Népszava, 1943. november (71. évfolyam, 248–271. sz.)
1943-11-25 / 267. szám
3. old»? tisztviselő gondoskodik a munkásság jogos kérelmeinek kielégítéséről és a munkafegyelem biztosításáról. Súrlódások ma már alig fordulnak elő. Természetesen, mindig akadnak elégedetlenkedők és uszítók, de itt azután nem lehet sem az elismeréssel, sem a büntetéssel fukarkodni. A hadiipari termelés a hadsereg ütőképességének nélkülözhetetlen előfeltétele. A légoltalom és légvédelem kérdéséről szólva, kijelentette, hogy az óvóhelyek hatalmas iramban épülnek, a városok légoltalmát átszervezték és erősen növekedett a légvédelmi tüzérség számereje, valamint hatóképessége is A földi elhárítás azonban légi elhárítás nélkül nem hatásos. A szövetségesek iparának hathatós segítségével a magyar repülőgépipar hatalmas ugrást tett, azonban ezt csak a fejlődés kezdetének kell tekinteni, mivel ezen a téren nem vagyunk önellátóak. Nagy fejlődést mutat a honvédségi közegészségügy, a sebesültek ellátása, valamint kezelése is. A hadigondozottak járadékait és rendszeres pénzellátásait 21%-kal emelték, mivel egyelőre többől nem lehetett. A jövő költségvetési évben már országos hivatal intézi a hadigondozás ügyét, a miniszterelnök irányítása mellett. Gondoskodtak azonban arról is, hogy a légitámadások, polgári áldozatai a hadigondozottakkal azonospénzellátásban részesüljenek és új életpályára való átképzést kapjanak. Bejelentette, hogy szabályozta azt az időtartamot, amelynek elteltével a fronton harcoló katonát haza kell hozni. Az időtartam aszerint változik, hogy meghaladta-e a katona életkora a 42 évet vagy sem, valamint hogy milyen nagy a családja és milyen harctéri kitüntetést szerzett A téli felszerelést kibővítették és célszerűbbé tették. A miniszter ezután köszönetét fejezte ki a magyar munkásságnak, elsősorban a hadiipari munkásságnak, amely megfeszített munkájával lehetővé teszi, hogy minél többre jobb fegyver kerüljön a katonák kezébe. Megállapította, hogy a munkásság érdekében további szociális gondoskodásokra van szükség. Beszéde legvégén kijelentette, hogy a katona harckészsége lelkierejének nagyságától függ. A magyar nemzet szempontjából is elkövetkezhetik a sorsdöntő idő. A nemzet harci szelleme és a magyar katona becsülete érintetlen. Ez az ország soha nem részesült békés évszázadok termékeny, nyugalmas éveiben, mivel mindig harcolnia ésVéreznie kellett nem világhatalmi célok'rt, hanem puszta létéért. Erre az áldozatra most is készen áll a magyar haderő minden tagja és készen áll maga a nemzet is.A miniszter válasza után a Ház a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban, majd címenként is elfogadta. Ezután elhatározták, hogy a képviselőház csütörtkön 11 1 előtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Ekkor tárgyalják a közellátási tárca költségvetését. Ezután áttértek az interpellációkra. A verébtől a szarvasbikáig Vadászoknak írta a vadász K. Rhédely Zoltán ezt a könyvet, amelyet azzal a mentegetődzéssel nyújt át az Olvasónak, hogy ő nem író. Ezzel szemben amit ír, az dicséretére válik, mert közvetlen hangon mondja el mondanivalóját a természet szépségeiről és a saját vadászkalandjairól. A vadászok bizonyára érdeklődéssel olvassák majd a vadászirodalom eme legújabb kiadványát, amely elszórakoztatja azokat is, akik szeretik a természetről, a vadászatokról szóló írásokat. Az ízléses kiállítású könyv dr Vajna és Bokor kiadásában jelent meg. 1. NÉPSZAVA 1943 november 25. csütörtök JHHaJ LZd * 71'6 daloma adománia Hat festő és A Nemzeti Szalonban most megnyílt gyűjteményes kiállításuk biztatóan, megnyugtatóan mutat arra a fiatal magyar művésznehizedékre, amely nyitott szemmel nézi a kavargásban, vajúdásban levő világot, nem akar beleáporodni valamely elhasznált manierba, mélyről érkező tüzeket és erőhatásokat keres, hogy megértesse a dolgokat. Egyéni képességek keresnek általános mondanivalókat — ez a művészetük célja — s ha egyik-másikuk még keresésben van, ez csak ízesebbé teszi az együttest. Breznay József rokonszenvesen vállalja a teremtés legszebb parancsát: a fényt keresi, ezt a súlytalanságig finom és mégis egyetemes energiát, amely az élet forrása. A színek izzhatnak, de helyhez kötöttek, a fény szárnyal. Színeit helyenként szétdörzsöli és különös szórtfényeket tud megszólaltatni általuk, másutt a fény a forrásból sugárzik szét, avagy tükrözik vízfelületeken s van mondanivalója fényeiről az interieurben és a plain airben is. Kompozíciója és színes temperáin hol az erő tudatos megnyilatkozásai, hol pedig hangja halk, finom lírává csendesül. Tájképein a természettel való őszinte együttérzés nyilatkozik meg („Sárguló hegyoldal a Balatonnál", „Alkonyati séta". ..Esteledő földek", „Korai hó", „Rózsaszín ruhás nő"). Vízfestményei könnyed, színes, levegős megoldások („Sárguló hegyoldal a Balatonnál", „Csendélet tükörrel"). Illés János kétféle arcát is mutatja. Az egyik programszerűen idegen ettől a környezettől, a másik, az — úgy érezzük — őszintébb — mondjuk inkább —, közvetlenebbb arca, annál közelebb áll hozzá. Temperái az „újolasz" iránynak hódolnak. Ez a stílus teljesen idegen a természetes, bensőséges magyar stílustörekvésektől. Ünnepélyes merev megnyilatkozásai csupa külsőség. Fogalmaiból hiányzik az éltető tartalom. A legszebb fényei is temetőhangulatot árasztanak. Világa kulisszavilág nagy, kifejezéstelen, geometrikus felületeivel és éles kontúrjaival. Illés ezt a műfajt tagadhatatlanul tehetségesen, helyenként vizionárius erővel szolgálja és így belső ellentmondásai még csak jobban előtérbe lépnek. (,,Kompozíció"-t.) Ám másik, közvetlenebb arcán hamar megszólalnak melegebb színei, grafikai alaphajlandóságai megelevenednek símnél jobban közeledik a szabad természethez, annál életteljesebbek a mondanivalói. („Falurészlet" című grafikája és a vízfestményei közül a „Nehéz felhők" és a „Szürke felhők" című darabjai.) Mágori Vargha Béla színes képzelőerejét nem először méltatjuk itt. Ama festőművészeink egyike, akik mindennél közelebb érzik magukhoz az embert. Programszerűség nélkül, a művészet sajátos eszközeivel, mindig ízléses tartózkodással fordul a dolgozó emberek világa felé és ezt a hajlandóságát együttérzéssel, szívesen elismerjük. Nem a komor árnyoldalakat keresi, inkább a munka napi életét szemléli meleg szolidaritással, ha túl a szemlélődésen, a dolgok megváltoztatásának felismeréséig még nem is jut el. Ámbár színeinek és kompozíciójának mozgalmassága és ereje nyílttá teszi számára az idevezető utat („önarckép", „Varrónő", „Újpesti rakpart", „Hajósok a Dunán", „Hazafelé", „Újpesti öbölben"). Nagy Lajos a színek és fények embere, nem a dinamikus erőhatásoké, de nem nélkülözi a lendületet. Talán a „Vakok" című, drámai hangot megütő temperája az, amelyen a színkontrasztok — világos és sötét színek éles ellentétei — erőt mutatnak. Ez a darabja, szemben a többivel, mutatja a művész kereső törekvéseit, amelyek egyelőre még megoszlanak a mereven éles fények világától („Tutajos tót"), a sokkal melegebben hangolt, zsánerszerű megoldásain át („Pihenő kubikusok"), a közvetlen természetlátást adó darabjaiig („Balatoni táj", egy szobrász „Homokkotró"). Érdekes a „"Ritmus" című kompozíciója, erőteljes a „Párizsi öregasszony" című rajza, lendületes a „Tihany" című akvatintája. Szabó Vladimir ezúttal is valami kesernyés humorral igyekszik megkeresni az emberien groteszket. Erre különösen az „illusztratív rajzain" találja meg a sajátosan „primitív" kifejezésmódot, azt a chaplini ütődöttséget, amely mögött a derű könynyeket takar. Az „Emberek" című festménye gőzfürdőben mutatja be, valóban „meztelenül", emberek sokaságát, torz alkatukkal torz lelki vonásaikat. Egyébként talál hangot fölöttébb meleg megnyilatkozások számára is, így a színes , Novocento"-jan és a „Zenélők" és a Művészek" című csoportján. Derűsen tompított fényben adja „Táj"-át. Szentiványi Lajos jutott el leginkább napjaink és holnapunk hangjához. Nem elégszik meg az impressziós örökséggel, a fény és színpompa játékával, nem a naturalizmus örökségével, amely a valóságot önmagáért szolgálja — mindez nem lépi túl a szemlélődés határait és nem lép át abba a világba, amely már sajátos akciót is követel a gondolkodó, a töprengő embertől, a változtatni akarás akcióját. Ez a sajátosság nem a tárgy megválasztásán fordul meg, ámbár a tárgy is jelentős tényezővé válhat a kifejezés tartalmassága dolgában — napjaink művészete ezt a feladatát olykép oldja meg, hogy az impresszió és a naturalizmus örökségét átkölti valami évivel és feszültségekkel teljes konstrukcióba, az elemekből épít, többet ad a külső valóságvilágnál, kiegészíti azt a belsően emberivel. Szentiványi a kifejezi , széles skáláján szólal meg, hol a szín, hol a fény, hol a konstrukció lép előtérbe temperáin és vízfestményein, amelyek hangulatosak, itt-ott fényei a miszticizmus határait súrolják, másutt földerült színeit szólaltatja meg („önarckép", „Kanári", „Műteremben", „Téli Dunapart", „Csendélet", „Tihanyi ív", „Ködös reggel a Balatonon", „Ipolypart", „Fák a szélben"). Tar István szobrászművész tömör erejű kompozíciói egészítik ki a derék együttest. A szobrászművészet ősi forrásaihoz tér vissza alakjainak, elsősorban aktjainak felépítésénél. Ez az elhajlás a naturalizmustól egészséges reakció a modern szobrászatban a külsőségekben immár teljesen ájulttá lett, az emberit nem kereső, attól, úgy látszik, irtózó szemlélettel szentben, amely pózokkal pótolja a belső ürességet, mellébeszél a hazugságoknak, emberi vonásokkal álcáz embertelenséget. Vissza az érző, a mozgásaiban örömét lelő, az erőben felépülő emberhez, olyan program ez, amely nem elrugaszkodás a társadalomtól valamely naiv természetlátás felé, hanem az ember keresése egy egészséges társadalom számára. Egyszerűség, kifejező- és mozgáserő jellemzi ezt a fejlődő művészt, akibem egyszer találja meg a munkaritmus dallamos zenéjét is. („Kövező", „Ülő asszony", „Nő korsóval" „Kofa", több „Akt", „Vető", „Fej", „Galambos bárny".) sz. s. * A kiállítás (V. Erzsébet tér) november 28-ig naponta 10-től 4-ig, vasárnap 10-től 2-ig tekinthető meg. (?) CHOPIN-ESTTEL mutatkozott be hétfőn a Vigadó nagytermében Barbara Issakides görög zongoraművésznő. Egynemű műsorral bemutatkozni nem ajánlatos dolog, még ha az egynemű műsorszámok szerzője maga Chopin is, a modern zongorastlus egyik megteremtője. Ilyen keretben mindig csak egy-egy oldaláról mutathatja be magát az előadóművész s le kell mondania azokról a lehetőségekről, amiket különböző szerzők különféle stílusai nyújthatnak neki. Barbara Issakideg Bécsben végezte zenei tanulmányait, ahol Emil Sauer növendéke volt. Mesterének gondossága főként az etűdök jól kigyakorolt kivitelében jelentkezett Az előzőleg eljátszott b-moll szonátábanhomályos foltok akadtak még, talán izgalom következtében. Ez a pillanatnyi zavar véselhette őt a gyászinduló középrészének mértéktelen elnyújtására is. A vendégművésznő nem mondható rendkívüli tehetségnek. Viszont törekvő, rokonszenves jelenség s bizonyára még további fejlődésre is képes, amire különösen a dallamképzés terén van szüksége. J. S. a „VILÁGSZÍNPAD." December 12-én, vasárnap délelőtt a Vas- és Rézesztergályosok, Gépmunkások és Rokonszakmák rendezésében művészmatiné lesz a szövetség magdolna uccai székházában. A matinén a világirodalom legszebb drámáiból és operáiból kerülnek részletek bemutatásra, színpadi beállítással. A műsoron az „Ember tragédiája", „Bánk bán", a „Bizánc", „Hamlet", „Romeo és Júlia", „Sasfiók", „Cyra.no". „Peer Gynt". „Salome", „Faust", „Tribadur", „Aida" stb. részletei kerülnek bemutatásra. A művészmatiné szereplői: Greguss Zoltán, Várkonyi Zoltán, Baló Elemér, Lendvay Andor, Sennyey Vera, M. Lázár Márta, Kertay Lili, Bozóky István, Soós Lajos, Szabó Gábor és Rónai Ferenc. Az előadást Rónai Ferenc ismerteti. A matinéza műsorok a Népszava-könyvkereskedésben és a kiadóhivatalban kaphatók. (*) OPERAHÁZ. A „Rózsalovag" keddi — a rádió által közvetített — előadása nem sikerült olyan jól, mint az első, a szombat esti. Mintha a közreműködők akkor kiadták volna egész erejüket, frisseségüket , ezúttal éppenhogy elvégezték tennivalóikat. Gyakori eset ez. Színházi emberek tudják, hogy valamennyi előadás közül mindig a második sikerül legkevésbé! Akkorra elmúlt már a bemutatóelőadás izgalma, viszont még nem alakult ki a további előadások állandósuló hangulata. J. S. MARNITZ TARKA EST szombaton Holnapután Zeneak. 6 óra.. Közér.: Vaszary Piri, Kelly Anna, Bilicsi, Eyssen Irén, Szondi Biri, Miklós Lívia, Lux Marietta, Gilliam Herray, Mindszenti István, Utassy Jenő, Kazal László, Kozma Andor, Rátonyi—Lugosi, Hlaszny Béla jazzzenekara. Konferál: Kinizsi Andor. Jegyek Maraitznál, József körút 37, Zeneakadémián és jegyirodákban. (X) RÓZSAVÖLGYI rendezései: ISOZ KÁLMÁN ELŐADÁSA: ..Erkel, Liszt, Mosonyi" szombaton, Z. 5. Báthy Anna, Böszörményi-Íragy, Veress közr. Germanus Gyula előadása: „Omar Khayyau és a, perzsa miszticizmus" dec 4. Z. 5. (X) (•) GREGUSS ZOLTÁN színművész december 2-án, csütörtökön este */17 órai kezdettel tartja önálló drámai estjét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Műsorán a drámairodalom legszebb kincsei szerepelnek: részletek a „CyraDo"ból, a „Hamlet"-ből, a „Bizánc"-ból stb. Egyes műsorszámai egyénien érdekes orgonazene-aláfestéssel — Jkom Lajos orgonaművész szerzeményeivel — kerülnek bemutatásra. Az előadásra jegyek a Repssawa-könyvkereskedésben és a kiadóhivatalban kaphatók. C) BEETHOVEN-CIKLUSAINAK IV. bérleti estjét tartotta meg kedden Sergio Failoni karmester lelkes vezénylete alatt a Budapesti Hangverseny Zenekar. Műsorán a l Egmont-nyitány és a VII. szimfónia szerepelt. A két önálló zenekari szám között Kotányi Nelly zongoraművésznő, az est szólista közreműködője a G-dúr versenyművet adta elő. (—) (•) A KOMÉDIA. A Vigszínház operettjében feltűnt a fiatal énekes-táncos színész, Óváry Tibor, aki megelőzően a Royal línvaszínház tagja volt. A vígszínházi operett sorozatos előadásainak befejezése után a Komédia igazgatóságra szerződtette vereségszereplésre és a december 1-én színre kerülő új revüjében játszik főszerepet. Partnernője Hlatky Edit lesz, aki szintén egyike a legjobb táncosszubretteknek. A felsőház közellátásügyi bizottságának ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház közellátásügyi bizottsága december 1-én, szerdán délelőtt 11 órakor az I. számú bizottsági teremben ülést tart. Tárgy: A m. kir. közellátásügyi miniszter tájékoztatója a közellátási helyzetről-