Népszava, 1938. március (66. évfolyam, 48–72. sz.)

1938-03-05 / 52. szám

1938 március 5. swímfeat NÉPSZAVA Kik akarják lefogni a kormány kezét a rendcsinálásban? Tizenhat Nep-képviselő volt Széll József belügyminiszternél a jobboldali szélsőséges mozgalmak résztvevői érdekében Miről beszél Darányi Győrött? A Népszava pénteki politikai be­számolója, amelyben­­ rámutattunk arra, hogy a Ne­p-nek a jobboldali szélsőségekkel, a diktatúrás moz­galmakkal kacérkodó és részben nyíltan együttdolgozó szárnya megmozdult a szélsőséges mozgal­mak vezetői és résztvevői érdeké­ben, politikai körökben nagy feltű­nést keltett. Szombaton már a kü­lönböző pártállású lapok is beszá­moltak arról az akcióról, amelyet a Nép-képviselőknek ez a csoport­ja indított meg, hogy meg­akassza a kormánynak a jobb­oldali szélsőségek ellen eset­leg várható föllépését és hogy interveniáljon Szálasiék rendőri felügyelet alá való helye­zésének megszüntetése érdekében. Ezek a Nep-képviselők, akik ilyen­formán nyíltan közösséget vállal­tak a diktatúrás törekvésű szélső­ségekkel, először Darányi minisz­terelnökkel kerestek érintkezést A miiniszterelnöktől azonban azt a választ kapták, hogy a rendőri felügyelet alá helye­zések ügye, épúgy, mint a köz­rend biztosítása a felforgató törekvésekkel szemben — a bel­ügyminiszterhez tartozik, ha tehát ilyen ügyekben akarnak valamilyen irányú felvilágosí­tást, forduljanak egyenesen Széli belügyminiszterhez. Hétfőn délután 3 órakor Széli bel­ügyminiszter fogadta is azt a 16 képviselőt, akik először Darányi miniszterelnöknél érdeklődtek a kormány rendcsináló törekvéseiről elterjedt hírek iránt. Ennek a 16 képviselőnek a névsora a követ­kező: Bárczay Ferenc és Bárczay János, Mo­csáry Dániel, Haám Artúr, Kölcsey Ist­ván, Miskolczi Hugó és Miskolczi István, Jurtsek Béla, Balogh Gábor, Baross Gá­bor, Alföldi Béla, Vitéz Árpád, Csicseri-Rónai István, Máriássy Mihály és Antal István Nép-képviselők (megjegyzendő, hogy Antal István nyílt színen állan­dóan az alkotmányosság feltétlen hívé­nek mondja és hirdeti magát) és végül — Rajniss Ferenc, az úgynevezett nem­zeti front szervezője. Az elterjedt hírek szerint ez a 16. képviselő Széli belügyminisztertől először a Szálasi-ügyből kifolyóan rendőri felügyelet alá helyezések ügyében kért és kapott felvilágosí­tást, sőt — a parlamenti folyosón elterjedt hírek szerint — olyan ígéreteket is, amelyek eze­ket a szélsőséges mozgalmakkal nyíltan közösséget valló képvi­selőket teljes mértékben kielégí­tették. Ennek ellenére azonban e 16 képvi­selő elhatározása alapján Bárczay János — mint már jelentettük — in­terpellációt kívánt bejegyezni a képviselőházban a Szálasi-üggyel kapcsolatosan. Bárczay János pénteken kijelen­tette az újságíróknak, hogy ők tu­lajdonképpen „nem Szálasiékkal, nem a szélsőjobboldali kilengőkk­el akarnak közösséget vállalni", ha­nem — Bárczay szerint — „olyan egyénekkel, akik ellen ugyan rend­őri intézkedések történtek, de a fel­forgató törekvésekkel kapcsolatba nem hozhatók". Megjegyzendő, hogy pénteken mindaddig, amíg a Ház ülése véget nem ért, Bárczay nem is jegyezte be a szélsőséges mozgal­mak vezetői érdekében tervezett in­terpellációját. Így nagyon jogosult­nak látszott, az az általános felfo­gás, hogy Bárczay élk azzal, hogy ilyen irányú interpelláció előterjesz­tésének a tervét kolportálták min­denfelé, tulajdonképpen nyomást akar­tak gyakorolni Darányi minisz­terelnökre, nehogy a miniszter­elnök Győrött a szélsőségek és a kormány viszonyát illetően olyan kijelentéseket tegyen, amelyek nem felelnek meg Bár­czayék elgondolásainak és kí­vánságainak. Drózdy Győző Nép - képviselő egyébként közölte az újságírókkal, hogyha mégis sor kerülne Bárczay János interpellációjának elmondá­sára, úgy ő is interpellációt jegyez majd be a Nep alkotmányhű cso­portja és mérsékelt felfogású kép­viselői nevében és ebben az inter­pellációban kifejezést ad majd an­nak, hogy az egész közvélemény sürgősen szükségesnek tartja a diktatú­rás demagógiával és felforgató szándékokkal való nyílt szembe­fordulást. A Nép szélsőjobboldali csoportja eg­yébként is új­ra elérkezettnek lát­ja az időt arra, hogy pozícióit a kormánypártban megerősítse, had­állásait kiépítse és vezetői valóság­gal diktátori szerepet akarnak ját­szani a Nep-ben. Egyesek közülük nyíltan hangoztatják híveik előtt, hogy vagy engedelmeskednek ne­kik a Nep alkotmányhű csoportjá­hoz tartozó képviselők is, vagy lesz gondjuk arra, hogy ezeket a képpviselőket kiszorítsák a Nep-ből. Hadállásaik kiépítésére elsősorban a Nep új alelnökének és a tervezett tíztagú intézőbizottságnak megvá­lasztását akarják fölhasználni. A szélsőjobboldali nepisták alelnök­jelöltje ugyanis Mocsáry Dániiel és ez a szélsőséges csoport máris hangoztatja, hogy amiképpen sikerült Endre Lászlót Pest megye alispánjává választatnia, és úgy többséget szerez majd Mocsáry Dániel Nep-alelnökké való megválasztásának is, noha az alkotmányhű Nep-képviselők a leghatározottabban állást fog­lalnak Mocsáry ellen. A Nep egyébként csütörtökön tartja meg azt az értekezletét, amelyen a kultuszállam­titkárrá kinevezett Zsindely Ferenc utódját, a Nep új alelnökét és tíztagú intézőbizottsá­gát megválasztják. Győzött a miniszterelnök a külpoli­tika legidőszerűbb kérdéseiről is, mégpedig most már azoknak az információknak az ismeretében, amelyeket Kánya külügyminiszter hozott haza legutóbbi bécsi magánjellegű látogatásáról, amikor is tudvalevően alkalma nyí­lott Schuschnigg kancellárral és Guido Schmidt külügyminiszterrel az ausztriai helyzet alakulásáról be­szélgetni. De a miniszterelnök győri beszédének fontos részei lesz­nek a pénzügyi vonatkozású be­jelentések is, amelyek során Da­rányi felöleli majd mindazokat a kérdéseket és el­határozásokat, amelyek a mi­niszterelnök, Imrády Béla, a Nemzeti Bank elnöke és Fa­­binyi pénzügyminiszter soroza­tos tanácskozásai során érlelőd­tek meg a döntésre. OIIIIIIIIIIIIHIIIM Darányi miniszterelnök pénteken este 7 órakor kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. Kihallgatása háromnegyed óra hosszat tartott és kétségtelenül összefüggött mind­azokkal a kérdésekkel, amelyekről a miniszterelnök győri beszédében nyilatkozik. Péntek este 8 órakor pedig Darányi újra tanácskozott Fabinyi pénzügyminiszterrel. Darányi miniszterelnököt Győrbe — Lázár Andor igazságügyminisz­ter kivételével — a kormány min­den tagja elkíséri. Elkísérik to­vábbá az államtitkárok és mintegy 120 Nep-képviselő és felsőházi tag. A tömeges jelentkezésre való te­kintettel különvonatot indítanak Győrbe, ahová tehát Darányival együtt leutazik Kánya külügymi­niszter, Hóman kultuszminiszter, Bornemisza iparügyi miniszter, to­vábbá Tasnádi Nagy András, a Nep országos elnöke és Sztranyav­szky Sándor, a képviselőház elnöke is. A Nép-gyűlést, amelyen Dará­nyi miniszterelnök felszólal, a győri kultúrházban tartják meg. A mi­niszterelnök beszédét, amely 3/1­2 óra tájt kezdődik és mintegy öt­n­egyedóra hosszat tart, a rádió is közvetíti. A Nép-gyűlés után köz­ebéd lesz a Royal-szállóban és a közebéden Darányi, Hóman minisz­teren kívül felszólal Tasnádi Nagy András Nep-elnök is, továbbá­­• Sztranyavszky Sándor, a képvi­selőház elnöke, aki legutóbbi beszé­­dét tudvalevően az Endre László pestmegyei alispán tiszteletére ren­dezett közebéden mondotta el. Darányiék szombat este térnek vissza Győrből a fővárosba. Sztranyavszky Házelnök is felszólal Győrött A Nép szélsőjobboldalának ezek az akciói szolgáltatják egyelőre a nyitányt Darányi miniszterelnök szombat déli győri beszédéhez. Ért­hető tehát, hogy politikai körökben mindenütt nagy érdeklődéssel vár­ják a győri beszéd belpolitikai fejezetének különösen ama részle­teit, amelyekben Darányi a kor­mány és a szélsőséges mozgalmak viszonyáról és a közrend biztosítá­sára irányuló szándékairól, elhatá­rozásairól nyilatkozik majd. Ellen­zéki körökben különösen az kelt nagy érdeklő­dést, hogy a kormány ezirányú szándéka­i­ban befolyásoltatja-e magát a Nép szélsőséges elemei­nek föntebb említett akcióitól, illetve, azoktól a szándékoktól, amelyek az egyelőre be sem jegyzett Bárczay-féle interpel­lációs tervek mögött húzódnak meg. Nem kétséges, hogy Darányi be­szédének igen lényeges részét te­szik majd azok a mondatok, ame­lyekkel a miniszterelnök ezekről a föltétlenül tisztázásra váró kérdé­sekről kívánja a közvéleményt tájé­koztatni. Említettük már, hogy a győri Darányi-beszédben nagy sze­rep jut majd a kormány szociális elgondolásainak is. Nyilatkozik 3. oldal A közjogi bizottság letárgyalta a választójogi törvényjavaslatot Fenntartották a lehetőségét, hogy a titkos szavazás törvényerőre emelése esetén is még mindig nyílt szavazással is lehet választatii A képviselőház közjogi bizott­sága pénteken délelőtt folytatta a választójogi törvényjavaslat rész­letes vitáját és végleg letárgyalta a 220 szakaszból álló törvényjavas­latot. Ellenzéki körökben azt a re­ményt fűzték a választójogi javas­lat bizottsági tárgyalásához, hogy a kormány már a bizottsági vita során — ha nem is szünteti meg, de — legalábbis enyhíti majd azt a tömeges jogfosztást, amelyet a titkos szavazás áraként a javaslat­ba lefektetett és amellyel körül­belül egymillió választó szavazati jogát akarja elkobozni. Széles kö­rökben azt várták, hogy a kormány az ellenzék bizonyos érveit hajlan­dó lesz magáévá tenni és a vá­lasztójogi reform legkirívóbban reakciós intézkedéseit módosítja — már a bizottságban. Ez azonban nem történt meg, sőt — meglepetés­szerűen — sok vonatkozásban ép­pen az ellenkezője történt ennek: nem javították, hanem rosszabbí­tották az eredeti javaslatot, nem enyhítették jogfosztó rendelkezé­seit, hanem még inkább kiélezték azokat. Elég e tekintetben utalni a két­féle választás, illetve a kétféle vá­lasztójog fölcserélésére, amellyel a pluralitás, a kettős szavazati jog területének kiszélesítésével csak fokozták az egyszavazatúakká deg­radált választók megalázását és jo­gaiknak csorbítását. Elég utalni arra, hogy a kormány éppen csak az ipari munkásságra nézve nem volt hajlandó — a bizottsági vita során sem — a javaslatba olyan mellék­jogcímeket fölvenni, ame­lyekkel más osztályok és rétegek számára igenis megkönnyítik a vá­lasztói jogosultság megszerzését. De még arra sem volt kapacitál­ható a kormány, hogy a hatévi helyben lakás feltétele szempontjá­ból a főváros és a főváros környéki kerületeket tekintse egy testület­nek és ne büntesse azokat a sze­gény választókat, akik éppen sze­génységüknél fogva voltak kény­telenek a fővárosból a főváros kör­nyékére kiköltözni, vagy onnan Budapestre áthurcolkodni. Nem volt hajlandó a kormány te­hát semmi olyan lényeges módosí­tásra, amely csökkentette volna azt a nagy, azt a szinte mérhetetlen árat, amelyet a titkos szavazás be­vezetése ellenében akar fizettetni a munkásosztállyal és mindazokkal a választói rétegekkel, akik a szi­gorított választójogi kellékeknek önhibájukon kívül nem felelnek meg. Ilyen előzmények után kerül majd sor a választójogi javaslat­nak a képviselőház plénumában való tárgyalására, mégpedig előre­láthatóan március 20-a tájt, mert most körülbelül két hetet igénybe­vesz majd a bizottsági jelentés el­készítése és a bizottsági vita során elhatározott módosítások szabatos megszövegezése. Addig pedig a képviselőház, a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat elintézése után, a kultuszminiszter két javaslatát tár­gyalja. A Képviselőház közjogi bizottsága pénteken 10 órakor ü­lt össze, hogy folytassa a választójogi javaslat részletes vitáját. Ha gyomrát elrontotta, igyék azonnal egy pohár természetes Ferenc József" keserűvizet, mert ez az emjésztőcsatorna tartalmát gyorsan feloldja és biztosan leve­zeti, a bélműködést elrendezi, az anyagcserét fokozza és friss köz­érzetet teremt. Kérdezze meg or­vosát .(X)

Next