Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)
1943-01-26 / 20. szám
194o Januar 56, Eedd NÉPSZAVA ^Mataés ze t * cZit&daL&maUd&wKLfty. Kétzongorás matinét adott vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Szegedi Ernő és felesége, Vásárhelyi Magda. A két zongorára szerzett művek irodalma nem nagy. Különösen az eredeti művek száma csekély, de az átiratoké sem sokkal nagyobb. Éppen ezért külön elismerést érdemel, hogy a művészházaspár érdekesen és változatosan állította össze műsorszámait. A vasárnapi műsor két sarokpillére — Bach gyönyörűen friss és mély C-dúr troncertje és Liszt virtuózán csillogó „Don ,Ivan"-fantáziája — jelentette a hangverseny előadóművészeti tetőpontjait. Bach remekművének lassú középtétele zavartalanul áraszthatta széjjel ki nem apadó, nyugodt dallambőségét. Liszt tűzijátéka kigyúlt .S nem maradt hátra telőle vaktöltény. Scarlatti, G-dúr szonátáját Gobbi írta itt két zongorára. Itt, majd Schumann Toocatájánál tanulságosan vetődött fel a kérdés, vájjon mi alkalmas a két zongorára történő átírásra. Véleményünk szerint eredetileg egy zongorára szánt művek nem alkalmasak erre a célra, inkább csak a kamara- vagy zenekari művek. Az egyzongorás szerzemények hanglejtését túlságosan elsúlyosítja a két zongora hangtömege; megérződik rajtuk, hogy nem születtek ekkora felfokozások számára. S a nehéz szólamok szétrakásával járó technikai könnyítés árt a kifejezés feszültségének. A nagy mesterek technikai nehézségei szándékoltak, aki ezekből lefarag, a művészi szándékot másítja meg ezzel! Két magyar újdonságot is hallhattunk ezen a hangversenyen. Tóth Dénes Fegyvertánca expresszionista darab, érces ritmusaival, merész akkordfűzéseivel Bártól:. „Allegro barbaro"-annak irányvonalát követi. Geitler György két „Gép"-etűdjében túlságosan szó szerint veszi a gépiességet. Koessler és Schömberg eltiltották növendékeiket az úgynevezett szekvenciák halmozásától. S jól tudták, miért. Mert a szekvencia nem új alkotás, csupán a már megalkotottnak ismételgetése. „Ne írj le semmit, amit, a kópista is megírhatna helyetted", mondta Schönberg f . J. S. Bosch Andor festőművész gyűjteményes kiállítását látjuk a Tamás-Galériában. Első futó benyomásunk — nem tagadhatjuk az elégedetlenkedés, amikor a falakon köröskörül túlnyomórészben — gyümölcscsendéleteket pillantunk meg. Valahogy ez a tárgykör odatapadt a századvég jólétben élő polgárának eszmevilágához, ebédlőjének nyugodalmas légköréhez s bizony, azóta egészen más szelek fújnak. Amikor azonban elmélyedünk a látottakban, ügyeljük a művész interiőtjeit és portréit is, hamarosan egy kifinomult franciás ízlés világába jutunk el. Bosch Andor a francia impresszionizmus egyik legnagyobb képviselőjének, Cramne'-nak nemcsak a szellemét, de problémaküzdelmeit is képviseli, természetesen a maga egyéni nyelvén, tehát azt a törekvést, amely a színek felbontásának impresszionista meglátásain túl ezt az analitikus munkát a formák egységbefoglalására, a szerkezet tömör kifejezésére használja fel. Ott is, itt is ez a szintézis, a formának és tartalomnak ez az egysége legjobban a gyümölesesendélatek®n, általában a határozott alakú, kicsiny, jól körvonalazott tárgyakon érvényesül. Bizonyos fokig ez az egység a nagy teret megszólaltató tárgykörben ott is, itt is meglazul, hogy valami nyersebb, mozgásteljesebb, naturálisabb szemléletnek adjon helyet, s a két megoldási mód között foglal helyet portréfestészete. Baseli Andor gyümölcsei, sárga- és őszibarackjai, szilvái, almái, körtéi, cseresznyéi, tárgyukat eszményítve, a színek hasuvasságával, ragyogásával, csillogó átsűtöttségével a színlátásnak egészen magas fokát, mutatják kiegyensúlyozott kompozíció keretében. Általában anyaglátása eleven. Interiőrjei közül kiemeljük a „Műterem télen" címűt, amely levegőjével, nyers természetességével napjaink valóságlátását adja. Értékesek portréi: „Önarckép", továbbá Berény Róbert és Vilt Tibor arcképe. Széles ecsetvonásokkal, erőteljesen adja itt a forma és a felület egységét, emellett megoldása életteljes és lélektanilag jellemző erejű. A kiállítás (V. Akadémia utca 8) február 1-ig naponta délelőtt 10—2-ig, délután 4—6-ig, vasárnap 10—2 óráig tekinthető meg. sz. s. Bonyodalmak egy emlékmű leleplezése körül (Szeged, január 25.) Furcsa terv körül folyik a vita Szeged közéletében. A terv szerint arról lenne szó, hogy a város szívében levő Anna-gyógyforrás pompás, csinos kis csarnokát lebontanák azért, hogy helyére a vasutasok hősi emlékművét állítsák föl. A hősi emlékmű létesítése kegyeletes elgondolás, azonban elképesztő az az ötlet, hogy ennek az emlékműnek már csak úgy lehet helyet találni, ha valamilyen más, meglevő, szépészeti szempontból értékes építményt lebontanának. Csak kevés esztétikai érzék is elegendő ahhoz, hogy állást foglaljunk az ilyen elgondolás ellen. Szeged a szobrok városa s ha megnézzük ezeket a szobrokat, akkor azt találjuk, hogy a legtöbbjük a megfelelő helyen, a megfelelő környezetben kapott KISPESTRE lapkihordókat felveszünk (lehet nő is). Elfoglaltság a kora reggeli órákban. Jelentkezni lehet Harci lapkezelőnél, Kispest, Brandtner Pál ucca 24. elhelyezést. Ebből a szempontból tekintve a dolgot, sokkal inkább méltó hely lenne az emlékmű számára a Szeged pályaudvar épülete előtti tér. Ezzel nemcsak a történelmi hűségnek tennének eleget, hanem a stílust is szolgálnák, amennyiben a szegedi pályaudvar előtti tér sivár képét az emlékművel enyhítenék. ^^^^ Olasz művek szerepeltek a Székesfővárosi Zenekar vasárnap délutáni sorozatának kilencedik hangversenyén. Csilléry Béla igazgatókarnagy vezénylete alatt Vivaldi négy hegedűre írt versenyműve hangzott el Szervánszky Péter, Tátrai Vilmos, Zöldy Sándor és Kovács József sikeres közreműködésével. Járay József ezúttal Rossini, Bellini és Donizetti áriáit énekelte el fejlődő készséggel. Renzo Sivestri olasz zongoraművész Respighi mixolid hangnemben írt versenyművét adta elő. Billentése nem eléggé színes az ilyen feladatok számára. Újdonságot is hallhattunk: Carlo Alberto Pizzini (született 1905, Róma) „Dolomitok" című impresszionista szimfonikus költeményét, amely — a műsorlap magyarázó szavai szerint— a háború vízióját kelti föl és győzelmi fanfárokat szólaltat meg. „Az áldozatok kórusa hozsannázó himnuszban egyesül, amelyet a hegység az Istenhez entel." Szó szerint idézzünk! (i. s.) ADY ENDRE-MATINÉ január hó 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia nagytermében A NÉPSZAVA kiadóhivatala 40%-os kedvezménnyel árusít jegyeket (*) A SZEGEDI MUNKÁSSÁG PETŐFI-ÜNNEPÉLYE. A szegedi szervezett munkásság január 31-én délután 5 órakor a költő születésének 120. évfordulója alkalmából Petőfi-emlékünnepélyt rendez. A/. emlékbeszédet Szakosíts Árpád elvtárs tartja. A műsor keretében Petőfi-költeményeket szavalnak és énekelnek s munkásszereplők adnak elő egy, a költő életéből merített színjátékot. (*) OPERAHÁZ. A „Falstaff" szombat esti előadása oly stílusos és hangulatos volt, hogy erről különösebb alkalom nélkül is meg kell emlékeznünk. Sergio Failoni karmester megmutatta, hogy Verdi mesteri elképzeléseit maradéktalanul tudja érvényesíteni. A címszerepben dr Palló Imre lépett föl. Különösen kitűnt mellette Orosz Júlia, Gerő Lola, és Szilassy Margit, továbbá Hámory Imre, akinek Ford egyik legjobb szerepe. (i. s.) (*) BOLGÁR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN. Szófiából jelentik: A bolgár közoktatásügyi minisztérium bejelentette, hogy március havában Budapesten bolgár művészeti kiállítást rendeznek a bolgár-magyar kulturális megállapodások keretében. (*) „RÉSZESGAZDÁLKODÁS ÉS BIRTOKPOLITIKA" címmel a Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében február 1-én, csütörtökön délután 6 órakor a Közgazdaságtudományi Kar (IV, Szerb utca 23) aulájában Bernát Gyula egyetemi m. tanár, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. (•) ADY-EST A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN. A La Fontaine Irodalmi Társaság és a Magyar Goethe Társaság a költő halálának évfordulója alkalmából január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Ady Endre emlékezetének áldoz. Lukács György elnöki megnyitója után Várkonyi Zoltán Adyverseket szaval, Szabó Mihály Adyról, a költőről emlékezik meg, Somló István Emőd Tamás Ady sírjára emlékeztető versét szavalja, Mányoky Vilma Ady Endréről beszél, Kereszthy Erzsébet Ady-verseket szaval, Vikár Béla az ifjú Adyról ad elő, végül Laczkó Mária megzenésített Ady-verseket énekel Varga Pál zongorakísérete mellett. (*) „VIOLETTA." Február 5-én mutatja be Beleznai Unger István debreceni társulata Nagy Kázmér újságíró és Németh Antal mai időkben játszódó „Violetta" című operettjét, amelynek zenéjét Koltay Sándor szerezte színi pályára és 1913-ban lett a Nemzeti Színház tagja. Számos kiváló, epizódalakításával tűnt fel. Temetése kedden lesz. (…) KÖKK MARIKA NEM hALT MEG. A múlt hét végén elterjedt az a hír — s egy svájci lap istanbuli tudósítására hivatkozva mi is megírtuk —, hogy Kökk Marika filmszínésznő, egy frontszínház tagja, szerencsétlenség következtében meghalt. Most kiderült, hogy az említett híradás téves volt, Kökk Marika Berlinben van. (*) A „TÉR ÉS FORMA" építőművészeti folyóirat XVI. évfolyamának első száma megjelent. Ebben a számban búcsúzik el dr Bierbauer Virgil, a folyóirat eddigi szerkesztője a lap közönségétől, visszapillantva arra a valóban minden megbecsülésre érdemes munkára, amelyet ez a modern szellemű folyóirat betöltött másfél évtizedes megjelenése során a modern építőművészeti gondolat elmélyítése és terjesztése érdekében. Granasztói Bilmer Pál és Fischer József adnak visszapillantást az új építőművészet előzményeire és kialakulására, majd számos fénykép szélesíti ki ezt a visszapillantást, ahogy a modern építészeti szellem kialakult és megteremtette a magán- és középületek egész sorozatán át az új építőművészek gondolat nemesen egyszerű, a művészeti és gyakorlati szempontokat harmonikusan megoldó alkotásokat. (*) FfcNYKÉl'I'ALYAZAT CSÍK MEGYE TitW TAJSZÉPSÉGEINEK IICMERTETfc SZRK. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal csíkszeredai kirendeltsége (K'h Lajos ucca 9) országos pályázatot írt ki a műkedvelő fényképészek számára. A fényképversenyre beküldhető minden olyan fénykép, amely Csík vármegye valamíy téli idegenforgalmi értékét (táj, sportlehetőség stb.) mutatja be művészi beállításban. A fényképek fekete-fehér másolatban, fényezetten, 18 X 24 centiméter nagyságban küldendők be a kirendeltség címére, jeligével ellátva, a tárgyat megjelölve és a nevet tartalmazó lezárt jeligés boríték kíséretében. Egy személy leföljebb hat képet küldhet be. Nevezési díj személyenként 4 pengő. A beküldés határideje IUS április 1. A versenyrendezőség egy 200, egy kió, egy 100 és egy pengős díjat írt ki, ezenkívül 16 pengőjével megvásárol még 20 képet. Az elfogadott képeket Budapesten és más városokban kiállítják. A részletes kiírást a kirendeltség bárkinek megküldi. AmígCh átesik Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyha és fájdalmatlan kiürülést. Kellimas hashajtó. (*) meghosszabbították a főváros IDEGENFORGALMI MOZGÓFÉNYKÉPPÁLYÁZATÁNAK HATÁRIDEJÉT. A főváros 1942. évi idegenforgalmi fényképpályázatának határideje december 31-én lejárt. Tekintettel arra, hogy a pályázati határidőnbelül a pályázóknak nem volt lehetőségük arra, hogy mind a négy évszak témáit feldolgozzák, a főváros vezetősége a magas díjakkal jutalmazott pályázat határidejét július 28-án déli 12 óráia meghosszabbította. A pályázati feltételekről részletes felvilágosítást ad Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, V. Deák Ferenc ucca 2. (*) MEGHALT GABÁNYI LÁSZLÓ. Gabányi László, a Nemzeti Színház régi, érdemes tagja 64 éves korában az Eötvös Loránt rádiumkórházban meghalt. Gabányi László a Nemzeti Színház egykori nagy művészének, Gabányi Árpádnak volt a fia. Kora ifjúságában lépett a 7. oldal 4 és 2 zongorás jazz d. n., vasárnap, 317én. Zeneak. 4. Bródy, Eisemann, Komjáthy, Solymossy. Műsor: Havel: Bolero. Saint-Saens: Bacehalale. E. Fischer: Az Alpoktól délre. Gershwin: Kék rapszódia. Berlioz: Rákóczi-induló stb. Fellépnek még: Fellegi Teri, Göll Bea, Rátonyi Róbert: Jegyek Rózsavölgyinél, jegyirodákban. (X) SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK HALASSY MARISKA az áldozatos anyasász drámai szépségű finom és hősies alakját jeleníti meg első film főszerepével a „Bajtársak" című háborús film nagyszabású jeleneteiben. Az anyai önfeláldozás és segítő akarat megindítóan nemes megszólaltatója, aki drámai szerepén keresztül minden magyar anya számára a példaadás evangéliumát hirdeti ezekben a napokban. A nagyszabású filmben az anyai hivatás ösztönösen művészi megfogalmazásával azt a bajtárti asseigot fejezi, ki, amely a vér ritmusával zengi a legszebb emberi odaadás himnuszát. Az anyai szív nagy érzéseinek drámája is ez a film: szinte a bajtársi gondolat mély párhuzamaként a mindenható szeretet örök valóságára hívja fel a figyelmet.