Népszava, 1927. március (55. évfolyam, 48–73. sz.)

1927-03-15 / 60. szám

8 már föl a keserűség a szívből az arcba, mi­ként vonaglik meg az ajak és miként temet itt egy csomó ember egykori szép, színes ál­mokat ... Dehogy szóltam hozzájuk, dehogy beszéltem velü­k, csak egy szót is, dehogy néztem köny­nyező szemükbe, félénk és bajokat sejtető arcukba, nem, nem is tudtam volna megtenni, fájdalomtól összeszorult torkomból még egy árva hangot sem tudtam volna kierőszakolni, nem, csak úgy messziről néztem őket, hang­talanul búcsúztam el tőlük, nem bánthattam azokat, akik „hazamennek", én, aki ittmara­dok, mert még engem irigyeltek volna a hazá­jukba­­térők... Csak amikor elment már­ a vonat, akkor mentem félre, ne lássa senki, hogy a szemem könnybe lábadt. Mert sajnál­tam őket... (K. W. B.) HÍMEM: wnwmm­ii wiiiiaE&BmwHngnvmMr A szo€i­ demokrácia és a vallás A kormány reggeli félhivatalos lapjának vasárnapi számában Buday Barna hosszú lére eresztett cikkben bölcselkedik a szociáldemo­kráciának a valláshoz való viszonyáról, való­színűen anélkül, hogy valaha is mélyebben merült volna el a kérdés tanulmányozásában, írása tehát komolytalan, előítéletes írás, olyan hecckáplános nyelvöltögetés a szociáldemo­krácia felé, ami még csak nem is mulatságos, mert nincs benne se újság, se szellemesség. Régi frázisok halmaza arról, hogy vallásosan gondolkozó ember nem lehet szocialista. Buday Barna is csak amellett tesz tanú­bizonyságot, hogy milyen könnyű némely ember „tudományos lelkiismerete", mihelyst a szocializmusról van szó. Pedig nagyon egyszerű az egész kérdés. Ott kell kezdeni csupán a dolgot, hogy szigorúan szét kell választani a vallási — az egyházaktól. Minden vallás feleletkeresés három kérdésre: „Honnan? — Miért? — Hová?" Ezekre a kér­désekre különböző korokban különböző kultúr­fokokon és különböző földrajzi viszonyok közepett más-más feleletet adtak maguknak az emberek. Ezért van oly sokféle vallás a vilá­gon. Amióta pedig az emberiség szellemi fejlő­désének történelmében a tudomány elszakadt a vallástól s egy egységes, a valóságnak meg­felelő világkép megteremtésére törekszik, azóta erős harcba keveredett egymással a vallás és a tudomány. A szociáldemokrata pártok az emberiségnek ezeket a világproblémáit tudvalevően az egyes emberek magánügyének tekintik, amelybe nem kívánnak beleavatkozni, mivel ebben az eset­ben belegázolnának az emberek lelkiismereti szabadságába s ugyanazt a bűnt követnék el, mint azok az egyházak, felekezetek, amelyek kegyetlen üldözésekben részesítették a más­véleményen levőket. A szociáldemokrata pártok a dolgozó nép­osztályok gazdasági és politikai fölszabadítá­sáért küzdenek, tehát az emberek teljes egyen­jogúságáért és a gazdasági demokráciáért, tekintet nélkül színre, nemre és fajra. Az emberek egyenjogúsága pedig jelenti egyúttal az emberek lelkiismereti szabadságá­nak a biztosítását is, tehát a vallásos gondol­kodás terén épp úgy, mint a tudományos gon­dolkodás terén. Nem állhatnak tehát a szociál­demokrata pártok egyik vallás pártjára sem, amikor azok egymással is hadilábon állnak. Itt csak egy helyes álláspont lehetséges: higgje és vallja a végekről, a világról mindenki azt, amit akar, ami az ő kultúrfokának, műveltsé­gének legjobban megfelel. Más viszonyban van azonban az egyes egy­házakkal, különösen abban az esetben, ha azok papjai az elnyomók, a kizsákmányolók osztály­önzését, osztályuralmát támogatják, mint olyan társadalmi rendet, amely „isten akaratán nyugszik". Ebben az esetben az egyházak gazdasági és politikai hatalmi szervezetek formáját veszik föl, minélfogva­­ szembe­kerülnek a dolgozó nép érdekeivel. A szociáldemokrata pártok tehát a politizáló egyházakkal kerülnek rendszerint összeütkö­zésbe, ha azok a dolgozó nép érdekei ellen fog­lalnak állást és odaállnak a tőkések és nagy­birtokosok oldalára, nem pedig a vallással, amit bizonyít az is, hogy nagyon sok pap vallja ma már magát — éppen igazi vallás­erkölcsi okoknál fogva, az evangéliumok taní­tásai alapján — szociáldemokratának! Csak tájékozatlan vagy rosszakaratú embe­rek írnak ma már erről a kérdésről olyan cikket, mint Buday Barna. — Nem lehet háború!... Brüsszelből jelenti az Havas-ügynökség. Vandervelde belga kül­ügyminiszter Genfből való visszatérése után fogadta a sajtó képviselőit és megismertette velük a legutóbbi genfi tanácsülésen szerzett benyomásait. Vandervelde a többek közt szólt Masaryk csehszlovák köztársasági főnök­kel folytatott beszélgetéséről is. Idéz­te Masaryk kijelentését, amely szerint az elnök meggyőződése, hogy az a 30 éves békeszünet, amely az 1871-iki német-francia háborút kö­vette, a világháború után megháromszorozó­dik. Addig nem kerül háborúra sor, mert „először is nincs pénz, azután a népek ki vannak merülve és a jelenlegi nemzedék még élénken szeme előtt látja a lövészárkokat". — Új repülőgépet próbáltak ki. A német­országi­­ Spandau közelében fekvő stakeni repülőtéren az „Albatros"-művek egyik új gé­pének próbaröpülésénél halálos szerencsétlen­ség történt. A repülőgépet Ungewitter, a né­met aviatika egyik legkiválóbb pilótája ve­zette, akinek neve a világháborúból is isme­retes. Ungewitter az új géppel vakmerő produkciót hajtott végre, az egyik produkció azonban nem sikerült és a pilóta 60 méter ma­gasságból lezuhant. A gép izzó-porrá zúzódott s Ungewitter is azonnal meghalt. — Lettország elnöke meghalt Rigából jelenti a lett távirati iroda, hogy Csau­ste, a lett köz­társaság elnöke meghalt.­­ — A „szent magántulajdon" nevében össze­lövöldöztek egy napszámost. Vasárnap délután 5 órakor a hatvani személyvonattal a Keleti pályaudvarra érkezett Derne Márton 42 éves napszámos, aki a pestvármegyei Bag község­ben lakik. Derne Márton mindkét, kezén és bal­lábán lövéstől eredő súlyos sérülések voltak. Az állomásfőnökség értesítésére a mentők a súlyosan sebesült embert a Rókus-kórházba szállították. Rövidesen rendőrtisztviselő jelent meg a kórházban, akinek kérdéseire Dem­e elő­adta, hogy a bagi erdőben vasárnap délelőtt engedély nélkül vadászgatott. Az ott szolgála­tot teljesítő Gyurcsik György nevű vadőr az erdőből kiutasította és amikor fö­lszólítására nem dobta el a fegyverét, a vadőr kétszer rá­lőtt. Erre ő el akart menekülni, de az erdőben vadászó urak közül valaki hátulról „ráadásul" a lábába lőtt. A rendőrség a tényállás megálla­pítása érdekében a nyomozást megindította.­­ Kerenszkijt Newyorkban inzultálta egy orosz nő. Kerenszkij, a márciusi orosz forra­dalom volt szocialista miniszterelnöke nemrég Amerikába utazott felolvasókörútra. Vasár­nap­­Newyorkban tartott előadást az egyik színházban, ahol mintegy 5000 orosz emigráns gyűlt össze, akik Kerenszkij elvtársat nagy lelkesedéssel üdvözölték. Amikor Kerenszkij meg akarta kezdeni előadását, egy nő piros szegfűcsokorral közeledett felé. Kerenszkij a csokor után nyúlt, az elegánsan öltözött nő erre eldobta a virágot és a jobbkezében levő fehér keztyűvel Kerenszkijre ütött. A nőt a rendőrségre vezették, ahol azt vallotta, hogy Barij Katalinnak hívják és vőlegénye elesett a harctéren, ahová Kerenszkij parancsára ke­rült. Barij Katalint a rendőrség Kerenszkij kérésére szabadon bocsátotta. — Összeestek az utcán. Sárközy Julia 23 éves háztartási alkalmazott a Lovas-utca 40. számú ház előtt, — Winkler János 59 éves napszámos a Fehérvári-uton, — Matyin Pál 79 éves nyug­díjas, aki a Fehárvári-út 21. számú házban la­kik, a Szerb-utcában, — Simon János 65 éves éjjeli­őr, aki a Soroksári­ út 2—a. számú házban lakik, a Boráros-téren. — Fodor Józsefné 60 éves asszony Pestszentlőrincen, a Kossuth Lajos-utca 185. számú ház előtt hirtelen rosszul­lett és összeesett. A mentők a beteg embereket kórházba szállították. — Halálos végű véletlen. Dinnyés Ilona két­hónapos csecsemőnek szülei a Ceglédi­ úti vá­rosi házban levő lakásukon orvosság helyett véletlenül morfiumot adtak be. A kisgyerme­ket eszméletlen állapotban az István-kórházba szállították, ahol néhány óra múlva meghalt. A vizsgálat megindult.­­ Véres dráma játszódott le szombatról va­sárnapra virradó éjszaka Majnafrankfurt északkeleti munkásnegyedében, a Zehent­strasse egyik házaiban, amelynek oroító okai­val a rendőrség egyelőre nincs tisztáiban. Kuhn János 46 éves pincér több revolverlövéssel megölte lakótársát, Englerth József 43 éves szobafestőt s annak feleségét is megsebesítette. A szobafestő feleségével együtt éjfél után ér­kezett haza a közös lakásba s a pincér már az ajtóban fogadta őket, revolverrel a kezében. A pincér revolverének mind a nyolc golyóját kilőtte s az egyik golyó életveszedelmesen megsebesítette a pincérek egyik szomszédját, Ganser pékmestert is, aki a lövések zajára ro­hant ki a lakásból. A gyilkost letartóztatták. Vasárnap estig azonban nem sikerült őt val­lomásra birni. — Loebe elvtárs fölgyógyult. Berlinből je­lentik: Loebe képviselő, a birodalmi gyűlés elnöke, szerdán elhagyja a klinikát és vissza­tér otthonába. Állapota teljesen kielégítő, valószínű azonban, hogy Loebe elvtárs h­osz­szabb szabadságot fog venni. — Dunába esett, teherkocsi. Hétfőn reggel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél izgalmas élet­mentésnek voltak szemtanúi a történetesen arra haladó járókelők. Tusák József 26 éves szállítómunkás a híd közelében az alsó rak­parton hajtotta kétfogatú teherkocsiját. A kocsi a rakpart szélére került, ahol megbillent és a lovakkal együtt a Dunába zuhant. A lovak és a kocsi teljesen elmerültek, míg a szeren­csétlenül járt Tusákot a közelben horgonyzó életmentő motorcsónak segítségével sikerült nagy nehezen kimenteni. A szerencsétlenül járt fiatal munkásembert a mentők a Rókus­kórházba szállították. A rendőrségen a vizsgá­lat megindult. — Anyavédelem a gyakorlatban. Hétfőn hajnali 3 órakor a pesterzsébeti Kossuth Lajos­ téren az őrszemes rendőr kínos nyöször­gésre és gyermeksírásra lett figyelmes. A han­gok irányában, egy sötét kapumélyedésben az érdeklődő rendőr jólöltözött fiatal nőt talált a földön heverve, aki mellett a hideg kövön félig megfagyva egy mezítelen újszülött csecsemő feküdt. A szerencsétlen anyát újszülött gye­re­mekével együtt a mentők a Bakáts­ téri női klinikára szállították. Megállapították, hogy az asszony Jánossy Imréné dunavecsei lakos. Annak megállapítására, hogy milyen körül­mények között kerülhetett Dunavecséről Pest­­erzsébetre, a vizsgálat megindult. .Tánossyné állapota olyan súlyos, hogy nem lehetett ki­hallgatni. — Vasúti katasztrófa Indiában. Londonból érkezett kalkuttai jelentés szerint Shawrack délindiai városka közelében a Madrasból jövő expresszvonat összeütközött egy mozdonnyal. Az expressz 22 utasa meghalt, 160-an megsebe­sültek.­­ A bolgár politikai foglyok éhségsztrájkja. Szófiából jelentik, hogy az ottani börtönben lévő politikai foglyok beszüntették az éhség­sztrájkot, amelyet már körülbelül egy hete folytattak azzal a céllal, hogy a kormányt rá­kényszerítsék egész Bulgária valamennyi poli­tikai foglyának szabadonbocsátására. Egyes vidéki városokban a letartóztatásban­­ levők még folytatják az éhségsztrájkot A „Novini" Civill kommunista lapot, amely nagy részletes­séggel­­tárgyalta a különböző bolgár börtönök­ben folyó éhségsztrájkot, elkobozták, szerkesz­tőjét, Grancsaroffot pedig letartóztatták. — Munkaközben. Augusztin Ferenc 30 éves vasesztergályos, aki a Szvetenay­ utca 3. számú házban lakik, a Stadler-gyárban, munka köz­ben, bal­szemén megsérült. A mentők a szeren­csétlenül járt munkást kórházba szállították. Annak megállapítására, hogy a balesetért terhel-e valakit felelősség, a rendőrség a nyo­mozást megindította.­­ Március 15-én az iskolákban szünetel a tanítás. Kedden, a március 15-iki ünnep alkal­mából a főváros összes iskoláiban a tanítás szünetel s minden egyes iskolában ifjúsági ünnepélyeket tartanak. — Mankó József szerzői estje. Mankó József elvtárs március 20-án, vasárnap 1/16 órakor tartja szerzői estjét a Zeneakadémiában. Az estélyen közreműködnek: Fehér Artúr, Sólyom Janka, Somlyó István, Fenyő Rózsi, Sárossy Mihály, Radó Lili, Dávid Mihály, Vékey Ica, Kármán Gizi, Koh­ut Jolán, László Erzsi, Bá­lint Erzsi, Pethő Jolán. Zongorán kísérnek Hetényi-Heidelberg, dr. Róth Béla, Grósz Alfréd, Szécsi József zeneszerzők. Bevezetőt dr. Bánóczi László elvtárs mond. — Jegyek már csak korlátolt számban kaphatók a Nép­s­zava-könyvkereskedésben (Erzsébet-körút 35). — A világ nyersvas- és nyersacéltermelésé­ről érdekes adatokat közöl a „Magyar Statisz­tikai Szemle" februári szám­a. A világ nyers­vastermelése a háború előtt, 1913-ban 80,858.000, 1926-ban pedig 78,600.000 tonnára, nyersacél­termelése 1913-ban 77,684.000, 1926-ban pedig 92,900.000 tonnára rúgott. Anglia nyersvaster­melése a háború előttinek negyedrésze, nyers­acéltermelése pedig a háború előttinek fele­része alá süllyedt. Ezzel szemben Francia­ország és Belgium­ nyersvastermelése és Né­metország, Franciaország, Belgium­ és Olasz­ország nyersacéltermelése emelkedést mutat. — Bányaszerencsétlenség. Beuthenből jelen­tik, hogy a Kleor­ás - bányában vasárnap egy bányamester 5 bányásszal behatolt az egyik aknába, hogy elfojtsa a bányatüzet. Közben bányalégrobbanás történt A mentők, akik több mint 3 óra hosszat kutattak utánuk, már csak holttestüket találták.­­ Hatszáz magy­ar gyermek elindult Bel­giumba Hétfőn délelőtt a­ Keleti pályaudvar­ról közel 600 leány- és fiúgyermek indult útnak Belgiumba és Hollandiába az országos gyer­mekvédő liga vonalán. A gyermekek szét­osztásáról, illetve a nevelőszülőknél való el­helyezéséről a­ magyar gyermekek üdülését intéző belga bizottság gondoskodik. HEFSLAVA 1927 március 16.

Next