Népszava, 1926. augusztus (54. évfolyam, 172–196. sz.)
1926-08-17 / 185. szám
8 Díven munkásttatikar és 38,000 szervezeti moskás terrorszáma. A Munkásdalegyletek Szövetsége az idén a Gyáli-út mellett elterülő Epreserdőiben rendezte nagy népies hangversenyét. És azt már most elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy az idei nyár legszebb vasárnapját a dalosszövetség foglalta le magának. Ragyogó fényözönben úszott az egész Epreserdő kana reggeltől naplementéig és az előző napok esőjétől fölázott talaj erre a napra már megszikkadt, de még sem annyira, hogy a szokásos porfelhők ismét jelentkeztek volna. A népies hangverseny nagyszerűen sikerült. A pormentes erdei levegőben egész nap a munkásdal karok szárnyaló éneke hangzott és az erdő közepén elterülő tisztáson a proletángyermekek százai örültek a látványosságoknak, a tornajátékoknak és a föl-fölhaksanó munkáshimnuszok akikordjainak. A Munkásdalegyletek Szövetsége elérte célját, mert a fővárosi és környékbeli proletárok tízezreit gyűjtötte össze a munkásdalkultúra támogatására és új erőt, lelkesedést öntött, a munkásdalárdákba. A munkásdalárdák ,abból a szeretetből, amellyel a szervezett munkások nagy tömegei működésüket kísérik, csak újabb buzdítást nyerhetnek a jövő munkálkodásra. A táborozás. Az Epreserdő irányába már a kora reggeli órákban megindult a népvándorlás. Villamosokkal és gyalogszerrel a város különböző részeiből tömegesen mentek ki a szervezett munkások családjaikkal az ünnepélyre, hogy egy szép napot tölthessenek együtt testvéri közösségben, testvéri egyetértésben. A családapák, persze, az elemózsiákkal megrakott szatyrokkalvoltak elfoglalva, míg a gyermekek víg éneklés és kacagás közben siettek az erdei tisztásra. Egyszer-egyszer egy masírozó munkásdalkar érkezett énekelve és az érkező dalkart nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a táborozó proletárok. A dalkarok aztán helyet választottak maguknak és letelepedtek, ugyanúgy a családok is és délfelé az Epreserdő már nagy táborozóhely benyomását keltette. A fákon jelezve volt, hogy melyik dalárda választotta az alatta elterülő árnyékos helyet a magáénak. A tisztás baloldalán az Általános Fogyasztási Szövetkezet sátorai voltak fölállítva, amelyekben ízletes húsételeket, hűsítő italokat árusítottak és különösen ki kell emelnünk, hogy nagyon helyesen cselekedett a szövetkezet igazgatósága azzal, hogy rengeteg tejet küldött ki az ünnepélyre, mert a munkások nagy tömegei a szeszes italok helyett inkább a kannatejet fogyasztották A délelőtti órákban érkezett meg a tatabányai bányászok zenekara, Koller Ferenc karnagy vezetésével. A zenekart nagy lelkesedéssel fogadták. Ugyancsak nagy örömmel és szeretettel vették körül a salgótarjáni bányászok énekkarát, amely a Keleti pályaudvaron érkezett meg, ahol Gecsei János elvtárs üdvözölte őket a Dalosszövetség nevében, míg a bányászok részéről Csóka Vendel elvtárs válaszolt, kiemelve, hogy a bányamunkások is bele akarnak kapcsolódni a magyar munkásosztály kulturéletébe. A pályaudvaron a bányamunkások énekkarát a vasas- és a zuglói dalkör fogadta és a Dalosszövetség jeligéjének eléneklése után a bányászok énekkara a „Szerencse föl!" kezdetű bányászdallal válaszolt. Azután együtt énekelték el a „Föl, szocialisták" és „Ne csüggesszen!" kezdetű munkásdalokat. A hangverseny. A délelőtt az érkező dalárdák fogadásával és az ismerősök üdvözlésével telt el, azután a Munkás Testedző Egyesület tornászcsapatai vonták magukra a ügyeimet, amelyek különböző szabadgyakorlatokat mutattak be, azután a távolugrásban és a silkfutásban gyakorolták magukat. Úgy a férfi, mint a nőtornászcsapatok nagy tetszést arattak fegyelmezett és egységes munkájukkal. A délutáni órákban a tornászcsapatok a szertornázást mutatták be és ekkor mindenki meggyőződhetett arról, hogy a munkástestgyakorlók nemcsak az egyszerű, hanem a komplikáltabb gyakorlatokat is teljes precizitással végzik el. Délután 4 óra felé sorakoztak a tisztás közepére a résztvevő dalárdák. A hangversenyt a tatabányai bányászok zenekara nyitotta meg. Azután Wilezsán Antal karnagy vezetése mellett a Salgótarjáni Bányászok Énekkara énekelte el a „Szerencse föl..." kezdetű bányászhimnuszt és a „Ne csügesszen..." kezdetű mun-Jcásdalt, kitűnő betanulással. Majd a résztvevő 50 dalárdából alakított hatalmas összkar következett, amely Kirschner „Jelige"-jét és Pogatschnigg „Szabadságdal"-át énekelte dr. Ujj József országos karnagy vezénylése mellett és a szárnyaló akkordok betöltötték a hatalmas erőt, a léget és összefonták egy hatalmas láncban a kintlevő proletárok tízezereinek szívét. Azután Kiss Sándor karnagy vezényelte el Lavotta—Hoppe: „A reményhez" című dalát és Dankó: „Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja..." kezdetű népdalát. Ezt a programszámot csaknem húsz dalárdából alakított hatalmas férfikar énekelte kiváló precizitással. Azután megint a hatalmas összkar énekéit dr. Ujj József országos karnagy vezetése mellett. Először Kerner—Döhmel: „Ne ölj" című hatalmas férfikórusát adták elő, azután Scheu: „A munka dalá"-t énekelték el gyönyörűen, úgy, hogy a hallgatóság zugó tapsviharral jutalmazta a nagyszerű teljesítményt. Azután Novák Károly karnagy vezényelte el Thern: „Dalünnepen" és Novák: „Odabenn a nagykocsmáiban..." kezdetű dalegyvelegét. Ezt a két számot huszonkét munkásdaláran énekelte, kiváló énektudásról és fegyelmezettségről téve tanúságot. Azután a budapesti könyvnyomdászok és a könyvkötők vegyeskara énekelte Abt: „Dalra fel!" kezdetű gyönyörű dalát és itt látszott meg, hogy mennyire szeretik a munkások a művészetet, mert az igazán szép és precíz munkát sokáig ünnepelték lelkesedve. Majd Köbli Antal karnagy vezetése mellett énekelték el Várföldi: „Mi volt nekem a szerelem..." kezdetű műdalát és Selley: „Népdalfüzér" című népdalegyvelegét. Ebben a karban is körülbelül huszonöt dalkar vett részt. Azután az összkar énekelt ismét dr. Ujj József karnagy dirigálása mellett és a „Föl szocialisták..." kezdetű munkásdal hatalmas akkordjai szárnyalóan töltötték be az erdőt. A hangversenyt a tatabányai bányászok zenekara fejezte be, amely Lehár: „Arany és ezüst" keringersét adta elő. A délutáni órák azután kellemes együttlétben teltek el. A táborozó családok és énekkarok meglátogatták egymást, a gyermekek játszócsapatokká alakultak és víg nevetésükkel jobb kedvre és derűsebb hangulatra ragadták a felnőtteket is. A sátrak körül is élénkült az ének. Játéksapkákat, sípokat, dobokat vásároltak és volt öröm mindenfelé. A dalkarok a pihenés után ismételtesezebbnél-szebb dalokat énekeltek. A munkáshimnuszokat a legszebb magyar népdalok váltották föl. Itt a pestszentlőrinci elvtársak dalkarát hallgatta egy nagy tömegmunkás, dicsérve a kezdő dalárda szorgalmát és igyekezetét, amott a pesterzsébeti, kispesti és vasas dalkar vonzott nagy tömegeket énekével. A salgótarjáni bányamunkások énekkarát is nagy szeretettel vettek körül az elvtársak és a bányászok meg is hálálták az érdeklődést, mert szebbnél szebb bányászdalokkal és vidéki népdalokkal kedveskedtek hallgatóiknak. A naplemente után lassan ráborult az alkony az erdőre és az ünneplő munkástízezrekre, akik egy boldog és kellemes nap emlékeivel eltelve és abban a tudatban indultak szét a nagy város különböző tájai felé, hogy ismét, egy sikerült seregszemlén voltak és meggyőződtek arról, hogy a munkásszolidaritás él és alkot. HÉFSZAVA 1926 augusztus 17. lettilfók, eltűntek, betegek. Micsey László rokkant főhadnagy, aki a háborúban mindkét szeme világát elvesztette, amint ez annak idején megírtuk, az Erzsébetkirályné-szállóban veronállal megmérgezte magát. Micsey László vasárnap hajnalban a Rókus-kórházban meghalt. Marovits György 71 éves napszámos az Ilka utca 34. számú ház pincéjében fölakasztotta magát és amikorra rátaláltak, már halott volt. Nagy Anna 38 éves háztartási alkalmazott, akit a mentők veronálmérgezéssel a Rókuskórházba szállítottak, most anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Szabó János 55 éves kocsis a Tömő utca 14. számú házban levő lakásán nyakán fölvágta az ereit. Amikorra a mentők megérkeztek, a szerencsétlen ember elvérzett. Törtelli Ilona 26 éves kenyeresleány légkőoldattal megmérgezte magát. A mentők a Rókus-kórházba vitték, ahol sérüléseibe belehalt. Az életuntak holttesteit a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. P. Mária 23 éves leány hétfőn délben az Erzsébet-híd budai hídfőjénél mellbelőtte magát, majd pedig a Dunába ugrott. A közelben tartózkodó hajósok kimentették. Az életunt leány állapota súlyos. M. Géza 20 éves szövetfestő Csepelen lugkőoldattal, K. József 23 éves zenész az Üllői út 23. számú házban levő lakásán szublimátoldattal, M. Gizella 21 éves háztartási alklalmazott a Svábhegyi Nagyszállóban levő lakásán lugkőoldattal, B. Borbála 22 éves ápolónő a Kálvária téren aszpirinnal, P. Sándor sertésbizományos a Sándor-tér 3. számú házban levő lakásában laminállal, Sz. Lajosné a Frangepán utca 60. számú házban levő lakásán arzénnal, Sz. Géza 32 éves műszerész a Váci utca 38. számú házban levő lakásán aszpirinnal megmérgezte magát. S. István 29 éves szövőmunkás a Vilma királyné után egy padon melbeszúrta magát. Sch. Lajos 26 éves utazó a Szabadság-téren mellbe- és hasbaszúrta magát. G. Józsefné 74 éves asszony a Petőfi-térnél a Dunába ugrott. . Hétfő délután az Andrássy-út és Bajza utca sarkán D. Magda 19 éves leány, aki a Telepyutca 19. számú házban lakik, összeesett. Értesítették a mentőket és megállapították, hogy nagymennyiségű aszpirinnal megmérgezte magát. A fiatal leányt súlyos állapotban a Rókuskórházba szállították. K. Józsefné 38 éves asszony a Margit-hídnál ugyancsak a Dunába ugrott. A közelben tartózkodó hajósok mindkettőjüket kimentették. A mentők valamennyi életuntat, legtöbbjét súlyos állapotban a Rókus-kórházba szállították. * Udvardi Károly 14 éves műszerésztanonc mostohaszüleinek az Árpád-út 12. számú házban levő lakásáról, R. Aranka 20 éves leány szüleinek a Bajnokutca 7. számú házban levő lakásáról. Hannfeld Ferenc 28 éves napszámos nővérének Pestújhelyen a Molnár Viktor utca 5. számú házban levő lakásáról eltávozott és azóta nem adott életjelt magáról. Az eltűntek felkutatására a rendőrség a nyomozást megindította. :* Bart Sándor 30 éves kereskedő a Zalán utca 7. számú ház előtt összeesett és amire a kihívott mentők a helyszínére érkeztek, meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Tóth József 33 éves kereskedelmi alkalmazott Budafokon az utcán összeesett. Budapestre hozták a Telepy utcai kórházba, ahol vasárnap hajnalban meghalt. Puskás Sándorné 65 éves napszámosnő a Ferenc körúton hirtelen rosszul lett és összeesett. A mentők eszméletlen állapotban a Rókus-kórházba vitték. KÖZSÉGI ÜGYEK 1.Rafffy X A belügyminiszter mégis jóváhagyta a fővárosi nyugdíjasok státuszrendezését. Amint ismeretes, a belügyminiszter a közelmúlt hetekben arról értesítette a fővárost, hogy a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak hozzá fölterjesztett státuszrendezési tervezetét csak részben hagyja jóvá, míg a javaslat egyes pontjait csupán az általa levont módosítások végrehajtása esetén engedi végrehajtani. A nyugdíjasok státuszrendezésének jóváhagyását a belügyminiszter teljes egészében visszautasította és közölte a fővárossal, hogy nem járul hozzá e téren a jelenlegi állapotok megváltoztatásához. A közgyűlés hosszas vita után, amint ismeretes, úgy határozott, hogy a belügyminiszter által jóváhagyott státuszrendezési pontozatokat végrehajtja, míg a belügyminiszter által visszautasított pontok jóváhagyása ügyében a közigazgatási bírósághoz fordul panasszal. Ugyanilyen értelemben határozott a közgyűlés a nyugdíjasokra vonatkozó, a belügyminiszter által visszautasított "státuszrendezési javaslat ügyében is. A belügyminiszter most leiratot intézett a fővároshoz s abban közli, hogy a közgyűlés fölterjesztését tudomásul veszi, miután azonban az aktív tisztviselők státuszrendezésén újabb módosítást nem hajlandó végezni, a közgyűlés panaszát áttette a közigazgatási bírósághoz, döntés végett. Közölte egyúttal a belügyminiszter, hogy a nyugdíjasok státuszrendezése ügyében hajlandó eredeti álláspontját revízió alá venni és a státuszrendezés jóváhagyása ügyében a közeli napokban megindítja a tárgyalásokat a főváros képviselőivel. Mikor alakulnak újjá az iskolaszékek? Megírtuk annak idején, hogy a demokratikus blok kivételesen hozzájárult a főpolgármesternek a közigazgatási bizottságban tett ahhoz a javaslatához, hogy az iskolaszéki tagok mandátuma a folyó tanév végéig meghosszabbíttassék. Néhány hét múlva már megkezdődik az új tanév, de eddig még nem hallottunk arról, hogy az új iskolaszéki tagok választására vonatkozóan az előkészületek megtörténtek volna. A szociáldemokrata frakció éber figyelemmel kíséri az ügyet, mert a legnagyobb határozottsággal ragaszkodik az új iskolaszék sürgős megválasztásához. Budapesten egyébként 26 iskolaszék működik, amelyeknek 860 rendes és 430 póttagjuk van. Vasvármesgye és Szombathely város kultúregyesülete könyvtárának 500 oldalas címjegyzéke hagyta el a napokban a sajtót dr. Pável Ágoston gondos szerkesztésében. A katalógus Számadó írásából látjuk, hogy a szerkesztő két évtized restaurációját hozta helyre egy-két év alatt és nagy szorgalommal gyűjtötte, agitációs munkával gyarapította, újracsoportosította és a közönségnek hozzáférhetővé tette azt a hatalmas könyvanyagot, amelynek Szombathely régi közkönyvtára az alapja. Mint a könyvtár speciális vonásait említhetjük meg, hogy bár tudományos és esztétikai célokat szolgál, mégis lokális önérzettel, külön csoportosítja a vasvármegyei kiadványokat, az 1800. évtől fogva és külön csoportban adja a magyar vonatkozású szláv munkákat, mert dr. Pavel könyvtárőr véleménye szerint a szombathelyi könyvtár *»salkalmasabb ezeknek a sok tekintetben érdekes kulturtanulságokat és kölcsönös vonatkozásokat tartalmazó munkáknak gyűjtésére és őrzésére. — A 30 éves munkát * kultúregyesület adta ki. (K. G.)