Népszava, 1942. február (70. évfolyam, 26–48. sz.)
1942-02-18 / 39. szám
1942 február 18. szerda NÉPSZAVA » Szabotázs!! A Magyar Vasmunkások Lapja legutóbbi száma közli az alábbi rendkívül érdekes cikket, amellyel mindenben egyetértünk, amiképpen egyetért ezzel a cikkel minden szakszervezet és az egész szervezett munkásság. Vannak vádak, amelyekkel szemben a tisztességes, kötelességtudó ember még ártatlanságának teljes tudatában sem szívesen védekezik. Ha valakit gyilkossággal, rablással vádolnak meg, hiába mentik föl, sőt hiába derül ki, hogy éppen az ellenkezőjét tette annak, amivel vádolták, mégis valami kevés ott ragad rajta a szörnyű gyanú nyomán, mégis barátai, ismerősei, ha lehet, kitérnek útjából. Úgy mondják, a gyanú öl. Hátha még hozzá ez a vád nem is rablás, nem is gyilkosság, hanem még ennél is szörnyűbb, súlyosabb: hazaárulás. Beszéljünk nyíltan. Ellenünk, a szocialista szervezett munkásság, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége ellen hallható itt is, ott is a jól átgondolt, tervszerű suttogó propaganda: „A vasasok kiadták a parancsot a szabotázsra. Már csinálják is, másakcióba is léptek." És ellenségeink túltengő fantáziája, beteges gyűlölete, vagy egy-két mindenre elszánt stréber törtetése „bizonyítékokat" is produkál az alaptalan rágalomhoz. Ha a napszámos véletlenül a forgáccsal együtt kiseper egy leejtett csavarhúzót, ha a gépszíj, amit évek óta nem cseréltek, egy nap kétszer szakad el, ha egy szervezett szaktársunk valamilyen okból elront egy munkadarabot — kivel nem történt meg, hol nem történt meg még ez —, fontoskodó arccal bukkannak fel a mindig ráérő, minden lében kanál okvetetlenkedők. Na tessék, itt van, nem megmondtam? Ugye, hogy szabotálnák? Nem is csoda, hiszen a központból adták ki nekik a parancsot erre. Annyira mennek, hogyha szükséges, pontos dátummal, nevekkel dobálódznak, hol, mikor, kik adták ki azt a bizonyos „parancsot", saját beteges agyuk idétlen termetét. Ismételjük: nem szívesen foglalkozunk az ilyen otromba és ostoba rágalmakkal, mint ahogy pedáns ember a ruhájára fröccsent sarat is csupán kényszerűségből takarítja le, de bizonyos érthető undorral végzi ezt a műveletet. Mit tehetünk mégis"? Bizonyos körök hallgatásunkat esetleg félelemnek vélnék. De akadhatnak jóhiszemű szaktársak is, akiket megzavar, félrevezet a szüntelen fertőző hadjárat. Ezért, csupán csak ezért rázzuk le magunkról a tudatos gonoszsággal ránk fröccsentett sarat. Ezzel a tettünkkel egymagában is bebizonyítjuk, hogy nem félünk a rágalmaktól, nem a szabotázs ránk kent ostoba vádjától, sőt Nagy Frigyes módjára mi magunk akasztjuk lejjebb azokat a feliratokat, amelyekkel ellenségeink bennünket kompromittálni akartak. Az éretlen és gonosz vádaskodással mit szegezhetünk szembe? Mindazt, ami szövetségünket azzá teszi, ami: a magyar vasipari proletariátus gazdasági, erkölcsi, kulturális érdekeinek egyetlen komoly, hajlíthatatlan védelmezője és képviselője. Szövetségünk egész elvi, eszmei alapja, de immáron közel négy évtizedes gyakorlati tevékenysége egyetlen hangos cáfolata az ilyen és hasonló intrikus vádaknak. Tényként szögezhetjük le, hogy sem az 1914—18-as, sem a most dúló második világháború idején nem fordult elő egyetlenegy alkalommal sem, hogy a magyar bíróságok szervezett munkások ellen szabotázs vád alapján ítéletet hoztak volna. És ez a tény minden tárgyilagosan gondolkozó ember szemében nyilvánvalóan bír annyi súllyal, mint a sunyin meglapuló, kaján rágalmazók felelőtlen fecsegése. Mindenki tudja, milyen súlyos terhek nehezednek ma a szervezett, szocialista vasmunkásság vállaira. Akár kint a fronton, túl az ország határain, távol családjuktól, akár idehaza, a gyárakban teljesítik kötelességüket. És hogy teljesítik, azt nem kisebb tényező, mint maga az iparügyi miniszter állapította meg a parlament legutóbbi költségvetési vitája során. Mit akarnak hát a gonosz gáncsvetők, mi célja van a lépten-nyomon elhintett alantas rágalommagvaknak? Az, hogy oknélküli zavart keltsenek, ideges hangulatot váltsanak ki alattomos dajkameséikkel a gyárakban és műhelyekben? Fel kell vetni a kérdést,, kinek használ, kinek érdeke, hogy a tervszerű suttogó propaganda nyomán keletkező zavar és bizonytalanság hol kisebb, hol nagyobb méretekben megakaszsza a termelést? "Hát ez a tevékenység nem szabotázs. Íme, ebben az esetben is éppen a tolvaj kiabálja leghangosabban a „fogd meg"-et. Nem a mi dolgunk, hogy ennek az állapotnak véget vessünk és a vasipari üzemekben, gyárakban minden szaktársunk megtalálja azt a nyugodt légkört, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy képességeinek egészét a termelés szolgálatába állíthassa. Mi csak azt mondjuk: El a kezekkel és el a gonosz rágalmakkal a Vasmunkásszövetség környékéről. A szövetség nem elvont fogalom, hanem a magyar vasipari munkásság legértékesebb, legszámottevőbb rétegének kollektív foglalata. Aki ez ellen emeli fel kezét, szövetségünk ellen nyitja ki rágalmazó száját, az nemcsak a magyar munkásságnak, hanem a vasipari termelésnek, az egész országnak is felmérhetetlen károkat okoz. A csütörtöki országgyűlés előkészületei Az országháza kupolacsarnokában serényen folyik a munka, hogy előkészítsék a helyiséget az országgyűlés két házának csütörtökön délelőtt tartandó együttes ülésére, amely megválasztja a kormányzó helyettesét. Ezek az előkészítő munkálatok szerdán délutánra befejeződnek. Bizonyosra vehető, hogy a két Ház együttes ülésén lényegesen több képviselő és felsőházi tag jelenik meg, mint a törvényben előírt háromötödrész, azaz 312 törvényhozó. A kormányzótelyettest megválasztó országgyűlés tehát határozatképes lesz. A magyar rádió csütörtökön délelőtt 10 óra 55 perckor közvetíti a parlament kupolacsarnokából a kormányzóhelyettes választását és eskütételét. Ezt a közvetítést a rádió lemezekre rögzíti és csütörtökön este Van órakor megismétli. Ennek megfelelően megváltozik a budapesti rádió csütörtöki műsora. Csütörtökön a két Ház együttes ülésén — amelyen felváltva elnököl a képviselőház és a felsőház elnöke mindenekelőtt " megállapítják, hogy kellő számú törvényhozó van-e jelen. Ezután veszi számba az elnök a jelöléseket. Jelölt az lehet, akit legalább 150 törvényhozó jelöl. Amennyiben csak egy személyt, jelöl az országgyűlés és a jelölt ajánlásainak száma meghaladja a résztvevők kétharmadát, akkor az elnök a jelöltet — anélkül, hogy szavazásra kerülne sor — a kormányzó megválasztott helyettesének nyilvánítja. * A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. A felsőház háznagyi hivatala a következő meghívót adtaki: „Az országgyűlés felsőháza és képviselőháza 1942 február 19-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor együttesülést tart a következő napirenddel: A kormányzóhelyettes megválasztása, eskütétele és ennek törvénybeiktatása." Minisztertanács. A „M. T. I." jelenti: A kormány tagjai kedden délelőtt 9 órakor Bárdossy László miniszterelnök elnökletével minisztertanácsra ültek össze, amelyen folyó kormányzati ügyeket tárgyaltak meg. A minisztertanács a déli órákban ért véget. 3. oldal Emlékezés Esténként, amikor a szerkesztőségi munka láza már alábbhagyott, minden este VIk óra tájban megérkezett Kitajka elvtárs. Ezen a télen a legnagyobb hidegekben is eljött, fázósan állt meg a fűtőtestnél, átmelegítette magát a radiátornál, azután bent a szerkesztőségi társalgóban leült mindig ugyanarra a helyre a nagy asztal mellé. Sorra kezébe vette a lapokat, olvasott egy más, ha izgalmas, nagy eseményekről számoltak be a lapok, az egy órából másfél óra lett, majd Kitajka elvtárs botjával, amely annyira hozzátartozott az utóbbi években, csendben, észrevétlenül eltávozott. Tudtuk, amikor esténként hozzánk jött, előbb már megtette napi látogatását a szabómunkásoknál, a szakszervezetben, amellyel annyira egy volt egész életében, munkásságában. Eltemettük Kitajka elvtársat, a párt és a ruházati munkások szervezetének nagyszerű emberét. Kitajka elvtárs finom, értékes alakja bent, a Népszava szerkesztőségének falai között is, mindig meleg érzésektől kísérten tér majd vissza hosszú idők múltán is. Otthonosan, járt a szerkesztőségi falak között. Az a régi szocialista vezetőember volt, akit a szerkesztőség fiatal munkatársai mindig érdeklődéssel, figyelemmel tudtak hallgatni. Kitajka elvtárs érdekesen, lebilincselően tudott beszélni régi szocialista küzdelmekről, ilyenkor szlávos arca kigyulladt, kék szemei melegen mosolyogtak. Ilyen felengedett, pillanatokban beszélt önmagáról is. 1t évig lakott albérletben egy helyen és onnan vitték ki a temetőbe is. Parlamenti képviselő volt és akkor is megmaradt az albérleti szobában. Ilyen ember volt Kitajka, Lajos, puritán, szerény a magánéletében és ez a következetes életforma a tisztaságában annyira meghatározó módon hozzátartozott ennek a szocialista munkásvezetőnek elvi meggyőződéséhez, hogy ebben is követendő például szolgálhat az ő élete, magatartása, egy későbbi szocialista nemzedéknek. 4700 fajta hópehely A természetűek szépségekben is végtelen gazdagságát a hó kis kristályai is bizonyítják. William Bentley amerikai fizikus negyven éven át fáradhatatlanul folytatott vizsgálatai alapján több mint 1100 fajta hópelyhet különböztetett meg. Az a laboratórium, amelyben Bentley óriási „hópehelygyűjtemény"-ét összehordta, a Szent Lőrinc folyam mellett van, olyan vidéken, ahol majdnem mindig igen szigorú a tél és bőséges a havazás. A hópelyhek számos alakja iránt tulajdonképpen már igen régen érdeklődtek és különböző fajta és alakú hópelyhekről már több mint száz évvel ezelőtt igen érdekes ábrákat és leírásokat állítottak össze. Az angol W. Scoreby volt az első tudományos íiópehelykutató, aki annak idején a hópelyhek öt főtípusát és jellemző különbségét írta le. Hellmann német természetbúvár fényképfelvételekkel hatolt a hópelyhek csodavilágába. Ugyancsak Hellmann sorozta a hópelyheket két osztályba: az oszlopok és a síklapocskák osztályába. Az egészen parányi, oszlopformájú pelyhek hatszögletűek és a rájuk ható fényt, a szivárvány minden színében szórják szét. A siklap alakú hópelyhek három- és négyoldalúak, úgyszintén hatszögűek, a legszebb formájúan díszített csillagornamensek. Az igen nagy magasságban alakuló hópelyhek gyakran napokig milliárdszámra táncolnak mint valami finom fátyol a levegőben, mielőtt mint vad hóvihar vagy mint enyhe havazás a földre hullanak. Vast még néhány jegyünk a március hó 1-én, vasárnap délelőtt 1611 órakor az ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZBAN tartandó olcsó helyáras szórakoztató előadásra. Színre kerül PUSZTASZERY MARGIT LÁNYOK című nagy operettje 3 felvonásban Jegyek ára: 30 fillértől 3.20 pengőig Ruhatári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad Jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Népszava könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában ÍVÜL Conti ucca 4). telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jeerekről a jóelőre gondoskodn