Népszava, 1943. december (71. évfolyam, 272–296. sz.)
1943-12-15 / 283. szám
1943 december 15. szerdta NÉPSZAVA 0. oldal Nyomdászok, könyvkötők, grafikusok [A szakszervezetek programja során látogatásának a nyomdai munkásság, alapjait, biztosították a munkásságot és a munkáltatókat egyaránt, hogy a termelés zavartalanul folytatódhassék. A nyomdai munkás betegsége esetén segélyben részesül. Ugyancsak segélyt kap, ha hirroklian és a szervezettől díjtalan orvosi kezelésben és gyógyszerellátásban részesül. De a legfontosabb a rokkantsági és a munkanélküliségéig biztosítása. Temetkezési segélyben is részesítjük tagjainkat, illetve azok hozzátartozóit, özvegyi végkielégítést bocsátunk rendelkezésre, árvasegélyt adunk elhalt szaktársaink gyermekeinek, valamint szülési segélyt a fiatal anya nyomdai munkásnőnek. Mindezt természetesen a befizetett munkahetek arányában. — Így tehát szakszervezeti életük kiegyensúlyoz ott? — Természetesen. A kollektív szerződés . keretein felül működő bekezetobizott^cn .»lintéznek minden vitásviTst. tgy, mondhatnánk «eTite alkotmányosan élünk. IjitstrSTtetöbizottságaink határozatainak szankciójuk van. Eredményesei kiépített bizalmi férfirendszerünk pedig minden oldalról a legteljesebb elismerésben részesül. Paritásos munkaközvetítő rendszert léptettünk életbe amelynél jelen vannak a szakszervezet és a munkáltatók képviselői és munkájukat közös megegyezés alapján végzik. Az 1942. év folyamán rokkantsegélyként 828.000 pengőt folyósítottunk s ez évben 125.000 pengő volt a betegsegély és 183. 010 pengő a munkanélkülisegély. A nyomdai munkásság belső életében ismeretes, milyen nagyjelentőségű a szerszínvonal, a kultúra. Beszér fűtésünk folyamán eziránt érdeklődtünk. — Elsősorban nagy anyagi áldozatokat vállalunk a szakoktatás fejlesztéséért — hangzott a válasz. — Amit a munkáltatók figyelmen kívül hagytak és elhanyagoltak, azt mi önmagunktól, saját erőnkből megvalósítottuk: gyakorlati tanműhelyt létesítettünk, ahol a szakmai továbbképzés a legkomolyabb keretek között zajlik le. S mindezt azért tesszük, mert tudatában vagyunk annak, hogy csak a jól képzett munkás lehet önérzetes és gerinces. A szakmai tudás, különösképpen, ha szellemi műveltséggel párosul, mindig szilárd oszlopa a munkás egyéni és közösségi érdekmeinek, hogy ezért hajlandók vagyunk nagy áldozatokra is az természetes. Meg akarjuk alapozni minden szaktársunkban ezt a pszichológiai állapotot és mindezt azért, mert mi a szakmánkat igazán szeretjük. Emellett azonban rendelkezésünkre áll jól összeválogatott szakkönyvtár és külön az értékes irodalmi könyvtár, amely biztosítja a szakszervezet tagjainak szellemi művelődését. Vándorkönyvtárak is működnek, amelyek a mai értékes irodalmat foglalják magukban s ezek ötvenes csoportokban eljutnak olyan vidéki nyomdászcsoportokhoz, amelyeknek még nincs módjuk és anyagi lehetőségük, hogy beszerezzék ezeket. — Tudjuk, hogy a háború előtt kapcsolatban állottak külföldi nyomdászszakszervezetekkel. Ez fennáll még ma is? II. — A háború előtt összeköttetésben állottunk az európa szerte létező nyomdászszakszervezetekkel. A mai állapotok, természetesen, gátolják az érintkezési lehetőségeket, de nagy jelentőségűek a régi kapcsolatok is: a visszatért területek nyomdai munkássága, amely ország szakszervezetének az elszakadás után tagja lett, e kapcsolatok révén jutott abba a helyzetbe, hogy visszatérése után részesült mindazokban a jogokban, amelyekben az anyaország szakszervezeteinek tagjai részesülnek, a nyomdásszakszervezet Kölcsey utcai hatalmas székházába vezetett utunk. Itt kerestük fel a kiválóan szervezett nyomdai munkásságg bizalmából megválasztott szakszervezeti vezetőket, akik tájékoztattak bennüyiket a szervezett magyar nyomdászok szakszervezeti, szociális és kulturális helyzetéről. Megfontoltság, általános kiegyensúlyozottság jellemzi a nyomdai munkásság életét,. — Milyen a nyomdai munkásság szervezettségi százalékszáma? — kérdezzük lap— Kilencven százalék. — mondják ki— s hogy teljességgel még nemtömörült a nyomdai inuoktság szakszervezetének kebelébe, annak az az oka, hogy van még néhány olyan nyomda az országban, amely nem a kollektív szerződés alapjárt működik és mellőzi az árszabályt. Ez azonban korántselmt, fájdalmat-, egyáltalán nemkiábrándító. Mert mi magunk vagyunk azok, akik feltételeket szabunk a tőlünk még távollevőknek a szakszervezetbe való felvételhez. Nagy-Tuuka, önkormányattal rendelkező szakszervezet vagyunk s mint ilyen, csak úgy veszünk fel magunk közé új tagokat, ha azok megfelelnek követelményeinknek. — Milyenek a föltételek? ?— Azokat, akik segéddéavatásuk utáni nem azonnal léptek a nyomdászszakszervezetbe és bizonyos ideig tőlünk távololóan dolgoztak, ,sme csak úgy vesszük fel, ha — termé-renkszetesen — a szakmai képzettségük megfelelő és felvételük kéme előtti tevékenységük nem volt ártalmas szervezetünk, a nyomdai munkásság összessége számára. Ha ennek a két lényeges feltételnek megfelelnek, nincs akadálya felvételüknek. — A szervezett nyomdászoknak milyen jogaik vannak? — A lehetőségek széles területe nyílik meg számukra. Elődeink, rakták , akik már 1905-ben lekollektív szerződés Rózsa ucca 50. szám alatti szakszervezeti helyiségében kötünk ki. A kitűnően szervezett grafikai munkásság helyzete iránt érdeklődünk, különös tekintettel a szakszervezeti agitációs hónapra. A grafikai munkások vezető titkára válaszol: — örömmel mondhatom, hogy a szakszervezeti agitációs hónap nem állított bennünket különösebb feladat elé. A grafikai munkásság szervezettsége mintegy teljesnek mondható és az% a néhány százalék, amely még hiányzik szakszervezetünkből, rajtuk kivül álló okokból van távol. — Minek tudható be a szervezettségnek ez a kiváló ereje? — kérdjük. — A grafikusok szakszervezeti tagjairól a legmesszebbmenő módon gondoskodik. Eltekintve az egyesületi életnek szellemi, kulturális adottságaitól, anyagilag is biztosítjuk tagjaink életét. Munkanélküli tagjaink egyévi befizetés után heti 56 pengő segélyben részesülnek, a rokkantak pedig elérhetik a heti 40 pengő segélyt, a betegek a 34 pengőt. — Szíveskedjék néhány adatot adni a szakszervezet belső életére vonatkozóan. — Szakszervezetünket a tagjaink nemzedékre tekintet nélkül nagyon szívesen látogatják. Itt érintkeznek egymással, itt vitatják meg gondolataikat és a nagyobb arányú kulturális célzatosságú összejövetelek is a szellemi művelődést szolgálják. — Világítsa meg munkájuknak belső lényegét. — A grafikusok munkája általános szempontból is művészinek !e- A Párt könyve! Idilszerű ! ! Megjelent NÁDAS FERENC: Gazdasági és társadalompolitikai tanulmány SZAKASITS ÁRPÁD előszavával ! Egyes fejezetek: A szüvetségi kor-1 mány — A bíróságok — A közvélemény— A Goodrow Wison — Az USA társadalmának összetétele— Az ame- rikai szakszervezetek — Roosevelt tevékenysége — A „Rooseveltakció" — A munka.ing — A NIRA | Az USA külpolitikája. ARAOP Könyv-előfizetőinknek kihordóink kéz- I besítik ki az ITSA-kötetet — Szerve-zett munkások 8 pengős kedvezményes áron kaphatják a kötetet csak a Népszava kiadóhivatalában (budapest, XIII. ker., Conti utca a grafikai munkások Zeneművészeti Főiskola, nagyterem 1948 december 17-én, pénteken este V 7 órakor Urmössy Anikó előadóestje Ady, Babits, Karinthy, Kosztolányi, Szép Ernő, Verhuren műveiből Vigadó, nagyterem 1941 december 19-én, délelőtt estl órakor vasárnap művészmalina Fellépnek: Ladomericzky Margit, Barna Anci, Déry Sári, Delly Ferenc, Fekete fúl, Misoga stb. • László, Parlos Fái, Gusztáv Zeneművészeti Főiskola, nagyterem 1943 december 29-én, szerdán este 6 órakor cSaL-éseSeasSéest Fellegi Teri, Medgyaszay V., Ory Magda, Rácz Vali, Major Tamás, Tersánszky Józsi Jenő stb. Jegyek kaphatók: Kulturpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Centi ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32 A könyvpiac szenzációi a 1848 A szabadságharc története, ahogy a kortársak látták Összegyűjtötte és előszóval ellátta: DEÁK IMHO) 432 oldalas albumalak, békebeli kiállítás, fehér papíron SIRÁLY-KIADÓ • ÁRA 17 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4. szám), a Népszavakönyvkereskedésben (VIT, Erzsébet körút 35. szám) és minden könyvkereskedésben Ugyanúgy megkapják segélyeiket, mint az itteniek. — Értesültünk arról, hogy jótékonysági kör is működik. Ennek lényeege miben áll! — A Jótékonysági Kör segélyez minden olyan tagot, akinek a szabályok szerint, a befizetés arányában, már nem jár segély, továbbá anyagiáig támogatja a katonának bevonultak hozzátartozóit. A Jótékonysági Kör a mai nehéz viszonyok mellett is a nyomdászárvákat karácsonyra teljesen felruházza, télikabáttal, ruhával, cipővel, harisnyával és kesztyűvel látja el valamennyit. — Befejezésként visszatérünk oda, ahonnan kiindultunk, hogy az a csekély százaléka a nyomdai munkásságnak, amely még távol áll a szakszervezettől, mely feltételek mellett válhat annak tagjává? — Akkor, ha felismeri a szervezettség erejét, alkalmazkodik a szervezett magyar nyomdászság hagyományos összetartásához, a kollektív szerződés lényegének megfelelően működik s életformája: „Egy mindért, mind, egyért!". A könyvkötőmunkásokról tialódunk tovább utunkon, melynek következő állomása a könyvkötőmunkások Rózsa ucca 50. szám alatti szakszervezeti helyisége. Előre érzett örömmel jöttünk ide, mert tudjuk, hogy szakszervezetük erős és időtálló, emellett a könyv kultúrfokán át rokon hatalmas társával, a nyomdászszakszervezettel. S amint elbeszélgetünk, igazoltnak tekinthetjük előérzetünket: hasonló a munkaterv, az irány, közös a cél. Negyven éve működünk immár kollektív szerződéses viszonyban, szervezetünkben az egyenetlenségeket, a felmerülő hibákat, és bajokat békéltetőbizottságok intézik el. Megtudjuk: a nagy könyvkötőüzemek kivétel nélkül, szervezett munkásokkal dolgoztatnak, a munkások komoly, eredményes munkát végeznek, megbecsülésben van részük. Az újonnan segéddé avatott munkások azonnal belépnek a szakszervezet tagjainak sorába. A munkaviszonyok kielégíthetőnek tekinthetők. Segélyezési rendszerük hasonló a nyomdászokéhoz. Kulturális törekvéseik nagyarányúak, őnekik is az öntudatos, művelt és szakképzett munkás az ideáljuk. És fiataljaik munkálkodása is a legszebb reményekre jogosít. Baráti összejöveteleket tartanak, ahol közösen világítják meg felmerülő problémáikat és így fejlődnek, így csiszolódnal. S úgy érezhető, hogy legfontosabb gondjuk a fiatalokminél nagyobb arányú képezése. Krínék hangot is adnak szaklapjukban, a Könyvkötők Laviában. Ennek hasábjain fejezik ki nézeteiket a többi közt a tanoncoktatás jövő problémáival kapcsolatban. Érdemes idéznünk néhány sort a cikkből: „A tanoncok szakoktatását a jövőben a közületeknek kell elvégezni. Szakiskolára lenne szükség, melyben a tanonc a szakma minden ágát elsajátíthatná s az oktatással jó szakérőket kellene megbízni. Ezzel elérhető lenne az, hogy mindenütt, egy rendszer alapján kötnék a könyveket s az innen kikerült könyvkötőmunkás vagy munkásnő bármilyen üzemben elhelyezkedhetnék." Igen jó gondolat, megvalósításra ajánlatos és ha valóban megvalósul, biztosítja a helyes szakmai utánpótlást és a magasigényű termelést. Tovább haladunk utunkon és