Népszava, 1919. november (47. évfolyam, 217–242. sz.)
1919-11-01 / 217. szám
ígn) november 1. NÉPSZAVA # * # Renner a Kommunistái ellen. SSevncfnpr&Kl&t a&esvwnfo és Kens. CF&szg&CÉ, Dr. Renner kancellár pénteken rendkívül éles beszédet mondott egy bécsi gyűlésen a komunisták ellen. Beszédét már az első szó után félbeszakították közbekiáltásokkal. Az első incidens után dr. Reimer a következőket mondotta: — Ma már nem kell elméleti alapon beszélnünk, mert előttünk vannak, a Magyarországon és Oroszországban szerzett tapasztalásokra már a valóságok beszélnek. Eszembe sem jut, hogy külföldi elvtársaknak szemreháhányást tegyek, mert csak a saját országukkal szemben felelősek. Egészen másképen van a dolog azonban azokkal az emberekkel szemben, akik bennünket akarnak kitanítani arról, hogyan kell dolgoznunk. Hónapokig kellett küzdenünk olyan kísérletek ellen, amelyek nemcsak érveket vittek a harcba, hanemi pénzzel is dolgozták és egyik munkást a másik ellen igazították. Ezt a kijelentést újabb zaj követte, amely miatt hosszabb ideig nem lehetett folytatni a tanácskozást. Az izgatottság még inkább fokozódott, amidőn egyik rendezőt a fején megsebesítették Nők és férfiak tódultak a tribünre s az elnök kénytelen volt a gyűlést fölfüggeszteni. Néhány perc múlva, miközben néhány közbeszólót eltávolítottak a teremből, folytathatta Renner dr. a beszédét. — Nagy különbség, mondta, hogy egy , országban olyan miniszterelnök van, mint Friedrich, akit tisztek és katonák vesznek körül, aki csak fogházzal boldogítja a népet, vagy olyan népképviselet, amelynek kancellárja idejön önök közé fegyvertelenül, fölemelt fővel és számot ad mindenről az összegyűlt népnek Amidőn önök, kommunisták szidalmazzák a munkások bizalmából megválasztott hivatalnokokat, maguk adnak jelszókat a reakció szájába. Ha azok, akik mindenit jobban tudnak, elérnék céljukat, akkor nem önök látnák ennek a hasznát, hanem azok, akik a határon leskelődnek hogy mikor állíthatják vissza a Habsburgok uralmát. — önök osztályuralmat akarnak, erőszakos uralmat, mi a demokráciát akarjuk. A kommunisták azt követelik tőlem, a diktatúrát valósítsam meg. Azt akarják, hogy ráerőszakoljam akaratomat a másképen gondolkodókra is, tekintet nélkül arra, hogy azok vannak nagy többségben. Azt is akarják természetesen, hogy egyúttal rögtönösen kihirdessem a szocializmus egyedüli uralmát. Ez igazságtalan és teljesíthetetlen kívánság. A szocializálást nem lehet rögtönösen végrehajtani, erre a diktatúra sem képes. A kancellár végül Ausztria jövőjéről beszélt. — Ha nem adják meg nekünk az élet lehetőségét — mondja —, akkor a nép tömegei minden ellenállást, megtörnek és követelni fogják a Németországhoz való csatlakozást. — Ma már nyugodtan elmondhatjuk: a világ visszanyeri nyugalmát és az antant négy államának uralma alatt helyreállítják a közlekedés szabadságát. A népszövetség hatalma lehetővé teszi ismét az államoknak egymással való érintkezést. Mi kis állam leszünk otívan, de dolgozni fogunk és megélhetünk és túléljük ezt a rettentő összeomlást. Renner hosszantartó, viharos tetszészajban fejezte be a beszédét és összetartásra szólítottaföl a jelenlevőket. * * * A washingtoni munkásvédelmi értekezlet A nemzetközi munkásügyi értekezletet csütörtökön délelőtt Wilson titkára megnyitotta. Harminc ország kétszáz megbízottja volt jelen. A konferencia belga csoportja úgy határozott, hogy a konferencián német és osztrák tagok is részt vehetnek. A belga kormány hozzájárult ehhez a határozathoz. A párisi lapok kiemelik azt a sajátságos körülményt, hogy az Egyesült Államok nem vehetnek részt a most Washingtonban megnyíló nemzetközi munkásügyi értekezleten, mert Amerika még a békeszerződést nem hagyta jóvá. Az „Echo de Paris" washingtoni különtudósítója jelenti: A nemzetközi munkásügyi konferenciával egyidőben nemzetközi szakszervezeti kongresszus is lesz Washingtonban. Ez a kongresszus valójában a júniusban Amsterdamban tartott nemzetközi szakszervezeti kongresszus folytatása lesz. A békeszerződés életbeléptetése. Harmsworth angol alállamtitkár kijelentette az alsóházban, hogy a békeszerződést november 11-én, a fegyverszünet megkötésének évfordulján fogják ratifikálni és ugyanezen a napon lép életbe. A legfelsőbb tanács a békeszerződés életbelépése előtt megintette Németországot a fegyverszünet bizonyos feltételeinek megszegése miatt. A hadsereg részéről Foed tábornagyot, a tengerészet részéről Fuller angol hajóskapitányt, a pénzügyi kormány részéről pedig Gellest küldték ki az ügy megvizsgálására. Németország azzal sértette meg a fegyverszünet feltételeit, hogy megszállta a balti tartományokat, hogy a Seaparlow-öbölben német tengerészek elsülyesztettek német hadihajókat, amelyeket át kellett volna adni az antantnak, azonkívül nem fizette meg egészen a megszálló csapatok feltartására szükséges összegeket. A különböző anyagok átadása körül is követtek el mulasztásokat a németek. A Hollandiának eladott öt hajón kívül negyvenkét lokomotív és több ezer vasúti kocsi is hiányzik. _ A német költségvetés. A német nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a költségvetés harmadik olvasásának kezdetén Erzberger pénzügyminiszter szólalt föl és kifejtette, hogy fontosnak tartja, hogy újr a külföld, mint a belföld lehető tiszta betekintést nyerjen Németország pénzügyi helyzetébe. 1918. év költségvetésének öszszes kiadása 79 milliárd márka volt, ami két és fél milliárd kiadási többletet jelent. Ez volt a legnagyobb költségvetés, amely valaha Németországra nehezedett. Ez a maximum remélhetően soha sem fog többé előfordulni. Eddig — mondotta a miniszter — bőkezűen gazdálkodtak. Ez most megszűnt. Az 1919. évi költségvetés végösszege összesen 7417 millió. Vájjon az 1919. évi tervezetet be fogják-e majd tartani? A kiadásokra vonatkozóan a birodalmi pénzügyminiszter kijelentette, hogy szigorúan a Ház határozataihoz fog ragaszkodni. De várjon be fognak-e majd folyni a bevételek? Az első öt hónap eredményei után ítélve, erre a kérdésre igennellehet felelni. Gondos mérlegeléseknek megfelelően, a régi adók, amint azt a javaslat előirányozza, hat milliárdot fognak jövedelmezni. Az új adók is meg fognak felelni a várakozásoknak. A békeszerződés pénzügyi végrehajtását illetően határozott összeget nem lehetett a költségvetésbe fölvenni, mert ezt az összeget nem tudjuk fölbecsülni. A nemzetgyűlés végül megszavazta a költségvetést. Néhány kisebb javaslat elintézése után az üléseket november 20-ig elnapolták. A "keresztény'a blokon bekövetkezett az első hasadás. Giesswein és hívei, a keresztényszociálisok, nem olvadnak be az újdonsült "Keresztény" Nemzeti Pártba, hanem különállóan föntártját a keresztény-szociális pártot A Népszava már ismertette ennek a különmaradásnak az előzményeit: a keresztényszociálisok nem akarnak a bevallottan nagybirtokok és főpapi érdekek védelmére és érvényesítése céljából alakult „Keresztény" Nemzeti Egyesülés Pártjába beolvadni és kimondták, hogy a „keresztény" blokon kívül tovább is föntartják a keresztény-szociális gazdasági pártot. Ugyanekkor megválasztották a párt tisztikarát. Elnökük lett Giesswein Sándor. Elhatározták ugyan, hogy törekedni fognak teljes egyetértésben működni a „keresztény" pártokkal, de ez sem enyhíti a „Keresztény" Nemzeti Egyesülés belierének a különmaradottak iránt való hangulatát. Lapjuik, a „Nemzeti Újság" állapítja meg, hogy az egyesültek pártja ,"nagy megütközéssel értesült az egység megbontásáról". És tudósításában folytatja: „A jelenlevők mindjárt ki is jelentették, hogy nem is hajlandók azokkal együttműködni, akik ezekben a nehéz időkben széthúzásokat idéznek elő". Úgy látszik azonban, hogy Giessweinék nem hederítenek erre a nagy haragra, kimondták ugyanis, hogy a párt álláspontját a most folyó politikai tárgyalások során is iparkodni fognak érvényesíteni. Vidéki előfizetőink figyelmébe! A pénzes utalványküldemények szünetelésére való tekintettel tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az előfizetés összegét a helybeli bank útján utalják át a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rákóczi úti fiókosztályánál vezetett folyószámlánk javára. A befizetésről külön értesítést kérünk. Lapunkat csak azoknak küldhetjük meg, akik gondoskodnak arról, hogy az előfizetés összege idejekorán átutaltassák hozzánk. Tisztelettel A Népszava kiadóhivatala. 3 A demokraták vezérei a Friedrich-rezsimről mondták el véleményüket azon a társas vacsorán, amelyet abból az alkalomból rendeztek a Liget-klubban, hogy a VII. kerület összes polgári köret csatlakoztat rá Nemzeti Demokrata Párthoz. A megjelenteket Márkus Jenő, a klub elnöke üdvözölte. Mi, liberális és demokraitikus polgárok — úgymond —, aggódó szívvel látjuk a kormány reakciós politikáját és napról-napra jobban bebizonyosodik előttünk, hogy ez a politika az ország végleges katasztrófájához vezet. Bárczy István beszédében kijelentette: A magunk részéről nem arra helyezzük a fősúlyt, hogy minden pártnak legyen minisztere a kormányban, hanem, hogy a kormány ne űzzön egyoldalú pártpolitikát. Ezután Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra, akit a jelenvoltak lelkesein ünnepeltek. Beszédében többek között a következőket mondotta : A polgári társadalomnak legyen elve, legyen gerince és csak azokat becsülje meg, akik meggyőződésük mellett szilárdan megállottak, akik nem törődtek a konjunktúrával és a politikai divatokkal. A politikában pedig ne merjen vezetni és ne merje a száját kinyitni az, aki a súlyos és veszedelmes időkben félreáll, leskelődik, spekulál és akonjunktúráit kihiaisínálja. A magyar reakció előrenyomulásában éppen olyan bűnösök azok a kisebb emberek, akik a reakciót csinálják, mint azok a nagyobbak, akik félreálljanak és spekulálnak. Jegyezzük meg magunknak jól azokat, akik ezekben az időkben félreálltnak és azokat, akik különböző hivatalokban, különböző konjunktúrák szerint, egyszer választójogellenesek, másszor választóidgi liberálisok, majd forradalomellenesek, forradalmiak, szocialisták, bolsevisták és végül fehérterroristák lettek. Mi tisztában vagyunk azzal, mert ismerjük a magyarság lelkét a históriából, hogy a reakció ebben az országban csak múló sikereket érhet el. Tisztában vagyunk vele, hogy nem a magyar nép csinálta azt a reakciót, amely Magyarországnak épp oly szégyene, mint a bolsevizmus. A magyar nép lelkében szabadelvű, a magyar földmives toleráns, a magyar földmives a szabadságnak és a demokráciának híve és csak az uri társadalom egyes hazardőr tagjai voltakazok, akik a magyar népet ebbe az irányba szerették volna vezetni de nem vezethetik soha! A mi jelszavunk i® a keresztény Magyarország, amely azonban, a kereszténységben a szeretetet és az igazi vallásosságot találja meg. Igenis, kívánjuk a magyar keresztény demokráciáit, a magyar földmivesség által képviselve, nem pedig ari izgatók által! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Ugrom Gábor szólalt föl, miután visszautasította a személye ellen szórt rágalmaikat, így szólt: ... Amint önhitt embernek a vállalkozása ilyen időkben vakmerőség, öntudatos ember vállalkozása a legnagyobb bátorság. És amikor ilyen alkalmas embereket keresünk, akkor konstatálnunk kell azt, hogy viszont nincs veszedelmesebb egy országra nézve, mint az olyan ember, akit a kormányzásban nem a józan ész, hanem a szenvedély vezet. Az ilyen emberek az országokat mindig a szélsőségek meredekeire vezetnk és az ilyen emberek nem tudnak ugy szabadságjogokat hirdetni, hoy rögtön vagyonközösséget is ne hirdessenek és nem tudnak a rend barátai lenni anélkül, hogy ugyanakkor a legnagyobb deszpotizmus szolgáivá ne legyenek. („Úgy van!" Taps.) Az ilyen emberek vagy forradalmárok, vagy pedig zsarnokok. Emberek, akik így gondolkoznak, ha öntudatlanok, akkor veszedelmes álmodozók, de ha öntudatosak, akkor veszedelmes kalandorok. Mindkét esetben észellenesen és az ország érdekei ellen cselekszenek. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Varjassy Lajos szólalt föl Ha gondolkozunk azon — úgymond —, hogy mi az oka annak a konokságnak, amellyel a most kormányon levők ragaszkodnak a bársonyszékeknek azoknak a foszlányaihoz, amelyeket a kommunisták miérg meghagytak, azt látjuk, hogy annyi bűnt követtek el ez alatt a három hónap alatt, hogy most félnek a leszámolástól, félnek attól, hogy ha olyan kormány jut uralomra, amely a demokrácia és igazságosság alapján áll, számon fogja kérni ezeknek az uraknak cselekedeteit. A másik okát ennek abban látjuk, hogy ők exponensei olyan társadalmi osztálynak, amely elérkezettnek tartjaaz időt arra, hogy Magyarországon állandó uralomra berendezkedjék. Elárulom azt a titkot is, hogy amikor ezek az urak antiszemitizmusra és hazafiságra hivatkoznak, nagyon szívesen szövetkeznek a szemita kapitalizmussal. Törvény a Habsburg-ház száműzetéséről. Az osztrák nemzetgyűlés elfogadta a Habsburgház tagjainak száműzetéséről és vagyonuknak állami birtokbavételéről szóló törvényhez beterjesztett kiegészítő javaslatot.