Népszava, 1945. január (73. évfolyam, 1–4. sz.)
1945-01-26 / 1. szám
1945. január 26. Fegyverszünet A Moszkvában január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény hivatalosan is véget vet a háborúnak, amely valójában már hónapokkal ezelőtt eldöntöttnek volt tekinthető. Magyarország már régen elvesztette a háborút amelyet Hitler parancsára a felvilág ellen indított. A német fasizmus" magyarországi exponensei belehajszolták a magyarságot a kultúrvilág elleni hadjáratba. Hiábavaló volt a magyar közvélemény józan részének, a szociáldemokrata pártnak és a polgári ellenzék komoly frakcióinak tiltakozása, a tiltakozás csak utólag hangozhatott el, miután Bárdossy akkori miniszterelnök mondvacsinált ürügyet, a parlament megkérdezése nélkül üzent hadat a Magyarországot és a magyarság érdekeit legtávobbról sem sértő Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak. A fasiszta rendszer, a lakosság kíméletlen megadóztatása árán többszázezer fény hadsereget vitt ki a háború folyamán a frontra, a dokumentumok szerint a hadsereg egyes kötelékei a vérengző hitleristákkal együtt súlyos atrocitásokat követtek el a békés lakosság ellen, falvakat perzseltek le, nőket és gyermekeket gyilkoltak, tehát hamisítatlan fasiszta módra viseltek háborút Az Egyesült Államok, Anglia és élükön a Szovjetunió, lehetővé akarják tenni az elnyomás igáját lerázó Magyarország számára, hogy elnyerje helyét a szabad kultúrnépek sorában. A fegyverszünet módot ad arra, hogy a magyar kormány új honvédséget szervezzen és kivegye részét a művelt emberiség létére törő fasizmus megsemmisítésében. A komoly feltételek ellenére , melyekért a fasizmus felelős , nagy megnyugvást kelt minden magyar lelkében, hogy a győztes hatalmak, ahelyett, hogy kiaknáznák fölényes helyzetüket, alkalmat adnak a nemzetnek a népelnyomó fasizmus elleni harcra. Megszűnt a hadiállapot a Szövetségesek és Magyarország között, viszont Magyarország hadiállapotba Németországgal, a magyar nép került igazi ellenségével és rossz szellemével. A magyar nép be fogja bizonyítani, hogy erkölcsi felfogását és világnézetét nem az ukrajnai falvakban kegyetlenkedő szadisták, hanem az új szabadságharc önkéntes hősei jelképezik. Egy negyedszázadon belül másodszor viselt vesztett háború súlyos terhét az ország. Mindkét esetben német érdekekért szállt harcba a nemzet. Ezek az érdekek teljesen idegenek voltak a magyarság érdekeitől. Az első világháború komor tanulságai ellenére a magyar uralkodó osztály nem tudott kikerülni a német gazdasági és politikai imperializmus bűvköréből, mert belpolitikai uralmi rendszerét a német reakció támogatásával vélte fönntartani. Ezek a belpolitikai okok eredményezték a merev németbarát külpolitikát, amelynek irányítói nem törődtek azzal, hogy szembeállítják az országot a demokratikus és haladó szellemű világhatalmakkal és elszigetelik a környező államoktól. A kizárólag belpolitikai szempontokat mérlegelő rövidlátó külpolitika hajszolta bele az országot a második világháborúba is. Magyarország most is saját érdekei ellenére szállt harcba, pedig e harc kimenetele nem lehetett kétséges józanul gondolkodó ember előtt. A német hadigépezet összeomlóban van a szövetséges haderők pörölycsapásai alatt, a magyar fasizmus katonai erejét már előbb elsöpörte a Vörös Hadsereg és most már az egész magyar nép belátja, milyen végzetes útra tért 1941 júniusában. (g. i.) NÉPSZAVA Együtt a demokráciáért — Munkásegység! A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége és a Szociáldemokrata Párt Országos Vezetősége a következő megállapodást kötötték: A reakció elleni harcban, a demokrácia megvalósításában a két párt együtt halad. Mindkét párt 3-3 tagból álló állandó tanácskozási bizottságot küldött ki, melynek feladata, hogy a felmerülő országos jellegű politikai és gazdasági kérdésekben lehetővé tegye és biztosítsa a két párt egyöntetű állásfoglalását. Mindkét párt megőrzi programmját és szervezeti függetlenségét s ezt kölcsönösen tiszteletben tartja. A két párt együtthaladása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megerősítését szolgálja. Debrecen, 1945. január 21. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A magyar munkásmozgalom történetében és az országos politikai életben kimagasló eseményt jelent a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt együttes deklarációja. Jelenti elsősorban azt, hogy a munkáspártok vezetőségei biztosítani akarják és biztosítani fogják a magyar munkásság egységét. Ez az egység egyik legfontosabb biztosítéka lesz a demokratikus Magyarország megerősödésének és az ország feltámadásának. Történelmi példák keserű tanulságai és a magyar nemzeti érdekek védelme késztették a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt vezetőségét arra, hogy az országos politikai kérdésekben elhatározzák a szoros együttműködést. A Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt a demokratikus szövetségben tömörült pártok legerősebb pillérei. Az együttműködés nem irányul a demokratikus szövetség keretében a demokratikus Magyarországért dolgozó politikai pártok ellen. A magyar dolgozók két nagy pártja továbbra is szükségesnek és helyesnek tartja az antifasiszta pártok összefogását és a deklarációban foglalt együttműködés éppen Magyar Nemzeti Függetlenségi Font a megerősödését fogja eredményezni. Mint a deklarációból is kitűnik, a két párt közötti együttműködés az országos politikát érintő kérdésekre terjed ki. Nem érinti az együttműködés elhatározása a két párt függetlenségét. A Szociáldemokrata Párt úgy, mint eddig, a jövőben is önálló és független politikai pártként fog működni, melynek belső ügyeit és politikai magatartását kizárólag az Országos Pártvezetőség határozhatja meg. A Szociáldemokrata Párt ennek megfelelően önállóan folytatja szervezkedését az országban, a városokban és falvakban működő pártszervezetei megtartják teljes függetlenségüket. A Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt vezetőségei hangsúlyozzák a fenti nyilatkozatban, hogy a két párt megtartja önállóságát. A politikai szervezkedés terén tehát egymás munkáját nem befolyásolják. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen értelemben értesíti pártszervezeteit és utasítja azokat,, hogy változatlanul folytassák a szervezés munkáját, amelyben csak a Pártvezetőség utasításai a mérvadók. A két párt közös deklarációja tehát világos, félreérthetetlen és gyalázhatatlan célkitűzéseket félre matartalmaz. Ezek a célkitűzések: együttműködés az ország dolgozó osztályainak védelmében,a demokratikus Magyarország felépítésében, a fasizmus elleni harcban, függetlenség a pártokon belül, egymás pártépítési munkájának tiszteletben tartása. A munkáspártok összefogása a politikai életben akként fog megnyilvánulni, hogy országias jellegű kérdések demokratikus alapon való tárgyalásánál a Szociáldemokraa Párt és a Kommunista Párt a munkásság általános érdekeinek szem előtt tartásával és a nemzeti szempontok figyelembevételével határozza meg együttes állásfoglalását. A két pártnak az országos politikai kérdésekben való együttműködése felelősségérzetből és a fiatal magyar demokrácia megvédésének és kiépítésének szükségességéből fakad. A két párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy a fasizmus vandalizmusa után ittmaradt romhalmazt csak a magyar dolgozó osztályok legszorosabb, vállvetett munkájával, az alkotó munka, a politika és a gazdasági élet minden terén őszinte együttműködéssel lehet eltüntetni. A Szociáldemokrata Párt hű marad önmagához és évtizedes programmjához , a demokráciához és a szocializmushoz, s e nagy célok elérése érdekében kötötte meg a politikai együttműködésre vonatkozó megállapodást a Magyar Kommunista Párttal. Ez a megállapodás a demokratikus, szabad és független Magyarország felépítésének egyik záloga lesz. A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ORSZÁGOS 3$í VEZETŐSÉGE. Rozsnyó és Jolsva orosz kézen A Kelet-poroszországi offenzívával egyidőben a Vörös Hadsereg Csehszlovákiában is győzelmes offenzívába kezdett. A Szovjet Tudósító Iroda beszámol a csehszlovákiai offenzíva legújabb eredményeiről. A 2. ukrán hadseregcsoport csapatai Miskolctól északra támadásba mentek át és nehéz terepen, hegyes vidéken áttörve a németek erős védelmi vonalát, 20 kilométert haladtak előre 40 kilométer széles fronton. Január 23.-ika óta Csehszlovákia területén elfoglalták Rozsnyó és Jolsva városokat, a német védelmi rendszer fontos erődítményeit, ezen kívül több, mint 80 községet. Budapesten a szovjet csapatok folytatták a körülzárt helyőrség megsemmisítését a város nyugati részén (Budán). Budapesttől délnyugatra a szovjet csapatok visszaverték a németek erős harckocsi és gyalogos támadását, amely Budapest felé irányul. Január 23.-án a szovjet csapatok az összes frontokon 83 német harckocsit tettek harcképtelenné, ezek közül 34-et Budapesttől délnyugatra semmisítettek meg. Légi harcokban 23 ellenséges gépet lőttek le. Modern és styl bútorok, rekamiék, fotellek, íróasztalok, nemes, perzsa és kókuszszőnyegek, festmények, csillárok és mindennémű műtárgyak hatalmas választékban a INGÓSÁG KÖZVETÍTŐBEN (Püspöki-palota, Nagytemplommal szemben.) 3. oldal Szakasits Árpád az újból megjelenő Népszava főszerkesztője, amint ő jegyezte a lapot március 19-ig is. E pillanatban Szakasits, a párt egyik vezére, ismeretlen helyen tartózkodik. A Budapestről érkező hírek szerint még nem adott életjelt magáról, de biztosra veszik, hogy a náci pribékek nem érték el. Legutóbb Budán rejtőzködött a nyilasok elől és eddig valószínűen azért nem jelentkezett, mert Budán még elszigetelt harcok folynak. Reméljük és hisszük, hogy Szakasits Árpád napokon belül elvtársainak körében lesz és rövidesen átveheti a Népszava irányítását. Tejet, vajat, tojást, kövér libát, pulykát legmagasabb áron vesz Büffé étterem Kossuth-utca 17 sz. Uj ékszereit készítesse és javitassa Márton Károly ékszerész és aranyműves-mester Piac u. 14. Alföldi palota.