Népszava, 1919. november (47. évfolyam, 217–242. sz.)
1919-11-21 / 234. szám
s De leginkább mégis a kormány gyöngesége és a célravezető eszközöktől való taktikázó ihúzódozása. Csak Budapestnek nincs elegendő gabonája és ezért nincs Budapestnek elegendő kenyere. Bárhol és bármi legyen is a bajok forrása, a baj itt van és hovatovább törhetetlen nyomorrá kifejlődve, lezülleszti a várost, amelynek a kenyértelensége mellett tüzelője sincs Min (Ten nyomoruság im¥ közepett csak egyetlen útját látjuk a szabadulásnak: a békét. Erre volna szükségünk, hogy a kintő bizonytalanságot bizonyosság, a tétovázást a határozottság váltsa föl. Az országnak illetékes helyről nyomatékosan és félreérthetetlenül megmutatták már a békéhez vezető utat De éppen ez az út az, amit eltorlaszol a „keresztény*” jelszavakkal dolgozó pártönzés és a pártdiktatúra felé törő veszedelmes hajthatatlanság. A felbontakozás munkájában az ország érdekeit igazán szolgálni kívánó őszinteséggel és áldozatkészséggel szemben intrikák és furfangos fogások dolgoznak. Az ország lassan egészen elhanyatlik s akik most makacssággal és ravaszkodással zsonglőrködtek a politika Kín terén, nem akarják észrevenni, hogy mennél tovább húzzák, erőszakolják a maguk kis dolgait, annál inkább funerátorai és nem urai lesznek az országnak. Jól nézzenek körül az országban azok, akiknek a konoksága miatt most megint zátony fenyegeti a jó és a becsületes szándékokat. Nincs szén, nincs kenyér, nincs tüzelő. Olyan koldusok vagyunk, hogy már nem is érezzük az idegen jótékonykodás alamizsnájának kényelmetlenségét , és mégis csak az mentene meg miinket, hogy egyetlen párt urakna alá kerüljön az ország. Az utolsó óra érkezett el számunkra. Jól fontolja meg mindenki a cselekedeteit, miielőtt ez az óra is elmúlnék. * * A megegyezés f51Sé£e j el és akadálya. — »Sincs egység a „keresztény81 blaklsan. — A keresztény blokklése. A csüütörtökön folytatott tárgyalások igazolják azt a pesszimizmust, amellyel Huszár Károly vállalkozását néztük, óráról-órára fogynak azok a támaszpontok, amelyre az úgynevezett keresztény pártokkal való megegyezést ki lehetne építeni és alig hihető, hogy ezeket a pénteki nap folyamán bármiképen is pótolni lehetne. Magyarország minden fia elszorult iszívvel tekinthet , a szombati terminus felé, amelyet az antant teljhatalmú megbízottja a koncentrációs katénet megalkotása számára utűzött Ebben a pesszimizmusban megerősítenek bennünnket a „keresztény" blok ülésén történtek. A szociáldemokrata pákrt választmánya és vezetősége megbízásából Garami Ernő elvtárs szerdán és csütörtökön tárgyalt a dezignált miniszterelnökkel. Huszár állásfoglalása a szociáldemokrata párt követeléseivel szemben a következőkben foglalható egybe: Huszár teljesíthetőnek vélte pártunknak azt a követelését amely a választások tisztaságára, a választási agitáció, az egyesülési, gyülekezési , és sajtószabadságra, vonatkozik. Ugyanígy teljesíthetőnek találta azt a követelést is," amely a jogtalan üldözések megszüntetését a propaganda minisztérium eltörlését és a munkis betegsegélyző pénztárnak az 1907. évi XIX. törvénycikkben biztosított autonómiájának visszaállítását követeli Nem fogadta el azt a követelésünket, amely a választások határidejének meghosszabbítására vonatkozik. A kormány által kitűzzött választási határidő sem elegendő, arra, hogy a meggyőzés érveit érvényesítsék . Nem találta elfogadhatónak Huszár azt a követelésünket sem, amely a nemzetgyűlés tartamát és hatáskörét a béke elfogadására és egy választójogi törvény megalkotására kívánja korlátozni, amely választójogi törvény alapján megválasztott új nemzetgyűlés döntene az államforma és az alkotmány kérdésében. Pártunk követelései között szerepel a munkásügyi és népjóléti minisztérium eredeti hatáskörének visszaállítása is. Erre nézve Hurez úr kijelentette, hogy az ő személye nem akadálya e követelés teljesítésének, a végleges választ pedig pártjának tartja fönn. A Nemzeti Demokrata Polgárpárt mai értekezletén Bárczy István elnök jelentést tett arról a tárgyalásról, amelyet ő és a pártvezetőség másik két tagja: Ugron Gábor és Sándor Pál folytatott Huszár Károly dezignáltminiszterelnökkel. A tárgyalások elején utalás történt arra, hogy a párt a maga részéről a koncentráció föltételeit arr az esetre állapította meg, ha a kormány vezetését Apponyi Albert gróf veszi át Az ő személyével szemben hajlandó volt a tárgyi kívánságokat a minimumra leszorítani és a személyi kívánságoktól teljesen eltekintett... A jelen helyzetben, amikor a kormányt támogató pártnak egyik vezetője és a Friedrich-kormány egyik exponált tagjának miniszterelnöki megbízatásáról van szó, a párt kénytelen volt egyfelől a tárgyi kikötésekhez szigorúbban ragaszkodni, másfelől a minimális személyi követeléseket is megjelölni. A tárgyi feltételek legnagyobb részét Huszár miniszter elfogadhatóknak találta; egy-kettőre itézve még határozott nyilatkozatot nem tehetett de ezeket is a tárgyalás alapjául elfogadhatóknak tartotta. Az egyetlen dáiferüsneka öt nemzetgyűlés kérdésében állott A párt eredetileg asfé al álláspontot foglalta el, hogy a nemzetgyűlés hatáskörét korlátiossti kell, elefelől a béke kérdésére, másfelől pedig a végleges választójogi törvény megalkotására. Az ezen választójogi törvény alapján megválasztandó nemzetgyűlésnek volna feladata az ország új alkományát képező összes alaptörvények megalkotása. Miután Huszár miniiszter e feltétel elfogadását teljesen kizártnak jelezte, a párt vezetői, minisé kivánságaik minimumát, jelölték meg a választások határidejének kitolását, főleg arra való tekintettel, hogy a rövidre szabott határidő , illuzóriussá teszi mindazt amit Clerk a választások tisztaságát illetően kijelentett és amit mi magunk is a koncentráció alapfeltételének tekintünk. E föltételt a párt mindenkivel szemben kívánja érvlényesíteni. Nézetünk szerint ezen fog eldőlni a koncentráció kérdése. A kormányt támogató pártok állásfoglalását erre vonatkozóan a párt nem ismeri, de nézetem szerint e feltétel nem érinti a kormányt támogató pártok választási esélyeit. A párt a jelentést helyesléssel vette tudomásul. A nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Országos Kisgazda- és Földmivespárt a koncentrációs kabinetben való részvételét a következő tárgyi feltételekhez fűzi: 1. A választások tisztasága, a gyülekezés szabadsága, a sajtótermékek szabad terjesztése kellősképen biztosíttassák. 2. A választás határideje ez évi december hó 21 helyett attól az időponttól számtan.Jó egy hónapra tűzessék ki, amikor a román és máa megszálló csapatok valóban visszavonulnak a kitűzött demarkációs vonal mögé, minthogy külön s m Tiszántúl a mai időpont meghagyása mellett nem vehet részt a nemzetgyűlés OSTC-üléséig a választásokban és így a megcsonkított országnak is csak csonka parlamentje alatkítana kormányt és döntene a legfontosabb kérdésekben. Amennyiben az ántant valóban súlyt helyez a magyar parlament mielőbbi öszezeülésére, intézkedjék, hogy a megszálló csapatok haladéktalanul vonuljanak vissza. 3. A nemzetgyűlés legföljebb egy év tartamára hivassék összes hatásköre a béke tárgyalására, az új választójog megalkotására, az államformamegállapítására elrendelendő népszavazás foganatosítására, a költségvetés megállapítására és néhány halaszthatatlan törvénymódosításra szorítkozzék. Minthogy a dezignált miniszterelnök nem adott határozott választ pártunk ama kérdésére, hogy híve-e a Habsburg-taort visszahozásának, pártunk kívánja, hoggy nemcsak az államforma, de az államfő kérdésében is népszavazással döntsön a nemzet. Személyi téren az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megelégszik a lehető legszerényebb képviselettel is, amennyiben a miniszteri tárcák szükséges cstökkelítésével kapcsolatban az összes, tehát a ma uralmonlévő pártok is kellőképen mérséklik igényeiket Az ellen a leghatározottabban tiltakozik az Országos Kisgazda- és Földművespárt, hogy a részére juttatandó képviseletet a keresztény és nemzeti irányzat rovására írják, minthogy a párt is keresztény és nemzeti alapon áll. Ezek a feltételek alaposan rácáfolnak azokra a napokban elterjedt hírekre, amelyek úgy szóltak, hogy nagyatádi Szabó Friedrichethhez szegődött A kisgazdapárt tárgyi követelései ugyanis szinte teljesen megegyeznek a szociáldemokrata párt követeléseivel. Megnehezíti a tárgyalásokat és kétségessé teszi ezeknek sikerét az is, hogy a „keresztény" blok sem egysége. Elsősorban személyi versengés és féltékenység észlelhető a Friedrich köré sereglett táborban, de ezenkívül mind élesebben, kerülnek egymásnál szembe a csakugyan konzervatív és keresztény világfogású politikusok, azokkal a „párthíveikkel”, akiket a mindenáron való hatalmon megmaradás friedrichi példája vona. Ennek ez utóbbi csoportnak egyik leghangosabb szószólója Ercky Károly, hosszabb nyilatkozatban kardoskodik Friadiloh dezignáló joga mellett. Fridrich István hazafiassítgifit és önzetlenségét bizonyítja — jelenti ki nagy gíárral Ercky —, hogy abban a pillanatban, amikor páratlanul nagy és egységes pártra támaszkodik, alkalmat és lehetőséget ad arr, hogy vele a koncentrációról tárgyaljanak olyan politikusok, akik egyáltalán nem támaszkodnak pártra. Ezzel szembem áll báró Perényi Zsigmond nyilatkosaási, amelyet a „Budapesti Kirlap" tudósítója előíttott Miutám ebben kijelentette, hogy bár Apponyit szivesebben látta volna miniszterelnöknek,Huszárt is támogatja. Azután igy folytatja: — De mi egy megjegyzést kell tennem s ez a Friedrich-féle jogforrásra vonatkozik. Ezt semmiesetre sem lehet elfogadni. Mert ha Friedrich Istvánnak jogában áll kormányt kinevezni, akkor jogában áll kormányt el is csapni. Ez oly alkotmányjogi abszurdum, amelyről komolyan beszélni sem lehet s ami — ha elfogadjuk — belátomtatlani zavaroknak tár kaput A keresztény nemzeti egyesülés pártjának elnöki tanácsa csütörtökön este 8 óraikor bizalmas tanácskozást tartott, amelyen résztvettek Huszár Károly dezignált miniszterelnök és is Haller István propagandaminiszter is. Huszár Károly ez alkalommal lenner tette a helyzetet és a csütörtöki tárgyalásainak eredményeit Haller indítványozta, hogy a dezignált miniszterelnök jelentését vegyék tudomásul, fejezzék ki bizalmaikat irányában s őt teljes erővel támogassák kormányrnkakítási akciójában. Az elnökség így is határozott. Az elnöki tanács ülése után Huszár informálta a párt tagjait Azzal kezdte, hogy politikus még nem igen állott oly nehéz helyzet előtt, mint ő, aki a kormányalakítást négy föltétel mellett vállalta. Az első föltétel az volt, hogy nemcsak a Friedrich részéről való dezigmálást biztosítsa magának, hanem hogy Friedrich lemondván a kormányelnökségről, tárcát vállaljon az általa alakítandó koncentrációs kabinetben. Második föltétele az volt, hogy minisztertársai támogassák. Harmadik kikötése volt az égiász „keresztény" lelok támogatása. Ezekkel a föltételekkel azt akarta do- NtPSZA¥A 1919 november 21.