Népszava, 1932. július (60. évfolyam, 137–165. sz.)

1932-07-27 / 160. szám

N­­ * R­EGÉNY »vnKN­ m­i« «—M­AGNES SME­DLEY MAGÁNYOS ASZONY ÉLETEM TÖRTÉNETE FORDÍTOTTA: DORMÁNDI LÁSZLÓ Copyright by Pantheon 70 Azonnal munka után kellett néznem, hiszen Beatriceről is gondoskodnom kellett és ma­gamnak sem volt egyetlen centem sem. Ernest megkérte Karint, hogy ne nehezteljen rám, amiért őt elhagytam és legyen mindenben se­gítségemre. Karín tanácsolta, hogy nézzem át mindennap az újságok és folyóiratok „Munka­erők kerestetnek" rovatát. Jelentkeztem a „Graphic" című ismert magazin szerkesztősé­gében, mint gépírónő és rövid vizsga után fölvettek. Minden reggel bementem, az iro­dalmi rovat szerkesztője lediktálta a levele­ket, amiket azután délután, egy nagy terem­ben, ahol még rengeteg írógép kopogott, le­irtam­. Ez a szerkesztő angol volt, szabadelvű és hazafi és csak nemrég jött ki Amerikába. Hivatottnak érezte meg az azon sokat hangoz­tatott jelszó megcáfolására, hogy „Amerika a nemzetek nagy olvasztótégelye". Az angolok nyilvánvalóan soha és senkivel nem engedik magukat egybeolvasztani. Mint az angol ügy fáradhatatlan képviselője, azon dolgozott, hogy Amerika is részt vegyen a világháború­ban és ellenszenvvel viseltetett minden iránt, ami amerikai. Ezt állandóan éreztette velem is, mintha amerikai születésemmel halálos bűnt követtem volna el. Így tehát hamarosan gyűlölet és ellenségeskedés ébredt bennem, de féltettem az állásomat és hallgattam, mert reméltem, hogy máshoz kerülök majd, egyikhez a többi szerkesztők közül, akik barátságosab­baknak, kedvesebbeknek és jobblelkűbbeknek látszottak. Emberi részvét vágya és határtalan magányosságom kívánatossá tette számomra ismeretségüket. Barátságos köszönésük, futó beszélgetések, időnkénti érdeklődésük életem és gondolataim iránt, tették egyáltalában el­viselhetővé ezt az életet. Csak hetek múltán vettem annyi bátorságot, hogy megkérjem az angolt, adjon nekem is valami könyvet ismertetésre, miután láttam, hogy másoknak is ad. Miután a könyv, amit kiválasztottam, olyan alárendelt kérdéssel fog­lalkozott, mint az északamerikai indiánok sorsa, azonkívül meglehetősen vékony is volt, elhatározta, hogy ideadja. Odalent nyugaton a saját szememmel lát­tam, hogy milyen rosszul megy az indiánok sora és milyen borzalmasan bánnak velük. Apám is sokat mesélt róluk. A könyvben egyetlen szó sem volt minderről. Miután azon­ban nem voltam egészen biztos a dolgomban, az amerikai indiánok egyesületének a titká­rához fordultam. Válasza, amit alátámasztott az egyesület által gyűjtött rengeteg anyaggal, fölbátorított és így már másnap reggel sza­ladtam az angolhoz az ismertetéssel. Ő azon-­­­ban kereken visszautasította bírálatomat, hiszen a szabadelvűeknek ahhoz a fajtájához tartozott, akik ösztönszerűen védenek minden fönnállót és legföljebb nagynéha éreznek vá­gyat arra, hogy imitt-amott kissé megfoltoz­zák. Csak amikor elébe tártam az anyagot, egyezett bele a cikk közlésébe, persze tekinté­lyes húzásokkal. Ez az eset még csak megerősítette iránta érzett ellenszenvemet. Később egyszer habozva azt ajánlottam neki, hogy engedjen ismer­tetni két újonnan megjelent könyvet; az egyik az indiai nemzeti mozgalomról szólt, a másik pedig arról, hogy Anglia milyen gazdasági hasznot húzott Indiából az utolsó két évszázad alatt. Ezt határozottan visszautasította, olyan kézmozdulattal, ami nem tűrt ellenmondást: — Hiszen már a címből is látszik, hogy csupa szamárságról szól. — Az egyik barátnőm, aki elolvasta a könyveket, azt állítja, hogy igen értékes munkák, — vetettem ellen bátortala­nul. — A címből látszik, hogy nem tudomá­nyos munkák , — felelte hűvösen. — Nem tu­dományos?... Hiszen még bele sem pillantott! — tiltakoztam. Forgószékét megpenderítette, míg háttal került felém. — A leveleket négy­ órára kérem! — vágta el a további vitát. Visszamentem a gépiróterembe, ahol tucat­szám ültek a lányok, akiknek eszükbe sem jutott, hogy kellemetlen kérdéseket tegyenek föl és beleavatkozzanak a szerkesztő munká­jába. Sokáig ültem a gép előtt és hozzá sem nyúltam a billentyűkhöz. Gyűlöltem a mun­kámat, ami arra kényszerített, hogy leírjam más ember gondolatait, mikor pedig annyira vágyódtam, hogy saját gondolataim lehesse­­nek. Körülnéztem és szemügyre vettem a lá­nyokat, akik az írógépek mellett ültek; szor­galmas, nyilvánvalóan elégedett lények, akik, épp úgy, mint én, megkeresik heti húsz, hu­szonöt dollárjukat és nap-nap után jegyzik más emberek agyának termékeit, hogy le­kopogtassák a papírlapokra. Miért nem tudok én megelégedni az ilyen léttel?... Miért hu­­­zódozom ezektől a lányoktól, akik természe­tesnek találják ezt az életet... miért kívánom olyan" hevesen, hogy az irodalmi rovat szer­kesztője holtan forduljon le a székéről?... Iroda után öt órakor rendszerint egyenesen haza mentem, Karin lakására. Elalvás előtt szemem végigsiklott a tágas, világos szobán és éreztem, milyen szép mindez. A fekete zon­gorán széles üvegváza állott, erősen illatozó sárga nárciszokkal. A virágok Karín arany­színű sárga hajára, kissé előrehajló fejére em­lékeztettek. Úgy illett hozzá minden, a s sima, sötétkék szőnyeg, a könnyed, keskenyrámájú képek a falon. Magamat nagyon idegennek éreztem ebben a környezetben. Esztendőkig tartott, amíg megszoktam az ilyen ápolt kör­­nyezetet, nem éreztem nyomasztónak többé és örömet leltem benne. Főképen a rajzot és ké­pet éreztem mindvégig céltalan és fölösleges holminak. Csak ha valami valóságos jelenetet ábrázolt, tudtam fölfogni értelmét, bár jogo­sultságát még akkor sem láttam be. Ugyan­így álltam a zenével és irodalommal is. Nép­dalokat, amiknek szövegük volt és elmondtak valami eseményt, szerettem, de a klasszikus zene, amit Karin esténként játszott, túlha­ladta fölfogó képességemet, habár idővel meg tudtam különböztetni Beethovent, Chopint és Mozartot. (Folytatása következik.) 1932 július 24. Győr város területén 6 órakor zárják az üzleteket A főnöki és alkalmazotti testületek megegyezése A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének győri cso­portja éveiken át harcolt azért, hogy Győr város területén a túlnyomóan élelmiszer- vagy egyedárusági cik­keket árusító üzletek kivételével az összes többi szakmák üzleteiket egész éven át az irodai és raktár­helyiségekkel együtt este 6 órakor zárják. Ez a mozgalom most célhoz ért. A Kereskedelmi Alkalmazottak Or­szágos Szövetsége és a Győri Lloyd Kereskedelmi Testület megegyezést létesítettek és a megállapodást a Győri Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával kiterjesztették a kereskedelmi kormányhoz, kérve a megegyezés szankcionálását és a rendelet kibocsátását­ A 6 órai esti üzletzárás szombatra nem vonatkozik. Szombaton az üzle­teket 7 órakor zárják, valamint a Gergely-naptár szerinti ünnepeket megelőző köznapokon, továbbá ka­rácsony, húsvét, pünkösd első nap­ját megelőző hat-hat­köznapon. Letartóztatták a gellérthegyi szerelmi dráma Hősét Az elmúlt héten Fritsch Ferenc 20 éves kereskedelmi alkalmazott a Gel­lérthegyen agyonlőtte menyasszonyát, Andráska Rózsit, azután öngyilkossági kísérletet követett el. Közös elhatáro­zással akartak a halálba menekülni afölött való elkeseredésükben, hogy mindketten elvesztették állásukat, hó­napokig nyomorogtak, sehol sem tud­tak elhelyezkedni és reménytelennek látták jövőjüket. Fritsehet a mentők a Rókus-kórházba szállították, ahol seb© begyógyult. A kórházból kedden elő­állították a főkapitányságra, ahol rá­bírásra elkövetett emberölés címén le­tartóztatták. Fritsch kijelentette: saj­nálja, hogy nem tudott végezni magá­val, mert menyasszonya nélkül "úgy sem tud élni. NÉPSZAVA Meggyilkolta nevelőanyját, feleségét, leányát, azután fölakasztotta magát kedden hajnalban a Boroszló közelé­ben fekvő Gross-Ellguthban kigyulladt Wilhelm Lindner nyergesmester paj­tája és kisebb istállóépülete. A kivonult önkéntes tűzoltók a ház lakói közül senkit­ sem találtak a tűznél, azért föl­törték a ház ajtaját. A belépők elé bor­zalmas kép tárult. Az egyik szobában hatalmas vértócsában feküdt az ágy­ban Lindner felesége és mellette leánya, Alborn asszony, aki nemrégen ment férjhez, boldog házaséletet élt és szüleinél csak látoga­tóban volt. Mindkét asszony halott volt. Testükön borzalmas vágott és szúrt se­bek éktelenkedtek. A másik szobában szétroncsolt fejjel feküdt a nyerges­mester 89 éves nevelőanyja. Ekkor észrevették, hogy a ház felső emeletén is füst árad minden helyiség­ből. Amint kitűnt ugyanis, a lakást egyszerre 15 helyen gyújtották föl. A tüzet hamarosan eloltották s amikor a ház padlására értek, ott megtalálták Lindnert fölakasztva, holtan. A családirtó a gyilkosság lázában annyira megvadult a vértől, hogy má­morában baltájával földarabolta nagy házőrző farkaskutyáját és találtak egy kosarat lemészárolt fiatal libákkal és egy másikat szétvagdosott, házinyulak­kal. A lángokban elpusztult néhány disznó és négy kecske. A borzalmas családirtás oka ismeret­len. A szomszédok családi viszályokat emlegetnek. öngyilkos lett a sikkasztó adóügyi jegyző felesége Müller Nándor döbröközi adóügyi jegyzőt hivatali pénzek elsikkaszt­ás­a miatt májusban vizsgálati fogságba he­lyezték. A jegyző 47 éves feleségét ez annyira megviselte, hogy az udvaruk­ban levő kútba ugrott, ahonnan azon­ban sikerült kimenteni. Az asszony az­óta búskomorságba esett. Hétfőn ki­ment a lakása végéhez épített fáskam­rába, ahol fölakasztotta magát. Amire ráakadtak, már halott volt. Hjah, kutya? — az más! Új világszövetség eszméje szüle­tett meg az olasz Firenzében: meg kell alakítani a kutyatulajdonosok nemzetközi szövetségét, amelynek székhelye állandóan Olaszország­ban, Firenzében legyen. Miért? Azért, mert az olasz fascizmus ál­landóan lelkesül a kutyáért - macs­káért. Azért, mert az olasz fasciz­mus szíve megesett a magas ebadók­kal, szájkosárral, zárlattal és egyéb hatósági intézkedéssel sújtott faj­kutyákon és az egész világot akarja tömöríteni az ebsors megjavítása érdekében. Nem érdekes? Ugyan mikor csinál internacionális szövetséget azoknak az érdekében, akiknek a sorsa még a kutyákénál is rosszabb, akik­nek a szájára éppen a fascizmus rak kosarat és akiknek a működését éppen a fascista zárlat korlátozza? Aranyérnél és az ezzel járó bél­dugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mell­szorulás, szívdobogás és szédü­lési rohamoknál a természetes „Ferenc József­-keserűviz haszná­lata kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású „Ferenc József-vizet sokszor min­dennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A „Ferenc József"-keserű­víz gyógyszertárakban, drogériák­ban és fűszerüzletekben kapható. (X)" A kútba dobta, majd le akarta szúrni feleségét Bálint György kecskeméti földműves összeveszett feleségével és dühében az asszonyt a kútba dobta. A szomszédban lakó Marton Pál segítségére sietett az asszonynak és kötéllel kihúzta a kútból. Bálint ekkor késsel rohant az asszony­ra. Bálintnénak azonban sikerült el­menekülnie. Egyenesen a rendőrségre szaladt, ahol megtette férje ellen a fel­jelentést. Mozgófényképszínházak műsora FORUM (Kossuth Lajos­ utca II. Tel.: 80-5-43 897—07). Egy dal, egy csók, egy leány..., vidám történet sok muzsikával; zenéjét szerzette: Robert Stolz, rendezte: Bolváry Géza. Fősz.: Gustav Fröhlich, Eggerth Márta, Gretl Theimer és Halmay Tibor. Hangos magyar világhiradó. (Filőadások kezdete mindennap 6, 8, 10 órakor, vasár­nap 4, 6, S. 10 órakor. Az első előadás mindennap félhelyárakkal 40 fillértől.) KERT (Vilma királynő-út és Aréna-út sa­rok. Jegyrendelés délután 5 órától.­­Tel.: Aut.: 130—17). 2 sláger 1­műsorban: Tino Pattiera főszerepe: Fra Diavolo, Seribe és Auber daljátéka 0 fölv. A kétarcú kelet, Colin Ross kapitány utinaplója 10 fölv. Magyar hangos világhiradó. (Elő­adások: 948 és 910 órakor.) ~ MARKUS PARK-MOZGÓ (Rákóczi-ut és Muzeum-körut sarok. Tel.: J. 374—90). Lawrence Tibbett, a világhírű baritonista főszereplésével. A tékoló, női fősz.: Esther Ralston. Utazás Marokkóban. Flippy mint kutyabarát. Magyar világ­hiradó. (Előadások: 8 és 10 órakor.) NÉP-KERT (Váci­ út 76. Tel.: Aut. 92—6—80). A Casanova, németül beszélő vígjáték 10 fölv. Fősz.: Büster Keston. A gyilkos nyomában, hangos filmattrakció 8 felv. Fősz.: George O'Brien. (6-tól folyt.) OMNIA­­VIII, Kölcsey­ utca 2. Tel.: J. 301—261. Hűtött nézőtéri A végzetes csók, Henry Wood világhírű regénye nyomán. Fősz.: Clive Brook, Nagel és Ann Har­ding. Varázsszőnyegen a világ korfil, A mai India. Híradók. (6, 8, 10; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10.) A négyórai elő­adás fél helyárral. ORION (Eskü-ut 1. Tel.: 831­ 02): Kadett­kisasszony. Fősz.: Gustav Fröhlich, Dolly Haas. Hliradó. (Hétköznap: %8, %10; vasárnap: 2A4, lis, 1/4S, fill.) PALACE (Erzsébet­ körút 8. Telefon: 363-23). A végzet embere, Edgar Wallace izgal­mas detektívdrámája 12 bonyolult fejezet­ben. Magyar hangos világhíradó. (Előadá­sok kezdete: hétköznap 6, 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor.) Az első előadáson mindennap félhelyárak. RADIUS—METRO (Nagymező­ utca 22—24. Tel.: Aut. 220—998 és 292—50). Lawrence Tibbett legújabb filmszenzációja: A tékozló (a női főszerepben: Esther Ralston). Marokkó titkai (új útifilm). Flippy, az Iskolakerülő, trükkfilm. Metro Goldwyn Mayer világhíradó. Magyar hangos világ­hiradó. (Előadások: 2—6-ig folytatólagosan, azután 6, 8, 10 órakor; vasárnap: 1—4-ig folytatólagosan, azután 4, 6, 8, 10 órakor.) Friss, hideg levegő a virágos nézőtéren. WINKLER - PARK (Hungária-ut 61. Tel.: Aut. 920—12). Buffalo Bill, vadnyugati tör­ténet 11 felv. Fősz.: Wallace Beery. Meg­­jfittek a rokonok, zenés komédia 10 fölv. Fősz.: Felix Bressart és Ralph Arthur Roberts. (6-tól folyt.) 7

Next