Népszava, 1925. október (53. évfolyam, 220–246. sz.)
1925-10-04 / 223. szám
12 — Egy ezredes é.3 a Népszava. Több alkalommal tettük már szóvá, hogy katonatisztek, rendőrtisztek teljesen jogtalanul avatkoznak be a polgárság, különösen pedig a munkásság magánügyeibe és önkénykedéseikkel, törvényellenes magatartásukkal nemcsak a jogos kritikát hívják ki magukkal szemben, de ellenszenvet is keltenek a tisztikar iránt. Csongrád-Tót írja egy földmunkás elvtársunk, hogy a napokban 130-ad magával utazott munkahelyére, Orosházára a Kiskunfélegyháza— Orosháza-i vonattal és ugyanezzel a vonattal utazott az egyik gyalogezred is az állomáshelyére. Amíg a vonat Szentesen állt, az illető földmunkás odament a hirlapárusítóbódéhoz és vásárolt magának egy Népszavát és aztán a lapot nézegetve, visszament a kocsi elé, amelyben társaival utazott. Tőle mintegy 15—20 lépésnyire állott Rátvay Imre ezredes, aki meglátta kezében a lapot és erre hangosan odaszólt a közelben álló törzsőrmesternek, mondván: „Menjen oda ahhoz az emberhez és mondja meg neki, hogy tegye el a Népszavát és szálljon föl a kocsiba.. Ha pofázik, vágja szájon" A törzsőrmester a parancsot követve, oda is ment hozzá először kiütötte kezéből a lapot és ráförmedt, hogy mer a pályaudvaron Népszavát olvasni, amikor katonák is utaznak a vonattal. Majd ráparancsolt, hogy szálljon be rögtön a kocsiba. Az utasok felháborodva nézték végig az egész jelenetet. Ott voltak közelben az állomáson szolgálatot teljesítő rendőrök is, akik viszont mosolyogtak az egész dolg fölött. Természetesen eszük ágába se jutott, hogy a legelemibb polgári szabadság védelmére keljenek. De hogy is mertek volna ilyet tenni a mai viszonyok közepette egy ezredessel (!) és egy törzsőrmesterrel (!) szemben. Amikor az inzultált földmunkás a kezéből kivert lap után hajolt, hogy összeszedje, az ezredes ismételten dühösen megfenyegette és valami megjegyzést tett a kommunistákra, mintha a Népszava kommunista pártlap volna. A polgári szabadságjogokba való ez az újabb illetéktelen beavatkozás is mutatja, hogy még mindig nincsenek kellőkép kioktatva a tisztek jogaikról és kötelességeikről, főkép pedig arról, hogy egyáltalán semmi közük nincs ahhoz, milyen lapot olvasnak a polgárok és munkások akár otthon, akár nyilvános helyeken, akár vasúti állomásokon. Várjon mit szólnának a politizáló katonatisztek, ha a munkások beleavatkoznának abba, hogy ők milyen lapot olvassanak vagy ne olvassanak? A honvédelmi miniszter figyelmét nyomatékosan fölhívjuk az esetre és követeljük, oktassa ki a hadsereg tisztjeit a polgári jogok tiszteletére, mert egyáltalán nem válik előnyére az országnak, ha politizáló tisztek a munkásokkal és polgárokkal szemben törvényerlsedes magaviseletet tanúsítanak. Az Országos Függetlenségi Kossuth-párt 1849 október 6-ának emlékezetére ma, vasárnap este 8 órakor az Üteg utca 4. szám alatt ünnepséget rendez. Az ünnepség szónokai Nagy Vince, Buza Barna és Kollmann Dezső. — Dobé csalással vádolja védőjét, Ruzics ügyvédet. A Landau-ügy nem akar elpihenni. Annak a szerencsétlen embernek az emléke, akit a nemzeti fajvédelem és keresztény uralom hősei halálra kínoztak, már elporladt, ügyében már birói ítélet is hangzott el, de emléke minduntalan visszatér, most azon a réren, hogy egykori kinzói, Dóbé Nándor és ennek ügyvédje, dr. Ruzics Ferenc kerültek egymással szembe. Dóbé ugyanis csalás és sikkasztás címén jelentette föl dr. Ruzics Ferencet. Följelentésében előadta, hogy Ruzics azon a címen, hogy neki, Dobénak a kiszabadítása érdekében pénzt kell adnia egy ügyésznek, jelentékeny összeget érő perzsaszőnyeget csalt ki Dobé feleségétől. A följelentés ezután elmondta, hogy Ruzics Dobé tudta nélkül állt össze Sípos Kamilóval és Danszky főhadnagygyal abból a célból, hogy nagyobb összeg erejéig meg fogják zsarolni Landau Adolfot, akit rákényszerítenek majd arra is, hogy Dobéval is kiegyezzék. Dobé előadta a följelentésben, hogy nem tudta, mit művelnek Sipos, Ruzics és Becker Laundauval. Amikor ez a zsarolási manőver Landau Adolf halála után kiderült — mondja Dóbé —, Ruzics Bécsbe szökött és onnan pörölt be engem 50.000 korona erejéig. Most már tisztán látom, hogy Ruzics engem épp oly aljasan zsarolt, mint Landau Adolfot. Szombaton tárgyalta ezt az ügyet a büntetőjárásbíróságon dr. Pungráz Árpád járásbíró. Ruzics egész röviden védekezett. Azt mondta, hogy amit Dobétól, illetve feleségétől átvett, az ügyvédi honoráriumának fedezetére szolgált. Az ügyészi megbízott, miután megállapította, hogy ez az ügylet 1920-ban történt, elévülés címén elejtette a vádat. Dobó Nándor átvette a pótmagánvádat, a bíró azonban azzal, hogy az ügyet nem kívánja tovább tárgyalni, meghozta ítéletét, amellyel Ruzicsot elévülés címén fölmentette az ellene emelt vád alól. Dóbos Nándor semmiségi panaszt jelentett be, majd fölfolyamodással élt az ítélet ellen. Elgázolta a vonat. Szombat délután a Hév villamos a Kerepesi-utón elgázolta Kovacsnik •Táncérl éves gyári munkást Súlyos sérüléseket szenvedett. A mentők a Rókusba szállították. " — Göndör Ferenc gyásza. Mély megilletődéssel olvastuk a táviratot s adjuk közre, amely jelenti, hogy Göndör Ferenc elvtársunkat a legsúlyosabb gyász érte. Egyetlen gyermeke, a 11 éves Göndör Miklós, többheti szenvedés után Wienben, szüleinek Hamburfeerstrasse 20. szám alatti lakásán elhunyt. Egy angina után képződött vészes vérszegénysége hetekkel ezelőtt döntötte ágyba a fiút, Wien legjelesebb tanárai kezelték, apjaiból való többszörös vérátömlesztéssel kísérelték meg a segítséget. Már-már úgy látszott, hogy az önfeláldozás, a gondos ápolás — Göndör elvtárs hetek óta nem mozdult el fia betegágyától — győzedelmeskedni fog a gyilkos kóron, de az utóbbi napokban rohamosan fogytak ismét a vérben a vörös vértestek . Göndör elvtárs, ez a termékeny harcos, elvesztette élete sok csatájának legnehezebbikét. Minden ellentét megszűnik itt, e csapás mellett amikor az emigráció nehéz útját járónak emberi tragikuma áll előttünk. Minden részvétünkkel ott állunk Göndör Ferenc elvtárs fájdalma mellett s hisszük, hogy neki, a proletárküzdelemben edzett férfinak, lesz ereje tragikumán fölülemelkedni. II Ü£ A" la 3E ül¥A Táborozás a húsosfazék körül. Nem kell a palettára sok szin. A festővásznat sem kell nagyon telemázolni. Az alapozás a kurzushősök erkölcsről, tisztességről szóló szavalatainak és a szavalatoktól eltérő cselkedeteknek az ismerete. A szin-indiánok aligha csaptak valaha olyan örömlármát győzelmes rohamaik alkalmával, mint a keresztény nemzeti megújhodás bajnokai, amikor kezükbe kerítették a nagy húsosfazekat, vagyis az ország ügyeinek irányítását. Aki régebben és közelebbről ismerte őket, az tudta miért. Mert számukra bizony — az események tanúságtétele szerint — a hivatali állások betöltése gyakran nem egyéb, mint táborozás a húsosfazék körül. Egy pár ecsetvonás eléggé plasztikussá teszi a táborozás képét. A Rockerower-alapítványból tudvalevően Budapesten is föl fognak állítani egy egészségügyi intézetet. Az intézet fölállításának ügye a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozik. Az alapítvány párisi központjának igazgatója állandóan csak a minisztériummal tárgyalt mint hivatalos hellyel. Hogy menynyire haladt az intézet fölállításának ügye, így hát csak a kebelbeliek tudták. Sok munkanélküli magyar építész várta már, hogy mikor fogják az intézet megtervezésére a pályázatot kirni. Mert ez a világon mindenütt így szokás. Monumentális, közcélt szolgáló épületek tervét nyílt pályázatok útján szokták megszerezni. És helyes is. Mert csak a tehetségek egymással való szabad vetélkedéséből születhetik meg igazi műremek. A pályaterveket azonfelül ki is szokták állítani, hogy a nagy nyilvánosság is lássa és meggyőződhessék a zsűri lelkiismeretességéről, hogy ítéletében nem vezette alantas pártoskodás. De nálunk most kurzus van, azaz: „keresztény megújhodás". És ennek a „megújhodásinak mások a szokásai, mások az erkölcsei. Ez magyarázza meg, hogy a Rockefelleralapítványból Budapesten építendő egészségügyi intézet megtervezésére nem írtak ki pályázatot, hanem titokban, zárt ajtók mögött, bizalmas tárgyalások keretében valakik — amint az „Az Est" írja — megbízatták vele Jendrassik Alfréd helyettes államtitkárt, akinek az lett volna az eredeti feladata, természetesen más körülmények között, hogy a minisztérium részéről részt vegyen majd a zsűriben. Hát bizony az ugy van: nem jár minden haszon nélkül a táborozás a húsosfazék körül... — Életuntak. S. Károlyné 30 éves háztartásbeli asszony Pestszentlőrincen, a József főherceg utca 24. szám alatt levő lakásán luminállal és aszpirinnal megmérgezte magát. — A Bethlen-utca 39. számú ház előtt a járdán eszméletlen állapotban találtak egy 24 év körüli nőt. Személyazonosságát nem tudták megállapítani. — A Tisza Kálmán téren P. Aranka 29 éves háztartásbeli alkalmazott 30 gram aszpirint vett be. Mind a háromnak az állapota súlyos. A Rókusba szállították őket. Szombatot délután az előadás megkezdése előtt a Városi Színházban E. Supon susai születésű 33 éves színházi diszítő öngyilkos szándékból beretvával bal karján elvágta az ereket, majd a torkára ejtett súlyos sérülést. A mentők részesíthették elsősegélyben, azután a Rókus-kórházba szállították xvzxjont OD er it. szíte előtt az osztrák állami tisztviselők. (Bécs, október 3. — „M. T. I.") A bécsi államtisztviselők általános szavazásának eredménye a következő: 90.000 szavazatból 85.000 szavazat volt az „igen", vagyis ennyi esett arra, hogy, ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem vezetnek célra, akkor az államtisztviselők szakszervezeti eszközökhöz folyamodnak. — Villamos és teherkocsi összeütközése. Szombaton este a Kápolna-utcában Kovács Márk kocsis teherkocsit hajtott a Liget-tér felé. A lovak megbokrosodtak, elragadták a kocsit és fékezetlenül rohantak végig a Kápolna-utcán. Éppen ekkor fordult be az utcába egy 36-os jelsrású villamosvasúti kocsi. A kocsivezető meg akarta állítani a kocsit, de már késő volt. A megbokrosodott lovak nekiszaladtak a robogó villamosnak, a teherkocsi rúdjaátfúrta a villamos perronjának oldalát, az első ülésen ülő Klein Antal magántisztviselőt leütötte az ülésről és a lábánál fogva beszorította a pad alatt ütött deszkarésbe. Az összeütközés következtében az egyik ló nyomban kimúlt, a másik súlyos zúzódásokat szenvedett. Értesítették a mentőket, de Klein Antalhoz nem tudtak hozzáférni, mert a lába teljesen a deszkaroncsok közé ékelődött. A tűzoltókat kellett segítségül hívni. A X. kerületi őrség szabadította ki rettenetes helyzetéből az életveszedelmesen sebesült embert, akit azután a mentők a Rókus-kórházba szállítottak. Szombaton délben Újpesten, az Apponyi Albert utca és Árpád-út sarkán egy 55-ös jelzésű villamoskocsi nekiment egy fuvaroskocsi hátulsó részének. Az öszeütközés olyan heves volt, hogy Németh Lászlóné, a fuvaros felesége olyan szerencsétlenül esett le a kocsiról és ütődött a villamosvezeték oszlopához, hogy, a két lábát teljesen összeroncsolta. A mentők eszméletlen állapotban szállították a Károlyikórházba. A Szülők Iskolái. A Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság ezelőtt két évvel létesítette a Szülők Szövetségét abból a célból, hogy a szülők közt a helyes nevelés elveit és módszereit ismer,tesse. Ezt a célt szolgálja a szövetség által fölállított Szülők Iskolája, amely a szülők számára nyilvános előadásokat tart. Ezek az előadások a szülők között nagyon kedveltekké váltak, úgy, hogy az utóbbi időben már a Pedagógiai Szeminárium nagyterme is alig volt képes befogadni a hallgatók tömegét. A Szülők Szövetsége ezen nagyfokú közérdeklődésnél fogva elhatározta, hogy a Pedagógiai Szemináriumban levő Szülők Iskoláján kívül egy másik hasonló iskolát állít föl az V. kerületi Népházban, főleg munkásszülők számára. A Szülők Szövetsége most adta ki ismertető füzetét, amelyben mind a két Szülők Iskolájának programját részletesen fölsorolja. Az előadások mind a két helyen általá-ban azonosak lesznek, csak egyes előadók változnak. A folyó iskolaév első felében előadásokat fognak tartani: dr. Kövér Sándor gyermekorvos és dr. Szécsy Jenő tisztiorvos: a csecsemők és kisdedek fertőző betegségeiről. Szentlélekiné dr. Szász Anna Fehérkereszt-kórházi főorvos és dr. Léván István gyermekorvos: A csecsemők ápolásáról, dr. Imre Sándor egyetemi tanár: A családi nevelésről. Nemesné Müller Márta a családi iskola igazgatója, a kisgyermekek neveléséről, dr. Keller Lajos, a Stefánia Egyesület igazgatója pedig a csecsemő- és gyermekvédelemről tartanak előadásokat. Továbbá minden hónapban lesznek szülői értekezletek mind a két helyen, így októberben dr. Nagy Tivadarné arról fog beszélni, hogy miként mozdíthatja elő az otthon a gyermek nevelését, novemberben dr. Parniczkyné Szederkényi Anna írónő az anyai szeretet nevelő hatalmáról, decemberben Radványiné Nagy Teréz írónő az emberszeretetre való nevelésről fog értekezni. A nyilvános értekezleteken való résztvétel ingyenes. Mind a két félév tandíja 40.000 korona, félévé 20.000 korona. Két-két elő-,adás díja 5000 korona. Az első előadás ingyenes. Jelentkezni lehet a Pedagógiai Szeminárium igazgatósági irodájában (VIII. Mária Terézia tér 8, II. emelet) délelőtt 10—11 és délután 4—8-ig, a Népházban tartandó előadások számára Vág utca 17. szám alatt délután 4—8 óra között, a könyvtárszobában. Az előadások a Pedagógiai Szemináriumban október 13-án, kedden délután 6 órakor, a Népházban október 15-én, csütörtökön délután 6 órakor kezdődnek. Az előadások száma félévenként 20-at tesz ki. Ismertető füzetek a Népszava kiadóhivatalában díjtalanul kaphatók. — Beomlott alagút: Richmondból (Indianaállam) jelentik. A Cherapekke és Ohio közti vasútvonal nyugati szakaszán egy alagút beomlott. A szerencsétlenség pillanatában 50 ember tartózkodott az alagútban. Attól, tartanak, hogy közülük sokan életüket vesztették. — Bécsi labdarúgó-eredmények. A szombati labdarúgómérkőzések során a Hakoah 8:1 (5:0) arányban fölényesen győzött a Cricketterek fölött. A Hertha és a Wacker közt lefolyt küzdelem 2:2 (2:1) arányban eldöntetlen maradt. A bajnoki mérkőzéseken a Neubau 1:0 (0:0) arányban győzött a WAF-on.