Népszava, 1932. július (60. évfolyam, 137–165. sz.)
1932-07-27 / 160. szám
N * REGÉNY »vnKN mi« «—MAGNES SMEDLEY MAGÁNYOS ASZONY ÉLETEM TÖRTÉNETE FORDÍTOTTA: DORMÁNDI LÁSZLÓ Copyright by Pantheon 70 Azonnal munka után kellett néznem, hiszen Beatriceről is gondoskodnom kellett és magamnak sem volt egyetlen centem sem. Ernest megkérte Karint, hogy ne nehezteljen rám, amiért őt elhagytam és legyen mindenben segítségemre. Karín tanácsolta, hogy nézzem át mindennap az újságok és folyóiratok „Munkaerők kerestetnek" rovatát. Jelentkeztem a „Graphic" című ismert magazin szerkesztőségében, mint gépírónő és rövid vizsga után fölvettek. Minden reggel bementem, az irodalmi rovat szerkesztője lediktálta a leveleket, amiket azután délután, egy nagy teremben, ahol még rengeteg írógép kopogott, leirtam. Ez a szerkesztő angol volt, szabadelvű és hazafi és csak nemrég jött ki Amerikába. Hivatottnak érezte meg az azon sokat hangoztatott jelszó megcáfolására, hogy „Amerika a nemzetek nagy olvasztótégelye". Az angolok nyilvánvalóan soha és senkivel nem engedik magukat egybeolvasztani. Mint az angol ügy fáradhatatlan képviselője, azon dolgozott, hogy Amerika is részt vegyen a világháborúban és ellenszenvvel viseltetett minden iránt, ami amerikai. Ezt állandóan éreztette velem is, mintha amerikai születésemmel halálos bűnt követtem volna el. Így tehát hamarosan gyűlölet és ellenségeskedés ébredt bennem, de féltettem az állásomat és hallgattam, mert reméltem, hogy máshoz kerülök majd, egyikhez a többi szerkesztők közül, akik barátságosabbaknak, kedvesebbeknek és jobblelkűbbeknek látszottak. Emberi részvét vágya és határtalan magányosságom kívánatossá tette számomra ismeretségüket. Barátságos köszönésük, futó beszélgetések, időnkénti érdeklődésük életem és gondolataim iránt, tették egyáltalában elviselhetővé ezt az életet. Csak hetek múltán vettem annyi bátorságot, hogy megkérjem az angolt, adjon nekem is valami könyvet ismertetésre, miután láttam, hogy másoknak is ad. Miután a könyv, amit kiválasztottam, olyan alárendelt kérdéssel foglalkozott, mint az északamerikai indiánok sorsa, azonkívül meglehetősen vékony is volt, elhatározta, hogy ideadja. Odalent nyugaton a saját szememmel láttam, hogy milyen rosszul megy az indiánok sora és milyen borzalmasan bánnak velük. Apám is sokat mesélt róluk. A könyvben egyetlen szó sem volt minderről. Miután azonban nem voltam egészen biztos a dolgomban, az amerikai indiánok egyesületének a titkárához fordultam. Válasza, amit alátámasztott az egyesület által gyűjtött rengeteg anyaggal, fölbátorított és így már másnap reggel szaladtam az angolhoz az ismertetéssel. Ő azon-ban kereken visszautasította bírálatomat, hiszen a szabadelvűeknek ahhoz a fajtájához tartozott, akik ösztönszerűen védenek minden fönnállót és legföljebb nagynéha éreznek vágyat arra, hogy imitt-amott kissé megfoltozzák. Csak amikor elébe tártam az anyagot, egyezett bele a cikk közlésébe, persze tekintélyes húzásokkal. Ez az eset még csak megerősítette iránta érzett ellenszenvemet. Később egyszer habozva azt ajánlottam neki, hogy engedjen ismertetni két újonnan megjelent könyvet; az egyik az indiai nemzeti mozgalomról szólt, a másik pedig arról, hogy Anglia milyen gazdasági hasznot húzott Indiából az utolsó két évszázad alatt. Ezt határozottan visszautasította, olyan kézmozdulattal, ami nem tűrt ellenmondást: — Hiszen már a címből is látszik, hogy csupa szamárságról szól. — Az egyik barátnőm, aki elolvasta a könyveket, azt állítja, hogy igen értékes munkák, — vetettem ellen bátortalanul. — A címből látszik, hogy nem tudományos munkák , — felelte hűvösen. — Nem tudományos?... Hiszen még bele sem pillantott! — tiltakoztam. Forgószékét megpenderítette, míg háttal került felém. — A leveleket négy órára kérem! — vágta el a további vitát. Visszamentem a gépiróterembe, ahol tucatszám ültek a lányok, akiknek eszükbe sem jutott, hogy kellemetlen kérdéseket tegyenek föl és beleavatkozzanak a szerkesztő munkájába. Sokáig ültem a gép előtt és hozzá sem nyúltam a billentyűkhöz. Gyűlöltem a munkámat, ami arra kényszerített, hogy leírjam más ember gondolatait, mikor pedig annyira vágyódtam, hogy saját gondolataim lehessenek. Körülnéztem és szemügyre vettem a lányokat, akik az írógépek mellett ültek; szorgalmas, nyilvánvalóan elégedett lények, akik, épp úgy, mint én, megkeresik heti húsz, huszonöt dollárjukat és nap-nap után jegyzik más emberek agyának termékeit, hogy lekopogtassák a papírlapokra. Miért nem tudok én megelégedni az ilyen léttel?... Miért huzódozom ezektől a lányoktól, akik természetesnek találják ezt az életet... miért kívánom olyan" hevesen, hogy az irodalmi rovat szerkesztője holtan forduljon le a székéről?... Iroda után öt órakor rendszerint egyenesen haza mentem, Karin lakására. Elalvás előtt szemem végigsiklott a tágas, világos szobán és éreztem, milyen szép mindez. A fekete zongorán széles üvegváza állott, erősen illatozó sárga nárciszokkal. A virágok Karín aranyszínű sárga hajára, kissé előrehajló fejére emlékeztettek. Úgy illett hozzá minden, a s sima, sötétkék szőnyeg, a könnyed, keskenyrámájú képek a falon. Magamat nagyon idegennek éreztem ebben a környezetben. Esztendőkig tartott, amíg megszoktam az ilyen ápolt környezetet, nem éreztem nyomasztónak többé és örömet leltem benne. Főképen a rajzot és képet éreztem mindvégig céltalan és fölösleges holminak. Csak ha valami valóságos jelenetet ábrázolt, tudtam fölfogni értelmét, bár jogosultságát még akkor sem láttam be. Ugyanígy álltam a zenével és irodalommal is. Népdalokat, amiknek szövegük volt és elmondtak valami eseményt, szerettem, de a klasszikus zene, amit Karin esténként játszott, túlhaladta fölfogó képességemet, habár idővel meg tudtam különböztetni Beethovent, Chopint és Mozartot. (Folytatása következik.) 1932 július 24. Győr város területén 6 órakor zárják az üzleteket A főnöki és alkalmazotti testületek megegyezése A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének győri csoportja éveiken át harcolt azért, hogy Győr város területén a túlnyomóan élelmiszer- vagy egyedárusági cikkeket árusító üzletek kivételével az összes többi szakmák üzleteiket egész éven át az irodai és raktárhelyiségekkel együtt este 6 órakor zárják. Ez a mozgalom most célhoz ért. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége és a Győri Lloyd Kereskedelmi Testület megegyezést létesítettek és a megállapodást a Győri Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával kiterjesztették a kereskedelmi kormányhoz, kérve a megegyezés szankcionálását és a rendelet kibocsátását A 6 órai esti üzletzárás szombatra nem vonatkozik. Szombaton az üzleteket 7 órakor zárják, valamint a Gergely-naptár szerinti ünnepeket megelőző köznapokon, továbbá karácsony, húsvét, pünkösd első napját megelőző hat-hatköznapon. Letartóztatták a gellérthegyi szerelmi dráma Hősét Az elmúlt héten Fritsch Ferenc 20 éves kereskedelmi alkalmazott a Gellérthegyen agyonlőtte menyasszonyát, Andráska Rózsit, azután öngyilkossági kísérletet követett el. Közös elhatározással akartak a halálba menekülni afölött való elkeseredésükben, hogy mindketten elvesztették állásukat, hónapokig nyomorogtak, sehol sem tudtak elhelyezkedni és reménytelennek látták jövőjüket. Fritsehet a mentők a Rókus-kórházba szállították, ahol seb© begyógyult. A kórházból kedden előállították a főkapitányságra, ahol rábírásra elkövetett emberölés címén letartóztatták. Fritsch kijelentette: sajnálja, hogy nem tudott végezni magával, mert menyasszonya nélkül "úgy sem tud élni. NÉPSZAVA Meggyilkolta nevelőanyját, feleségét, leányát, azután fölakasztotta magát kedden hajnalban a Boroszló közelében fekvő Gross-Ellguthban kigyulladt Wilhelm Lindner nyergesmester pajtája és kisebb istállóépülete. A kivonult önkéntes tűzoltók a ház lakói közül senkit sem találtak a tűznél, azért föltörték a ház ajtaját. A belépők elé borzalmas kép tárult. Az egyik szobában hatalmas vértócsában feküdt az ágyban Lindner felesége és mellette leánya, Alborn asszony, aki nemrégen ment férjhez, boldog házaséletet élt és szüleinél csak látogatóban volt. Mindkét asszony halott volt. Testükön borzalmas vágott és szúrt sebek éktelenkedtek. A másik szobában szétroncsolt fejjel feküdt a nyergesmester 89 éves nevelőanyja. Ekkor észrevették, hogy a ház felső emeletén is füst árad minden helyiségből. Amint kitűnt ugyanis, a lakást egyszerre 15 helyen gyújtották föl. A tüzet hamarosan eloltották s amikor a ház padlására értek, ott megtalálták Lindnert fölakasztva, holtan. A családirtó a gyilkosság lázában annyira megvadult a vértől, hogy mámorában baltájával földarabolta nagy házőrző farkaskutyáját és találtak egy kosarat lemészárolt fiatal libákkal és egy másikat szétvagdosott, házinyulakkal. A lángokban elpusztult néhány disznó és négy kecske. A borzalmas családirtás oka ismeretlen. A szomszédok családi viszályokat emlegetnek. öngyilkos lett a sikkasztó adóügyi jegyző felesége Müller Nándor döbröközi adóügyi jegyzőt hivatali pénzek elsikkasztása miatt májusban vizsgálati fogságba helyezték. A jegyző 47 éves feleségét ez annyira megviselte, hogy az udvarukban levő kútba ugrott, ahonnan azonban sikerült kimenteni. Az asszony azóta búskomorságba esett. Hétfőn kiment a lakása végéhez épített fáskamrába, ahol fölakasztotta magát. Amire ráakadtak, már halott volt. Hjah, kutya? — az más! Új világszövetség eszméje született meg az olasz Firenzében: meg kell alakítani a kutyatulajdonosok nemzetközi szövetségét, amelynek székhelye állandóan Olaszországban, Firenzében legyen. Miért? Azért, mert az olasz fascizmus állandóan lelkesül a kutyáért - macskáért. Azért, mert az olasz fascizmus szíve megesett a magas ebadókkal, szájkosárral, zárlattal és egyéb hatósági intézkedéssel sújtott fajkutyákon és az egész világot akarja tömöríteni az ebsors megjavítása érdekében. Nem érdekes? Ugyan mikor csinál internacionális szövetséget azoknak az érdekében, akiknek a sorsa még a kutyákénál is rosszabb, akiknek a szájára éppen a fascizmus rak kosarat és akiknek a működését éppen a fascista zárlat korlátozza? Aranyérnél és az ezzel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamoknál a természetes „Ferenc József-keserűviz használata kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású „Ferenc József-vizet sokszor mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A „Ferenc József"-keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. (X)" A kútba dobta, majd le akarta szúrni feleségét Bálint György kecskeméti földműves összeveszett feleségével és dühében az asszonyt a kútba dobta. A szomszédban lakó Marton Pál segítségére sietett az asszonynak és kötéllel kihúzta a kútból. Bálint ekkor késsel rohant az asszonyra. Bálintnénak azonban sikerült elmenekülnie. Egyenesen a rendőrségre szaladt, ahol megtette férje ellen a feljelentést. Mozgófényképszínházak műsora FORUM (Kossuth Lajos utca II. Tel.: 80-5-43 897—07). Egy dal, egy csók, egy leány..., vidám történet sok muzsikával; zenéjét szerzette: Robert Stolz, rendezte: Bolváry Géza. Fősz.: Gustav Fröhlich, Eggerth Márta, Gretl Theimer és Halmay Tibor. Hangos magyar világhiradó. (Filőadások kezdete mindennap 6, 8, 10 órakor, vasárnap 4, 6, S. 10 órakor. Az első előadás mindennap félhelyárakkal 40 fillértől.) KERT (Vilma királynő-út és Aréna-út sarok. Jegyrendelés délután 5 órától.Tel.: Aut.: 130—17). 2 sláger 1műsorban: Tino Pattiera főszerepe: Fra Diavolo, Seribe és Auber daljátéka 0 fölv. A kétarcú kelet, Colin Ross kapitány utinaplója 10 fölv. Magyar hangos világhiradó. (Előadások: 948 és 910 órakor.) ~ MARKUS PARK-MOZGÓ (Rákóczi-ut és Muzeum-körut sarok. Tel.: J. 374—90). Lawrence Tibbett, a világhírű baritonista főszereplésével. A tékoló, női fősz.: Esther Ralston. Utazás Marokkóban. Flippy mint kutyabarát. Magyar világhiradó. (Előadások: 8 és 10 órakor.) NÉP-KERT (Váci út 76. Tel.: Aut. 92—6—80). A Casanova, németül beszélő vígjáték 10 fölv. Fősz.: Büster Keston. A gyilkos nyomában, hangos filmattrakció 8 felv. Fősz.: George O'Brien. (6-tól folyt.) OMNIAVIII, Kölcsey utca 2. Tel.: J. 301—261. Hűtött nézőtéri A végzetes csók, Henry Wood világhírű regénye nyomán. Fősz.: Clive Brook, Nagel és Ann Harding. Varázsszőnyegen a világ korfil, A mai India. Híradók. (6, 8, 10; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10.) A négyórai előadás fél helyárral. ORION (Eskü-ut 1. Tel.: 831 02): Kadettkisasszony. Fősz.: Gustav Fröhlich, Dolly Haas. Hliradó. (Hétköznap: %8, %10; vasárnap: 2A4, lis, 1/4S, fill.) PALACE (Erzsébet körút 8. Telefon: 363-23). A végzet embere, Edgar Wallace izgalmas detektívdrámája 12 bonyolult fejezetben. Magyar hangos világhíradó. (Előadások kezdete: hétköznap 6, 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor.) Az első előadáson mindennap félhelyárak. RADIUS—METRO (Nagymező utca 22—24. Tel.: Aut. 220—998 és 292—50). Lawrence Tibbett legújabb filmszenzációja: A tékozló (a női főszerepben: Esther Ralston). Marokkó titkai (új útifilm). Flippy, az Iskolakerülő, trükkfilm. Metro Goldwyn Mayer világhíradó. Magyar hangos világhiradó. (Előadások: 2—6-ig folytatólagosan, azután 6, 8, 10 órakor; vasárnap: 1—4-ig folytatólagosan, azután 4, 6, 8, 10 órakor.) Friss, hideg levegő a virágos nézőtéren. WINKLER - PARK (Hungária-ut 61. Tel.: Aut. 920—12). Buffalo Bill, vadnyugati történet 11 felv. Fősz.: Wallace Beery. Megjfittek a rokonok, zenés komédia 10 fölv. Fősz.: Felix Bressart és Ralph Arthur Roberts. (6-tól folyt.) 7