Népszava, 1943. december (71. évfolyam, 272–296. sz.)

1943-12-15 / 283. szám

1943 december 5. pénteki NÉPSZAVA Megkezdte a felsőház a költségvetés tárgyalását Szerdától kezdve nyolcórás üléseket tart a felsőház és a képviselőház is Volt nyilas képviselő a nyilas párt külföldi kapcsolatairól , alatt hét csütörtökjén fejezte be a képviselőház az appropriációs vitát A megajánlási javaslat ezután a költségvetéssel együtt átkerült a felsőházhoz. A felsőház pénzügyi bizottsága, hétfőn délelőtt és dél­u­tán tartott ülésén foglalkozott a megajánlási javaslattal. A bizott­ság ülésén Kállay miniszterelnök vezetésével megjelent a kormány valamennyi tagja, a javaslatot Czettler Jenő előadó ismertette és gróf Somssich J László,­­Győrffy Imre, Baranyai Lipót, Koós Zoltán, Biró Zoltán, Papp Kálmán és gróf Beth­len István szólalt fel a vitáiban. A felszólalásokra Csatay honvédelmi, Reményi-Schneller pénzügyminisz­ter és végül Kállay miniszterelnök válaszolt. A bizottság ezután a ja­vaslatot változatlanul elfogadta. Végül Czettler Jenőt választották meg a bizottság elnökévé, tekintve, hogy Wekerle Sándor, aki időköz­ben a felsőház alelnöke lett, erről a tisztségéről lemondott. Kedden délelőtt a felsőház plénuma kezdte meg az 1944. évi állami költ­ségvetés tárgyalását. A keddi vitá­ban a legnagyobb érdeklődést gróf Sigray Antal beszéde váltotta ki. Kedden egyébként a felsőház még csak négyórás üléssel foglalkozott a költségvetéssel, szerdától kezdve azonban nyolcórás üléseket tart a felsőház, délelőtt és délután négy-­ négy órát Ugyancsak nyolcórás üléseket tart m­ajd a képviselőház is, amely a kormánynak adott gazdasági fel­hatalmazás további meghosszabbí­tásáról szóló javaslatot tárgyalja. A keddi ülés végén Tőrs Tibor al­elnök bejelentette, hogy kormány­párti oldalról nyolcórás ülések tar­tására érkezett indítvány, amelyről a szerdai ülés elején döntenek. Mint ilyenkor szokásos, a Ház kétség­telenül megszava­zt­a a javaslatot, úgyhogy szerdán már nyolcórás ülést tart a képviselőház. Valószínű azonban, hogy csak egy, talán két ilyen nyolcórás ülésről lesz szó. Ez­alatt ugyanis nyilván letárgyalja a Ház a napirenden levő javaslatot és ezután automatikusan visszaáll majd a négyórás ü­lést. A képviselőház keddi ülésén egyébként az a napirend utáni vita keltette a legnagyobb feltűnést, amely Keck Antal volt nyilas, ma kormánypárti képviselő felszólalá­sából indult ki és amelyben Keck feltűnést keltő módon utalt a nyi­las párt külföldi kapcsolataira. Hiz­zel kapcsolatban a képviselőház folyosóján többen­ emlékeztettek arra, hogy Keck, aki politikai múltjánál fogva alaposan ismeri a nyilasokat, a közelmúltban a Ház színe előtt terroristáknak nevezte egykori elvbarátait. A felsőház ülését 10 órakor nyitotta meg báró Peré­nyi Zsigmond elnök. Az elnöki be­jelentések során megemlékezett az országgyűlési gyorsiroda 76 éves fennállásáról Napirend előtt Kunkorelly György in­terpellációt intézett a pénzügyminisz­terhez a hősi halottak hagyatéka után járó örökösödési illeték mérséklése tár­­rgyában. Az interpellációra­­válaszolva Reményi-Lehneller Lajos pénzügy­miniszter kijelentette, hogy e tárgyban rendelet kibocsátására van szükség. A képviselőházban már bejelentette, hogy rendelettervezetet dolgoztat ki s a ki­bocsátandó rendeletnek visszaható hatá­lya lesz. Ezután a felsőház a gazdasági bizott­ságnak a felsőház­ választott tisztviselői tiszteletdíjának és költségtérítésre jogo­sult tagjai napidíjának felemeléséről szóló jelentését tárgyalta. A jelentésben Szluha Aladár határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kérte, hogy a gazdasági bizottság jelentését tegyék le a napirendről. A felsőház a határozati javaslatot elvetette. Ezután áttértek a jövalévi állami költségvetésről szóló törvény­javaslat vitájára. A javaslatot Czettler Jenő elő­adó ismertette. A vita első szónoka gróf Sigray Antal volt. Azzal kezdte felszólalását, hogy a képviselőházban 1939 februárjá­ban már megmondotta: Nyugat-Európá­ban háború készül és Magyarországnak ebben a háborúban semlegesnek kell mutatkoznia, a nagyhatalmak küzdől­örébe nem szabad beleavatkoznia, de Magyarország semlegességét csak­­ak­kor tudja megóvni, ha modernül fel­szerelt hadserege lesz. Belekerültünk egy háborúba — mondotta amelynek aktualitását a miniszterelnök legutóbbi felszólalásai domborítják ki. A mi­niszterelnök ezekben a felszólalásaiban szemére lobbantotta a nemzetnek a Való igazságot és azt is, hogy olyan veszélyes időkben élünk, hogy lenni vagy nem lenni a kérdés. A miniszter­elnök figyelmeztetni akarta azt a közöns­séget, amelynek egy része még mindig nem akarja észrevenni, hogy a háború mennyire érint bennünket és úgy te­kinti, mintha csak szemlélői volnánk és nem szenvedő felel. Figyelmeztetni akarta a nemzetet, hogy a legtragik­u­sabb óráit éli, amelyeknek a következ­ményei beláthatatlanok. Szerinte a miniszterelnök és a kulüipryminiz­ter leszögezte az óra és a pere ve­szélyeit. Figyelmeztetni kell a nemzetet — foly­tatta Sigray —, hogy az órának a kö­vetelményei megköszetülik mindenkitől a legfőbb áldozatot. És nem defetizmus, ez igazán reálpolitika. Az oktalan hős­ködés provokálás is könnyelműség lenne. Részletesen ismertette ezután a most meg­alakult néppártnak a képviselőház­ban gróf Zichy János által ismertetett dekl­arációját és a miniszterelnöknek ehhez a deklarációhoz fűzött elismerő szavait. A­ miniszterelnök legutóbbi­­ beszédére visszatérve hangsúlyozta: valamennyien egyetértünk abban, hogy a rendet fenn kell tartani és a polgári társadalmi rendet biztosítani kell. A rend biztosí­tása azonban n­emcsak rendőrségi és­­selydőrségi feladat, oda kell hatni. Hogy azok az anomáliák, amelyek a közgazdasági életben jelentkezhető, meg­szűnjenek­­ az elégedetlenséget a lehe­tőséghez képest — mert te­l­jes egészében úgysem lehet —­ csökkentsék. Sigray ezután Úi Lipótvárosba kisegítő Lapkihordót keresek. Molnár Mihály VI, Podmaniczky utca 79. III. 26. Jelentkezni lehet este 5 órától 9. oldal CLARA CALAMAS bűbájos vígjátéka, a világhírű író érdekes, pikáns kalandjairól M& PREMIER­ ESPEPIA-FILM FORUM az átalakulás kérdésével foglalkozott, örül, hogy a miniszterelnök az alkotmányos fejlődés híve, ellentét­ben néhány elődjével, akik a dikta­túrákkal kacérkodtak, gondoskodni kell arról, hogy a nagy világesemények előtt a parlament együtt maradjon. Somogyi Béla hibáztatja az előző kor­m­ány könnyelmű politikáját, amelynek súlyát naponként jobban és jobban érezzük. A törvényhozást nem foglal­koztatták kellőképpen s így lábra­ kapott éveken át olyan testületekben is a poli­tizálás, amelyek arra nem voltak hiva­tottak. Miletlen erőnket a honvédelem szolgálatába kell állítani, amelynek leg­főbb feladata határaink védelme. Nem hódításra, hanem védelemre vagyunk beállítva, ne i ii bocsátkozhatunk kalandokba, mert nincs felesleges magyar vér és nincs felesleges magyar fegyver, amit nélkülözni tudunk. Egyetlen köte­lességünk ezek után hadseregünk erejét bármi áldozattal fokozni. A honvéde­lem mellett azonban az ország lelki fel­készültségére is törekedni kell. Ezért többet kell foglalkoztatni a parlamen­tet. Az összeférhetetlenségi törvényt haladéktalanul be kell terjeszteni. A kisebbségi kérdésről szólva kijelentette, hogy türelmesek vagyunk és testvérként fogadunk el mindan kisebbségit, aki magyarnak vallja magát. Nagyobb sajtószabadságot követel, főleg olyan kérdésekben, amelyek­nek megoldása úgy is a széles nép­rétegek részvételét teszi szükségessé. Erélyes intézkedéseket követel a szélső­ségek, a mindenáron békét hirdető poli­tika ellen. A háborúról kijelentette: tel­jesíteni kell a kívánságokat addig, amíg az nem múltunk megtagadását, jövőnk feladását és a biztos pusztulást jelenti. Ezen túl azonban nem mehetünk, mert felelősséggel tartozunk ezért a fajért. Nem akarunk egyebet, mint ősi földs­g­yet megtartani és békén élni. Ha meg­táma­dnak és­ rajtunk át akarnak gá­zolni , akkor minden eszközzel tragcolni fogunk. Gróf Pálffy Géza kifogásolta, aogg a pénzügyminiszter nem nevezte meg, miből kívánja fedezni a kiadásokat. Az országban minden látszólagos gazdasági fellendülés ellenére óriási méret éi elszegényedés van. A „tétlen" belföldi és politikai pén­zeket belső kölcsönökre kell fordítani. A takarékossági propaganda helyes, de ezen a téren a kormány járjon elől jó példával s kérte, hogy a jövőben a költ­ségvetés beterjesztésének terminusát október 1-ben állapítsák meg. Örffy Imre hangsúlyozta, hogy a par­lamenti rendszer csak akkor ér valamit, ha nem formális, ha konstruktív kriti­kával kíséri a kormányzat működését.­Kérte a kormányt, hogy minden kényes kérdést hozzon a törvényhozás elé. A külpolitikai kérdések taglalása után a zsidókérdésről kijelen­tette, hogy már túl vagyunk e probléma Hturm und Drang-korszakán. Ezt a kér­dést Magyarország jelenlegi helyzetében bizonyos nyugvópontra kell juttatni, mert az erők egyesítésére van szükség. Az elnök ezután a vitát félbeszakí­totta és elhatárolták, hogy a felső­ház az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját szerdán dél­előtt 10 órakor folytatja. Az ülés 2 óra előtt ért véget. A felhatalmazási javaslat vitája a képviselőházban A képviselőház keddi ülését 10 óra után nyitotta meg Krúdy Ferenc alelnök. A napirenden a 42-es bizott­ság felhatalmazási törvényjavaslata­­szerepelt. Az ü­lés első szónoka Szöllösi Jenő (nyilas) volt. A javaslatot nem­ fogadta el. — Ronkay Ferenc (MJZP) kiegészítő javaslatát olvasta fel ezután, majd Biró István (erdélyi) a nemzet egységé­nek és egyetértésének megteremtése ér­dekében emelt szót. A továbbiakban Erdély sorsáról és nemzetiségeiről be­szélt. Érintette a Székely­föld iparosításának lehető­ségét és védelmet kért az ottani nyersanyagok ottmaradása érdekében. Kritikát gya­korolt a kereskedők kijelölésével kap­csolatban. K Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter beterjesztette az állami anyakönyvezésről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vo­natkozó, továbbá a gyógyszerészek­ről és a gyógyszertári rendtartásról szóló három­ törvényjavaslatot. Gróf Scrypyl Miklós (nyilas) a zsidó­kérdéssel foglalkozott beszédéi­en és kü­lönböző panaszait mondotta el. Hangoz­tatta, h­ogy bizalmatlan a kormány po­litikai irányával szemben,­ különösen hosszan bírálta a belügyi kormányzat egyes intézkedéseit. A javaslatot nem fogadta el. Beszéde után felfüggesztették az ü­lést, majd öt perccel 2 óra előtt nyitotta meg újból Tors Tibor al­elnök a képviselőház ülését. Beje­lentette, hogy Kövey látván or­szággyűlési képviselő indítványt nyújtott be, hogy a képviselőház a mirost tárgyalás alatt levő javasat vitájának tartamára nyolcórás üléseket tartson. Az indítvány fölött a kö­vetkező ülésen szavaznak. Ezután elhatározták, hogy a Ház következő ülését szerdán 10 órakor tartja. Napirend után személyes megtámad­tatás címén Reck Antal (MEI­) szólalt fel, a december 2-i ülésen Pinkovits Jó­zsef és Kojniss Ferenc imrédysta­képviselőknek ellene irányult közbe­szólásait sérelmezte. Felvetette a kér­dést, hogy a Kár, döntse el, szégyen-e, hogy ő a kormánypártba lépett. (Beszé­dének ennél a részénél Imrudy Béla fel­állt és elhagyta a­ helyét, nyomában az addig népes imrédysta és nyilas mezőny csaknem valamennyi képviselője ki­vonult az ülésteremből, a nyilas me­zőnyben mindössz­e három képviselő ma­radt bent. Maróthy-Meizler Károly né­hány perc múlva azonban visszajött és éles szóharc­ba se­keveredett a szónok­kal.) Keck Antal hangsúlyozta, hogy ő tapintatosan távozott a nyilas pártból, nem nyilvánított senkit elmebetegnek, mint például egyes kilépő társai tettei. A nyilasmozgalont külföldi kapcso­lataival foglalkozott, Szálasit tá­m­adta, K­m­édy Bélát ellenben elismerő szavakkal "tette. Kijelentette, hogy amikor ő kilépett a nyilas pártból, az ilyesmiért még bokszer járt a sötét uccákban. Ezután röviden vázolta azo­kat az okokat, amelyek a kormány­pártba való belépésre indították. A képviselőház ülése 2 óra után 10 perccel ért véget. József Attila-plakett bronzból pengős kedves­ményes áron előfizetőknek né­hány példányban még kap­­ható a Népszava kiadóhivata­lában, YIII. Conti MCCA !

Next

/
Thumbnails
Contents