17 órakor: Soroksári-út 75. elemi iskolában; este 8 órakor: Gyáli-úti iskolában. Mindkét helyen utána Grünbergerné elvtársnő beszél. Elvtársak! Agitáljatok, hogy a gyűlések mindenhol látogatottak legyenek! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A politikai és gazdasági hatalom. Az áprilisi választásoknak be kell tetőzniük azt, amit az októberi forradalom kezdett meg: meg kell hozniuk a magyar proletárság számára a politikai hatalom, egészét. Győznünk kell ezen a választáson, mert a nemzetgyűlés többségét kell fölhasználnunk a magyarországi proletárság politikai uralmának alapjául. A politikai hatalomra pedig szükségünk van a maga teljes egészében azért, mert csak a politikai hatalom birtokában kerülhet a munkásság kezébe a gazdasági hatalom, csak a politikai hatalom minden eszköze segíthet bennünket a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus végcéljának elérésére. A magyar munkásság érzi is minden ízében, hogy milyen nagy tét áll most a választások kockáján. Nem egyszerűen arról van most szó, hogy melyik párt kap több szavazatot és melyik hódíthat több mandátumot. És még csak nem is arról, hogy kié legyen a nemzetgyűlés többsége, ki kezébe kerüljön annak elnöksége és kormánya, hanem sokkal többről. Sokkal többről, mert itt nem csupán irányváltozásról és nem csupán programváltozásról, nem csupán politikai változásról, hanem az egész társadalmi élet megváltoztatásáról, a kapitalizmus ráalakulása és a feudalizmus megdőlése óta a legfontosabb szociális átalakulásról van szó. Ezek a választások fognak dönteni arról, váljon Magyarországon békés vagy pedig erőszakos eszközökkel valósul-e meg a szocializmus. Nem a szocializmus sorsáról fognak dönteni, mert hiszen a szocializmus ma már kikerülhetetlen történelmi és gazdasági szükség, amelynek be kell következnie akár többségben lesz, akár pedig kisebbségbe kerül a szociáldemokratárt az új parlamentben. De békés úton csak a szocialista többség döntheti meg a kapitalizmust és ha a polgárság a maga vagyoni túlhatalmát, bürokratikus erejét, nyilt és titkos szervezkedését arra fogja kihasználni, hogy mesterségesen kisebbségbe szorítsa a a proletárságot, akkor menthetetlenül el fogd la következni az erőszakos fölforgatások végbreláthatatlan korszaka. Azzal számolnia kell az egész országnak és az ország minden osztályának, hogy"- a proletárságot ellenállhatatlan erő hajtja és hajszolja a hatalom, kormányzás felé, a maga nagy történelmi küldetésének a fölismerése, az új társadalmi rend megvalósításának álma, vágya és akarata. Ennek az akaratnak érvényesülnie és győznie kell. A proletárságban él is a győzelmi akarat és el is van szánva, hogy keresztülgázol minden akadályon, amely közé és a győzelem közé ékelődne. De a győzelmi akarat maga nem elég. Sőt, nem elég a végső diadalhoz a többség sem. Ha valóban le akarjuk rombolni a kapitalizmus világát és meg akarjuk teremteni az új rendet, akkor a mainál szélesebbkörűvé és mélyebbé kell ásnunk a munkásság szocialista öntudatát. Ha a munkásság egy egész országot akar kormányozni, akkor föl kell emelkednie küldetése magaslatáig. Nem szabad ismernie sem egyéni, sem pedig alanti érdeket, hanem csupán a nagy eszmét kell maga előtt látnia és szakmára, nemre, vallásra való tekintet nélkül, sőt politikai nézetárnyalatokra való tekintet nélkül csupán a szocializmus megvalósítását kell szolgálnia. Évtizedek óta szenved és dolgozik a magyar proletárság, hogy osztállyá szervezze önmagát, tudatossá tegye minden egyes tagjának koponyáját, téglát tégla után rakva, kiépíts© szakmai és politikai szervezeteit Most végre terebélyesen áll előttünk az a hatalmas fa, amelyet olyan kicsiny csemetéből neveltünk naggyá, most végre leszakíthatjuk gyümölcseit. De emlékezzünk, milyen nehéz volt kicsiny szakszervezeteinket megteremteni, adminisztrálni és kormányozni Milyen emberfölötti erőfeszítéssel kellett dolgozniuk a tömegeknek, a bizalmi férfiaknak és a vezetőknek, hogy szervezeteinket nagyra növeljük. A győzelem küszöbén ne feledkezzünk meg minderről és nyitott szemmel lássuk jövendőnk nehézségeit. Nagy felelősség és nagy munka, rengeteg szellemi erő egy ország becsületes és alkotó kormányzása. Gigászi feladat egy új társadalom megteremtése. A magyar munkásság most szedje össze minden erejét minden szellemi képességét lángnyelvű agitátorrá váljon minden szocialista és szocialistává változzon minden dolgozó munkás. Ez a választási hadjárat több legyen korteskedésnél és agitálásnál, több legyen szervezkedésnél és tömegakciónál, legyen a szocializmusra nevelés iskolája és a szocialista társadalom nagy megérlelője. Lapunk mai száma 8 oldal. Cseh imperializmus, cseh szocializmus. A cseh imperialisták politikája még mindig újabb és újabb sikereket ér fölmutatni. A Felvidék megszállása, a színmagyar Csallóköz bekebelezése, a négymillió csehországi német leigázása után, most ime fölhatalmazást nyert az antanttól arra, hogy a magyar Magyarországot hasító Duna-vonalom a hajókat lefoglalja és a hajózást kisajátítsa. De föl kell vetnünk ezt a kérdést: Vajon a cseh imperializ-mus vezérei, a cseh nagytőkések annyira elvakultak immár, hogy minden ménéket elveszítettek! Azt hiszik, hogy a kis cseh nép képes lesz négymillió németet, közel egymillió magyart vagy kétmillió tótot és nem tudjuk mennyi lengyelt állandóan leigázva tartani? Gondolják, hogy nekik sikerülni fog ami a történelem folyamán még sohasem sikerült — állandóan leigázva tartani vele egyenlő kulturszínvonalon álló, eddig uralkodó népeket? Vagy a cseh imperialisták mohóságukban márteljesen elfelejtettek gondolkozni? Ha tényleg így volna, gondolkodás késztethetné a cseh imperialistákat az a tény, hogy a cseh szociáldemokratáknak szepara-