Népszava, 1938. február (66. évfolyam, 25–47. sz.)

1938-02-01 / 25. szám

1938 február 1. "keda NÉPSZAVA A becsületes általános és titkos választójog hiánya okozta az ország katasztrófáját Nem lesz nyugalom addig, amíg nem lesz becsületes választójog — állapította meg a fővárosi és környéki pártértekezlet Vasárnap délelőtt rendkívüli pártértekezletre gyűltek össze a szabómunkások szervezetének helyiségében a fővárosi és környéki pártszervezetek küldöttei, hogy állást foglaljanak a kormány választójogi törvényjavaslata ügyében. Berkes Jenő elvtárs üdvözölte a küldötteket. Rámutatott arra, hogy évtizedes küzdelmek eredményeképpen volt kénytelen az uralkodó osztály a választójog kérdését napirendre tűzni, de ismét arra törekszik, hogy továbbra is fenntarthassa a mostani helyzetet. Ez a javaslat biztosítja ugyan a titkosságot, de de nem teszi általánossá és egyenlővé a választójogot, pedig enélkül a választójog nem sokat ér. A szociáldemokrata munkásság, mint a feltörekvő népi erő képviselője nem hajlandó elfogadni végleges megoldásnak ezt a javaslatot és ha mégis törvény lesz belőle, akkor új küzdelem kezdődik az általános és egyenlő választójogért. (Nagy taps.) Semmit sem tanultak, de mindent elfelejtettek... Petőfit és Aranyt egyaránt kibuktatták a választásokon. A választójog a következő félévszázadban sem lett szélesebb körű és 1900-ban a lakosig nem egészen 6%-ának volt csak szavazati joga. A képviselőháziban így meddő közjogi viták folytak, de a 48-asok és 67-esek egymásra találtak, amikora Kristóffy-javaslat általános választójogát el kellett buktatni. 1913-ban már Tisza István is belátta, hogy ez a helyzet nem tartható fönn tovább. ő is választójogi javaslatot készített, de azután kitört a háború és minden maradt a régiben. A titkos választójog hiánya okozta, hogy a nemzetiségi kérdés, a földreform, a hitbizományi reform, a kivándorlás ügye megoldatlan maradt a háború előtt és hogy ezek a megoldatlan kérdések szörnyen megbosszulták magukat a háború után. 1918-ban Vázsonyi készített törvényjavaslatot a titkos választójogról, de jött a forradalom, amelynek egyik legsúlyosabb hibája volt, hogy nem hajtotta végre a választást. A Friedricch-féle választójog általános és titkos volt, íme a különítmények garázdálkodása miatt nem vehettünk részt a választásokéban és a Bethlen-kormány első dolga volt ezt a választójogot rendelettel megváltoztatni. A kérdés továbbra is megoldatlan maradt és 1931-ben már a képviselőház kormányzói megnyitó beszéde tartja szükségesnek a reformot, mégis hat év telt el, amíg a javaslat benyújtásra került. Pajor Rudolf elvtárs ismertette a választójogi harcok történetét és a kormány javaslatát. Ezzel a javaslattal kapcsolatban az uralkodó osztályokról ismét elmondható, hogy semmit sem tanultak, de mindent elfelejtettek. Pedig amint megtalálható a történelmi összefüggés a Dózsa-lázadás és a mohácsi vész között, épúgy van összefüggés a titkos választójog elgáncsolása és a trianoni béke között. Dea magyar nemesség már 1848-ban megmutatta, mennyire veszi komolyan a jobbibágyfölszabadítást. A választójogi reform célja csak a demokratikus átalakulás lehet Ebben a javaslatban azonban nincsen köszönet. A különböző „korrektívumokkal" közel 1 millió szavazót rekesztenek ki, de pontosan még a javaslat sem tudja megmondani, hogy mennyi szavazó marad. A kormány azt hiszi, hogy a lakosság 28—30%-a lesz választó, de elhallgatja, hogy Angliában a lakosság 60, Svédországban a lakosság 57.6, Dániában a lakosság 50.8, Hollandiában pedig a 25 éven felüli férfilakosság 97.6%-ának van választójoga. A titkosság ára tehát az egész vonalon végrehajtott jogfosztás, pedig az igazi reform célja az kell legyen, hogy becsületes népképviselettel demokratizálják az országot, mert csak így lehet megalkotni és betartani a munkásvédő törvényeket, megtörni a kartellek hatalmát, végrehajtani a földreformot, a hitbizományi reformot, biztosítani az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságot. Erre azonban sohasem képes az olyan parlament, amelyet ezzel a törvénnyel választanak megt. Ezután a javaslat jogfosztó intézkedéseivel foglalkozott és kimutatta, hogy állandóan az ifjúságvédelemről beszélnek, de az ifjúságot kirekesztik a jogok gyakorlásából. Ígyó aktív és passzív választójog megszorításai szinte kizárólag az ipari és mezőgazdasági, munkásság és a haladó polgárság ellen irányulnak. De ugyanezt a célt szolgálják a választási eljárás szabályai is" a 2000 pengős kaució, a gyorsírók alkalmazása, a két hétre korlátozott választási agitáció, az ajánlási rendszer újabb farkasvermei, a kétféle választójogba burkolt pluralitás. Még súlyosabb a helyzet a törvényhatósági választójognál, ahol a munkásság jogfosztásának a szempontjai még akadálytalanabbal érvényesültek. A javaslat egyik legveszedelmesebb pontja, amely a kerületi beosztást a belügyminisz bízza, hiszen köztér rendeletére tudomása, hogy a választókerületi , geometria újabb burkolt pluralitásra ad lehetőséget. A javaslat jogfosztásai ellen a leghatározottabban tiltakozunk, mert ez a törvényjavaslat nem teremti meg a becsületes népképi viseletet, hanem megingatja az emberek hitét a parlamentarizmusban. A választójogi küzdelem nem jutott nyugvópontra, sőt, most kezdődnek csak az új harcok. Föl kell emelni végre ezt az elesett országot, utat kell nyitni a szociális és demokratikus szellemnek és megt kell teremteni a belső revíziót, mert csak így gyakorolhat vonzóerőt Magyarország az utódállamok területén élő magyarokra. (Hoszszantartó, nagy taps.) Lévai Sándor elvtárs ezután beterjesztette az igazolóbizottságjelentését, amely szerint a pártértekezleten összesen 194 küldött vesz részt. Herczka Sándor elvtárs felolvasta az alábbi határozati javaslatot. A Szociáldemokrata Párt fővárosi és környéki szervezeteinek 1938 január 30-án, vasárnap tartott rendkívüli értekezlete behatóan foglalkozott a kormány választójogi tervezetével. A pártértekezlet megállapította, hogy ezzel a javaslattal a magyar nép többévtizedes követelése nem jut a megvalósulás állapotába, mert ez a javaslat, ha törvény válik belőle, megnyitja az új harcok korát az új általános, egyenlő, titkos választójogért. Az értekezlet elismeri annak a jelentőségét, hogy a javaslat bevezeti a titkos szavazást, de ugyanakkor olyan hatalmas rétegeket zár ki a választójogból, hogy a titkosság előnye valósággal értéktelenné válik. Élesen tiltakozik az értekezlet a választójogi javaslatba foglalt jogfosztások ellen és azokat elfogadhatatlannak tartja. A kormány javaslata több mint egymillió választót foszt meg választójogától a hat évre fölemelt helybenlakással, a hat elemi osztállyal és egyéb új, az eddigiekkel szemben megszorító választójogi kellékekkel. A kormány szűkíti a férfiak és nők választójogát, bevezeti a nyílt és rejtett pluralitást, megszigorítja a választhatóság feltételeit és ezzel politikai ellenfeleit kizárja a parlamentből. A továbbiakban azután ennek az a következménye, hogy azok a népi törekvések, amelyek ebben az országban most már hosszú évtizedek óta vajúdnak, megint nem kerülhetnek a megvalósulás állapotába, mert ez a választójog éppen azokat az erőket teszi harcképtelenné, amelyek a népi követelések meg nem alkuvó harcosai. A választójogi javaslat annyi reakciós rendelkezést tartalmaz, annyira egyoldalú és elfogultságokkal telített, hogy nem alkalmas még javításokra sem, hanem teljesen új javaslat kidolgozása válnék szükségessé, amely egészen más alapokra fekteti a választói jogosultságot. A belügyminiszternek biztosított rendeleti jogkört nem lehet megadni, de különösképpen lehetetlenné kell tenni azt a tervet, hogy a miniszter rendeleti úton állapítsa meg a választókerületek beosztását. Ezt a beosztást a törvényben kell biztosítani. A pártértekezlet a választójogi reform messzemenő jelentőségének és teljes felelősségének tudatában megállapítja, hogy ez a választójogi javaslat egész rendszerében és minden rendelkezésében a munkásság, a parasztság és a haladó polgárság ellen irányul Éppen ezért a legerőteljesebben föl kell vennünk a harcot a javaslat ellen mindazokon a fórumokon, amelyeken a pártnak képviselete van, a parlament bizottságaiban és magában a plénumban, hogy ez a javaslat teljesen átdolgozva és éppen ezeknek a társadalmi erőknek az érdekében kerüljön ki életbe. A fővárosi pártértekezlet bizalommal néz a rendkívüli országos pártgyűlés tanácskozásai elé és reméli, hogy ennek a fontos fórumnak határozatai figyelmeztetik a kormányt arra: a választójogi kérdést úgy oldja meg, hogy az belátható időn belül ne kerüljön ismét a politikai élet homlokterébe. 5. oldal Ezt a javaslatot a munkásságtól való félelem szülte Ezután megindult a vita. Szamai Lajos megállapította, hogy a javaslatban a nép vesztes maradt a nagytőkével és a nagybirtokkal szemben. Bechtler Péter azokra a súlyos jogfosztásokra mutatott rá, amelyekre a választói névjegyzék összeállítása lehetőséget ad. Linhardt Antal a törvényhatósági és községi választójog demokratizálását követelte. Brunner József hangsúlyozta, hogy az eddigi csalódások ellenére is nagy kiábrándulást keltett a javaslat. Kertész Jenő megállapította, hogy a kormány kirekeszti a jogokból a dolgozó ifjúságot, de biztosítja a jogokat a bűzbombásoknak és az izgató röpiratok terjesztőinek. Csóri Gabriella szerint a javaslatot a munkásosztály erejétől való félelem szülte. Vészi Mihály azt követelte, hogy húszéves kortól kezdve biztosítsák a választójogot az ifjúság számára. Szekeres Sándor adatokat sorol fel a kerületi beosztás eddigi aránytalanságairól, amelyet ez a javaslat méginkább növel majd. Szepessy Albert olyan közvélemény kialakítását sürgette, amely lehetetlenné teszi, hogy ebből a javaslatból törvény legyen. Bakacsy Lajos kimutatta, hogy a törvényhatósági és községi választójog már eddig is a munkásság ellen irányult. Kulich Gyula az ifjúságot ért jogfosztásokkal foglalkozott. Arra István szerint erélyesebb hangú határozati javaslatra van szükség. Pajor Rudolf elvtárs zárószavában rámutatott arra, hogy a pártértekezlet elemi erővel juttatta kifejezésre a munkásságnak a javaslat miatt érzett elkeseredését. Mindenki arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lesz nyugalom addig az országban, mist nem lesz becsületes választójog. Ezért mindenkinek arra kell törekednie, hogy a dolgozó tömegek megmutassák az erejüket és ezzel bírják rá a kormányzatot a javaslat megváltoztatására. A pártértekezlet ezután egy szó ellenében elfogadta, a beterjesztett határozati javaslatot. Költői Anna elvtárs elnöki zárszavában arra a nagy fontosságra mutatott rá, amelyet a parlamenti tribün jelent a munkásosztály harcai számára. Acut még legyünk a MŰVÉSZ SZÍNHÁZBAN február hó 3-án, csisztsrtttkön este 8 órakor tartandó munkás előadásra. Színre kerül a című 3 felvonásos vígjáték Jegyek válthatók jegypénztárainknál VjJJ. CL -rvr?2-e4UjZ4k&'iMj£tc!