Népszava, 1926. június (54. évfolyam, 121–144. sz.)
1926-06-16 / 133. szám
6 Majd a politikai ügyosztály helyettes vezetője azzal bocsátotta el Persiánt, hogy az útlevelet két nap múlva visszakaphatja. Hat szociáldemokrata interpelláció a nemzetgyűlés szerdai diesen. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója június 15-én délelőtt a parlamentben értekezletet tartott Propper Sándor elvtárs elnöklésével. Az értekezleten Peyer Károly elvtárs közölte, hogy a demokratikus ellenzéki pártok megbízottaival együtt kedden érintkezésbe lépett a Ház elnökségével abból a célból, hogy napirend előtt a pártok vezetői fölszólalhassanak a nemzetgyűlésen és állást foglalhassanak a miniszterelnök genfi jelentéséhez. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke közölte a pártok vezetőivel, hogy a miniszterelnök a szerdai ülésen napirend előtt tesz jelentést a genfi útról, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a pártok vezetői a miniszterelnök után ugyancsak napirend előtt fölszólalhassanak és pártjuk álláspontját kifejezésre juttassák. A frakció ezt a közlést megvitatta és tudomásul vette és a maga részéről Peyer Károlyt bízta meg azzal, hogy a nemzetgyűlés szerdai ülésén fölszólaljon. A frakció ezután megbeszélte a magánalkalmazotti nyugdíjvalorizációs törvényjavaslat vitáját, amelyben a frakció kijelölt tagjai vesznek részt. A frakció részéről a szerdai interpellációs napra a következő interpellációkat jegyezték be: Györki Imre: A főispánok rendelete az újságolvasók összeírásáról az összkormányhoz. Hebekt Ede: A Népszava május 30-iki számának elkobzásáról az összkormányhoz. Saly Endre: A községi lakásforgalmat felszabadító rendelet visszavonása tárgyában a népjóléti miniszterhez. Klárik Ferenc: Megakadályozott beszámológyűlése tárgyában a belügyminiszterhez. Propper Sándor: A tervezett új lakásrendelet és lakbéremelés tárgyában a népjóléti miniszterhez. Baticz Gyula: Az építőipari kollektív szerződések tárgyában a munkaügyi miniszterhez. Amikor Genfben a pénzhamisítások megakadályozásáról tárgyaltak. A párisi „Matin" június 11-i számában Jules Sauerwein leírja azt az ülést, amelyen a Népszövetség Tanácsa Briand miniszterelnöknek a pénzhamisítások megakadályozásáról szóló memorandumát tárgyalta. Paul Boncour, Renes és Chamberlain hozzászólásainak közlése után a „Matin" cikke a következőket írja: „E lesújtó ítéletek után a Tanács nem tehetett egyebet, mint hogy azonnal megszavazza a francia javaslatoknak a tanulmányozási bizottsághoz való utalását, ami egy negyedórán belül meg is történt. Ekkor bevezették gróf Bethlent. Nagyon sápadtan, izgalomtól remegő arccal foglalt helyet a svéd képviselő mellett, aki az egyetlen volt, aki kezet nyújtott neki. Senki más nem viszonozta köszöntését. Dubois, a pénzügyi bizottság elnöke végrehajtói szárazsággal magyarázta, hogy a költségvetés fölötti ellenőrzés megszűnt Magyarországon és hogy a jövedelmek fölötti ellenőrzés folytatódik. Gróf Bethlen néhány szóban köszönetet mondott a Népszövetségnek. Ezután kiment a teremből, miközben épp olyan fagyos csönd kisérte, mint amikor bejött. A mai napot mindenki úgy tekinti, mint Magyarország erkölcsi elítélését. A jogi szakértők bizottsága, amely a hamispénzgyártás megakadályozásával foglalkozik majd, először is behatóan fogja a Magyarországon lefolyt pert tanulmányozni, annak érdekében, hogy milyen módon lehetne a jövőben ilyen pénzhamisító bandát minden bűntárssal és bűnpártolóval együtt a nemzetközi törvényszék elé citálni." A nemzetközi békeegyesület gyűlése. Londonból jelenti a Wolff-ügynökség. A nemzetközi békeegyesület hétfői gyűlésén, amelyen a nagykövetségiek is képviselve voltak, a többi között Clynes és Eunciman szólaltak föl. Lord Grey, Lord Cecil, MacDonald és még néhányan akadályoztatásuk miatt nem jelentek meg. Eunciman határozati javaslatot terjesztett be, amely azt a reményt fejezi ki, hogy a brit kormány továbbra is azon fog fáradozni, hogy minél hamarabb elérje Németország fölvételét a Népszövetségbe; követeli továbbá a határozati javaslat azoknak a nehézségeknek elhárítását, amelyek útját állják annak, hogy Oroszország részt vehessen a tervbe vett leszerelési értekezleten és kifejezésre juttatja, hogy Oroszországnak a Népszövetségbe való fölvétele is nagyon kívánatos volna. Eunciman beszédében hangsúlyozta a háború borzalmait és azt mondotta, hogy a háborúból sohasem fakad semmi jó. Eunciman határozati javaslatát egyhangúlag elfogadták. NÉPSZAVA A sseillei szociáldemokrata párt harca a fejedelmi vagyonok kisajátításáért. A hétfő esti tüntetés. (Berlin, június 15. — Wolff.) A szociáldemokrata párt és a szabad szakszervezetek tegnap esti tüntetése, amelyet a népszavazás mellett a Luftgartenben tartottak és amelyen mintegy 50—60.000 ember vett részt, nyugodt lefolyású volt. A tüntetőmenetek elvonulása is minden zavar nélkül ment végbe. (Berlin, június 15. — „Információ.") A szociáldemokraták tegnapi tüntető fölvonulásával kezdődött meg a baloldali pártok nagy harca a fejedelmi vagyonok lefoglalása ügyében elrendelendő népszavazás érdekében. A harc a jobb- és baloldali pártok között vasárnap éri el tetőpontját, amikoris mindkét részről hatalmas tüntető fölvonulásokat tartanak a népszavazás kérdésében. A szociáldemokraták és a kommunisták együttesein vonulnak föl a küzdelemben és már most lázasan készülődnek a vasárnapi tüntetésre. Az ifjúmunkások szakszervezetei tízezrével osztogatják a röpcédulákat és a munkásság műhelyeiben hatalmas plakátokat és transzparenseket készítenek a vasárnapi fölvonuláshoz. frmnnMmTia^iin'i'.nfctnMniTnT^iEi'miaifftf 'maanmu1 MINMiWiwMaiJi'T Mimóza a nyomorúság kertjében. Sok nyomorúság taposta már a magyar népet a háború óta és azelőtt is, de bátran megállapíthatjuk, hogy a mai fekete nyomorúsághoz hasonlót még lidércnyomásos álmában sem álmodott meg senki. Ott tartunk, hogy problémává avandzsált a száraz kenyér, a szó rideg értelmezésében értelmezett kenyér és probléma lett a hajlék, de minden egyéb is, ami az életfolytonosság föntartásához föltétlenül szükséges. Pusztul a természet legdrágább ajándéka: az élet, ma már nemcsak a proletár élete, bár leginkább azé, de odajutottunk, hogy leomlanak az osztályok között a válaszfalak és egyetlen nagy nyomorgó és vergődő masszává gubancolódik össze az egész dolgozó társadalom, amely fölött pökhendi fönhéjázással trónol a kiváltságosak kicsiny, de elszánt serege. A bírálat és követelés együttes nagy ostroma visszapattan az osztályuralom kemény várfokáról, a válasz gúnyos mosoly,, vad gyűlölet az élni akarók iránt és — érzelgős kényeskedés azok részéről, akik okozói és felelősei a szörnyű nyomorúságnak. Furcsa látvány volt a nemzetgyűlés keddi ülésén a rideg és kegyetlen adószedő, amint lányos szendeséggel szabódott a kritika ellen, az ellen a kritika ellen,, amelynek jogosságát összeomlott gazdasági helyzetünk, roppant arányú nyomorúságunk, a haldokló dolgozó társadalom, az önként halálba menők serege determinálja. Nem jól festett a pénzügyminiszter a mimóza szerepében. Nemcsak azért nem, mert mesterségéhez nem illik ez a szerep, de azért sem, mert bajt okozó pénzügyi politikája olyan sok és nagy érdekeket sértett, hogy nem sok joga maradt az érzékenykedésre. Jobban tenné a pénzügyminiszter, ha példát venne francia kollégájától, akinek volt bátorsága sikertelen vállalkozásának konzekvenciáit levonni. Raoul Pérez nem érzékenykedett, nem állította ki önmagáról a jóság és méltányosság bizonyítványát, hanem egyszerűen és közönségesen lemondott, mert nem tudott megbirkózni a vállalt nagy feladattal, lemondott még annak árán is, hogy magával rántotta az egész kormányt. Pedig Franciaország helyzete megközelítően :"Nem olyan reménytelen, mint a miénk, a francia népet nem fenyegeti végső összeomlás. Mégis sutba dobják a céltalannak bizonyult kísérletet és más emberekkel, más utakon próbálnak kibontakozni. Ebben mindenesetre több a realitás és a remény, mint az érzelgésben és a konvencionális kormánypárti tapsokban ... Mussoliniék megint érzékenykednek. Rómából jelenti a „Bácsi Távirati Iroda". A „Popolo di Roma" a genfi fascistaellenes tüntetésekről szóló cikket közöl és azt a kérdést veti föl, vájjon Genf tud-e ma még békés környezetet biztosítani a Nemzetek Szövetsége munkálatai számára. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra a törekvésre, hogy a Nemzetek Szövetségének székhelyét Genfből Bécsbe tegyék át. A liberális burzsoázia persze szereti a szabadságot, azonban csak úgy, mint valami dísztárgyat a szobában; ha megvan, mindenesetre nagyon jó, ha nincs, úgyis jó, se tűzbe, se vízbe nem fog miatta menni. (Lassalle.) 1926 június 16. Egy detektMőfMpyel® ittas állapotbtan elgázolt mű napszámost. •AI III Italozás után útközben akarta megtanulni a gépkocsivezetést. — Saját nevasa szerint vízesig-találul fogta a kormányt és így a szerencsétlenséget nem tudta megakadályozni. Hétfőn este 9 óra után a Margit-híd hídfőjénél egy kiis személyautó elütötte Moczika János napszámost. A kocsi mindkét kereke keresztülment a szerencsétlen idős emberen, akit elöntött a vér és mozdulatlanul maradt az úttesten. A hídfőnél őrszolgálatot teljesítő rendőr észrevette, hogy az autó a szerencsétlenség után is tovább akar robogni és magasra emelve kezét, megállásra akarta bírni a gázoló és kegyetlen soffőrt. Az a férfi azonban, aki a kormányskereknél ült, rá sem hederített a rendőr intézkedésére, sőt vadul nekihajtott, úgy, hogy a rendőrt csak lélekjelenléte mentette meg attól, hogy a gépkocsi őt is elgázolja. A rendőrnek csak annyi ideje volt, hogy a gyors iramban száguldó autó számát, amely Bp 50—001 volt, följegyezze. A rendőr azonnal értesítette a mentőket, akik a szerencsétlen napszámost súlyos állapotban, életveszedelmes sérülésekkel a Margit-kórházba szállították. A rendőr jelentésének alapján megállapították, hogy az autó a Gross és Weisz kalapgyáros cég tulajdona és alsóban a szerencsétlenség idejében Csupor József detektivfelügyelő és Gulyás Miklós gépkocsivezető ültek. Csupor detektivfelügyelő éveken keresztül azokat a detektivcsoportokat vezette, amelyek a gázolások alkalmával a nyomozásokat szokták lefolytatni. Csupor jelenleg az egyik lopási osztály vezetője. Hamarosan kiderült az is, hogy a detektivfelügyelet és soffőrismerőse Aquincumban jártak hétfőn, ahol órákon keresztül iszogattak az egyik kocsmában. Az autó kormánya mellé itas állapotban ült Csupor, mert rávette Gulyást, hogy a kocsit ő vezethesse. Ilyen állapotban gázolta el a budai Margit-hídfőnél a szerencsétlen napszámost. A főkapitányságon még hétfőn éjszaka kihallgatták Csuport és Gulyást, azonban mindkettőjüket elengedték. Kedden délelőtt a rendőrség érdeklődésére a Margit-kórházban kijelentették, hogy az elgázolt napszámos élet és halál között lebeg, alig van remény ahhoz, hogy megmentik az életnek, erre a főkapitányságon intézkedtek és Csupor József detektívfelügyelőt őrizetbe vették. Csupor azzal védekezik, hogy esze ágában sem volt megszökni a rendőr elől, azt nem is akarta elgázolni. De bizonytalanul fogta a kormánykereket, a gázolást nem tudta megakadályozni és a szerencsétlenség után elvesztette önuralmát, úgy, hogy a gépkocsit nem is tudta megállítani. Előadta azt is, hogy hétfőn az esti órákban tanulta meg az autóvezetést Gulyás Miklóstól. Szerdán délelőtt, a tanúkihallgatások befejezése után, döntenek Csupor letartóztatása dolgában. snifter a rendőrrriszafogást rendeztet... Markó-utcai volt foglyok beisgresztása. Sajátságos és a mai időkre jellemző ügyet tárgyalt kedden a budapesti törvényszék Zakariás-tanácsa. Volt Markó-utcai foglyokat a rendőrség beugrasztott aktalopásba és amikor a törvényszék elnökének beleegyezésével és a rendőrség hozzájárulásával az aktalopást a beugrasztottak elkövették, a detektív fölfedte kilétét, letartóztatta az aktalopás kitervezőjét és a törvényszék vádat emelt a bűncselekmény részesei ellen. A mai sajtóviszonyok mellett nehéz megfelelően jellemezni a közhatóságoknak ezt a magatartását, hiszen a rendőrségnek az volna a kötelessége, hogy a bűncselekményeket megelőzze, megakadályozza, de semmiesetre sem az, hogy azokat végrehajtassa. Ez a rendőrségi gyakorlat a kurzus esztendők alatt fejlődött ki, különösen a politikai ,,bűncselekmények" esetében, amelynek a rendőrségi ázsánprovokatőröknek mindig nagy szerep jutott osztályrészül. Mindazonáltal, a közhatóságok részéről való ilyen magatartást erkölcstelennek tartunk és ha bűnösök az ilyen módon leleplezett tettesek, akkor felelősség terheli a beugrasztókat is. Az ügy részletei egyébként a következők: A Markó-utcai fogházban töltötte tavaly a büntetését lován Simonovits Endre, aki büntetése alatt a Markó-utcai fogház irodájának vezetője volt. Amikor Simonovits kiszabadult, értékesíteni akarta a fogházirodában szerzett tapasztalatait és összeköttetéseit és egy volt rabtársát, Fleicher Zoltánt, akivel kiszabadulása után találkozott, fölszólította, hogy szerezzen olyan embereket, akiknek ügye van a törvényszéken, amit az akták ellopásával el lehetne intézni. Reicher, ahelyett, hogy lebeszélte volna Simonovitsot, elszaladt a rendőrségre és bejelentette ezt a tervet. A rendőrségen egy detektívet adtak Reicher mellé, aki a detektívet, mint Cziriák János kocsmárost mutatta be Simonovitsnak. A