Népszava, 1931. december (59. évfolyam, 278–301. sz.)

1931-12-01 / 278. szám

1931 december 3. NÉPSZAVA Elkobozták a Népszava vasárnapi számát Az ügyészség szerint a Népszava vasárnapi számának „Éhség s nyomor velőnk ..című­ vezércikke az osztály elleni izgatás bűntettének alkateremeit tüntette föl. A Népszava vasárnapi számát az „Éhség s nyomor velünk..." című vezércikk miatt el­kobozták. Az ügyészség ugyanis vasárnapi lapunk vezércikkében „az osztály elleni izga­tás bűntettének filkatelemeit" látta fontorogni és ezért előterjesztést tett a vizsgálóbírónak a Népszava elkobzására és a vizsgálóbíró az elő­terjesztésnek helyt adott. A vizsgálóbírói vég­zésnek megfelelően a rendőrök ezúttal szokat­lanul korán, már reggel 6 óra előtt végig­járták a főváros utcáit és megkezdték a hajtó­vadászatot a Népszava vasárnapi példányai ellen. Fél 7 órakor pedig a rendőrség emberei megjelentek lapunk kiadóhivatalában, hogy­­ még föllelhető Népszava-pél­dán­y­oka­t elkoboz­zák. Jellemző egyébként, hogy a Népszava el­kobzására már annyira föl vannak előre ké­szülve, hogy az erről szóló végzést kész blan­kettákon kézbesítik ki, amelyeken csak azt kell kitölteni, hogy mely napon és milyen számmal megjelent ikepszafta-példányokra vo­natkozóan rendelik el az elkobzást. Az elkobzás megtörténte után a Népszava második kiadása is megjelent, az inkriminált vezércikk kihagyásával, tehát fehér első oldal­lal. A második kiadás a Népszava­ iránt is min­denütt nagy érdeklődés nyilatkozott meg és a vezércikk kihagyásával megjelent Népszava­példányok is legtöbb helyütt néhány órán belül elfogytak. A legforradalm­ megerősítése: A f®wáa°©si és S*«Sräisr©i4* pártfászek­wejecsel« és­é©l€©a fele. A fővárosi és környéki pártszervezetek 145 küldötte vasárnap értekezletre jött össze a nyomdászok székházának tanácskozótermében, hogy a pártszervezeti mozgalom aktuális kér­déseit megbeszélje és meghallgassa a fővárosi és környékbeli városok és községek szociál­demokrata községi frakcióinak jelentését a végzett munkáról és az elért eredményekről. Mindnyájunkat örömmel tölthet el, hogy a ta­nácskozások során kiderült, hogy a pártszer­vezetek a lezajlott politikai küzdelmek során nemcsak derekasan megállták helyüket, hanem lényegesen megerősödtek. A pártszervezetek nemcsak politikai kérdésekkel foglalkoztak, ha­nem fölkarolták azokat az ügyeket is, ame­lyek a nép anyagi és szellemi jólétével függ­nek össze. Akciókat indítottak munkaalkal­mak teremtése, a munkanélküliek segélyezése, a lakóvédelem kifejlesztése érdekében. A köz­ségi frakciók jelentésénél nyilvánvalóvá lett, hogy az önkormányzati testületekben fölölről vezetett osztályharc folyik. Ezt mutatja, hogy a főváros 1932. évi költség­vetéséből törölték a munkanélküliek eddig szokásos karácsonyi segélyezését. Az értekezlet elhatározta, hogy folytatni kell a szavazókör­zeti csoportok kiépítését, a Népszava megerő­sítését, mert napjainkban a legforradalmibb munka a közvélemény megváltoztatása, új, de­mokratikus közvélemény kialakítása. A pártszervezetek tevékenysége. Az értekezletet a munkásdalárda éneke után dr. Bánóczi László elvtárs nyitotta meg és miután megválasztották a szükséges bizott­ságokat,­ a fővárosi végrehajtó bizottság jelen­tését Bechtler Péter elvtárs terjesztette elő, aki jól fölépített beszédben világította meg a pártszervezetek tevékenységét és mutatott rá a legközelebbi feladatokra. Mindjárt beszéde elején több adattal igazolta, hogy a pártszer­vezetek tevékenységét is a politikai és a gaz­dasági helyzet határozza meg, így a legutóbbi esztendőben a munkanélküliség elleni küz­delem állt a politikai harcok középpontjában. Nagy munkát adott a pártszervezeteknek a legutóbb lezajlott fővárosi községi választás, amelynek során a szűk választójog és a reak­ciós ajánlási rendszer ellenére a szociáldem­o­krata párt 13 kerületben jutott be a döntő küzdelembe és a választás napján 265.939 szavazatból 73.427 szavazatot kaptak a szociáldemo­krata jelöltek. A júniusi országgyűlési választások alkalmá­val is hivatásuk magaslatán állottak a párt­szervezetek. Ekkor 93.687 szavazatot kaptak Budapesten és környékén a szociáldemokrata képviselőjelöltek. A községi választás tanúsá­gaképen határozta el a párt, hogy a­ legsürgő­sebben kiépíti a szavazókörzeti párt szer­vezeti csoportokat. Ez a munka a legnagyobb rend­szerességgel folyt, amit bizonyít, hogy a fővá­rosban, ahol 250 a szavazókörzetek száma, mál­tai szavazókörzeti pártszervezeti csoport dol­gozik, míg a környékbeli városokban, ahol 73 szavazókörzet van, 71-ben állították föl a sza­vazókörzeti pártszervezeti csoportokat. Meg­tanultuk, hogy a választási harcot már a vá­lasztási névjegyzékek összeállításánál kell kez­deni. Nagyon örvendetes, hogy a pártszerveze­tek munkája nem pusztán a választási küzdel­mekre korlátozódott. A pártszervezetek a­ napi élet minden vonatkozásában megmozdultak és értékes munkát végeztek. Majd a Bethlen-kor­mány lemondása folytán előállott helyzettel foglalkozott kimerítően és a küldöttek tet­szésétől kísérten jelentette ki, hogy a statárium és a gyűléstilalom sem akadályozhatja meg a szociáldemokrácia előnyomulását. Ezt bizo­nyítja, hogy a kivételes állapotok alatt jelenté­kenyen emelkedett a párttagok száma és a hajdúnánási községi választás is mutatja, hogy az ország népe nem vár már semmit az ellenforradalmi reakciótól. Rezső elvtárs a kisiparosok és kiskereskedők ügyeivel foglalkozott. A kisiparosok és kis­kereskedők nagyon helyeslik a munkanélkü­liek állami segélyezését, mert ez a forgalom emelkedéséhez vezet. Indítson a párt erőteljes akciót a kötelező tatarozás ügyében. Boros László rámutatott arra, hogy a közüzemek védelmében meg kell mozdítani a tömegeket. Cser Gyuláné a klerikális agitáció ellensúlyo­zásáról beszélt. Dávid Ferenc elvtárs megem­lítette, hogy az IOKSZ-nak nagy befolyása van a pályázatok eldöntésénél, pedig az ő ajánlatukban 2—2.5 pengős órabérek szerepel­nek, míg szocialista kisiparosok és kiskeres­kedők 4—4.5 pengős órabérekkel számolnak. A szocialista kisiparosokat háttérbe szorít­ják­ a­ pályázatoknál. (Óriási zaj, nagy föl­háborodás.) Pedig a szociáldemokraták is fizetnek ebben az országban adót! Zuschlag Vilmos elvtárs után Hajdú Henrik elvtárs a munkásosztály szellemi nívójának emeléséről beszélt és na­gyon helyeselte, hogy a Népszava, hetenként több oldalon tudományos és közismeretű cik­keket közöl, hogy­ a munkások tudását gyara­pítsa. Az értekezlet azután elfogadta a fő­városi végrehajtóbizottság jelentését, majd több, a pártszervezetek belső ügyeire vonat­kozó indítványt tárgyaltak le. Ezzel a délelőtti tanácskozás véget ért. Déluifos Kristóf Anna, elvtárs nyitotta meg a foly­tatólagos tanácskozást. Először megválasztot­ták az új fővárosi végrehajtóbizottságot, amelynek tagjai lettek: Steinherz Simon, dr. Bánóczi László, Kristóf Anna, Lévai Sándor, Szekeres Sándor, Szepessy Albert, Linhardt Antal, Pajor Rudolf, Malasits Géza, Mihályi Ferenc és Márkus Simon elvtársak. Azután a fővárosi községi frakció nevében dr .Bánóczi László elvtárs terjesztette elő a községi frak­ció jelentését elmúlt évi működéséről. Ki­emelte, hogy az elmúlt évben döntő­ változás következett be a községi frakció munkájában. Az új fővárosi törvény életbe lépett, és ennek nyomán új helyzet alakult ki. Az új törvény nyíltan a­ szociáldemokrata párt ellen készült, mert Wolffék és a reakciós pártok megdöb­bentek a szci­iáldemokrácia előretörésén. A szociáldemokrata párt győzelmének egyszerű a magyarázata: a mi képviselőink valóban a nép érdekében dolgoztak és nem voltak közöt­tünk panamisták. Bár a Wolff-párt a nagy­tőkétől kezdve a proletárokig minden réteget fölölel magában, állásfoglalása mindig a­ nagy­tőkét szolgálta. A Kozma-párt­ és a Rassay­párt kifejezetten a nagytőke érdekeit védel­mezik. A legutóbbi­ évben az üzemi politika volt a szociáldemokrata községi politika ten­gelye. Egyedül mi küzdöttünk az üzemek sér­tetlen föntartása mellett. Azután az új fő­városi törvény hatásairól beszélt, amelyek leginkább abban csúcsosodnak ki, hogy az ön­kormányzati jogot megnyirbálták és az ön­kormányzati érdeklődés megcsappant. A bi­zottságokat, amelyek nagyon fontos munkát végeznek a főváros ügyeinek intézésénél, a polgármester kénye-kedve szerint hívja össze és így a fővárosi életben az elsorvadás, a részvétlenség jut leginkább kifejezésre. A tanács titokban működik, pedig az új törvény egyetlen helyes intézked A pártszervezetek célja: kérlelhetetlen csarc az ellenforradalmi r­eakció ellen. Azután Buchinger Manó elvtárs tartotta meg előadását a pártszervezetek feladatairól. Nagy tetszéssel fogadott beszédében részlete­sen foglalkozott a szocialista agitáció eszkö­zeivel és rámutatott arra, hogy a pártszerve­zetek lelkes munkája ellenére még mindig nagy ellenséges, vagy közönyös tömegek áll­nak velünk szemben a politikai küzdelmekben. Az angol munkáspárt legutóbbi vereségének egyik lényeges oka az, hogy az angol sajtó csaknem teljes egészében a konzervatív poli­tikusok kezében van. A Népszava és a mun­kássajtó terjesztésének szükségessége min­denki előtt világos lesz, ha figyelembe vesszük, hogy a 150.000 pengős munkanélkülisegély miatt az egész polgári reakció szembeszállt a munkássággal és egyedül a Népszava kép­viselte a munkásérdekeket. Új, demokratikus közvéleményt kell terem­tenünk a reakciós front ellen, ez pedig erős munkássajtó nélkül lehetetlen. A pártszervezetek legfőbb célja a kérlelhetet­len harc az ellenforradalmi reakció ellen és ezért a munkásoknak meg kell tanuulniok, hogy a gyárakban és egyéb munkahelyeken még dolgozóknak kell vállalni ennek a harc­nak a fáradalmait és anyagi áldozatait. Mert ha a reakció megerősödik, az a gazdasági élet további pusztulását jelenti. (Hosszantartó taps.) A szavazókörzeti pártszervezeteket nagy szorgalommal kell kiépíteni, mert több embert vonhatunk be a pártmunkába. .Sajtóbizalmiak helyett sajtóbizottságokat kell alakítani, hogy a Népszaváért folyó agitáció megszáz­szorozódjék. A lakásagitációt, gyári, műhely­agitációt ki kell építeni. A tömeghangulat el­keseredett, az bizonyos, de nem volna forra­dalmi cselekedet fejjel a falnak menni. A morális lázadást azonban semmi sem akadá­lyozza. Ennek pedig kifejezője az lenne, hogy a tömegek forduljanak el teljesen a reak­ciós pártoktól és a reakciós sajtótól. Azután hosszú és magas színvonalú vita in­dult meg, amelynek során nagyon sokan föl­szólaltak. Mészáros Kálmán elvtárs erőtelje­sebb lakóvédelmi harcot követelt. Ladányi A parlamenti frakció tagjai ma, kedden délelőtt 14I0 órakor pontosan jelenjenek meg a képviselőházban. ll

Next