Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)
1937-10-01 / 223. szám
1937 október 1, péntek NÉPSZAVA ÜMMWIMBHIW •WIWIM Néma forradalom A „Viharsarok" után a „Néma forradalom" is ügyészkézre jutott. Kovács Imre, a könyv szerzője ellen ugyancsak vádat emelt az ügyészség izgatás meg a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén. A forradalom még néma, sem lehet, semilyen sem lehet. El kell némúlnia minden bíráló hangnak, amely azt, ami van és azt, ahogy van, akármilyen kritikai szóval illeti. Motívumok felől nem szavaz a vádindítvány és nem keresi, hogy váljon mennyi aggodalom, mennyi szeretet, mennyi féltés és gond húzódik meg egy-egy ilyen munka mögött. Nem kíváncsi arra, hogy a három millió magyar koldus sorsának földerítése, megvilágosítása, kimutatása mennyiben országmentő és országépítő tevékenység, csak azt a visszhangot hallja, amely a vármegyékből és minisztériumokból, a parlament folyosóinak bizonyos szögleteiből az effajta könyvek nyomán fölhangzik: „Mi az, kik ezek, mit akarnak, miért háborítják a síri nyugodalmat?" Pedig ez a síri nyugodalom nemcsak azokra veszedelmes, akik a sír mélyén fekszenek, hanem azokra is, akik a koporsó száját őrzik. Mert ott, ahol panasz és szenvedés a maga természetes útján nem törhet az ég felé, ott, ahol az ügyészség szól bele abba, hogy az igazságból mit helyes és mit nem, helyes megírni, ott, ahol jószándékú és — tegyük mindjárt hozzá: jobboldali hajlandóságú — fiatalemberek a gumibot karrierhozó lehetősége helyett a falukutatás rögös útját választják és ezen az úton is csendőrrel és ügyésszel találkoznak szembe, ott meginog a hit abban, hogy van-e módja a kibontakozásnak, van-e lehetőség arra, hogy régi bűnök és mulasztások a jóvátétel útján orvoslódjanak. Aki pedig ebben nem hisz, elveszett az építőmunka számára. Lehet belőle nyilas-horgos deszperáció, idegen célok és idegen érdekek jóhiszemű, fásult vagy kétségbeesett rohamregénye, lehet belőle a közösségnek hátat fordító, keserű és kiábrándult énember, lehet belőle más fantazmagória és más fanatizmus rabja, csak egy nem lehet: alkotó és építő. A leglesújtóbb nem is az, hogy Féja Géza után Kovács Imrét és, úgy látszik, sorra-rendre valamenynyi többit célbaveszik, hanem az, hogy az a magyar paraszt, akiért ezek a magyar narodnikok az ügyész és a bíró büntetéses útját elszenvedik, nem is tudja, hogy megjelent és van „Viharsarok" és „Néma forradalom". A magyar paraszt valóban láthatatlan hőse a magyar tragédiának. Nem tudja, hogy nemcsak körülötte, hanem érte is történik sok minden. Nem tudja, hogy nemcsak ellene, hanem mellette is emelődik sok szó, amely tragikus módon nem válhatik cselekedetté. Nem tudja, mert minden falu határán kőfalat von az elmaradottság és a gondos közigazgatási elővigyázat. A magyar paraszt csak azt tudja, hogy folytonos, válságok gyötrik, hogy gazdasági egzisztenciájával a szél játszik és politikailag nem emelheti föl a fejét. A falu sötétjében, zárt falak mögött így keletkeznek a hóbortosnál hóbontosabb szekták, így talál hívekre a gyújtogató horogkereszt, így mételyez lépésről-lépésre a nihilizmusnak az a sötét, végzetes világa, amelynek nevében, például, hónapok óta nem szól senkihez sem egy egész parasztcsalád. Hónapok? Nem, esztendők és évszázadok óta hallgat a magyar paraszt. És ha valaki nevében és érte szót emel, ha megfogalmazza és nyilvánosságra kiáltja Tiborc keservét, hamar kész a vád és a vád nyomán az ítélet. A magyar narodnikok tövises úton járnak. Helyzetük csak annyival jobb, mint a szociáldemokratáké, hogy bizonyos elnézést kaptak olykor, mert jobbról jöttek. De meddig megy ez az elnézés? Addig, hogy kimerészkedhetnek a falura. Ha el is jönnek, ha meg is mondják, ha kiderül, hogy a látottak és hallottak jobboldaliságukban megingatták őket, akkor odakerülnek a többiek közé, mindazok mellé, akik a falu ébresztését valaha megpróbálták. A falukutatás majdnem olyan veszedelmes, mint az expedíció távoli és egzotikus világrészeken. Az expedíciók azonban ismerik, tudják és vállalják a veszélyt az eredményekért. A falukutatóknak sem szabad csüggedten letenniök a tollat. Az ügyészi vádirat ellen folyamodhatnak a közvélemény vádtanácsához, a közvélemény ítélőbíróságához, amely biztosan fölmenti a vádlottat és marasztalja a vádlót azért, mert a vádlott világosságot teremtett és tényeket mutatott és azért, mert a tények ereje átüt a leghidegebb és legridegebb vádiraton is. A falukutatók egy másik fronton próbálják megtámasztani az ezeréves magyar parasztot. Azok, akik ma pereátot kiáltanak ellenük, gondolják meg, hogy milyen nagyban megy a játék és hogy a falukutatók győzelme és a faluk emberséges sorsa kis ár volna a nagy történelmi számláért. aniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szent háború folyik-e Spanyolországban? írta: Jaques Maritain Az alábbi cikket a „Nouvelle Revue Francaise" júliusi számába írta Jacques Maritain. Maritain Franciaországon kívül is nagyrabecsült katolikus író s mint a párizsi Institute Catholique tanára, olyan katolikus intellektuális nemzedéknek s nevelője, amely az elfogulatlan, tárgyilagos szemlélet értékeivel foglalja majd el helyét a francia közéletben. Maritain katolikus, de nem klerikális; szókimondó, de nem elfogult. Fölötte áll a dolgoknak, mint az egyetemes igazság, amelyet minden támadás közepette is szolgálni akar. Cikkét, dr Kozma Erzsébet fordításában, » „Korunk Szava" október 1-i száma közli. Onnan veszi át a Népszava is. (A szerk.) Sokan vannak, akik úgy vélekednek, hogy bár némely dolgot keresztény szempontból nem vállalhatnak, mégis... És ő mégis segítségével előkészítik az ördög útját. Naivitás volna azt képzelni, hogy politikai agitátorok, főleg azok, akik ma a világ eseményeit meghatározzák, valami mély tiszteletet éreznek az erkölcs iránt, vagy pedig az evangélium alapelveit óhajtják követni. Krisztusnak és az emberek javának, sőt még a politikai igazságnak is elárulását jelentené, ha valaki az etika és evangéliumok e megtagadását helyeselné. Elfelejtik, hogy a tévedések és hibák, a hazugságok, kegyetlenségek, szemfényvesztések, a bűnnel teljes eszközök eme realisztikus készlete, amely jó célra irányul s amelynek átengedik magukat azzal az elégedettséggel, amelyet a „fölényes szellem" talál „fölényében" — elfelejtik, hogy mindez vitte oda a kereszténységet, ahol manapság tart és felidézte azt az általános szerencsétlenséget, amelyet ma a keresztény kultúra mutat. A kereszténység vagy keresztény eszközökkel fog megújulni, vagy teljes fölborulás a sorsa. Megírták, hogy „a spanyol nemzeti háború szent háború, a legszentebb, amelyről a történelem tud". („La ciencia thomista". Sala manaca, 1937. 1—2. füzet.) Ha csak lelki alapját , a lelkek állapotát tekintjük is, kérdezhetjük, hogy a szent háború így meghirdetett eszménye — kis csoporttól eltekintve — megfelel-e a tényleges érzelmeknek? A tapasztalat inkább azt mutatja, hogy az eseményekben nagyobb szerepe van a gyilkos végzetben s a háború minden velejárójában való hideg megnyugvásnak — mert hát a háború: háború —, mint a vallásos buzgalomnak. A szent háború mítoszának bevitele a mai Európa összeütközéseibe, jóvátehetetlen szerencsétlenség lenne. Ez egyfelől a vallás morális sérülését okozná és gyógyíthatatlan ressentiment-t teremtene, másfelől bekövetkeznék egy belső elváltozás, a vallásos öntudat szlámizálása, éppen a kereszténységnek ártana ez a mítosz legtöbbet. S mi mást eredményezne, az emberi gyöngeség kikerülhetetlen hatásaként, mint a szentségtörések megsokszorozódását a világban? Isten őrizzen meg engem attól. II. oszt. 32.— P III. oszt. 24— P II. oszt. 52.— P III. oszt. 36— P II. oszt. 67.— P III. oszt. 48— P II. oszt. 32.— P III. oszt. 24— P n. oszt. 37.— P III. oszt. 27— P n. oszt. 46.— P III. oszt. 33— P II. oszt. 53.-P III. oszt. 37— P II. oszt. 46— P III. oszt. 33— P II. oszt. 80— P III. oszt. 55— P Népszerű cserevonal Romániába 1937 október 31-től november 6-ig. Részvételi jegy ára vízummal együtt: Budapest—Nagyvárad és vissza Budapest—Kolozsvár és vissza Budapest—Brassó és vissza Budapest—Arad és vissza Budapest—Temesvár és vissza Budapest—Lugos és vissza Budapest—Nagybánya és vissza Budapest—Szatmár és vissza Budapest—Bukarest és vissza A cserevonat október 31-én reggel 6.00 és 7.00 óra között indul Budapest Keleti pályaudvarról. A pontos menetrendi adatokat csak a későbbiek folyamán fogjuk közölni. Jelentkezési határidő: október 20 Jelentkezéskor a teljes menetdíjat kell lefizetni. A menetdíjban a hatnapos román tartózkodási vízum díja is benne van. Jelentkezésnél a vidéki jelentkezőktől, azaz azoktól, akik Budapesten és rendőri területén kívül laknak, Romániára is érvényes útlevelet be kell hozni. A Budapesten és rendőri területén lakó résztvevőktől vagy a Romániára is érvényes útlevél, vagy pedig a kerületi rendőrkapitányság által kiállított igazolójegy szükséges. Jelentkezzék Kultúrpropaganda Jegypénztárnaknál VII. Erzsébet körút 35. szám alatt. Telefon: 13-93-27 3. oldal ma simma RÁDIÓHALLGATÓ VÁSÁROLJA MINDEN HÉTEN A ZERTI Mert a jó műsorért harcol. Mert őszinte a kritikája. Mert órarendes műsora tökéletes Mert képes melléklete eleven. Mert műszaki rovata kitűnő. Rádió! Film! Színház! Sport! Irodalom! Kézimunka! Rejtvény! VEGYE MEG ÖN IS! ARA CSAK FLY FILLÉR MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN hogy olyan szót mondjak, amely egy jóhiszemű lelket megsebezhet. Spanyolország mindkét táborában vannak barátaim... Sértő leveleket kaptam emberektől, akik felháborodtak, hogy háborújukat nem tartják szent háborúnak. De mégis: az áll, ami van. A szent háború fogalma Spanyolországra alkalmazva a szó legszorosabb értelmében szentségtörés. Egyenesen abban sérti meg Istent, ami mintegy fizikailag van Neki szentelve s oly cselekmény által, amely kifejezetten ellene irányul. Vagy olyan szentségtörés történik, amely szellemibb s ezért legalább époly súlyosan esik latba. Istent abban bántják meg, amit szeretete tulajdonává tett s oly cselekmény által, amely ezzel (Isten tulajdonával) szemben a teljes megvetést jelenti. Borzalmas szentségtörés papokat gyilkolni — Krisztus szolgái ők, ha fasiszták is — vallás elleni gyűlöletből. De époly borzalmas szentségtörés szegényeket gyilkolni — Krisztus népe maradnak, ha marxisták is — a vallás nevében. Nyilvánvaló szentségtörés templomok és szentképek égetése, akár vak dühből, akár, miként Barcelonában, hideg anarchista módszerrel s olyan érzülettel, amely egy őrjöngővé vált rendszerből született. De époly szentségtörés — vallásos lepelben — mohamedán katonákat Jézus szíve képekkel ellátni, hogy szent módon öldössék a keresztények fiait s Istent oly harc szenvedéseiben idézni, amelyben az ellenfelet minden megbecsülésre s részvétre méltatlannak tartják. Szentségtörés elpusztítani szent helyeket és a Tabernáskulumot a Szentséggel, üldözni mindent, ami Istennek szentelt, apácákat megbecsteleníteni és kínozni, hullákat kiásni s belőlük gúnyt űzni, amint az a háború kitörését követő sötét napokban történt. De szentségtörés a Mennybemenetel ünnepén emberek százait agyonlőni, mint Badajozban, vagy repülőbombákkal megsemmisíteni a templomokat és az azokat megtöltő népet a papokkal együtt, akik éppen a misét olvassák, mint Durangóban. (Mert „a szent háború" a hitetlennél is jobban gyűlöli a hívőt, aki nem neki szolgál.) Vagy mint Guevnicában, egész várost templomaival és Tabernákulumaival együtt megsemmisíteni és hozzá