Népszava, 1921. november (49. évfolyam, 244–269. sz.)
1921-11-25 / 265. szám
1£21 november 25. NÉPSZAVA Az őrgrófy az uralt, a hentes és őt földmivescsalád idei buzácskája. * * Egynéhány alföldi adat a földbirtokrefformhoz. A mindszent-szegvári választókerületképviselője vagyok a nemzetgyűlésen. Kerületem lakosainak lélekszáma 50.000, választóimnak száma 22.000. Az egész kerület — Algyő, Derékegyháza, Fábiánsebestyén, Horgos, Magyartés, Mindszent, Nagymágod, Öttömös, Pusztamérges, Sándorfalvai Sövényháza, Szegvár, Tápé községekből áll. Tizenhárom község határában az egy gróf Károlyi-családnak 21.505, őrgróf Pallavicini Sándornak 55.182, báró Weiss Manfrédnek 19.583, Berchtold Lipótné grófnőnek 8091, a Szapáry grófi családnak 1715, Schwáb Károly nagybirtokosnak 3898, Szeged városának 1791 és Mindszent községnek 1115 katasztrális holdja van. Van ezenkivül 25 középbirtokos 5986 katasztrális hold földbirtokkal. Tehát van 6 nagybirtokos családnak 109.974 2 községnek 6.209 és 25 családnak 5.986 holdja. Összesen tehát 31 család és 2 község birtokában van 122.169 katasztrális hold. Természetes, hogy ahol 13 község 59.000 lakosából 31 családnak és két községnek 122.169 hold földet juttatott osztályrészül az isteni gondviselés, ott a többi 58.000 és egynéhány száz embert mostohán látott el a földii gondoskodás. Lássunk egy tipikus esetet ebből a mostoha osztálysorsból. őrgróf Pallavicini Sándor uradalmainak jószágigazgatósága kiadott bérbe Lánik Józsefnének a sándorfalvai határban 36 hold földet. Fizet ezért Lánik Józsefné az őrgrófnak katasztrális holdanként 50 kgr. búzát, vagyis öszszesen 36 hold után 18 métermázsát. Lánik Józsefné úrnő nem művelhet meg 36 hold földet, mert hisz özvegy is, gyönge nő is, kiadja tehát bérletbe Bagi J, szegedi hentes-és mészárosmesternek, akiről tudvalevő dolog, hogy kiváló előszeretettel foglalkozik minden a szakmájába vágó üzleti üggyel. Bagi uram a 36 hold földért holdanként 2 méter mázsa búzát fizet Lánik Józsefné őnagyságának, vagyis öszszesen 36 hold után 72 métermázsát. Bagi uramnak azonban úgyis mint mészárosmesternek, úgyis mint hentesnek, 400 hold külön bérlete van és igy nem is nagyon ér rá foglalkozni azzal a 36 holddal, kapta magát tehát és kiadta az egészet öt családnak (hadd éljenek azok is, szegények), névszerinti Tóth Sándor, Gémes János, Bozóki István, Molnár István és Gémes Ferenc szegedi lakosoknak. Ez az öt harmadosztályú bérlő fizet Bagi uramnak holdanként 20 métermázsát, de már ezek nem tisztán búzában, hanem a következő összeállításban tartoznak leadni a bérösszeget. Minden katasztrális hold után: 1 métermázsa búzát, 'A! métermázsa árpát, öt métermázsa zabot, '/* métermázsa szemes kukoricát . 36 holdat az öt család közösen bérelte, de ebből a bérletet maguk között a következőképen osztották meg: Tóth Sándor, akinek héttagú családjából négyen segítettek megművelni 12 holdat Gémes János, akinek tizehéttagú családjából hatan segítettek megművelni 10 holdat Bozóki István, akinek hattagú családjából hárman segítettek megművelni 8 holdat Molnár István, akinek öttagú családjából ketten segítettek megművelni 2 holdat Gémes Ferenc, akinek öttagú családjából ketten segítettek megművelni 3 holdat és közösen 1 hold mohtárföldet, összesen 36 holdat A 36 hold földön, amelyet öten béreltek és tizenheten műveltek ebben a gazdasági évben, a következő terméseredmények voltak: Termett 9.5 holdon 47 mm. buza „ 6.5 „ 19 árpa 6.5 „ 30 „ zsab 12.5 ,. 311S „ szemes kukorica „ 1 „ 6 „ mohar Ebből elfizettek Bagi bérlőnek: 36 métermázsa búzát 18 métermázsa árpát, 18 métermázsa zabot és 18 métermázsa kukoricát. Maradt tehát az öt bérlőnek, 17 segítő munkaerőnek, 35 családtagnak egy évi munkabér, illetően 35 ember számára egy évi élelmezésül 11 métermázsa búza, 1 métermázsa árpa, 12 métermázsa zab, 13,5 métermázsa kukorica és 6 métermázsa mohar. Nézzük meg már most, mit kapott a földbirtokos őrgróf, mit kapott az ,első bérlő özvegy és mit a másodbérlő hentes és mészáros, akiik a szerződés aláírásán kívül egyéb érdemleges munkát nem végeztek: Az őrgróf 36 hold után 18 métermázsát Az özvegy 36 hold után 72 métermázsát A hentes és mészáros 36 hold után 90 métermázsát Az öt robotoló földmivescsaládnak pedig maradt moharral együtt 13,5 métermázsa. Úgy hallottam, hogy az őrgróf az uradalom volt tisztjének özvegyét ily módon támogatja a nyugdíj helyett, de legyen szabad fölvetnem a kérdést nem-e volna célszerűbb és nemesebb, ha az őrgróf hűséges sáfárjának özvegyét közvetlenül az uradalmi pénztár által fizettetné, mint így kerülő utakon, egy hentes és mészáros közbeiktatásával a földmives munkások által. Aligha tudom elhinni, hogy az elhunyt életében és az őrgróf szolgálatában a földmives osztállyal szemben olyan magatartást tanúsított volna, hogy most holta után özvegyét éppen nekik kellene eltartaniok. Nehogy a szíves olvasó azt hagyje, hogy ezt a rikító példát kuriózumként említem föl. Nem! Ilyenek az itteni bérletek legnagyobb részt A szegény, földhözragadt, nyomorult nép nem tud, nem képes földhöz, bérlethez jutni. Sajnos, még azok a törvényben biztosított kedvezmények, mint a kisbérletek és házhelyek ügye, sem valósíthatók meg az egyes közigazgatási tisztviselők akadékoskodása miatt Fölvetem itt e helyen azt az eszmét nem volna célszerű és szükséges, hogy a belügyi és földművelésügyi miniszterek rendelettel tiltsanak el minden közigazgatási tsztviselőt attól, hogy az ő hatásköre alá tartozó helyeken bérlő lehessen. E tárgyban indítványt is szándékozom tenni a nemzetgyűlésen, mert lehetetlenségnek, a köztisztviselői állással összeférhetetlennek tartom, hogy a tisztviselő, mint bérlő, függő viszonyba kerüljön a földesúrral. Hogyan és miként akarják helyreállítani a „tekintély" tiszteletét ha egy egész sereg ember tudomással bir arról, hogy X. ur 4—5 uradalomból bérletet kap, ha az egyik uradalom ingyen szántatja, a másik ingyen beveti, a harmadik ingyen megmunkáltatja a bérbevett földjét Egyszerű földmivesemberek erkölcsi érzéke megütközik ezen, megütközik különösen akkor, ha azt látják, hogy ő nekik — kisembereknek—lákgraudÁvéfnekhöz mehuidom reknek — a legritkább esetben van igazságuk a hatalmas uradalmakkal szemben. Magam is különösnek találom hogy amíg a szegvári kerület egyik közigazgatási részén, sem a pártom embereinek, sem, a házhelyek és kisbérletek üigzyének tárgyalásánál hivatalos részről akadékoskodás nem történik, addig azon a helyen, ahol az illető főszolgabíró (nem a dorozsmai) basáskodik, vagyis bérlősködik, szakadatlanul egymást érik az atrocitások. Így a minisztenti pártvezetőség emberei moccanni sem mernek ás ma már csak fogcsikorgatva tűrik a hatósági molesztálásokat Csodálatos, hogy valahányszor a párt vezéremberei valami szervezkedést kísérlenek meg, akár a kisbérletek ügyében, akár házhelyek dolgában. 2-3 nap múlva megkezdődnek a csendőrségi kihallgatások, kommunista összeesküvés utáni kutatások, házkutatások, az elrejtett titkos fegyverraktárak utáni keresgélések. Abban az esetben, ha ezek a sorok vagy egyáltalán nem látnának napvilágot vagy az általam kitűzött célt — az atrocitások megszüntetését *— elérni nem tudnák, módot és alkalmat fogok találni arra, hogy adatokkal, bizonyítékokkal és nevekkel beigazolja a legilletékesebb fórum előtt — a nemzetgyűlésen — e sorok igazságát. A földuzsorának ez a tipikus példája pedig, amit föntebb leírtam, még az enyhébbek közé tartozik. Elképzelhető, hogy a többiek miként festenek: főszolgabíró ítélete szerint 300— koronáért lehet egy pár csizmát kapni. Utóbb azonban elolvasván a záradékul odabiggyesztett végzést lemondtam erről, mert meg lévén győződve, hogy ahol egy cselédbérkövetelés tárgyában meghozott ítélet lemásolására 355 nap szükséges, ott a távirati válaszra is minimum anynyira lesz szükség. Márpedig nincs a világon olyan olcsó csizmaforrás, amely 300.— koronás eladási ár mellett — még a legjobb esetben is — két hét alatt csődbe ne menne. A Népszava a miénk — a Népszavát nem engedjük. Eddig tömérdek fölösleges látás-futással, időpazarlással sikerült nekem a mesterséges akadályokat úgy ahogy, elhárítani. Tekintettel voltam az ország súlyos helyzetére, nem akartam minden atrocitással kellemetlenkedni a minisztereknek, iparkodtam megértéssel kezelni ezeket az ügyeket mert hittem és reméltem, hogy észhez fognak térni azok az urak, akik a forradalmi idők jelenségeit — úgy vélem — okulásukra fogják fölhasználni. Sajnos, tévedtem, csalódtam! A magyar föld urai és azok uralmának oszlopai most is folytatni akarják ott, ahol a forradalom előtt elhagyták és azt hiszik, hogy abszolutisztikus eszközök segítségével az idők végéig biztosítani tudják káros uralmukat Fölfogjuk világosítani ezeket az urakat arról, hogy az ország torkig van már velük. Bármily kevesen vagyunk is a nemzetgyűlésben, az igazság velünk van és győzni fogunk, ha nem most hát a legközelebbi választásokon. Andaházi Kasnya Béla. il Népszava a haladás zászlója. Sorakozzatok köréje. Nemcsak a föld uzsorával, de a közigazgatás egyes kezelői révén is igazságtalanságok történnek, íme erre is egy példa Szőke Sándor tiszántúli főszolgabiró jogszolgáltatásából: Szeifert Antal nagymágocsi lakos gróf Berchtold Lipótné árpádhalmi uradalma ellen pert indított hátralékos bérkövetelése fejében. Szeifert Antal háromnegyedévet állt az uradalom szolgálatában és keresetében — a többi követelése között — a háromnegyedévre járó Virésznyi csizmaváltságot is követelt Ezt a főszolgabiró ur meg is itélte, éspedig egy pár csizmát 300— koronába számítva, váltságdíjul 225.— koronát ítélt meg Szeifertnek. Érdekes, hogy ez az ítélet 1920 október 27-én kelt és az itéletmásolat végén, ad. 1309—3/1920 szám alatt a következő megjegyzés tanúskodik a főszolgabíró ur hivatalának pontos ügykezeléséről: „Végzés. A kezelői tévesdíj folytán ki nem adott, 1920. évi október 27. napján kelt fenti számú határozatomat Szeifert Antal nagymágocsi (árpádhalmi), dr. Lánczi Simon Pál ügyvéd, szentesi és Buzáth Lajos nagymágocsi (árpádhalmi) lakosokkal hiteles másolat alakjában közlöm. Mindszent 11-évi október 17-én. Dr. Szőke Sándor, főszolgabiró." Elolvasván Szőke főszolgabiró úr ítéletét az első pillanatban táviratilag akartam hozzáfordulni, azzal a tiszteletteljes kérelemmel, legyen szives engem sürgősen értesíteni arról, hogy hol van az az olcsó csizmaforrás, ahol a 3 Angol iparosok a német jóvátételről. * Németország pusztulása az angol ipart is megrendítené. — Stinnes még nem találkozott Lloyd Georgessal. (London, november 24.) Az angol ipari szövetség különbizottságának emlékirata a német jóvátétel kérdéséről azt mondja, hogy a jóvátételi terveket jelenlegi alakjukban lehetetlen megvalósítani és minden olyan kísérlet amely erőszakkal akarja végrehajtani őket Németország összeomlására vezetne. Iyen módon nagyon nehéz lenne Németországtól bármiféle kártalanítást kapni Az emlékirat továbbá kijelenti: Nézetünk szerint ennek a jóvátételnek a behajtása az angol ipart is komolyan megrendíthetné, ha nem hoznának külön intézkedéseket a fizetések módjának szabályozására. Teljesen egyetértünk abban, hogy Németországnak képességei legvégső határáig fizetnie kell. De azt tartjuk, hogy a szövetséges kormányoknak új egyezkedést kell megkísérelniök és nehogy iparunk túlságosan károsodjék, a feltételeket különböző irányban meg kell változtatni és ha lehetséges, a változtatások elfogadtatása által könnyíteni azokon a terveken, amelyeket Németországra róttak. _A jelen pillanatban a világ egész gazdasági jövőjére árnyként nehezedik az adósságoknak az az óriási tömege, amelyet a háború és a háború utáni korszak alatt a nagy nemzetek egymással szemben magukra vettek. Lehetetlenség azt várni, hogy a nemzetközi kereskedelem visszatérjen a háború előtti mederbe vagy hogy újabb kapcsolatokat lehessen elérni szilárd alapon, mielőtt a józan ész alapján nem szabályozzák azt a módot, ahogy ezeket az adósságokat likvidálni kell („M. T. I.") (Bécs, november 21.) A „Daily Telegraph" diplomáciai tudósítója azt állítja, hogy Stinnes ezideig eredménytelenül próbált a miniszterekkel érintkezésbe jutni. A tudósító rámutat arra az aggodalomra, hogy Stinnes esetleges eredményeit a Wirth-kormány ellen használná ki. A „Westminster Gazette" későbbi londoni jelentése szerint Lloyd George valószínűen fogadja Stinnest. („M. T. I.") — —ll .IMI.I.W Tizenkétezer közkegyelmezés ? ! Az egyik esti lapban olvassuk a következő romantikus történetet: Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő szerdai beszédében rámutatott többek között arra is, hogy a legutóbbi napokban kiadott amnesztiarendelet főképen a kommün után elkövetett bűncselekmények tetteseivel szem-ben gyakorolja a kegyelmi jogot és kifogásolta, hogy a munkásokkal szemben, illetve a kommün alatt és a Károlyi-forradalom idejében elkövetett politikai bűntettekre vonatkozóan nem történt ilyen széleskörű amnesztia. Elmondotta továbbá, hogy tudomása szerint az amnesztiarendelet végrehajtása is csak részleges volt. Ezzel szemben illetékes helyen azt közlik Velünk, hogy a kommün alatti bűncselekmények miatt vádolva volt körülbelül 12.000 bűnös ellen szüntették meg az amnesztiarendelet kibocsátása óta az eljárást. A szesisSismws ©s*f®iáídozdi-t és áldozatkészséget követőel.