Népszava, 1945. január (73. évfolyam, 1–4. sz.)

1945-01-26 / 1. szám

1945. január 26. Fegyverszünet A Moszkvában január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény hivatalo­san is véget vet a háborúnak, amely valójában már hónapokkal ezelőtt el­döntöttne­k volt tekinthető. Magyar­ország már régen elvesztette a hábo­rút amelyet Hitler parancsára a fel­világ ellen indított. A német fasiz­mus" magyarországi exponensei bele­hajszolták a magyarságot a kultúr­világ elleni hadjáratba. Hiábavaló volt a magyar közvélemény józan részé­nek, a szociáldemokrata pártnak és a polgári ellenzék komoly frakciói­nak tiltakozása, a tiltakozás csak utólag hangozhatott el, miután Bár­dossy­ akkori miniszterelnök mondva­csinált ürügyet, a parlament meg­kérdezése nélkül üzent hadat a Ma­gyarországot és a magyarság érdekeit legtávo­­bbról sem sértő Szovjetunió­nak­, Nagy-Britanniának és az Ame­rikai Egyesült Államoknak. A fasiszta rendszer, a lakosság kíméletlen meg­adóztatása árán többszázezer fény hadsereget vitt ki a háború folyamán a frontra, a dokumentumok szerint a hadsereg egyes kötelékei a vérengző hitleristákkal együtt súlyos atrocitá­sokat követtek el a békés lakosság ellen, falvakat perzseltek le, nőket és gyermekeket gyilkoltak, tehát hamisí­tatlan fasiszta módra viseltek háborút Az Egyesült Államok, Anglia és élükön a Szovjetunió, lehetővé akar­ják tenni az elnyomás igáját le­rázó Magyarország számára, hogy el­nyerje helyét a szabad kultúrnépek sorában. A fegyverszünet módot ad arra, hogy a magyar kormány új hon­védséget szervezzen és kivegye ré­szét a művelt emberiség létére törő fasizmus megsemmisítésében. A ko­moly feltételek ellenére , melyekért a fasizmus felelős , nagy megnyug­vást kelt minden magyar lelkében, hogy a győztes hatalmak, ahelyett, hogy kiaknáznák fölényes helyzetü­ket, alkalmat adnak a nemzetnek a népelnyomó fasizmus elleni harcra. Megszűnt a hadiállapot a Szövetsége­sek és Magyarország között, viszont Magyarors­zág hadiállapotba Németországgal, a magyar nép került igazi ellenségével és rossz szellemével. A magyar nép be fogja bizonyítani, hogy erkölcsi felfogását és világnézetét nem az ukrajnai falvakban kegyetlen­kedő szadisták, hanem az új szabad­ságharc önkéntes hősei jelképezik. Egy negyedszázadon belül másod­szor viselt vesztett háború súlyos ter­hét az ország. Mindkét esetben német érdekekért szállt harcba a nemzet. Ezek az érdekek teljesen idegenek voltak a magyarság érdekeitől. Az el­ső világháború komor tanulságai elle­nére a magyar uralkodó osztály nem tudott kikerülni a német gazdasági és politikai imperializmus bűvköré­ből, mert belpolitikai uralmi rendsze­rét a német reakció támogatásával vélte fönntartani. Ezek a belpolitikai okok eredményezték a merev német­barát külpolitikát, amelynek irányítói nem törődtek azzal, hogy szembeállít­ják az országot a demokratikus és ha­ladó szellemű világhatalmakkal és el­szigetelik a környező államoktól. A kizárólag belpolitikai szempontokat mérlegelő rövidlátó külpolitika haj­szolta bele az országot a második vi­lágháborúba is. Magyarország most is saját érdekei ellenére szállt harcba, pedig e harc kimenetele nem lehetett kétséges józanul gondolkodó ember előtt. A német hadigépezet összeomló­ban van a szövetséges haderők pö­rölycsapásai alatt, a magyar fasizmus katonai erejét már előbb elsöpörte a Vörös Hadsereg és most már az egész magyar nép belátja, milyen végzetes útra tért 1941 júniusában. (g. i.) NÉPSZAVA Együtt a demokráciáért — Munkásegység! A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége és a Szociáldemokrata Párt Országos Vezetősége a következő megállapodást kötötték: A reakció elleni harcban, a demokrácia megvalósításában a két párt együtt halad. Mindkét párt 3-3 tagból álló állandó tanácskozási bizottságot küldött ki, melynek feladata, hogy a felmerülő országos jellegű politikai és gazdasági kérdésekben lehetővé tegye és biztosítsa a két párt egyöntetű állásfoglalását. Mindkét párt megőrzi programmját és szervezeti függetlenségét s ezt kölcsönösen tiszteletben tartja. A két párt együtthaladása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megerősítését szolgálja. Debrecen, 1945. január 21. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A magyar munkásmozgalom törté­netében és az országos politikai élet­ben kimagasló eseményt jelent a Szo­ciáldemokrata Párt és a Magyar Kom­munista Párt együttes deklarációja. Jelenti elsősorban azt, hogy a mun­káspártok vezetőségei biztosítani akarják és biztosítani fogják a magyar munkásság egységét. Ez az egység egyik legfontosabb biztosítéka lesz a demokratikus Magyarország megerő­södésének és az ország feltámadásá­nak. Történelmi példák keserű tanulsá­gai és a magyar nemzeti érdekek vé­delme késztették a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt vezetősé­gét arra, hogy az országos politikai kérdésekben elhatározzák a szoros együttműködést. A Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt a demok­ratikus szövetségben tömörült pártok legerősebb pillérei. Az együttműkö­dés nem irányul a demokratikus szö­vetség keretében a demokratikus Magyarországért dolgozó politikai pártok ellen. A magyar dolgozók két nagy pártja továbbra is szükségesnek és helyesnek tartja az antifasiszta pártok összefogását és a deklaráció­ban foglalt együttműködés éppen Magyar Nemzeti Függetlenségi F­ont a megerősödését fogja eredményezni. Mint a deklarációból is kitűnik, a két párt közötti együttműködés az or­szágos politikát érintő kérdésekre ter­jed ki. Nem érinti az együttműködés elha­tározása a két párt függetlenségét. A Szociáldemokrata Párt úgy, mint ed­dig, a jövőben is önálló és független politikai pártként fog működni, mely­nek belső ügyeit és politikai magatar­tását kizárólag az Országos Pártveze­tőség határozhatja meg. A Szociálde­mokrata Párt ennek megfelelően ön­állóan folytatja szervezkedését az or­szágban, a városokban és falvakban működő pártszervezetei megtartják teljes függetlenségüket. A Szociálde­mokrata Párt és a Magyar Kommu­nista Párt vezetőségei hangsúlyozzák a fenti nyilatkozatban, hogy a két párt megtartja önállóságát. A politi­kai szervezkedés terén tehát egymás munkáját nem befolyásolják. A Szo­ciáldemokrata Párt vezetősége ilyen értelemben értesíti pártszervezeteit és utasítja azokat,, hogy változatlanul folytassák a szervezés munkáját, amelyben csak a Pártvezetőség utasí­tásai a mérvadók. A két párt közös deklarációja tehát világos, félreérthetetlen és gyalázhatatlan célkitűzéseket félre ma­tartal­maz. Ezek a célkitűzések­: együtt­működés az ország dolgozó osztályai­nak védelmében,­­a demokratikus Ma­gyarország felépítésében, a fasizmus elleni harcban, f­üggetlenség a párto­kon belül, egymás pártépítési munká­jának tiszteletben tartás­a. A munkáspárt­­ok összef­ogása a po­litikai életben akként fog megnyilvá­nulni, hogy országias jellegű kérdések demokratikus alapon való tárgyalásá­nál a Szociáldemokra­­a Párt és a Kommunista Párt a munkásság általá­nos érdekeinek szem előtt tartásával és a nemzeti szempontok figyelembe­vételével határozza meg együttes ál­lásfoglalását. A két pártnak az orszá­gos politikai kérdésekben való együtt­működése felelősségérzetből és a fia­tal magyar demokrácia megvédésé­nek és kiépítésének szükségességéből fakad. A két párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy a fasizmus vanda­lizmusa után ittmaradt romhalmazt csak a magyar dolgozó osztályok leg­szorosabb, vállvetett munkájával, az alkotó munka, a politika és a gazda­sági élet minden terén őszinte együtt­működéssel lehet eltüntetni. A Szociáldemokrata P­árt hű marad önmagához és évtizedes programm­jához , a demokráciához és a szoci­alizmushoz, s e nagy célok elérése ér­dekében kötötte meg a politikai együttműködésre vonatkozó megálla­podást a Magyar Kommunista Párttal. Ez a megállapodás a demokratikus, szabad és független Magyarország fel­építésének egyik záloga lesz. A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ORSZÁGOS 3$í VEZETŐSÉGE. Rozsnyó és Jolsva orosz kézen A Kelet-poroszországi offenzívával egyidőben a Vörös Hadsereg Cseh­szlovákiában is győzelmes offenzívá­ba kezdett. A Szovjet Tudósító Iroda beszámol a csehszlovákiai offenzíva legújabb eredményeiről. A 2. ukrán hadseregcsoport csapatai Miskolctól északra támadásba mentek át és ne­héz terepen, hegyes vidéken áttörve a németek erős védelmi vonalát, 20 kilométert haladtak előre 40 kilomé­ter széles fronton. Január 23.-ika óta Csehszlovákia területén elfoglalták Rozsnyó és Jolsva városokat, a német védel­mi rendszer fontos erődítményeit, ezen kívül több, mint 80 községet. Budapesten a szovjet csapatok folytatták a körülzárt helyőrség meg­semmisítését a város nyugati részén (Budán). Budapesttől délnyugatra a szov­jet csapatok visszaverték a néme­tek erős harckocsi és gyalogos tá­madását, amely Budapest felé irányul. Január 23.-án a szovjet csapatok az összes frontokon 83 német harckocsit tettek harcképtelenné, ezek közül 34-et Budapesttől délnyugatra sem­misítettek meg. Légi harcokban 23 el­lenséges gépet lőttek le. Modern és styl bútorok, rekamiék, fotellek, íróasz­talok, nemes, perzsa és kókusz­szőnyegek, festmények, csillárok és mindennémű műtárgyak hatal­mas választékban a INGÓSÁG KÖZVETÍTŐ­BEN (Püspöki-palota, Nagytemplommal szemben.) 3. oldal Szakasits Árpád az újból megjelenő Népszava fő­szerkesztője, amint ő jegyezte a la­pot március 19-ig is. E pillanatban Szakasits, a párt egyik vezére, is­meretlen helyen tartózkodik. A Budapestről érkező hírek szerint még nem adott életjelt magáról, de biztosra veszik, hogy a náci pribé­kek nem érték el. Legutóbb Budán rejtőzködött a nyilasok elől és ed­dig valószínűen azért nem jelentke­zett, mert Budán még elszigetelt harcok folynak. Reméljük és his­­szük, hogy Szakasits Árpád napo­kon belül elvtársainak körében lesz és rövidesen átveheti a Nép­szava irányítását. Tejet, vajat, tojást, kövér libát, pulykát legmagasabb áron vesz Büffé étterem Kossuth-utca 17 sz. Uj ékszereit készítesse és javitassa Márton Károly ékszerész és aranyműves-mester Piac­ u. 14. Alföldi palota.

Next