Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)

1927-06-19 / 137. szám

SZÖVETKEZETI MOZGALOM A fosslasztószi­vetkezetek adózása Ez is magyar specialitás. A budapesti Kereskedelmi és Iparkama, amelynek föntar­tásához a szövetkezetek is hozzájárulnak, úgy véli, hogy egy szövetkezeti szervezet megálla­pításai ellen a kereskedők nevében neki kell tiltakozni. Megbízza tehát egy segédtitkárát, hogy gyűjtsön adatokat arra nézve, várjon a szövetkezetek adózása miben tér el a közve­títő­kereskedők adózásától; az összegyűjtött ada­tokat 32 oldalas füzetben kinyomatja, meg­küldi a szövetkezeteknek „Bizalmas" jelzéssel és egyben meghívja a szövetkezetek elnökeit ugyancsak bizalmas megbeszélésre ebben a tárgyban. Ám, még mielőtt a bizalmas érte­kezlet egybegyűlne, a Kamara bizalmasnak nyilvánított adatai megjelennek a merkanti­lista sajtóban. Hát ez az, amit mi hazai specia­litásnak jelzünk és ez az, ami mindennél job­ban igazolja, hogy a magyar kereskedelmi erkölcsök milyen szinten állanak. Természetes, hogy ezek után a Kamara meg­hívását nem fogadhatta el a munkásság szö­vetkezeti mozgalmának képviselete és az érte­kezletem nem jelent meg tudtunkkal több más szövetkezet kiküldöttje sem. Leülni a zöld asztalhoz csak­ azokkal lehet, akik nem adják már előre is jelét — enyhén szólva — elfogult­ságuknak. A jövő feladata lesz annak a tisz­tázása: van-e értelme annak, hogy a szövetke­zetek anyagi hozzájárulással istápolják azt az intézményt, amely az ellenük irányuló táma­dások mögött áll? A szöve­tkezetellenes támadások különben újabban abban csúcsosodnak ki, hogy a szövet­kezetek azért állják a versenyt, mert kevesebb adót űzetnek. Ennek a lehetősége olyan ked­vezmény az állam részéről, amelynek véget akarnak vetni a kereskedelmi érdekeltségeik, abba­n a reményben, hogy akkor azután meg­szűnik a szövetkeztek versenye és újból sza­bad lesz a vásár. Ezt az állítást akarják igazolni újabban a kamarai titkár által összeszedett adatok is. Olyan adatok, amelyeket ne­héz volna ellen­őrizni, mert míg a szövetkezet nyilvánosan számol el és így ténykedésének minden fázisát ellenőrizni lehet, addig a közvetítőkereskedők adóztatására vonatkozó adatokat legföljebb a kamarának van mód­ja megszerezni. Amikor te­hát azt állítja a titkár úr, hogy a szövetke­­­zetek csak 10,943%-át fizetik annak az adónak,­­ amit az 5 adatai alapján fizetniök kellene, é­s könnyű helyzetben van, mert a maga fölállí­totta tételből önkényesen vonhatja le a követelkeztetéseket. Azt állítja az előterjesztés, hogy a fogyasztó­szövetkezetek társulati adója jóval kevesebb és nem hozható összhangba a kereskedők kereseti adójával. Ha a munkásság szövetke­zetét, az Általános Fogyasztási Szövetkezetet vesszük tekintetbe — és minket­ ehelyen csu­pán ez érdekel —, akkor azt látjuk, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél nem áll helyt az az állítás, hog­* csupán társulati adót fizet, mert 142.930.330 korona társulati adón­­kívül 1926-ba® is fizetett házadót, közlekedési adót, leventeadót, fizette az alkalmazottak ke­reseti adóját, ami meghaladta a negyed­milliárd koronát, azonkívül az alkalmazottak jutaléka és jóléti terhei ötnegyed milliárd ko­ronára rúgtak, amit a magánkereskedő meg­takarítván, ezzel is könnyebben tehet eleget adófizető kötelességének. Vélt igaza mellett — legalább a kereskedők előtt —" azzal érvel az előterjesztés szerzője,­­hogy a szövetkezetek különösen a forgalmi­adónál­ takarítanak meg sokat, mert működé­sükkel a nagykereskedelmet nagyrészben ki­kapcsolják és így a­ nagykereskedelem által fizetendő adótól elesik a kincstár. Azonkívül a vásárlási visszatérítés is adómentes és ez is előnyt jelent a szövetkezetekre. Hát itt azután elveti a sulykot a kamarai titkár úr. Ismételten volt alkalmunk meg­állapítani az Általános Fogyasztási Szövetke­zettel kapcsolatban, hogy a szövetkezet nem hogy kevesebb, de több forgalmi adót fizet át­lagban is, mint a magánkereskedők. Ezt a Ka­m­ara is megállapíthatná, mert a Kamará­nak rendelkezésére állanak az adatok most is, míg a szövetkezet csak egy alkalommal jutott hozzá néhány környékbeli község adataihoz, 1924-ben, de merjük állítani, hogy a helyzet — pártatlan szemmel nézve — ma is hasonló Budapesten is. 1924-ben a következő forgalmi adót fizették be Dunaharasztin, Soroksárpéterin, Sashal­mon, Ócsán és Pestújhelyen az Általános Fo­gyasztási Szövetkezet, illetőleg a fűszerkeres­­kedők: Dunaharasztin: a szö­vetkezet (3 fiók) — — 1­06,511.438 koronát az összes fűszeresek — — — — 2915!Wi,740 „ Valahogy nagynehezen koncedálja ugyan az előterjesztés is, hogy a forgalmi adónál fönn­állhat a szövetkezetek érvelése, hogy tudni­illlik többet rónak le, mint a kereskedők és ennek hiján itt óvatosan „hivatalos titok"-ra hivatkozik, de azt mondja, hogy viszont a nagykereskedők forgalmi adóját nem fizeti be a szövetkezet, míg a legtöbbször kedvezmé­nyes adóátalányt fizető kiskereskedő mellett a nagykereskedő is fizet adót. Itt tehát­ csak a ferde beállítás lehet a cél. Kötve hisszük azonban, hogy ez sikerüljön, mert hiszen az államnak nem a lakosság megadóztatása a főhivatása, hanem a lakosság jólétének elő­mozdítása. Amikor tehát a fogyasztók abból a célból szervezkednek, hogy a közvetítőket ki­kapcsolják a szükségleti cikkeknek a termelő­től a fogyasztóhoz való juttatás processzusá­ból, a maguk jólétét szolgálják, már­pedig az állam jóléte azonos kell, hogy legyen a polgá­rok jólétével. Nagyon naivnak kell, hogy tartsa­­ a memorandum szerzője azokat az államférfiakat, akiktől a szövetkezetek meg­bénítását követelik, ha föltételezi róluk, hogy a fogyasztókat kötelezni akarnák egy sereg fölösleges közvetítő eltartására, csupán azért, hogy az ezek által elhullajtott morzsa egy része forgalmiadó alakjában a kincstárnak jusson. Ami pedig a vásárlási visszatérítés adómen­tességét­ illeti, erre ugyanazt mondhatjuk, amit föntebb mondtunk. Az állam jóléte fokozódik, ha polgárai életszintje emelkedik. Azáltal, hogy a különben veszendőbe menő profitot a szövetkezet megmenti tagjai számára, fokozza ezek jólétét, miután pedig a tagok száma na­gyobb, mint azoké, akik elől ezt a profitot megmenti a szövetkezet, államérdek, hogy ebben a tevékenységében ne akadályoztassék. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet azon­ban forgalmi adóban is hatalmas összeget ró le, 1926-ban több mint három milliárd koronát. Megadta tehát a kincstárnak is, ami a kincs­táré, de emellett teljesítette feladatát, szolgálta a fogyasztók érdekeit is. Nem árt, ha ehelyen erre is rámutatunk. Budapest főváros „Satisz­tikai és Közigazgatási Évkönyve" részletesen ismerteti a vásárcsarnoki kicsinybeni átlag­árakat, az Általános Fogyasztási Szövetkezet árait és több más élelmiszerstatisztikai adatot. Ha a vásárcsarnokok kicsinybeni átlagáraival hasonlítjuk össze a munkásság szövetkezeté­nek árait (bár ha tendenciózusan tennénk ezt, az Évkönyvből a szövetkezetre kedvezőbb összehasonlítást is közölhetnénk), a következő eredményt látjuk 1925 decemberében. Az ellen a szövetkezet ellen küzdeni, amely­nek árszabályozó hatása annyira nyilvánvaló, mint az Általános Fogyasztási Szövetkezeté, lehet kereskedői érdek, de semmiesetre sem közérdek. Példák százai bizonyítják, hogy ahol a szövetkezet megjelenik a színen, az árak az egész vonalon esnek, tehát nemcsak a szövet­kezet tagjai, de a fogyasztók összessége hasz­nát látja a szövetkezet versenyének. Aki ez ellen hadakozik, legyen az egy buzgó kamarai titkár vagy maga a kamara, az képviselheti a kereskedők zsebérdekeit, de nem képviseli a lakosság nagy zömének, a fogyasztóknak érde­keit. Ezért sántít ezen a téren minden hason­lat, amely a fogyasztószövetkezetet, ha az valóban a­ltruisztikus alapon működik, a köz­vetítőkereskedőkkel azonos­­vonalra kívánja vinni. A szövetkezet a fogyasztókért van és amit megmenthet tagjai számára, az jelenthet profitcsökkentést egyeseknek, de jobb megélhe­tést, elviselhetőbb életszínvonalat jelent száz­ezreknek. És azt hisszük, hogy amikor a szövetkezetek adójáról van szó, ez a döntő szempont. Meghívó. A Győri Általános Fogyasztási Szövetkezet fölszámolás alatt győri bej.­ceg 1927. évi junius 25. napján este 7 órakor Győrött, a Magyarországi Vasmunkás-Szö­vetség győri helyi csoportja helyiségében (Andrássy­ ut 84) tartandó ési rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. A föl­számolóbizottság jelentése a fölszámolási cselekményekről. 2. A felügyelőbizottság jelentése. 3. A zárszámadások meg­vizsgálása és a fölmentvény megadása. 4. Az 1926 decem­ber 31-iki vagyonkimutatás (mérleg) megállapítása. 5. Hatá­rozathozatal a fölszámolás továbbfolytatása vagy meg­szüntetése tekintetében. 6. Indítványok: A tagok száma 410, üzletrészeik­­száma 421, 1926 június 25 óta változatlan. — Mérleg 1926 decmeber 31-ről: Vagyon: Készpénz 443.21 P, árukészlet 10.665.29 P, adósok 4560.85 P, értékpapír 300 P, berendezés 2066.69 P, összesen 18.116.04 P. Teher: Részjegy­tőke 1320.45 P, kamatozó üzletrésztőke 1321.96 P, tartalék­alap 57.31 P, hitelezők 12.267.42 P, nyugdíjalap 208 P, föl­újitási tartalékalap 5.81 P, föl nem vett nyereség 54.02 P, föl nem vett osztalék 44.93 P, kétes követelések számlája 2776.14 P, összesen 18.116.04 P. — Veszteség- és nyereség­számla 1926 december 31-ről: Veszteségi 1. Üzleti költségek: Lakbér 1711.61 P, alkalmazottak fizetése 6741.63 P, fuvar és lótartás 275.05 P, költség 5760.85 P. 2. Kamatok 123.19 P. 3. Forgalmi adó 1421.63 P. 4. Értékpapírból leírás 380 P. 5. Berendezésből leirás 20.88 P. Nyereség: Bruttó nyereség AZ áruszámlán 16.330.70 P. veszteség 104.19 P. összesen 16.434.89 P. Megvizsgálta és helyesnek találta. A felü­gyelő­bizottsá­­g. — Amennyiben az 1927 junius 25. napjára egybe­hívott közgyűlés határozatképtelen volna, a közgyűlés a fenti tárgysorozattal Győrött 1927 július 2. napján este 7 órakor a Magyarországi Vasmunkás - Szövetség győri helyi csoportja helyiségében (Andrássy-út 84) a megjelent tagok számára való tekintet nélkül fog megtartatni. — A fölszámoló bizottság Soroksáipéterin, a következet 1 fiók) — — — — 99,521.630 az összes fűszeresek — — — — 28,800.000 Sashalmon: 99,521.630 42,720.000 a szövetkezet (1 fiók) — — — 14 fűszeres — — — —­­—. —, ócsán: ti. szövetkezet (1 fiók) — — — —. 55,718.469 „ 9 fűszeres _ — __—,_ — 28,883.353 „ Pestújhelyen: a szövetkezet (2 fiók) — — — — 160,074.628 31 kereskedő — — — __._ 122,181.213 Árpagyöngy (kása) — — Bab, fehér — — — — — Borsó, egész — — — — Burgonya, rózsa — — — Búzadara — — — — Lencse — — — — — — Mák Tojás ______ Va­i, tea — — _ _ — Hagyma— — — — — — Liszt, 0-ás — — — — Liszt, 2-es — — — — _ Liszt, 6-os — -- — — — Kenyér, félbarna— — — Savanyúkáposzta — — — Paprika, édes nemes— — Tarhonya, tojásos — — Aszaltszilva — — — — — Szappan, la _ — — — Marhahús, felsál _ — — szegy Borjihús, comb — — — „ lapocka — — _ Szövet­kezeti ár ke.­kint Korona 11.000 4.000 14.000 1.500 7.400 — — 12.000 — — 24.000 — — 2.700 — — 80.000 — — 1.800 — — 7.000 — — 6.300 — — 5.000 — — 5.400 — — 4.000 — — 60.000 — — 15.000 — — 16.000 16.000 — — 28.000 — — 19.000 — — 46.000 — — 38.000 -- — 24.000 Vásárcsarnoki kicsinybeni átlagár kg.-kint Korona 12.507 4.783 12.412 1.771 7.764 11.761 24.634 2.686 77.475 1.987 6.980 6.582 5.644 6.235 4.837 55.264 16.805 I7.158 17.256 35.258 26.920 49.332 42.189 31.301 36.015 28.952 35.684 26.269 37.724 34.761 25.285 33.618 28.523 „ szegy — —­ — — „ karaj, vesés — —­ — 32.000 Sertéshús, comb — — — — — 30.000 karaj _____ 33.000 „ oldalas— — — — — 28.000 „ füstölt lapocka — — 34.000 „ füstölt oldalas — — 32.000 Szalonna, olvasztani való — — 25.000 füstölt — — — --— 30.000 Sertészsír _______ 27.000 - - - - • . 1 ' • •• 1927 június 18. NÉPSZAVA Az Újpesti és Rákospalotai Építőmunkások Termelő­szövetkezete az 1927 április 1-én tartott közgyűlésén ki­mondotta fölszámolását. Követelések 6 hó alatt a fölszá­molóknál jelentendők be. Újpest, Kolozsvári­ utca 55. A fölszámolók. EGYLETIHÍREK ^BP——•»•ni Will IHWji, i—ligy Az Újpesten és környékén lakó és dolgozó grafika­­mun­kások ..Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Társaskörep e hó 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja saját helyiségében (Park­ utca 1, Gaál­vendéglő) I. évi rendes közgyűlését. A GYERMEKBAR­AT EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI• A 28. csoport • hó 19-én, vasárnap a Danubius-strandon reggel 8 órakor kezdődő, különféle versenyekkel és játé­kokkal egybekötött juniálist rendez. Belépődíj felnőttek­nek 80 fillér, 8—14 év közötti gyermekeknek 40 fillér, ki­­sebb gyermekek semmit sem fizetnek. MULATSÁGOK •—­WW.­.aMftigyy. A budapesti sütőmunkások vigalmi bizottsága e hó 19-án, vasárnap délután 3 órától reggel 5-ig az Émász-dalkar közreműködésével, diftekeversemivel és különféle társas­játékokkal egybekötött nyári táncmulatságot rendez a kőbányai Régi Sörház összes helyiségeiben. A mulatságot kedvezőtlen idő esetén is megtartják, mert 3000 személyre elegendő fedött helyiség áll rendelkezésre. Villamosközle­kedés 37-es, 26-os kocsikon a végállomásig, a 75-ös kocsin átszállással. Belépődíj 1.20 pengő. A Budapesti Autókarosszériakészítő Kocsigyártó Mun­kások Dalkara a hó 19-én, vasárnap délután 3 órai kez­dettel, több fővárosi művész és dalkar közreműködésével, nagy nyári táncmulatságot rendez a Budai Lövőház ösz­szes helyiségeiben (Marcibányi-tér 6). Kényelmes, födött helyiség. Villamosmegálló a régi János-kórháznál (Széna­tér). A Természetbarátok Turistaegyesületének kispesti cso­portja e hó 19-én, vasárnap, a Kamaraerdőben juniálist rendez. Lesz: páros futás, bögre,törés, turi házasság, turi posta, tombola, konfetti csata, turi elválás, f­érfi csúnya­sági verseny, női szépségverseny, lepényevés és sok tréfa. Belépőjegy ára 50 fillér. Jegyek kaphatók a helyszínen, és a rendezőségnél. Indulás a kapitányság elől reggel 6 órakor és délután 1 órakor a Flóra-mozgó elől. A Vecsési Munkásotthon­­ Szövetkezet e hó 19-én, vasár­nap, a­, összes szakszervezetekkel, dalárdákkal és sport­egyesületekkel egyetemben a Munkásotthon javára egész­napos, tánccal egybekötött juniálist rendez a Halmi­akácosban. Belépőjegy személyenként 80 fillér. Vonatok indulása a Nyugati pályaudvarról: reggel 7, 7,20, 10.10 és délután 1.30 órakor. A vendégeket minden vonat­érkezésnél rendezők várják. 15 Csűz, köszvény, ischlas, neáthaláz, ideg- és fejfájás, valamint meg­hűléstől származó betegségek, azonkívül tag- és izületi fáj­dalmak, influenza esetén ezen betegségektől megóvja magát a kitűnően bevált Togal által. A Togaltabletták kiválasztják a húgysavat és ezáltal egye­nesen a betegség gyökerét irtják ki. Togajt Európa leg­kiválóbb orvosai és klinikái ajánlják. Semmiféle káros mellékhatást nem gyakorol. A fájdalmak azonnal enyhül­nek és megszűnnek és álmat­lanság esetén is kiválóan hat­nak. Kapható minden gyógy­szertárban. Ára 1 pengő 60 f2t.

Next