Népszava, 1923. május (51. évfolyam, 98–121. sz.)

1923-05-29 / 119. szám

A bolgár politikai helyzet a választások után. (A tó fia, május havában. — Alkalmi tudósí­tónktól) A vufifáriában nemrégiben lezajlott képviselőválasztások eredményei, amelyeket a bolgár kormány sietett világgá kürtölni, min­denre alkalnfi. a.c. csak éppen arra nem, hogy tiszta képét adják Bulgária politikai viszo­nyainak. A választások eredményeként a kor­mánypárt 215, a kommunisták 16, a polgári el­lenzéki szövetség 13 és a szociáldemokraták 2 mandátumhoz jutottak. Ezek a számok azon­ban korántsem tükröztetik híven vissza a kü­lönböző pártok erőviszonyait, mert becstelen és korrupt választási machinációk eredményei. A háború előtt Bulgária parasztpártja 18 képviselői mandátumát 30 mandátumig tudta fölfokozni. A háború után, az 1919-iki választá­sok során (ez volt eddigg a legtisztább képviselő­választás Bulgáriában) 236 mandátum közül 85 jutott a parasztpártnak. Akkoriban a paraszt­pártiak már részt vettek a kormányzásban, de az állam egész gépezetére még nem tették rá a kezüket. Amikor a parasztpárt már teljesen birtokába vette a kormányhatalmat és az 1920 februári vasutassztrájkot a szó szoros értel­mében leverte, új választást rendelt el, amely­nek eredményeként 229 mandátum közül 110 mandátumot szereztek meg maguknak a pa­rasz­tpártiak. Az üldözések és választási erő­szakosságok ellenére, am­­elyek főként a szocia­listák ellen irányultak, a parasztpárt nem tudta a szavazatok többségét megszerezni. Csak azután, hogy a reakciósok támogatásá­val a parasztok ellenfeleik jó mandátumát egy­szerűen elkobozták­, tudott a parasztpárt magá­nak az új sobranjóban négy főnyi, tehát vá­gjon­ak ingatag többséget biztosítani. A pol­g­ári ellenzék harcképtelensége és a kommunisták elszigetelő taktikája lehetővé tette, hogy a parasztpárt három évig szinte háborítatlanul gyakorolja a kormányhatalmat. Sztambulij S­zk­ij, a paras­z­t­pártiak vezére és kormányelnöke, tudvalevően azzal dicsekszik, hogy ezidő alatt sikerdús működést fejtett ki. Aki a bolgváv kormánynak a külföldi sajtóban elhelyezett propagandahíreit olvassa, azt hi­hetné, hogy Sztambulijszkij valóságos csodát mű­velt a különböző háborúk által teljesen le­romlott Bulgáriában: jéghegyeket változtatott át szántóföldekké, a követelt jóvátételt sike­rült egyötödére leszállíttatnia, a háborús bű­nösök elnyerték méltó bü­ntetésüket az árdrá­gítók bű­nüs üzelmeit Bulgáriában lehetet­lenné tették. Ugyancsak „ártalmatlanná tették" a szocialistákat is, a törpebirtokosoknak földet juttattak. Ilyen és hasonló hőstettekkel dicsek­szik el a parasztpárti kormány, amely mind­ezek tetejébe a népakarat hivatott letétemé­nyeseként szeret szerepelni. A valóság pedig az, hogy Bulgáriának a már lefizetett 5 milliárd leva jóvátételen kívül éven­ként 1000 millió levánál nagyobb összeget kell jóvátétel címén lefizetnie és Bulgáriában ma­guk a bolgárok is olyan üldöztetéseknek van­nak jelenleg kitéve, mint egykor a török ura­lom alatt. Gyalázatos klikkrendszeren épül föl a kormányhatalom, amely a fascizmus mód­szereit és eszközeit tette magáévá, mégpedig az olaszországi fascistákat megelőzően. Az ural­mon lévő parasztpárt a politikai üldözések so­rán példátlan erőszakkal és rablásokkal igyek­szik ellenfeleit ártalmatlanná tenni. A legrom­lottabb spiclirendszert honosította meg és a kormánypárt kémjei — többnyire tudatlan, romlott fickók — látatlanban denunciálják ál­dozataikat és kifosztják a közalkalmazottakat, munkásokat, tisztviselőket. A korrupció a kép­viselők soraiba is behatolt, a minisztereket is hatalmába ejtette és szemtanúi voltunk annak, hogy a miniszter urak kölcsönösen leplezgették le csalásaikat Sem a városban, sem a falun nem akad olyan dolgozó népréteg, amely nem volna a legna­gyobb gyűlölettel eltelve a parasztkormány iránt. Bulgária gazdasági viszonyai egyre job­ban leromlanak, az ipar és a kereskedelem dög­rováson van. A bizonytalanság érzése a vállal­kozási kedvet teljesen megölte. A nép leron­gyolódott, és koplal. Csupán a parasztpártnak a városokban öszetoborzott új hívei és a vidé­ken összeszedett agitátorai, valamint megbí­zottai húznak hasznot a Sztambulijszkij-féle kormányzásból és ők az egyedüli támaszai en­nek a „népkormánynak". Rajtuk kív­ü­l mind­össze csupán a jólfizetett csendőrökre és ön­kéntes csapatokra támaszkodhat a kormány­párt, élén az ifjú királlyal, aki teljesen hálójába került a parasztkormánynak. Kétségkívül megállapítható, hogy a falusi lakosság háromnegyed része és a városi polgár­ság kilenctizede várva várja, hogy megszaba­duljon a gyűlölt parasztkormánytól. S mivel a polgári ellenzéki pártok nem tudnak kellő erőt kifejteni, a kommunisták pedig teljesen elszi­getelték magukat és ellentállásuk ugyancsak egyre gyöngül, az utóbbi időkben a közvéle­mény a szociáldemokratákban látja a tömegek elégedetlenségének hivatott megtestesítőit és tőlük várja az erőszakra fölépített, gyűlölt ura­lom megdöntését. A parasztpárt előre látta azt a szakadékot amely f­elé gyors iramban haladt és vitte magával az országot is és jól tudta, hogy az uralom nyomán támadt elkeseredéssel szemben a közvélemény a szociáldemokraták­hoz fordult. Ezért Sztambulijszkij Lausanneból való visszatérte után egyrészt eltávolította kor­mányából azokat a minisztereket akik nem vol­tak hajlandók vakon követni a vezért, másrészt megtette az előkészületeket az új választások­hoz. Sem a múlt évi népszavazás során leadott félmillió szavazat, sem pedig a községi válasz­tásokon elért "sikerek" nem győzhették meg a parasztpárti vezéreket arról, hogy a nép han­gulata valóban nekik kedvezne. És mivel a néphangulat befolyására Daszkalov belügymi­niszternek három hónapi választói körútja­­sem bizonyult alkalmas eszköznek, a kormány el­határozta, hogy radikális módszerekhez folya­modik a választási kudarc megelőzése végett, így határozták el a választói törvény reform­ját A kisebbségi rendszert megszüntették és olyan többségi választói rendszert honosítottak meg, amely az ellenzék érvényesülését már eleve lehetetlenné teszi. Ezenkívül megszün­tették a nagy választói kerületeket is, amelyek 20—25 képviselőt választottak és 2—3 mandá­tummal rendelkező apró kis kerületekre dara­bolták föl ezeket. A kormány számított arra, hogy a szociáldemokraták, kommunisták, a nemzeti liberálisok és a polgári szövetség egy­mástól elkülönítve folytatja majd le a válasz­tási harcot Az így elszigetelt ellenzéki pártok-­­kal szemben a parasztpártiak a már ismert erőszakos módszereikkel a kis kerületekben könnyen megszerezhették a többséget és az új választói törvényben ezért a­zént rendelkeztek, hogy az a párt, amely a szavazatok átlagos többségét valamely kerületben megszerzi, ez­zel az illető kerületben valamennyi mandátum birtokosa lesz. A kormánynak tehát így nagyon könnyű dolga volt. A maga szája íze szerint kicirkal­mazott kerületi beosztás révén és a szükséghez mért erőszak alkalmazásával természetesen meg tudta szerezni a különböző kerületekben a mandátumok többségét. Az ellenzéki agitá­l nemzetgyűlés keddi ülése az egy hónap óta tartó politikai fegyverszünet végét és új küzdelmek megindulását jelenti Az előre meg­állapított napirend szerint a keddi ülést csu­pán a „további teendők megállapítása" céljá­ból hívták össze, az tehát előreláthatóan csak formális lesz. Bethlen miniszterelnök a nem­zetgyűlésen egyelőre nem nyilatkozik a kül­földi útról, erre nézve kedd délután ha2 órakor bizalmasan tájékoztatja a pártok megbízottait A jóvátételi bizottság határozatával csütör­tökön rendkívüli minisztertanács foglalkozik. Ezen állapítja meg a kormány Bethlen és Kállay pénzügyminiszter jelentései­t spján to­vábbi teendőit, a szükséges küföldi kölcsön megszerzése érdekében. A kormány terve az, hogy egyelőre az ideküldendő ántani-vizsgálóbizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy a jóvá­tételi bizottság határozata nem vezet a kí­vánt cél eléréséhez , hogy az ország talpraállítása csak olyan köl­csön útján lehetséges, aminőnek tervét a kor­mány eredetileg kidolgozta. A külföldi kölcsön mellett a fővárosi válasz­tói névjegyzékek meghamisításának jóvátéte­lén fordul meg a politika legközelebbi jövője. A hamisítások megsemmisítésének követelésé­ben még a pártonkívüliek csoportja, sőt a kor­mányt „kívülről" támogató Heinrich-féle pol­lte­gári párt is támogatják az ellenzéket. Az ellen­zéki pártszövetséghez tartozó pártok hétfőn este értekezletet tartottak, hogy megállapodja­nak a választói névjegyzékek tekintetében kö­vetendő eljárásukról. A parlamenti szociál­demokrata frakciót Peidl Gyula, Peyer Ká­roly, Farkas István, Saly Endre és Pichter Emil elvtársak képviselték. Az értekezleten elhatározták, hogy a keddi ülés előtt az ellen­zéki pártszövetség ebben az ügyben érintke­zésbe lép a miniszterelnökkel, az ülésen e pedig alkalmas formában szóváteszik a választói névjegyzékek körül elkövetett visszaéléseket. Ezeken fölül a földreform-novella és a tiszt­viselők ügye a legidőszerűbb kérdések. A földreformnovella tekintetében magában a kormány táborában is nagy a zűrzavar, a fejetlenség. A nagy agrá­riusok élesen farkasszemet néznek nagyatádi Szabóval, aki ezidő szerint Gömbösékkel tart fegyverbarátságot Bethlen pedig hallgat, holott a novella sorsa jórészt tőle függ. A kor­mány táborában mutatkozó káoszt még jobban bonyolítja a Földbirtokrendező Bíróság kontra­novellatervezete. Az egységes pártban egyene­sen „alkotmányellenes"-nek bélyegzik a Föld­birtokrendező Bíróság privát szorgalmát amelynek ez az ifjabb novella a gyümölcse és erélyesen hangoztatják, hogy a Földbirtokren­dező­­Bíróságnak a törvény végrehajtása a fel­adata, nem pedig javaslatok készítése, ami a miniszterek és képviselők dolga. A helyzet most torokat a falukban szóhoz sem engedték, ha­nem többnyire letartóztatták és a választás idejére börtönbe vetették- A szavazás ellenzéki ellenőrzését a kormány ugyancsak megtekin­tette és a szavazóhelyiségekben csup­án a kor­mánypárti fölfegyverkezett ügynökök duhaj­kodtak és terrorizálták a választókat Ikry i­yú­zött a „népkormány" az aránylagos töbl­sé­g alapján, amelynek segítségével az ellen,­éki pártokat egyszerűen elsöpörték. A kommunisták a városi polgárság és a fa­lusi népesség legtudatlanabb, a demagógiára leginkább hajlamos rétegeit gyűjtik maguk köré. A polgári szövetség sem politicai, sem pedig gazdasági téren nem lehet hivatott sz­ó­szólója e­­,arasztságnak, iparosoknak és az al­kalmazottaknak. Az ország grazdasági hátra­maradottsága és a népnek különösen a háború után bekövetkezett elsze'íL'nyed.ve a szociál­demokraták számára leh­etetlen­né teszi. !. ~y komoly épités munkáját magukra ur­lla• k, szociálpolitikai törekvéseiket megválóétt­aat j.' k. Igy a tömegek a demokrácia, az építii kap­ta­lizmus és a megfelelő szociális előfölté­telők hijján a haratukat és törekvéseiket nem e nyesíthetik, hanem kiszolgáltatott áldozatai a parasztpárt demagógiájának. Közben pedig a­ parasztpárt az ország gazdasági föllendü­l­e,­i* demokrácia kialakulása és az ipari fejlőd­é­s '' egyre több akadályt gördít, Mirelyekik­. . Ini,­karitása majd Sztambulijszkijék utódaira vár. A szocializmus itteni harcosai jól tudják, hogy nehéz, fáradságos munkájuk gyümölcsei egy­hamar nem fognak megérni, de aztá­l a tudat­tal igyekeznek a nép széles rétegeinek érde­keit képviselni, hogy ebben a leromlott viszo­nyok között vergődő kis keleti országban is­ előbb-utóbb megérik majd a helyzet arra, hogy a tömegek akarata érvényesülhessen és a ko­moly építő munkának, valamint a modern szo­ciális törekvéseknek már mi sem a 11 ja ,­z­mit.Hát Jankó Szakaszov­ is az, hogy nagyatádi Szabóék ragaszkodnak a­ saját novellájukhoz és fogadkoznak, hogy ab­ból nem engednek. A Földbirtokrendező Bíró­ság novellatervezete különben, hír szerint­, még el sem jutott a f­öldmivelésügyi miniszter kezébe. A nemzetgyűlés közelebbi munkatervén sze­repel a tisztviselőkérdés is. Ezt az ügyet a múlt ülésen beterjesztett indítvány kapcsán, a jövő hét valamelyik ülésére tűzik ki és ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök fogja ismer­tetni a kormány álláspontját a fix fizetésű alkal­mazottak ügyében. Egyébként a csütörtöki mi­nisztertanácson ez a kérdés is szóba kerül. A nemzetgyűlés az eddigi tervek szerint ezen a héten csak kedden és szerdán tart ülést. Az­után a legközelebbi ülést a jövő hé­t keddjére tervezik. A nemzetgyűlési tárgyalé­­ .ok szüne­telése alatt a bizottságok letárgyal­ták az előt­tü­k lévő javaslatokat így a többi között a la­kásépítési és a clearing-forgalomról szóló ja­vaslatot, amelyek több más­ods javaslattal együtt a jövő héten kerülnének nemzetgyűlési tárgyalásra. A jóvátétel­i bizottság döntése. A párisi jóvátételi bizottságnak a magyar zálogjog föloldása ügyében hozott dön­­tséről tudvalevően először a félhivatalos „Maagyar Távirati Iroda" közölt jelentést, amely azon­ban hiányosnak bizonyult Hiszen utóbb de­rült csak ki, hogy a fölocencio kül­földi kölcsön egy része — a jóvátételi bizottság döntése sze­rint — „a jóvátételre fordítandó". A párisi la­pok jelentése nyomán megírtuk azt is, hogy a jóvátételi bizottság határozata Mag­yarország talpraállása érdekében bizonyos belpolitikai természetű rendszabályokat is kívánatosnak tart, de a ,,Magyar Távirati Iroda" útján kö­zölt szövegből a határozatnak ez a része is ki­maradt. A végleges szöveget illetően minded­dig meglehetősen nagy volt a tájékozatlanság. Most azonban eredeti francia szövegezésben érkezett meg a jóvátételi bizottság határozata­amely arról tesz tanúságot hogy az említett kimaradt szövegrészek valóban bent foglaltat­nak a határozatban. Mivel erre a határozatra a kölcsön érdekében tovább folytatandó akció során előreláthatóan többször történik majd hivatkozás, a most megérkezett francia szöveg alapján az alábbiakban közöljük magyar for­dításban a határozataik azt a részletét amely a „Magyar Távirati Iroda" első jelentéséből kimaradt. Eszerint a határozat 1. pontja a többi között kimondja, hogy a fölveendő köl­csön „bizonyos része a jóvátételre fordítandó. »Másrészt a jóvátételi bizottságnak magától ér­tetődően meg kell adni a szükséges biztosíté­kokat és ellenőrzési eszközöket, hogy bizto­sítva legyen afelől, hogy a kölcsönnek a ma­gyar kormány rendelkezésére átengedett ré­szét kizáróan a gazdasági és pénzügyi újjá­építés céljaira használják föl, ami által Ma­ Csütörtökön rend­kívüli minisztertanács foglalkozik a jóvátételi bizottság határozatával * * A nemzetgyűlés ezen a héten csak kedden és szerdán tart ülést. — Az ellenzéki pártszövetség a nemzetgyűlés elé viszi a listahamisítást batcántyi. — Mapítrendre* tűzik a fissfizetésű alkalmazottak kérdését. NÉPSZAVA 1923 május 29.

Next