Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)
1920-10-27 / 254. szám
XI.vm. évf. 254. szám Budapest, 1820 október 27. szerda, Ara korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 560 kor. | negyed évre kor. fél évre SSO kor. | egy hóra SO kor. Jugoszláviában egy szára ára 2 Jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPOJTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) HajmásRír és Zalaeperszeg — napirenden. * * S3rg3s interpe-HácJiS az internálásokról. — FSZiSiHíSssgálló bSaokts&g megy az Internálási táborokba. Az internálás kérdését tőlünk telhetően állandóan ébren tartottuk s az idevonatkozó gyökeres, igazságos és kielégítő megoldást — az egész intézmény haladéktalan megszüntetésével — szinte ugyanolyan régen követeljük, mint amilyen régi maga az egész ügy. Kezdettől fogva azt az álláspontot képviseltük, hogy a leggyökeresebb és legkielégítőbb megoldás, ami nemcsak az érdekeltek és az ország érdekében való, hanem a külső és belső politikai helyzet megszilárdulását is elősegítené: az internálási táborok föloszlatása és általában az egész internálási rendszer megszüntetése volna. Állandó szorgalmazásunk, sajnos, mindeddig nem járt eredménnyel: az internálási táborok ma is népesek s akit rossz szomszédsággal vert meg a sorsa, bizony féllábbal ima is mindig Zalaegerszegen áll. Belátják már a túlsó oldalon is, hogy ez az állapot tarthatatlan. Legalább erre enged következtetni, hogy a legintranzigensebb jobboldali képviselők egyike tette szóvá a nemzetgyűrs keddi ülésén ezt a kérdést és interpellációja során sok olyan igazságot mondott, amit— igaza van Kerekes képviselőnek — jóval régebben kellett volna meglátni és elmondani. Az igazságügyminiszter nyomban válaszolt — válasza nem volt kielégítő, mert az egyetlen megfelelő megoldást, az internálási rendszer megszüntetését, nem helyezte kilátásba, csupán pártatlan bizottság kiküldését ígérte meg. Ez nagyon kevés, majdnem semmi, de mai azt hisszük, hogy a körülmény végül is jobb belátásra és gyökeres megoldásra fogják kényszeríteni a felelős tényezőket Az interpelláció: Zákány Gyula: Megérti az internáltak elleni ellenszenvet, de kéri a nemzetgyűlést, hogy ezt az ellenszenvet most tegye le. Azok, akik ott most szenvednek, nem voltak abban a helyzetben, mint azok az urak, akiket itt különböző méltóságos és kegyelmes urakból álló zsűrik patentírozott keresztény jellegűvé mostak. Kérdi, hogy nem megy-e túl az internálás azon a határon, amelynél a javító hatást akarja elérni? Javítást, gyógyulást nem lát, holott javarészt a mi fajtánk szenved ott. Azok, akik hónapokig internálva voltak, nem tudnak majd belehelyezkedni internálás után a társadalomba (Rassay Károly: „Ha ezt más mondaná destruktív volna!") ... Rengeteg emberenergia hever ott munka nélkül, amikor annyira keressük a drómikatényezőket (Milicsevics János: 150 millió koronába kerül az internálás évente! ) (Zákány Gyula: Figyelnünk kell arra is, hogy az internálás akadályozza a konszolidációt. Az ottani élelmezési viszonyokról és az _ inkvizítorins bánásmódról nem akar rémképet festeni, csak annyit jegyez meg, hogy amit ott tapasztalhatunk az ellenkezik a humanitás elveivel. Ezután áttért két panamára. Az internálási ügyosztály káposztát vásárolt és küldött le Zalaegerszegre. Ez a káposzta rothadt és élvezhetetlen volt Az internálási ügyosztályban megjelent egy Gyenessey nevü szállitó... (Fölkiáltások: „Milyen a vallása?") ... Nem érdekel a vallása, mert csak az igazságot keresem. Ez a Gyenessey olyan rossz káposztát szállított, hogy a katonai főreáliskola nem vette át, erre elküldte Hajmáskérre. Tudok eseteket, hogy egyesek 150.000 men 80.000 koronát fizettek a magasrannúaknak, hogy az internálásból kiszabaduljanak. (Milosevics János: „Csirkefogók igy kiszabadulnak, nak.") a szerencsétlenek pedig ottmarad A büntető igazságszolgáltatásunk megtorló jellege teljesen fékevesztett mintha a gyógyulás egyáltalán elő sem fordulhatna, mintha valamennyien a gyűlölködés hatása alatt állnánk ezekkel a szerencsétlen emberekkel szemben. (Kerekes Mihály: „Hat hónappal ezelőtt kellett volna így beszélnie!") ... Akkor is így beszéltem. Emberiességből valamiképen véget kell vetni ezeknek az internálásoknak. Sokkal több bűnös embert találok én katonai mundérban és civilben egyaránt akik sokkal jobban veszedelmeztetik a közbiztonságot, mint azok a szerencsétlen internáltak. Megtörténik, hogy egyik szomszéd haragszik a másikra és akkor előáll a konkrét vád. Az illetőt lecsukják és hónapokba kerül, amíg azután nagy keservesen ki tud szabadulni. (Meskó Zoltán: „Valaki haragszik lakásrekvirálás miatt és följelenti az illetőt") ... Kérdem a belügyminiszter urat, hajlandó-e vegyes bizottságot az internálási táborba kiküldeni az ottani élelmezési viszonyok és az élelemszolgáltatás megvizsgálására Hajlandó-e a belügyminiszter úr a kiszabadulás és az élelmezés körül előfordult botrányos ügyeket megvizsgálni. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy az internálások ügye megvizsgáltassék és az ártatlanul letartóztatottak minél előbb szabadlábra helyeztessenek. „Az internálási eljárás nem a jogállam talajából sarjadzik .. .*" Ferdinándy Gyula belügyminiszter: Tagadhatatlan tény, hogy az internálási eljárás nem, a jogállam talajáról sarjadzik, hanem annak okai azok az erőszakos momentumok, amelyek a forradalmakban és a háborúban nyilvánultak meg. Ezért amint a konszolidáció előbbre halad, csökkenteni lehet az internálásokat is. Kétségtelen, hogy vannak ezen a téren is hibák. Nem helyes egy kézben összpontosítani az internálások ügyét, mert egy hatóság, amely tisztán az iratokból stél, nem is képes az ügyet helyesen átlátni, de különben is nagyon sok ügy van, amiket elintézni alig képes. Hónanokba kerül, amíg az iratok kézhez kerülnek. Éppen ezért a napokban háromtagú bizottság fog kimenni, két belügyminiszteri és egy igazságügyi főtisztviselőből, olyan kiküldöttek, akik internálási dolgokkal eddig nem foglalkoztak. Ezek ott a helyszínen rövidesen meg fogják vizsgálni mindenkinek az ügyét és nyomban intézkedni fognak. Akiknek szabadon bocsátását elhatározzák, azt nyomban szabadon is fogják bocsáttatani. Ami az élelmezés körüli bajokat illeti, ilyenek mindenütt vannak. Nagyon természetes, hogy az internáltakat olyan jól nem lehet tartani, mint ők szeretnék. Ami a romlott káposztát illeti, amikor ő kint volt az internálási táborban, a táborvezető nej.d erről jelentést tett és föl is bontott előtte öt hordó káposztát amely valóban hasznravehetetlen, romlott volt Ezt a szállítónak egyszerűen visszaküldték. Egyebet nem tehettek Minthogy azonban Zákány említette azt is, hogy sulyosabb visszaélések, esetlegr panamák is vannak, az adatokat bocsássa neki rendelkezésére és ő kérlelhetetlen szigorral fog eljárni és ebben a kérdésben uralkodó korrupciót is meg fogja szüntetni. A miniszter válaszát az interpelláló és a nemzetgyűlés tudomásul vették. Beterjesztették a ratifikációs javaslatot. * * A censráról megint esett néhány nyófassszé, ötnapos szünet után kedden ült újra össze a nemzetgyűlés. Rakovszky elnök estl órakor nyitotta meg az ülést és a többi között bejelentette, hogy Ruzics Ferenc ügyvéd összeférhetetlenségi bejelentést tett Ruppert Rezső ellen és hogy több vármegye feliratot intézett a nemzetgyűléshez a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának megszüntetése érdekében. Végül jelentette az elnök, hogy a honvédelmi miniszter a szerdai ülésen fog válaszolni a Laudia-ügyben Ruppert interpellációjára. A napirend során általánosságban és részleteiben elfogadták a találmányi szabadalmakról szóló törvénycikket módosító törvényjavaslatot. Ezután gróf Csáky külügyminiszter terjesztette be a trianoni békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Az igazságügyminiszter a bírák és ügyészek alkalmazásáról szóló régebbi törvénycikk módosításáról, a pénzügyminiszter a holhánk-jövedéki kihágások esetére megállapított büntetések fölemeléséről és az adótól való menekvés meggátlásáról terjesztett be egy-egy törvényjavaslatot Bizottsági tagválasztások, majjd rövid szünet után Lingauer Albin indokolta volna meg a sajtótörvény revíziója tárgyában régebben beadott indítványát Kijelentette, hogy a sajtótörvény egyik alapvető hibája, hogy nem akadályozza meg a sajtó megvásro hatását A cenzúra annyira elfajult hogy ennek következtében megszűnt a régi, eleven magyar újságírás, amely a polgári és főként a katonai cenzúra túlkapásai miatt nem érvényesülhet. Megtörtént, hogy miniszterek nyilatkozatait is törölték a katonai cenzorok. Ita azok a hadnagy urak — mondotta —, jobban akarják tudni, mi az ország érdeke, mint a miniszterek és a képviselőik. úgy üzenek ők be a nemzetgyűlésbe. (Orbók Attila: „Az újságírók pedig a vezérkarba.") A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy nem tűri a katonák politizálását a katonai cenzorok pedig hivatalból politizálnak. Érthetetlen az is, hogy rendeletet adtak ki, amely szerint a kormánypárt kebelében fölmerült nézeteltérésekről a lapoknak nem szabad írni. A cenzúra a fejünk fölé nőtt, már nagyobb hatalom, mint maga a kormány. Ezért a sajtótörvény reformjáról való tárgyalást míg a mostani zavaros állapot és különösen a cenzúra militarizáltsága meg nem szűnik, időszerűtlennek tartja és indítványát viszavonja. Gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy a sajtótörvény revíziójának és a sajtókamarák fölállításának előmunkálatain már dolgoznak, de "az idő nem alkalmas arra, hogy a nemzetgyűlés most foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Egyébként november 1-én életbe lép a fakultatív cenzúra és ez a rendszer talán megszünteti vagy csökkenti majd a fölpanaszolt bajokat Ezután Zákány Gyula szólalt föl és ő is visszavonta egy régebbi indítványát. Rövid beszéd kíséretében tette ezt és nagy meglepetést keltett hogy az úgynevezett „illúziópolitika" túlhajtását vetette a kurzusbeliek szemére. Többet ígértek, mint amennyit adni tudtak! Tulontúl sokkal többet és most minden kérdésben mindenfelől prezentálódnak a váltók... Karafiáth Jenő a gazdasági kisvasutak szaporítása tárgyában beadott indítványát okolta meg, amire Rubinek kereskedelemügyi miniszter azt válaszolta, hogy a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatot készít elő. Karafiáth erre indítványát visszavonta. Az elnök javaslatára a nemzetgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. Ezután Vasady-Balogh, majd Zál A szociáldef agitálnak a Népszaváért!