Népszava, 1922. június (50. évfolyam, 123–145. sz.)
1922-06-23 / 140. szám
1922 Június 23. NÉPSZAVA A kereskedik és iparosok tiltakozó nagygyűlése az üzletbérek emelése ellen * A gyö!és sikere alatti mittlen őslap zárva vola. — „Ha a kormány ezuttal is teljesitené a háziurak követelését, az eddiginél is nagyobb drágaság zúdulna a nyakunkba." Megírtuk, hogy a kereskedők és iparosok elhatározták, hogy az üzlethelyiségek bérénekfelszabadítása ellen tiltakozó gyűlést tartanak.Ez a gyűlés csütörtökön délelőtt zajlott le a Vigadó nagytermében, ahol a főváros kereskedői és iparosai ez alkalommal nagy tömegben gyűltek össze. A gyűlés ideje alatt minden üzlet zárva volt, hogy a kereskedők ezzel is nyomatékot adjanak tiltakozásuknak. Tíz óra után kezdték meg a gyűlést, amikorra már a Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt az érdekeltekkel, sőt sokszázan kint is rekedtek. A gyűlésen elkeseredetten tárgyaltáka háziurak túlzott követeléseit, amelyekha valóra válnak, nemcsak a kereskedőket érintenék súlyosan, hanem természetesen a fogyasztókat is, mivel a többszörösen fölemelt béreket áthárítanák a közönségre. Barczon Gábor elnök megnyitó beszzédében ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket a háztulajdonosok szövetségével folytattak Rámutatott arra, hogy a háztulajdonosok az üzletek, műhelyek és irodák bérét az 1917. évi bér 30-szorosában kívánták megállapítani, amikor pedig ezt nem fogadták el, akkor kijelentették a háziurak, hogy most már minden eszközzel az üzletek és műhelyek szabad forgalmának a visszaállítását követelik. Mivel ez a hallatlan követelés a kereskedők és iparosok exisztenciáját veszedekezteti, nem lehet más válasz rá — mondotta az elnök —, mint hogy egységesen kell állást foglalni a háztulajdonosok túlzó követelése ellen. Hangoztatta, hogy ha a háztlajdonosok követeléseit a kormány teljesítené, akkor olyan újabb drágasági folyamat indulna meg, amely az eddigit sokszorosan fölülmúlná. A kormány érdeke, hogy ezt megakadályozza. Ezután a fővárosi kereskedők egyesületének megbízottja, Kraemer József, terjesztette be a határozati javaslatot, amelyben megdöbbenéssel foglalnak állást a háziurak túlzó követeléseivel szemben és rámutatnak arra, hogy az üzletbérek felszabadítása súlyos válságba sodorná nemcsak a kereskedelmet, hanem a fogyasztóközönséget is. Ha a háztulajdonosok követelése teljesülne, ez olyan egyeduralmat jelentene számukra, amely minden áruban nagyarányú áremelkedést idézne elő. A háztulajdonosok követelésével szemben javasolják a kereskedők, hogy az üzletek, műhelyek és irodahelyiségek bérét az 1917. évi bér 6-szorosában állapítsák meg és a vitás kérdéseket választott bíróság intézze el. A felmondási jogot korlátozó rendelkezéseket pedig egyelőre tartsák fönn. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta. Majd Vázsonyi Vilmos szólalt föl. Kifejtette, hogy a boltok és üzlethelyiségek bérének emelése mérhetetlen drágulást vonna maga után, amit végeredményében a fogyasztóknak kellene megfizetniük. Ez ellen pedig erélyesen állást kel foglalni. A szociáldemokrata párt nevében Pikter Emil és Sütő József elvtársak szólaltak föl, akik a párt nevében szintén hozzájárultak a határozati javaslathoz és kifejtették, hogy a szociáldemokrata párt, mint az egész ország dolgozó lakosságának a pártja, támogatja a kereskedők és iparosok állásfoglalását a háziurakkal szemben. Elvtársaink fölszólalásával kapcsolatban a kormány esti lapja azt írja, hogy a jelenlevők ezt az alkalmat tüntetésre használták föl a szocialistákkal szemben és hogy „halk morgás és a székek csapkodása után a közönségnek jelentékeny része tüntetően kivonult a teremből". Megállapítjuk, hogy a tüntetésről mondottaknak egyetlen betűje sem felel meg a valóságnak, mert a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták meg elvtársaink felszólalásait. A gyűlés délben ért véget. A hatalmas tömeg kivonulásakor a háziurakat abcugolta, majd rendben szétoszlott. A gyűlés után háromtagú küldöttség ment a parlamentbe, ahol a belügyminisztert, a pénzügyminisztert és a népjóléti minisztert informálta a gyűlés állásfoglalásáról és az ott elfogadott határozatokról. A népjóléti miniszter kijelentette, hogy a legrövidebb idő alatt értekezletre hívja össze a két érdekeltséget. A küldöttség ezután eltávozott. A 1. Internacionálé üdvözti a magyar elvtársakat A csehszlovákiai szociáldemokraták a választási sikerünkre?!. A Londonban ülésező szocialista konferencia a következő sürgönyt küldte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetközi képviselőjéhez: (London, 1922 június 20.) A 11. Internacionáléhoz csatlakozott pártok konferenciája Londonban szívből gratulál a magyar szociáldemokrata pártnak nagy sikere alkalmából, amelyet a legutóbbi választásokon oly nehéz körülmények közt elért és testvéri üdvözletét küldi. Nemec és Wittich elvtársak nyilatkozatai a magyar szociáldemokraták választási győzelméről. (Prága, június 19. — Alkalmi tudósítónktól.) A magyar elvtársak választási győzelme valósággal fölvillanyozta a csehszlovákiai szociáldemokratákat. A csehszlovákiai szociáldemokraták, akik állandó, heves harcban állanak a kommunista párttal, most abban reménykednek, hogy a magyar elvtársak választási győzelme az ő pozícióikat is megerősíti. Lapjaikban rámutatnak arra, hogy a bolsevizmuson átesett munkásság a demokrácia mellett nyilatkozik meg. Nyilatkozott a magyarországi szociáldemokrata párt választási győzelméről Nemec Antal elvtárs és Wittich Pál elvtárs, a csehországi és a szlovenszkoi magyar-német szociáldemokrata párt két vezetője is. Nemec elvtárs nyilatkozatában többek között ezeket mondotta: — Magyar szociáldemokrata elvtársaink győzelme élénk visszhangot keltett a csehszlovák szociáldemokraták között is. A választási eredmény azt bizonyítja, hogy a szociáldemokráciát üldözések, véres ítéletek és merényletek sem tehetik tönkre és hogy ez a párt a munkásosztály és a jövő pártja volt és marad. A választások elé nagy aggodalommal tekintettünk, szinte lehetetlennek tartottuk, hogy Magyarországon szociáldemokratákat is megválaszthassanak, különösen a mi kommunistáink hangoztatták, hogy egyetlen magyar munkás sem fog „szocialpátriatai árulókra szavazni. — Magyar elvtársaink választási győzelme a mi számunkra is biztosíték, hogy a kommunisták, akik nálunk fejlődésük legmagasabb pontján már túlhaladtak, előbb-utóbb a magyar kommunisták sorsára jutnak. Üdvözöljük magyar elvtársainkat gyönyörű választási győzelmük alkalmából. Wittich Pál elvtárs pedig többek közöött a következőket mondotta: — A szociáldemokraták magyarországi győzelme nagy örömet keltett közöttünk is. HISZ, szűk, hogy e választás minden ország szervezett munkásságára, de különösen a nálunk megindult szocialista , munkásmozgalomra kedvező befolyású lesz. Mindenesetre jellemző és tanulságos, hogy a magyar munkásság, amely a bolssevizmuson keresztülment, milyen csodálatraméltó fegyelmezettséggel nyilvánította s akaratát és ezzel bebizonyította, hogy teljesen tudatában van annak, hogy csak a szociáldemokrácia az az alap, amely a munkásság erkölcsi és gazdasági boldogulását biztosíthatja. # & Új választójog Jugoszláviában, Belgrádból jelentik. A nemzetgyűlés mozgalmas és a késő éjszakába nyúló ülésben az ellenzéki pártok részleges távolmaradása és obstrukciója ellenére, amelyben a földmívespártiak, a néppártiak, a szociáldemokraták, a nemzeti szocialisták és a köztársaságiak vettek részt, elfogadta az új választójogi törvényt. A javaslat elfogadása mellett százötvenkilencen szavaztak, ellene pedig öten. Az új törvény bizonyos kompromisszumot jelent a lajstromos és a kerületenként való szavazás között. Katonai egyezmény Franciaország és Románia között. A bukaresti „Adevarul közli, hogy Románia és Franciaország között titkos katonai egyezmény jött létre, Szovjetoroszország ellen. Az egyezményben Franciaorszáig kötelezi magát, hogy gondja lesz Románia esetleges hadifelszerelésére. Reformálják az angol felsőházat. Londonból jelentik, hogy a felsőház egyik legutóbbi ülésén osztották ki a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslat tervezetét. A reform fő célja, a javaslat indokolása szerint, a születési arisztomát ki is adják, mivel azonban a tárgyalást végleg nem fejezték be, valószínűen vasárnap jelenik meg az új termésrendelet. Az őrlési vámot 15-ről 10%-ra szólították le, amivel, úgy látszik, a malomtulajdonosok kívánságát honorálták, akik éppen a legutóbbi ülésükön foglaltak állást a 15%-os őrlési vám ellen. Elfogadta a minisztertanács, hogy a kiviteli illetéket természetben követeli az exportőröktől, hír szerint 100 mázsa liszt exportálása után 50 mázsa lisztet kell majd kiviteli illeték fejében leadni. Az exportérdekeltségek azonban már előre élesen tiltakoznak ez ellen és azt hirdetik, hogy a kormány, sokkal alacsonyabb kiviteli illetékkel is megelégszik. A forgalmi adót a malmoktól szintén természetben fogják követelni. Sokat foglalkozott a minisztertanács azzal is, hogy mennyi gabona kiszállítását fogják engedélyezni, ennek a megállapítása azonban csak június végén lesz aktuális. Az üggyel egyébként lapunk más helyén cikkben foglalkozunk, kráciának a szellemi arisztokráciával való helyettesítése és az örökölhető főrendiházi tagság megszüntetése, a királyi ház tagjainak kivételével. A főrendiházi tagok választásánál csak személyes érdemek kerülhetnek számításba. Írországban eddig 15 munkáspártit választottak meg. A londoni „Daily Chronicle" szerint az ír parlamenti választások szerda estig beterjesztett eredményeinek kimutatása a következő: A szerződés híveinek koalíciója 55, a köztársaságiak koalíciója 33, a munkáspárt 15, a kisgazdák 5 és a függetlenségiek 10 mandátumot kaptak. A nemköztársasági pártok eszerint a Ház 128 mandátuma közül 50 mandátumtöbbségigel bírnak. A lordok háza önkormányzatot követel a palesztinai araboknak. Londonból jelentik, hogy a felsőház Balfoah miniszter határozott tiltakozása ellenére 60 szavazattal 29 szavazattal szemben javaslatot fogadott el, amely szerint a palesztinai angol fenhatóság jelenlegi formájában elfogadhatatlan. A javaslat hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy az arabok önkormányzatot kapjanak. A nemes lordok szive vérzik a palesztinai arabokért, de nem jut eszükbe, hogy tiltakozzanak az angol kormány elnyomó politikája ellen, amely tűzzel-vassal igyekszik leverni a shi ujjuk százmillióinak önkormányzatra irányuló mozgalmát. lisztellátás felet *, * Kiterjesztés tasíjtett csiskkenSQni akarják aa eHárcasnáák számát. A minisztertanács szerdán tartott ülésén tárgyalta a termésrendeletet. A minisztertanács — amint hírlik — az ügyben nem hozott végleges döntést, hanem újabb tárgyalásokat kezdtek csütörtökön a szakminisztériumokkal. Ezek a tanácskozások arra irányulnak, hogy a hatósági ellátásban részesülők létszámát hogyan lehetne még jobban csökkenteni. Az eddigi döntés szerint a munkások benmaradnának az ellátandók sorában, amit azonban úgy akarnak elintézni, hogy a munkásoknak adandó liszt felét a munkáltatókkal, másik felét pedig a munkásokkal akarják megfizettetni, vagyis a munkások ellátásának terhét az állam át akarja hárítani a fogyasztókra. A szakminisztériumokkal foly tárgyalások arról is szólnak, hogy a kisebb önálló iparosokat törölni fogják az ellátandók közül. Úgy volt, hogy a termésrendeletet szombaton 11