Népszava, 1919. október (47. évfolyam, 190–216. sz.)
1919-10-01 / 190. szám
im ouster % N£P$SZJAVA 5fc jbtgT&a&am e^ywaZtUd ««ntfcs mtsfs^PAot* 'Ii« Vsma £r'&sz.m$a»atk XTteiforasdSfften^* &nszés*t* SKtt*af/k alatt. (Amsterdam, u&ptsmb&r £8. „M. T. L") A .(Bfcutei-Lfwi» jelestül Az angol kormány a tyosuji sztrájkkal essamlben tanúsított magatartásával azt juttatja kifejezésre, hogy ason an járátionnan vaól, hogy az országra a mostaniidőpont bármi mtm labet károsabb, mint egy JiaKT vasrifcA esztráda Az ország éppani most Jbesuia, háború élet kimerültsége után helyre-Az ipar schaetelése mostan természetesen különösen ikarozatos volna. A sztrájkot HagyelhpjuaThodofdtsírával mondották ki, mert a ve Totasofaiak teljes bistositáltak es arra, ahogy a mostani bérek továbbra is érvényben tanr-ftanak. Ás.máj teak 6 pillanatban való potténamilána kimélstienségre mutat Most, higyi eléita ezt a stádiumot, a sztrájkot as országi rend elkülsésére álló minden erő'. el la kell kuakml A kormány reméli, brr a Kriöa belső kavarok nélkül lesa meg'öltiható, el vsa azaniya» tökélva, hogy vállalkoz'niak égiszen végrehajtja. Az önként jelentkezőknek a kormány eljátrásokoái védelmet Bjrajt. (KerUn... nxapiender 00.) A „Deutsche Allgemeine Zeitungénak jelentik Bagdból. Az angol kormány megtiltotta, hogy Angiidból kőszenet kivigyenek, hogy ezzel is megnehezítse a vasutasok sztrájkját. A „Daily Herald" című lap azt mondja a kormány katonai intézkedéseiről, hogy a munkások valamennyi szállítói és bányamunkás azonnalisztrájkjával torolnák meg, ha a kormány katonaság segítségévelakarná a mostani sztrájkot megtörni. (Hamburg, szeptember 28.) A tengerészsztrájk oka ír még nincs növerítve, de úgy látszik, hogy a dolgozni akarók száma növekszik. Erre enged következetést az, hogy a nap folyamán több eőzés kifutott. A halászati gőzhajéforgalomban is javulást várnak, Ouxhtovembór jelenítik, hogy egy halászgözcs kifutott és ezzel a baléezgőssösek forgalma újra megindult. Ezzel szemben, mint a lapok jelentik, a munkásszörzetiségben szervezett baloldali radikális kikötőmunkások elhatározták, hogy a hajósokkal szolidaritást vállalnak és a hajósok által elhagyott hajót nem raknak ki. A hajósszövetség erre elhatározta, hogy folytatjaa harcot. (Bécs, szeptember 29. — A „Magyar Távirati Iroda" magánjelentése.) Az ipari alkalmazátak szövetsége annak idején a nagy iparvállalatokkal szerződést kötött, amelyeknek legtöbbje ez évi augusztus végén lejárt. A szövetség most a német-osztrák ipari munkáltató szövetséghez "fordult azal a kárelemitel, hogy új javaslatát vegye alapul az új szerződés elkészítésénél és annak megkötéséig hosszabbítsa meg az eddigi szerződéseket. A német-osztrák iparosok szövetsége azonban, mint a bécsi esti lapok jelentik, megtagadta azt, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék, mégpedig az okok megjelölése nélkül. Erre a szervezett ipari alkalmazottak vezetősége határozatot hozott, amelyben arraaz esetre, ha október 4-ig a tárgyalások még neon indulnak, valamennyi ipari alkalmazott sztrájkjával fenyegetődzik. (Berlin, szeptember 30.) Wermuth polgármester tanácskozásra hívta tegnapra a városházára a fémipari munkáltatókat és munkásokat a sztrájk dolgában. A tanácskozást ma folytatják. (Bécs, szeptember 30. — „M. T. I.") A krakói fcCast című lapunk jelentik Varsóból. A mezőgazdasági munkásokon kívül, akik október 1-ére sztrájkot jelentettek be és a varsói munkástanácson kívül, amely ultimátumban jelentette be V-7 általános sztrájkot, ha október 1-éig meg nem szüntetik Keleten a hadműveleteket, a varsói városi munkások is újabb bevetülésekkel lépnek föl és sztrájkkal fenyegetődznek. (Berlin, szeptember SS.) Az esti lapok jelentése szzerint a fémipari munkások sztrájkja ma ismét terjedt. ars «» „parist avagy á. Nagyon természetes, hogy ma, amikor nemcsak Magyarország, hanem minden le-főzött ország kénytelen Nyugat felé, a győri nyugati hatalmak felé orientálódni, nagyon fontos az, hogy mi történik ebben a szerencsétlen, útját, helyét és akaratát nem lelő országban. Olvassuk a vidéki postáit, a vidéki lapokat és ebből a szempontból ragadja meg a figyelmünket Horthy Miklós soproni látogatása. Horthy Miklós „Károly király őfelsége haditengerészetének" volt az altengernagya a világháború során és a magyar seregek fővezérévé még József főherceg nevezte ki Friedrich István miniszterelnök helyeslő vagy megerősítő ellenjegyzésével. Ha egy ilyen fontos állást betöltő katona valamit mond, különösen ha politikai dolgokban mond valamit, az hivatalos nyilatkozatnak látszik. A „Soproni Hírlap" szeptember 23-iki száma szerint Horthy fővezér urat nagy dísszel fogadták Sopronban, üdvözlésére megjelentek a hatóságok képviselői is és hosszabb-rövidebb beszédeket intéztek hozzá. A fővezér az üdvözlő beszédekre meglehetősen röviden válaszolt. Örömének adott kifejezést, hogy a „sors Sopront megkímélte az idegen megszállástól", majd kijelentette, hogy „itt szabadon mozoghatunk, itt tehát dolgoznunk kell!" Majd ezeket mondta: „ Magyarország területi épsége történelmi valóság és természeti szükség, ezt a világrendet még egy párisi ügyvéd hatalmi tébolya sem fogja tudni feje tetejére állítani. Nekünk nincs szükségünk még csak népszavazásra sem, mert még a látszatát is kerülni akarjuk a jogföladásnak. Ellenségeink ezt a kérdést, mint Párig almáját közénk akarják dobni, hogy a veszekedésben egymás fejét törjük be. De mi átlátunk a szitán. E kérdés megoldásának csak egy módja van és ez: a békés megegyezés. Mi az integritás alapján állunk (szűnni nem akaró éljenzés) és megvannak eszközeink, hogy álláspontunknak érvényt is tudjunk szerezni. Ausztriával mi nem akarunk háborút viselni, ez a szándék teljesen távol áll tőlünk, de ha osztrák csapatok be mernék tenni lábukat a hazai földre, akkor azokkal mint betörő bandával bánnánk el. A dolog mégis úgy áll, hogy nekünk békét kell kötnünk és éppen azzal a békekonferenciával kell békét kötnünk, amelyiknek a „párisi ügyvéd" az elnöke. De hát mit gondolunk, mit gondolnak a béke után vágyódó ország mostani felelős vezetői: tudunk majd igy békét kötni". Tudunk majd igy olyan békét kötni, amit el is viselhetünk? Nem mindegy, hogy melyik Szabó István van a kormányban, hogy a sokorópátkai vagy a nagyatádi-e. Friedrich István, aki a magyar földmívesnépet csak a mezőgazdasági gépek ügyes eladása révén szerzett tapasztalatokból ismerte, azt hitte, hogy ezzel a kis névtrafikálással sikerül félrevezetnie a magyar kisgazdákat. De nem sikerült. A kisgazdák a névhasonlatosság ellenére is fölismerték, hogy az a kormány, amelyet neki Friedrichék áriensei kínálnak, nem az ő kormánya, bármennyire is ragyog rajta a „Szabó István" vignetta. Már tudják, hogy ez nem az ő Szabó Istvánjuk és nem ülnek föl a csalásnak. Hogy mennyire tudja ezt a magyar falvak gazdanépe, annak jellemző bizonysága a következő eset: A Dunántúl déli és délnyugati részében, amelyen a megszálló csapatok szerepét eddig Horthy Miklós hadserege játssza, kétségtelenül a kormány tudtával, sorozások, toborzások folynak. Horthy Mildós, mint a magyar hadsereg fővezére, rendelte el a sorozást. Somogyország 34 községében fölkerekedtek erre a falu vezető emberei, följöttek Pestre vezérükhöz, Szabó Istvánhoz, nem a sokorópátkaihoz, hanem a nagyatádihoz és megkérdezték tőle, mint vélekedik a sorozásról. Szabó István elmondta véleményét a sokorópátkai Szabó Istvánok politikájáról. A 34 község megbízottai erre levelet írtak a sorozó bizottságokhoz, amelyben értésükre adják, hogy a sokorópátkaiak és társaik rendelkezéseit respektálni nem hajlandók és a sorozásokon csak az esetben jelennek meg, ha erre őket a valódi Szabó István, a nagyatádi és az ennek vezetése alatt álló valódi kisgazdapárt szólítja föl. as ötszázmítés &etu&Se&Scsim Annal a pénzjegyminitesteri nyilatkozattal kapcsolatban, amely a0y 50 százalékos devalváció tervéről semmit sem akar tudni, jelentek meg azok a hírek, amelyek a Fried-rich - kormánynak nyújtott ötszázmilliós bankkölcsönről értesítik a nyilvánosságot. A devalváció kártékony és veszedelmes tervével úgy áll vonatkozásban a bankkölcsön publikálása, hogy a devalvációs tervet nem ejtették el, csak ehalasztották. Eszyenesem a kölcsönt folyósító bankok kérésére halasztották el, amelyek ezzel, a kormánnyal közösen Meszelt, manőverrel elbocsátandó tisztviselőik kárára akarnak — a végkielégítések kifizetésénél — tekintélyes összegeket megtakarítani. A kormány a rögtönös devalváció revolverét szegezte a bankoknak s ezek csak úgy tudtak a devalvációtól az elbocsátások idejére menekülni, hogy a rögtönös devalvációt rögtönös bankkölcsönnel váltották meg. Minden cáfolat ellenére is úgy áll azonban a dolog, hogy a devalvációt csak elhalasztották, de nem ejtették el. A Friedricch-kormánynak szüksége van pénzre. Nem azért, hogy a lakosság pénzének elvett feléből az ország bankjegy adósságát rendezze, hanem abból az okból, hogy a saját politikai adósságainak törlesztését ezzel a pénzzel tegye elfogadhatóvá. A „Nemzeti Újság", amely régi ismerősünknek, az „Alkotmány"-nak az utóda és szintén naponként megjelenő istenkáromlás, teljes hévvel és teljes gőzzel pártolja a devalváció tervét. „Radikális kényszerkölcsön"-nek nevezi az ügyet, amiből az is kitetszik, hogy ezen a téren szívesen hódol a radikalizmusnak, mert nemcsak a ,,nemzeti" kormánynak, hanem a „Nemzeti Iíjság"-nak is kiadós haszna származnék belőle. Kormányválság Németországban, Berlinből táviratozzák, hogy a birodalmi kormány, tagjai hétfőn tanácskoztak a többségi pártok vezetőivel a birodalmi kancellár elnöklésével a kormány átalakításáról. A „Münchener Pest" jelentése szeriett Bajorországban kormányválság állott be. A szociáldemokrata párt országos értekezlete Bambergben tartott kétnapos ülése alatt behatóan foglalkozott a szociáldemokrata párt politikai nehézségeivel. Az országos konferencia a miniszter urumban levő szociáldemokrata képviselőknek legteljesebb bizalmát fejezte ki. A konferencia Bajorország szociáldemokrata pártja különös nehézségének tartja, hogy a Hoffmann-kormányt szociáldemokrata kormánynak tekintik, holott világos, hogy az országos kormány és az országgyűlés összeállítása kiizárja a tiszta szociáldemokrata politikát. Ezért az országos konferencia a minisztérium alapos átalakítását követeli. A konferencia fölhatalmazta Hoffmann, Logatsch és Endres elvtársakat, hogy a kormányban vállalt mandátumukról lemondjanak,, ha a kormánynak az országos konferencia által szükségesnek tartott átalakítása nem lesz végrehajtható. A szociáldemokrata pártnak e döntése — a „Münchener Post" megjegzzése szerint — kormányválságot jelent. Az október 1-én összeülő országos ülésnek abban kell látnia első feladatát, hogy a minisztérium újjáalakításához "lásson. Népszavazás Luxemburgban, Luxemburgból jelentik, hogy a dinasztia megtartásáról s a Franciaországhoz vagy Belgiumhoz való gazdasági csatlakozásról elrendelt népszavazás teljes nyugalommal folyik. Azt hiszik, hogy a szavazatok hetvenöt százaléka a nagyhercegség föntartása mellett fog szólni. A szabadelvű sajtó és a katolikusok a Belgiumhoz való gazdasági csatlakozást követelik, a szocialistavezérek fölfogása megoszlik. A Gráci jelentés szerint a stájer tartománygyűlés sürgősségi indítványt fogadott el, amely követeli, hogy a nemzeteknek mindenütt megadják az önrendelkezés jogát és a németeknek is engedjék meg, hogy maguk határozzanak sorsuk felé. Végül követeli, hogy Nyugatmagyarország ama részén, amelyet Német-Ausztriához csatolnak, német közigazgatást rendezzenek be. A német hadsereg ellenőrzése. Párisi lapok a Rauter-ügynökség következő jelentését közlik: A legfelsőbb tanács elfogadta Foch tábornok javaslatát, hogy minden negyedév végén katonai szakértők menjenek Németországba és állapítsák meg a német hadsereg létszámát.