Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-19 / 67. szám

XL VIZ. évfolyam. w AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: n.— kor. 1 évre......... M.— kor. egy hétre.... My évre...... fél * negyed évre..... egy héra ....... . J.« koron». EGYES SZÁK ÁRA 24 FILLÉR. M.— kor. «.­ kor. Budapest, 1919 mstroiue 19. szerda. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap, 67. szám. SZERKESZTŐSÉG: UTC., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Munkások! Elvtársak! A politikai hatalmat akarjuk meghódítani; azt akarjuk, hogy a demokrácia eszközeivel valósíthassuk meg a szociáldemokrácia ra­gyogó ideáljait. E célt úgy érhetjük el, ha a nép széles rétegeit SZÍVÓS és állandó agitáció­val a szociáldemokrácia igazságairól fölvilá­gosítjuk és feladatainak tudatára ébresztjük. E hó 19-én, szerdán este politikai n­épgyű­lésel€gf tartunk. A gyűléseken az alább fölsorolt elv­társak és elvtársnők beszélnek: Bíró Dezső elvtárs este 6 órakor: I. Fehér­vár­i­ út 30, Munkásotthon: 7 órakor, a Koronaőr­ utca 3. szám alatt levő pol­gári iskola tornatermében; 8 órakor: II. Krisztina­ tér 1. szám alatt levő helyi­ségben. Biró elvtárs után mind a három helyen M­illerné elvtársnő fog beszélni. Dr. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi minisz­ter elvtárs este 6 órakor: II. Margit­körút 7. szám; este 7 órakor: Korona-tér •2. szám; este 8 órakor: Cukor-utcai is­kola tornatermében. Kunfi elvtárs után mind a három helyen Bochingerné elv­társnő beszél. Somogyi Béla államtitkár elvtárs este 7 óra­kor: In, Lajos-utca L szám alatt levő iskolában tart beszédet. Utána Lerner Dezsőné elvtársnő beszél. Garbai Sándor elvtárs este 6 órakor: To­mori-utcai fiúiskolában; este 7 órakor: VI. Király-utca 52. szám; este 8 órakor: VI. Izabella- és Hegedűs Sándor-u. sarkán levő felső kereskedelmi iskolában. Gar­bai elvtárs után mind a három helyen Goldschmiedt Sári elvtársnő mond be­szédet Dr. Landler Jenő elvtárs este 6 órakor: VI. Bajza-utca 31. polgári leányiskola; este 7 órakor: VI. Gömb-utca 25. szám; este 5 órakor: A Kertész-utcai polgári isko­lában, a pártszervezet helyiségében. (Nem, mint tévesen közölték, a Ka­zinczy-utcában.) Dr. Landler elvtárs után mind a három helyen Horváth Katica elvtársnő fog beszélni. Böhm Vilmos hadügyminiszter elvtárs este 6 órakor: Almássy­ tér 2; este 7 órakor: VII, Aréna-út 68; este 8 órakor: VII, Thököly-út 48, kereskedelmi iskolai he­lyiségekben. Böhm elvtárs után mind a három helyen Brandstein Illésné elv­társnő beszél. Weltner Jakab elvtárs este 6 órakor: VIII, Csokonai-utca 6. szám alatt (városi al­kalmazottak); este 7 órakor: VIII, Cso­bánc-utcai iskola. Mind a két helyen Singer Vera elvtársnő fog Weltner elv­társ után beszélni. ^^ Buch­inger Manó elvtárs este 6 órakor: VI.II, Mária Terézia-téri iskola; 7 órakor: IX, Bakáts-tér, elöljáróság! épület Bu­chinger elvtárs után mind a két helyen Filipovits elvtársnő fog beszélni. Bokányi Dezső elvtárs este 6 órakor: IX. Fe­renc-tér 1. szám, Munkásotthon; este 7 órakor: X, Martinovics-tér 3, Munkás­otthon helyiségeiben. Mindkét helyen Keresztény Józsefné elvtársnő fog Bo­kányi elvtárs után beszélni F­arkas István elvtárs este 1­7 órakor: Sorok­sári-út 75. elemi iskolában; este 8 órakor: Gyáli-úti iskolában. Mindkét helyen utána Grü­nbergerné elvtársnő beszél. Elvtársak! Agitáljatok, hogy a gyűlések mindenhol látogatottak legyenek! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A politikai és gazdasági hatalom. Az áprilisi választásoknak be kell tetőz­niük azt, amit az októberi forradalom kez­dett meg: meg kell hozniuk a magyar prole­társág számára a politikai hatalom, egészét. Győznünk kell ezen a választáson, mert a nemzetgyűlés többségét kell fölhasználnunk a magyarországi proletárság politikai ural­mának alapjául. A politikai hatalomra pe­dig szükségünk van a maga teljes egészében azért­, mert csak a politikai hatalom birtoká­ban kerülhet a munkásság kezébe a gazda­sági hatalom, csak a politikai hatalom min­den eszköze segíthet bennünket a kapitaliz­mus megdöntésére és a szocializmus végcél­jának elérésére. A magyar munkásság érzi is minden ízé­ben, hogy milyen nagy tét áll most a válasz­tások kockáján. Nem egyszerűen arról van most szó, hogy melyik párt kap több szava­zatot és melyik hódíthat több mandátumot. És még csak nem is arról, hogy kié legyen a nemzetgyűlés többsége, ki kezébe kerüljön­ annak elnöksége és kormánya, hanem sok­kal többről. Sokkal többről, mert itt nem csupán irányváltozásról és nem csupán pro­gramváltozásról, nem­ csupán politikai vál­tozásról, hanem az egész társadalmi élet megváltoztatásáról, a kapitalizmus ráalaku­lása és a feudalizmus megdőlése óta a leg­fontosabb szociális átalakulásról van szó. Ezek a választások fognak dönteni arról, váljon Magyarországon békés vagy pedig erőszakos eszközökkel valósul-e meg a szo­cializmus. Nem a szocializmus sorsáról fog­nak dönteni, mert hiszen a szocializmus ma már kikerülhetetlen történelmi és gazdasági szükség, amelynek be kell következnie akár többségben lesz, akár pedig kisebbségbe ke­rül a szociáldemokra­tárt az új parla­mentben. De békés úton csak a szocialista többség döntheti meg a­ kapitalizmust és ha a polgárság a maga vagyoni túlhatalmát, bürokratikus erejét, nyilt és titkos szervez­kedését arra fogja kihasználni, hogy mester­ségesen kisebbségbe szorítsa a a proletárságot, akkor menthetetlenül el fogd la következni az erőszakos fölforgatások végbreláthatatlan korszaka. Azzal számolnia kell az egész országnak és az ország minden osztályának, hogy"- a proletárságot ellenállhatatlan erő hajtja és hajszolja a hatalom, kormányzás felé, a maga nagy történelmi küldetésének a fölis­merése, az új társadalmi rend megvalósítá­sának álma, vágya és akarata. Ennek az aka­ratnak érvényesülnie és győznie kell. A pro­letárságban él is a győzelmi akarat és el is van szánva, hogy keresztülgázol minden akadályon, amely közé és a győzelem közé ékelődne. De a győzelmi akarat maga nem elég. Sőt, nem elég a végső diadalhoz a többség sem. Ha valóban le akarjuk rombolni a kapita­lizmus világát és meg akarjuk teremteni az új rendet, akkor a mainál szélesebbkörűvé és mélyebbé kell ásnunk a munkásság szo­cialista öntudatát. Ha a munkásság egy egész országot akar kormányozni, akkor föl kell emelkednie küldetése magaslatáig. Nem szabad ismernie sem egyéni, sem pedig alanti érdeket, hanem csupán a nagy eszmét kell maga előtt látnia és szakmára, nemre, val­lásra való tekintet nélkül, sőt politikai né­zetárnyala­tokra való tekintet nélkül csupán a szocializmus megvalósítását kell szol­g­álnia. Évtizedek óta szenved és dolgozik a ma­gyar proletárság, hogy osztállyá szervezze önmagát, tudatossá tegye minden egyes tag­jának koponyáját, téglát tégla után rakva, kiépíts© szakmai és politikai szervezeteit Most végre terebélyesen áll előttünk az a hatalmas fa, amelyet olyan kicsiny cseme­téből neveltünk naggyá, most végre leszakít­hatjuk gyümölcseit. De emlékezzünk, milyen nehéz volt kicsiny szakszervezeteinket meg­teremteni, adminisztrálni és kormányozni Milyen emberfölötti erőfeszítéssel kellett dolgozniuk a tömegeknek, a bizalmi férfiak­nak és a vezetőknek, hogy szervezeteinket nagyra növeljük. A győzelem küszöbén ne feledkezzünk meg minderről és nyitott szemmel lássuk jövendőnk nehézségeit. Nagy felelősség és nagy munka, rengeteg szellemi erő egy ország becsületes és alkotó kormány­zása. Gigászi feladat egy új társadalom meg­teremtése. A magyar munkásság most szedje össze minden erejét minden szel­lemi képességét lángnyelvű agitátorrá vál­jon minden szocialista és szocialistává vál­tozzon minden dolgozó munkás. Ez a válasz­tási hadjárat több legyen korteskedésnél és agitálásnál, több legyen szervezkedésnél és tömegakciónál, legyen a szocializmusra ne­velés iskolája és a szocialista társadalom nagy megérlelője. Lapunk mai száma 8 oldal. Cseh imperializmus, cseh szocializmus. A cseh imperialisták politikája még mindig újabb és újabb sikereket ér fölmutatni. A Felvidék megszállása, a színmagyar Csallóköz bekebelezése, a négymillió csehországi német leigázása után, most ime fölhatalmazást nyert az antanttól arra, hogy a magyar Magyaror­szágot hasító Duna-vonalom a hajókat lefog­lalja és a hajózást kisajátítsa. De föl kell vet­nünk ezt a kérdést: Vajon a cseh imperializ-­­mus vezérei, a cseh nagytőkések annyira elva­kultak immár, hogy minden ménéket elveszí­tettek! Azt hiszik, hogy a kis cseh nép képes lesz négymillió németet, közel egymillió ma­gyart vagy kétmillió tótot és nem tudjuk mennyi lengyelt állandóan leigázva tartani? Gondolják, hogy nekik sikerülni fog ami a­ történelem folyamán még sohasem sikerült — állandóan leigázva tartani vele egyenlő kul­turszínvonalon álló, eddig uralkodó népeket? Vagy a cseh imperialisták mohóságukban már­teljesen elfelejtettek gondolkozni? Ha tényleg így volna, gondolkodás kész­tethetné a cseh imperialistákat az a tény, hogy a cseh szociáldemokratáknak szepara-

Next