Népszava, 1922. június (50. évfolyam, 123–145. sz.)

1922-06-23 / 140. szám

1922 Június 23. NÉPSZAVA A kereskedik és iparosok tiltakozó nagygyűlése az üzletbérek emelése ellen * A gyö!és sikere alatti mittlen őslap zárva vola. — „Ha a kormány ezut­tal is telje­sitené a háziurak követelését, az eddi­ginél is nagyobb drágaság zúdulna a nyakunkba." Megírtuk, hogy a kereskedők és iparosok el­határozták, hogy az üzlethelyiségek bérének­­felszabadítása ellen tiltakozó gyűlést tartanak.­­Ez a gyűlés csütörtökön délelőtt zajlott le a Vigadó nagytermében, ahol a főváros keres­kedői és iparosai ez alkalommal nagy tömeg­ben gyűltek össze. A gyűlés ideje alatt minden üzlet zárva volt, hogy a kereskedők ezzel is nyomatékot adjanak tiltakozásuknak. Tíz óra után kezdték meg a gyűlést, ami­korra már a Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt az érdekeltekkel, sőt sokszázan kint is rekedtek. A gyűlésen elkeseredetten tárgyal­ták­­a háziurak túlzott követeléseit, amelyek­­ha valóra válnak, nemcsak a kereskedőket érintenék súlyo­san,­ hanem természetesen a fogyasztókat is, mivel a többszörösen fölemelt béreket át­hárítanák a közönségre. Barczon Gá­bor elnök megnyitó beszzédében ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket a háztulajdonosok szövetségével folytattak Rámutatott arra, hogy a háztulajdonosok az üzletek, műhelyek és irodák bérét az 1917. évi bér 30-szorosában kívánták megállapítani, ami­kor pedig ezt nem fogadták el, akkor kijelen­tették a háziurak, hogy most már minden esz­közzel az üzletek és műhelyek szabad forgal­mának a visszaállítását követelik. Mivel ez a hallatlan követelés a kereskedők és iparosok exisztenciáját veszedek­ezteti, nem lehet más válasz rá — mondotta az elnök —, mint hogy egységesen kell állást foglalni a háztulajdono­sok túlzó követelése ellen. Hangoztatta, hogy ha a házt­lajdonosok követeléseit a­­ kor­mány teljesítené, akkor olyan újabb drága­sági folyamat indulna meg, amely az eddi­git sokszorosan fölülmúlná. A kormány érdeke, hogy ezt megakadályozza. Ezután a fővárosi kereskedők egyesületének megbízottja, Kraemer József, terjesztette be a határozati javaslatot, amelyben megdöbbenéssel foglalnak állást a háziurak túlzó követeléseivel szemben és rámu­tatnak arra, hogy az­ üzletbérek felszabadítása súlyos válságba sodorná nemcsak a kereskedel­met, hanem a fogyasztóközönséget is. Ha a háztulajdonosok követelése teljesülne, ez olyan egyeduralmat jelentene számukra, amely min­den áruban nagyarányú áremelkedést idézne elő. A háztulajdonosok követelésével szemben javasolják a kereskedők, hogy az üzletek­, műhe­lyek és irodahelyiségek bérét az 1917. évi bér 6-szorosában állapítsák meg és a vitás kérdé­seket választott bíróság intézze el. A felmon­dási jogot korlátozó rendelkezéseket pedig egy­előre tartsák fönn. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta. Majd Vázsonyi Vilmos szólalt föl. Ki­fejtette, hogy a boltok és üzlethelyiségek béré­nek emelése mérhetetlen drágulást vonna maga után, amit végeredményében a fogyasztóknak kellene megfizetniük. Ez ellen pedig erélyesen állást kel foglalni. A szociáldemokrata párt nevében Pikter Emil és Sütő József elvtársak szólaltak föl, akik a párt nevében szintén hozzájárultak a határozati javaslathoz és kifejtették, hogy a szociáldemokrata párt, mint az egész ország dolgozó lakosságának a pártja, támogatja a ke­reskedők és iparosok állásfoglalását a házi­urakkal szemben. Elvtársaink fölszólalásával kapcsolatban a kormány esti lapja azt írja, hogy a jelenlevők ezt az alkalmat tüntetésre használták föl a szocialistákkal szemben és hogy „halk morgás és a székek csap­kodása után a közönségnek jelentékeny része tünte­tően kivonult a teremből". Megállapítjuk, hogy a tüntetésről mondottaknak egyetlen betűje sem felel meg a valóságnak, mert a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták meg elvtársaink felszólalásait. A gyűlés délben ért véget. A hatalmas tömeg kivonulásakor a háziurakat abcugolta, majd rendben szétoszlott. A gyűlés után háromtagú küldöttség ment a parlamentbe, ahol a belügyminisztert, a pénz­ügyminisztert és a népjóléti minisztert infor­málta a gyűlés állásfoglalásáról és az ott el­fogadott határozatokról. A népjóléti miniszter kijelentette, hogy a legrövidebb idő alatt érte­kezletre hívja össze a két érdekelts­­éget. A kül­döttség ezután eltávozott. A 1. Internacionálé üdvözti a magyar elvtársakat A csehszlovákiai szociáldemokraták a választási sikerünkre?!. A Londonban ülésező szocialista konferencia a következő sürgönyt küldte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetközi képviselő­jéhez: (London, 1922 június 20.) A 11. Internacio­náléhoz csatlakozott pártok konferenciája Londonban szívből gratulál a magyar szo­ciáldemokrata pártnak nagy sikere alkalmá­ból, amelyet a legutóbbi választásokon oly nehéz körülmények közt elért és testvéri üd­vözletét küldi. Nemec és Wittich elvtársak nyilatkozatai a magyar szociáldemok­raták­ választási győzelméről. (Prága, június 19. — Alkalmi tudósítónktól.) A magyar elvtársak választási győzelme való­sággal fölvillanyozta a csehszlovákiai szociál­demokratákat. A csehszlovákiai szociáldemo­kraták, akik állandó, heves harcban állanak a kommunista párttal, most abban reményked­nek, hogy a magyar elvtársak választási győ­zelme az ő pozícióikat is megerősíti. Lapjaik­ban rámutatnak arra, hogy a bolsevizmuson átesett munkásság a demokrácia mellett nyi­latkozik meg. Nyilatkozott a magyarországi szociáldemokrata párt választási győzelméről Nemec Antal elvtárs és Wittich Pál elvtárs, a csehországi és a szlovenszkoi magyar-német szociáldemokrata párt két vezetője is. Nemec elvtárs nyilatkozatában többek között ezeket mondotta: — Magyar szociáldemokrata elvtársaink győzelme élénk visszhangot keltett a cseh­szlovák szociáldemokraták között is. A vá­lasztási eredmény azt bizonyítja, hogy a szo­ciáldemokráciát üldözések, véres ítéletek és merényletek sem tehetik tönkre és hogy ez a párt a munkásosztály és a jövő pártja volt és marad. A választások elé nagy aggodalom­mal tekintettünk, szinte lehetetlennek tar­tottuk, hogy Magyarországon szociáldemo­kratákat is megválaszthassanak, különösen a mi kommunistáink hangoztatták, hogy egyet­len magyar munkás sem fog „szocialpátriatai­ árulókra szavazni. — Magyar elvtársaink választási győzelme a mi számunkra is biztosíték, hogy a kom­munisták, akik nálunk fejlődésük legmaga­sabb pontján már túlhaladtak, előbb-utóbb a magyar kommunisták sorsára jutnak. Üd­vözöljük magyar elvtársainkat gyönyörű vá­lasztási győzelmük alkalmából. Wittich Pál elvtárs pedig többek közöött a következőket mondotta: — A szociáldemokraták magyarországi győ­zelme nagy örömet keltett közöttünk is. HISZ, szűk, hogy e választás minden ország szerve­­zett munkásságára, de különösen a nálunk megindult szocialista , munkásmozgalomra kedvező befolyású lesz. Mindenesetre jel­lemző és tanulságos, hogy a magyar mun­kásság, amely a bolssevizmuson keresztül­ment, milyen csodálatraméltó fegyelmezett­séggel nyilvánította s akaratát és ezzel bebi­zonyította, hogy teljesen tudatában van an­nak, hogy csak a­­ szociáldemokrácia az az alap, amely a munkásság erkölcsi és gazda­sági boldogulását biztosíthatja. # & Új választójog Jugoszláviában, Belgrádból jelentik. A nemzetgyűlés mozgalmas és a késő éjszakába nyúló ülésben az ellenzéki pártok részleges távolmaradása és obstrukciója elle­nére, amelyben a földmívespártiak, a néppár­tiak, a szociáldemokraták, a nemzeti szocialis­ták és a köztársaságiak vettek részt, elfogadta az új választójogi törvényt. A javaslat elfoga­dása mellett százötvenkilencen szavaztak, el­lene pedig öten. Az új törvény bizonyos kom­promisszumot jelent a lajstromos és a kerüle­tenként való szavazás között. Katonai egyezmény Franciaország­ és Romá­nia között. A bukaresti „Adevarul közli, hogy Románia és Franciaország között titkos kato­nai egyezmény jött létre, Szovjetoroszország ellen. Az egyezményben Franciaorszáig kötelezi magát, hogy gondja lesz Románia esetleges hadifelszerelésére. Reformálják az angol felsőházat. Londonból jelentik, hogy a felsőház egyik legutóbbi ülésén osztották ki a felsőház reformjáról szóló tör­vényjavaslat tervezetét. A reform fő célja, a javaslat indokolása szerint, a születési ariszto­mát ki is adják, mivel azonban a tárgyalást végleg nem fejezték be, valószínűen vasár­nap jelenik m­eg az új termésrendelet. Az őrlési vámot 15-ről 10%-ra szólították le, amivel, úgy látszik, a malomtulajdonosok kívánságát­ honorálták, akik éppen a leg­utóbbi ülésükön foglaltak állást a 15%-os őrlési vám ellen. Elfogadta a minisztertanács, hogy a ki­viteli illetéket természetben követeli az ex­portőröktől, hír szerint 100 mázsa liszt ex­portálása után 50 mázsa lisztet kell majd kiviteli illeték fejében leadni. Az exportérde­keltségek azonban már előre élesen tiltakoz­nak ez ellen és azt hirdetik, hogy a kormány, sokkal alacsonyabb kiviteli illetékkel­ is meg­elégszik. A forgalmi adót a malmoktól szin­tén természetben fogják követelni. Sokat foglalkozott a minisztertanács azzal is, hogy mennyi gabona kiszállítását fogják engedé­lyezni, ennek a megállapítása azonban csak­ június végén lesz aktuális. Az üggyel egyéb­ként lapunk más helyén cikkben foglal­kozunk, kráciának a szellemi arisztokráciával való helyettesítése és az örökölhető főrendiházi tag­ság megszüntetése, a királyi ház tagjainak ki­vételével. A főrendiházi tagok választásánál csak személyes érdemek kerülhetnek számí­tásba. Írországban eddig 15 munkáspártit választot­tak meg. A londoni „Daily Chronicle" szerint az ír parlamenti választások szerda estig be­terjesztett­ eredményeinek kimutatása a követ­kező: A szerződés híveinek koalíciója 55, a köz­társaságiak koalíciója 33, a munkáspárt 15, a kisgazdák 5 és a függetlenségiek 10 mandátu­mot kaptak. A nemköztársasági pártok esze­rint a Ház 128 mandátuma közül 50 mandátum­többségigel bírnak. A lordok háza önkormányzatot követel a­­­ palesztinai araboknak. London­ból jelentik, hogy a felsőház Balfoah­ miniszter határozott tiltakozása ellenére 60 szavazattal 29 szavazat­tal szemben javaslatot fogadott el, amely sze­rint a palesztinai angol fenhatóság jelenlegi formájában elfogadhatatlan. A javaslat hang­súlyozza annak a szükségességét, hogy az ara­bok önkormányzatot kapjanak.­­ A nemes lordok szive vérzik a palesztinai arabokért, de nem jut eszükbe, hogy tiltakozzanak az angol kormány elnyomó politikája ellen, amely tűzzel-vassal igyekszik leverni a shi ujjuk száz­millióinak önkormányzatra irányuló mozgal­mát. lisztellátás­ felet *, * Kiterjesztés tasíjtett csiskkenSQni akarják aa­ eHárcasnáák számát. A minisztertanács szerdán tartott ülésén tárgyalta a termésrendeletet. A miniszter­tanács — amint hírlik — az ügyben nem ho­zott végleges döntést, hanem újabb tárgya­lásokat kezdtek csütörtökön a szakminisz­tériumokkal. Ezek a tanácskozások arra irá­nyulnak, hogy a hatósági ellátásban részesülők lét­számát hogyan lehetne még jobban csök­kenteni. Az eddigi döntés szerint a munkások ben­maradnának az ellátandók sorában, amit azonban úgy akarnak elintézni, hogy a mun­kásoknak adandó liszt felét a munkáltatók­kal, másik felét pedig a munkásokkal akarják megfizettetni, vagyis a munkások ellátásának terhét az álla­m át akarja hárítani a fogyasztókra. A szakminisztériumokkal foly tárgyalások ar­ról is szólnak, hogy a kisebb önálló iparoso­kat törölni fogják az ellátandók közül. Úgy volt, h­ogy a termésrendeletet szombaton 11

Next