Népszava, 1943. december (71. évfolyam, 272–296. sz.)
1943-12-15 / 283. szám
1943 december 5. pénteki NÉPSZAVA Megkezdte a felsőház a költségvetés tárgyalását Szerdától kezdve nyolcórás üléseket tart a felsőház és a képviselőház is Volt nyilas képviselő a nyilas párt külföldi kapcsolatairól , alatt hét csütörtökjén fejezte be a képviselőház az appropriációs vitát A megajánlási javaslat ezután a költségvetéssel együtt átkerült a felsőházhoz. A felsőház pénzügyi bizottsága, hétfőn délelőtt és délután tartott ülésén foglalkozott a megajánlási javaslattal. A bizottság ülésén Kállay miniszterelnök vezetésével megjelent a kormány valamennyi tagja, a javaslatot Czettler Jenő előadó ismertette és gróf Somssich J László,Győrffy Imre, Baranyai Lipót, Koós Zoltán, Biró Zoltán, Papp Kálmán és gróf Bethlen István szólalt fel a vitáiban. A felszólalásokra Csatay honvédelmi, Reményi-Schneller pénzügyminiszter és végül Kállay miniszterelnök válaszolt. A bizottság ezután a javaslatot változatlanul elfogadta. Végül Czettler Jenőt választották meg a bizottság elnökévé, tekintve, hogy Wekerle Sándor, aki időközben a felsőház alelnöke lett, erről a tisztségéről lemondott. Kedden délelőtt a felsőház plénuma kezdte meg az 1944. évi állami költségvetés tárgyalását. A keddi vitában a legnagyobb érdeklődést gróf Sigray Antal beszéde váltotta ki. Kedden egyébként a felsőház még csak négyórás üléssel foglalkozott a költségvetéssel, szerdától kezdve azonban nyolcórás üléseket tart a felsőház, délelőtt és délután négy- négy órát Ugyancsak nyolcórás üléseket tart majd a képviselőház is, amely a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló javaslatot tárgyalja. A keddi ülés végén Tőrs Tibor alelnök bejelentette, hogy kormánypárti oldalról nyolcórás ülések tartására érkezett indítvány, amelyről a szerdai ülés elején döntenek. Mint ilyenkor szokásos, a Ház kétségtelenül megszavazta a javaslatot, úgyhogy szerdán már nyolcórás ülést tart a képviselőház. Valószínű azonban, hogy csak egy, talán két ilyen nyolcórás ülésről lesz szó. Ezalatt ugyanis nyilván letárgyalja a Ház a napirenden levő javaslatot és ezután automatikusan visszaáll majd a négyórás ülést. A képviselőház keddi ülésén egyébként az a napirend utáni vita keltette a legnagyobb feltűnést, amely Keck Antal volt nyilas, ma kormánypárti képviselő felszólalásából indult ki és amelyben Keck feltűnést keltő módon utalt a nyilas párt külföldi kapcsolataira. Hizzel kapcsolatban a képviselőház folyosóján többen emlékeztettek arra, hogy Keck, aki politikai múltjánál fogva alaposan ismeri a nyilasokat, a közelmúltban a Ház színe előtt terroristáknak nevezte egykori elvbarátait. A felsőház ülését 10 órakor nyitotta meg báró Perényi Zsigmond elnök. Az elnöki bejelentések során megemlékezett az országgyűlési gyorsiroda 76 éves fennállásáról Napirend előtt Kunkorelly György interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez a hősi halottak hagyatéka után járó örökösödési illeték mérséklése tárrgyában. Az interpellációraválaszolva Reményi-Lehneller Lajos pénzügyminiszter kijelentette, hogy e tárgyban rendelet kibocsátására van szükség. A képviselőházban már bejelentette, hogy rendelettervezetet dolgoztat ki s a kibocsátandó rendeletnek visszaható hatálya lesz. Ezután a felsőház a gazdasági bizottságnak a felsőház választott tisztviselői tiszteletdíjának és költségtérítésre jogosult tagjai napidíjának felemeléséről szóló jelentését tárgyalta. A jelentésben Szluha Aladár határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kérte, hogy a gazdasági bizottság jelentését tegyék le a napirendről. A felsőház a határozati javaslatot elvetette. Ezután áttértek a jövalévi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájára. A javaslatot Czettler Jenő előadó ismertette. A vita első szónoka gróf Sigray Antal volt. Azzal kezdte felszólalását, hogy a képviselőházban 1939 februárjában már megmondotta: Nyugat-Európában háború készül és Magyarországnak ebben a háborúban semlegesnek kell mutatkoznia, a nagyhatalmak küzdőlörébe nem szabad beleavatkoznia, de Magyarország semlegességét csakakkor tudja megóvni, ha modernül felszerelt hadserege lesz. Belekerültünk egy háborúba — mondotta amelynek aktualitását a miniszterelnök legutóbbi felszólalásai domborítják ki. A miniszterelnök ezekben a felszólalásaiban szemére lobbantotta a nemzetnek a Való igazságot és azt is, hogy olyan veszélyes időkben élünk, hogy lenni vagy nem lenni a kérdés. A miniszterelnök figyelmeztetni akarta azt a közönsséget, amelynek egy része még mindig nem akarja észrevenni, hogy a háború mennyire érint bennünket és úgy tekinti, mintha csak szemlélői volnánk és nem szenvedő felel. Figyelmeztetni akarta a nemzetet, hogy a legtragikusabb óráit éli, amelyeknek a következményei beláthatatlanok. Szerinte a miniszterelnök és a kulüipryminizter leszögezte az óra és a pere veszélyeit. Figyelmeztetni kell a nemzetet — folytatta Sigray —, hogy az órának a követelményei megköszetülik mindenkitől a legfőbb áldozatot. És nem defetizmus, ez igazán reálpolitika. Az oktalan hősködés provokálás is könnyelműség lenne. Részletesen ismertette ezután a most megalakult néppártnak a képviselőházban gróf Zichy János által ismertetett deklarációját és a miniszterelnöknek ehhez a deklarációhoz fűzött elismerő szavait. A miniszterelnök legutóbbi beszédére visszatérve hangsúlyozta: valamennyien egyetértünk abban, hogy a rendet fenn kell tartani és a polgári társadalmi rendet biztosítani kell. A rend biztosítása azonban nemcsak rendőrségi ésselydőrségi feladat, oda kell hatni. Hogy azok az anomáliák, amelyek a közgazdasági életben jelentkezhető, megszűnjenek az elégedetlenséget a lehetőséghez képest — mert teljes egészében úgysem lehet — csökkentsék. Sigray ezután Úi Lipótvárosba kisegítő Lapkihordót keresek. Molnár Mihály VI, Podmaniczky utca 79. III. 26. Jelentkezni lehet este 5 órától 9. oldal CLARA CALAMAS bűbájos vígjátéka, a világhírű író érdekes, pikáns kalandjairól M& PREMIER ESPEPIA-FILM FORUM az átalakulás kérdésével foglalkozott, örül, hogy a miniszterelnök az alkotmányos fejlődés híve, ellentétben néhány elődjével, akik a diktatúrákkal kacérkodtak, gondoskodni kell arról, hogy a nagy világesemények előtt a parlament együtt maradjon. Somogyi Béla hibáztatja az előző kormány könnyelmű politikáját, amelynek súlyát naponként jobban és jobban érezzük. A törvényhozást nem foglalkoztatták kellőképpen s így lábra kapott éveken át olyan testületekben is a politizálás, amelyek arra nem voltak hivatottak. Miletlen erőnket a honvédelem szolgálatába kell állítani, amelynek legfőbb feladata határaink védelme. Nem hódításra, hanem védelemre vagyunk beállítva, ne i ii bocsátkozhatunk kalandokba, mert nincs felesleges magyar vér és nincs felesleges magyar fegyver, amit nélkülözni tudunk. Egyetlen kötelességünk ezek után hadseregünk erejét bármi áldozattal fokozni. A honvédelem mellett azonban az ország lelki felkészültségére is törekedni kell. Ezért többet kell foglalkoztatni a parlamentet. Az összeférhetetlenségi törvényt haladéktalanul be kell terjeszteni. A kisebbségi kérdésről szólva kijelentette, hogy türelmesek vagyunk és testvérként fogadunk el mindan kisebbségit, aki magyarnak vallja magát. Nagyobb sajtószabadságot követel, főleg olyan kérdésekben, amelyeknek megoldása úgy is a széles néprétegek részvételét teszi szükségessé. Erélyes intézkedéseket követel a szélsőségek, a mindenáron békét hirdető politika ellen. A háborúról kijelentette: teljesíteni kell a kívánságokat addig, amíg az nem múltunk megtagadását, jövőnk feladását és a biztos pusztulást jelenti. Ezen túl azonban nem mehetünk, mert felelősséggel tartozunk ezért a fajért. Nem akarunk egyebet, mint ősi földsgyet megtartani és békén élni. Ha megtámadnak és rajtunk át akarnak gázolni , akkor minden eszközzel tragcolni fogunk. Gróf Pálffy Géza kifogásolta, aogg a pénzügyminiszter nem nevezte meg, miből kívánja fedezni a kiadásokat. Az országban minden látszólagos gazdasági fellendülés ellenére óriási méret éi elszegényedés van. A „tétlen" belföldi és politikai pénzeket belső kölcsönökre kell fordítani. A takarékossági propaganda helyes, de ezen a téren a kormány járjon elől jó példával s kérte, hogy a jövőben a költségvetés beterjesztésének terminusát október 1-ben állapítsák meg. Örffy Imre hangsúlyozta, hogy a parlamenti rendszer csak akkor ér valamit, ha nem formális, ha konstruktív kritikával kíséri a kormányzat működését.Kérte a kormányt, hogy minden kényes kérdést hozzon a törvényhozás elé. A külpolitikai kérdések taglalása után a zsidókérdésről kijelentette, hogy már túl vagyunk e probléma Hturm und Drang-korszakán. Ezt a kérdést Magyarország jelenlegi helyzetében bizonyos nyugvópontra kell juttatni, mert az erők egyesítésére van szükség. Az elnök ezután a vitát félbeszakította és elhatárolták, hogy a felsőház az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját szerdán délelőtt 10 órakor folytatja. Az ülés 2 óra előtt ért véget. A felhatalmazási javaslat vitája a képviselőházban A képviselőház keddi ülését 10 óra után nyitotta meg Krúdy Ferenc alelnök. A napirenden a 42-es bizottság felhatalmazási törvényjavaslataszerepelt. Az ülés első szónoka Szöllösi Jenő (nyilas) volt. A javaslatot nem fogadta el. — Ronkay Ferenc (MJZP) kiegészítő javaslatát olvasta fel ezután, majd Biró István (erdélyi) a nemzet egységének és egyetértésének megteremtése érdekében emelt szót. A továbbiakban Erdély sorsáról és nemzetiségeiről beszélt. Érintette a Székelyföld iparosításának lehetőségét és védelmet kért az ottani nyersanyagok ottmaradása érdekében. Kritikát gyakorolt a kereskedők kijelölésével kapcsolatban. K Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beterjesztette az állami anyakönyvezésről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó, továbbá a gyógyszerészekről és a gyógyszertári rendtartásról szóló három törvényjavaslatot. Gróf Scrypyl Miklós (nyilas) a zsidókérdéssel foglalkozott beszédéien és különböző panaszait mondotta el. Hangoztatta, hogy bizalmatlan a kormány politikai irányával szemben, különösen hosszan bírálta a belügyi kormányzat egyes intézkedéseit. A javaslatot nem fogadta el. Beszéde után felfüggesztették az ülést, majd öt perccel 2 óra előtt nyitotta meg újból Tors Tibor alelnök a képviselőház ülését. Bejelentette, hogy Kövey látván országgyűlési képviselő indítványt nyújtott be, hogy a képviselőház a mirost tárgyalás alatt levő javasat vitájának tartamára nyolcórás üléseket tartson. Az indítvány fölött a következő ülésen szavaznak. Ezután elhatározták, hogy a Ház következő ülését szerdán 10 órakor tartja. Napirend után személyes megtámadtatás címén Reck Antal (MEI) szólalt fel, a december 2-i ülésen Pinkovits József és Kojniss Ferenc imrédystaképviselőknek ellene irányult közbeszólásait sérelmezte. Felvetette a kérdést, hogy a Kár, döntse el, szégyen-e, hogy ő a kormánypártba lépett. (Beszédének ennél a részénél Imrudy Béla felállt és elhagyta a helyét, nyomában az addig népes imrédysta és nyilas mezőny csaknem valamennyi képviselője kivonult az ülésteremből, a nyilas mezőnyben mindössze három képviselő maradt bent. Maróthy-Meizler Károly néhány perc múlva azonban visszajött és éles szóharcba sekeveredett a szónokkal.) Keck Antal hangsúlyozta, hogy ő tapintatosan távozott a nyilas pártból, nem nyilvánított senkit elmebetegnek, mint például egyes kilépő társai tettei. A nyilasmozgalont külföldi kapcsolataival foglalkozott, Szálasit támadta, Kmédy Bélát ellenben elismerő szavakkal "tette. Kijelentette, hogy amikor ő kilépett a nyilas pártból, az ilyesmiért még bokszer járt a sötét uccákban. Ezután röviden vázolta azokat az okokat, amelyek a kormánypártba való belépésre indították. A képviselőház ülése 2 óra után 10 perccel ért véget. József Attila-plakett bronzból pengős kedvesményes áron előfizetőknek néhány példányban még kapható a Népszava kiadóhivatalában, YIII. Conti MCCA !