Népszava, 1945. február (73. évfolyam, 6–28. sz.)
1945-02-04 / 8. szám
2. oldal. Stromfeld neve fogalom a magyar szocialista munkásság köreiben. Stromfeld Aurél emléke jár közöttünk, amikor megnyílnak a toborzó irodák és a dolgozó nép fegyvert kap kezébe, hogy harcba szálljon legádázabb ellenségével, a fasizmussal. Stromfeld Aurél megmutatta már, mire képes a dolgozók osztálya, ha igaz ügy érdekében szólítják a harcmezőre. Stromfeld Aurél katona volt és szocialista. Mint aktív katonatiszt, vezérkari ezredes volt a világháború végén és azután is katonai kérdésekkel foglalkozott.A világháborút a harctereken szolgálta végig és ott lett szocialista. Szocialista szellemben látott hozzá az új tisztikar neveléséhez, amikor az összeomlás után a Ludovika Akadémia parancsnoka lett. Ebben a felelősségteljes pozícióban csak néhány hónapig lehetett, mert még nagyobb feladattal bízták meg: neki kellett megszerveznie a népi hadsereget. Stromfeld rövid idő alatt hadsereget teremtett a semmiből, fegyvert szerzett és a harctereken kimagasló sikereket ért el. A hadsereg zömét a munkások alkották. Stromfeld Aurél stratégiáját még akkor is tanították a külföldi akadémiákon, amikor ő szociálissá meggyőződéséért rangjától, nyugdíját, kitüntetéseitől megfosztva háromévi börtönbüntetését töltötte. Kiszabadulása után bekapcsolódott a szociáldemokrata munkásmozglomba. Egy kalapgyárban szerény raktánoki állást vállalt és szabadidejét az ifjúmunkások nevelésének szentelte. A párton belül is hirdette, hogy a munkásmozgalomnak ki kell nevelnie a veszedelmekkel szembeszálló, bátor és harcrakész szellemet. Elgondolásainak megfelelően megszervezte a szocialista rendező gárdát, amelyet a bécsi Schutzbund mintájára épített ki, állandóan hangoztatta, hogy tizenötezer szocialista gárdistával fel tudná venni a harcot a fasizmus hadserge ellen. Stromfeld Aurél rendezőgárdája rövid idő alatt kialakult és a gárdisták gyakran szerepeltek a szociáldemokrata gyűléseken. A fasiszta mozgalmak is megismerkedtek a szocialista rendezőgárdával, de ez az ismerkedés nem hagyott kellemes nyomokat a nyomokat a szélsőjobboldali duhajkodók és társadalomfelforgatók köreiben. A szociáldemokrata rendezőgárda több alkalommal alaposan megleckéztette a fasisztákat, akik nem merték megzavarni gyűléseinket és hónapokon át nem tarthattak összejövetelt, gyűlést anélkül, hogy provokációjukra nyomban meg ne kapják a csattanós feleletet a rendezőgárdától. Stromfeld Aurél nem vezéri szerepre törekedett, írt, toborzott, agitált, külvárosi népgyűléseken épp olyan lelkesen szónokolt, mint az ünnepélyes tömegmozdulásokon. Egyetlen ambíciója volt: dolgozni és harcolni a szocializmusért. A magyar munkásmozgalom büszkén emlékezik Stromfeld Aurélra, akinek példaképe lebeg előttünk, amikor fegyverrel kezünkben indulhatunk szabadságharcra az ország romlását okozó fasizmus ellen. NÉPSZAVA A minisztertanács esején tárgyalja az üzemi bizottságok hatásköréről szóló rendeletet Véglegesen megállapítják az üzemi bzottságok hatáskörét Az iparügyi minisztérium elséközvetítők a munkások és munszítette az üzemi bizottságok megszervezéséről és felállításáról szóló rendelettervezetet. A munkásosztályt elsősorban érdeklő kérdést, az üzemi bizottságok felállítását, a munkásság érdekeit, és a termelés zavartalanságának biztosítását szem előtt tartva oldotta meg az Iparügyi Minisztérium. A rendelettervezet két részre nem hatáskörük kultatók között. Az üzemi bizottságokba munkások és tisztviselők külön-kölön választják meg megbízottjaikat, de természetesen a fizikai és szellemi munkások megbízottjai együttesen tanácskoznak Az üzemi bizottságok nemcsak gazdasági érdeket képviselnek, haosztja az üzemeket a bizottságok megalakítása szempontjából. Az első csoportba tartoznak az ötvennél nagyobb és kétszáznál kisebb létszámmal dolgozó üzemek, a második csoportba pedig a kétszáznál több alkalmazottat foglalkozkiterjed arra is, hogy a fasisztáktól megtistitsák az üzemeket és ebből a célból megvizsgálják az üzemekben foglalkoztatottak politikai múltját. Az üzemi bizottságok felállítását a jó gyárak, a részvénytársaságokkal kapcsolatban Takács Ferenc és a korlátolt felelősségű társaságok. Az ötszáznál kisebb munkáslétszámmal dolgozó üzemek nem alakítatanak üzemi bizottságokat, de ezekben az üzemekben az üzemi bizottságok nem szólnak be az üzem vezetésébe, hanem javaslatokkal fordulhatnak az igazgatósághoz. A kétszáznál több munkást foglalkoztató gyárakban az üzemi bizottságoknak jóval nagyobb lesz a hatáskörük. Ezeknél az iparvállalatoknál az üzemi bizottságok megbízottjai helyet kapnak az igazgatóságokban és tanácskozási joggal részt vesznek az igazgatóság ülésein. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkások és tisztviselők üzemi bizottságai ellenőrzést gyakorolhatnak. — Elsősorban azért tartottam fontosnak és szükségesnek az üzemi bizottságok megszervezésére vonatkozó rendele elkészítését, és az üzemi bizottságok részére a törvényes hatáskör biztosítását, mert a tulajdonosuk által elhagyott üzemeket megfelelő kezekbe kell letenni. Az elhagyott üzemek száma meglehetősen nagy és ezek most megfelelő műszaki vezető nélkül állnak. Másik fontos szempont az volt, hogy a munkásságnak nagyobb befolyást kell biztosítani az üzemekben, mint amennyivel eddig rendelkeztek, mert az üzemek helyreállítása, a termelés eredményességének biztosítása másképpen nem képzelhető el. Meg vagyok győződve arról, hogy a gyárak tulajdonosai és a munkások megértik ezeknek az intézkedéseknek a jelentőségét és együttes erővel fognak dolgozni az ország újjáépítéséért. Az iparügyi miniszter a rendelettervezetet elküldte már a kormány tagjainak és a tervezet az e heti minisztertanács elé kerül jóváhagyás céljából. Bizalmi férfiak, mint a munkásság képviselői Az ötvennél kevesebb munkást foglalkoztató üzemekben a rendelet szerint külön üzemi bizottságokat nem állítanak fel, viszont a munkások bizalmi férfiakat választanak. Az üzemtulajdonosnak el kell ismernie a bizalmi férfiakat a munkásság képviselőjéül és velük kell megtárgyalnia a munkásság kívánságait. A bizalmi férfiak tehát elvtárs, iparügyi miniszter a következőket mondotta munkatársunknak : Az iparügyi miniszter a rendeletről Mindenkire kötelező a közmunka pénzben való megváltása A Nemzeti Bizottság dr. Juhász Nagy Sándor elnöklésével pénteken folytatólagos ülést tartott. A Dr. Szilágyi József rendőrkapitány elnöklésével kiküldött hatos bizottság javaslata került megvitatásra, melyet a közmunkák ügyében terjesztettek elő. A kidolgozott tervezett szerint 662.000 pengő bevételre számítanak a közmunka összegekből. Beható vita folyt a javaslat felett. A Nemzeti Bizottság kimondta, hogy február 1-től a közmunka teljesítése terén új rend lép életbe. Az egész lakosságot kategóriákra osztották és ezek mindegyikére, kategóriára kimondták az általános közmunkamegváltás kötelezettségét. A már befizetett összegeket beszámítják az új rend szerint fizetendő összegekbe, visszatérítésnek azonban nincs helye. A közmunkaváltságot a következő számítási alapon kell befizetni : üzemi munkások, köz-, kereskedelmi- és magánalkalmazottak fix javadalmazásuk 5%-át fizetik. Ezt az összeget úgy számítják ki, az OTI és adó stb. járandóságok levonása után a tényleg kézhez vett összeget veszik alapul. A háztartást vezető feleségek személyenként havi 10 pengőt fizetnek. A háztartási alkalmazottak után a munkaadó köteles havi 30 pengőt fizetni, de ezt a bérből levonnia nem szabad. Fizetés helyett nem küldheti közmunkára a háztartási alkalmazottját. Ha az önálló kereskedők, iparosok, gadálkodók, szabadfoglalkozású egyének havi jövedelme 1.000 pengőnél nem nagyobb, 40 pengőt, 1.000 pengőn felüli jövedelmük 6 °/o-át fizetik minden hónapban. Ezt a rendet februárra szabályrendelettel állítják be, de tulajdonv iila iii a iiiiiiiiiiiiiiiiiii aiiiiiBiiiiiiiiii^iiiaiiisiiiaiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiaiiiii li alililiaiattiiililiiiaiaiiiaitiaiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiianiiiiiliadiiiliii A Népszava mai száma a villanyáram szolgáltatás szünetelése miatt csak két oldalon jelent meg. Nyoma ott: Nagy Károly Grafikai Műintézetében, Debrecen, Piac utca 49. 1945. február 11, vasárnap képpen próbaidőnek veszik és majd a gyakorlati élet alakítja ki a végleges eljárást. A jövedelmek megállapításánál az önkéntes vallomást veszik alapul, de szigorúan büntetik, ha valaki hamis adatokat vall be. A bevételből állandó munkáshadsereget tartanak fenn és ezeket tisztességesen megfizetik. Ha a parancsnokságok ezt az állandó munkáscsoportot nem veszik igénybe, akkor a város újjáépítése érdekében végzendő közmunkákra használják ki erejüket és képességüket. Fizetésemelést kérnek a köztisztviselők A köztisztviselők szakszervezetbe tömörültek és ezek útján most memorandumot nyújtottak be a Nemzeti Bizottsághoz. Fizetésemelést kérnek. Kérelmük lényege az, hogy az altisztek havi 300 pengőt, a XI- fizetési osztálytól kezdve 100%-os emelést kapjanak a VI. fizetési osztályig, a VI. 80%, az V. 55%, a IV. 50% és az I—III. osztályok 40% emelésben részesüljenek. A lakáspénznél 8%-os régebbi csökkentésük visszaadását kérik. A családi pótlék 50% al volna emelendő. Ezenkívül pótdíjakat kér 100—1600 pengőg terjedő összegben. A Nemzeti Bizottság a kormány elé terjeszti a kérelmet. SZÓRAKOZÓHELYEK CSOKONAI SZÍNHÁZ Ma d. u. fál 2-kor Elek Piri vendégfelléptével Mit susog a fehér akác? Erdélyi Mihály és Szántó Mihály nagysikerű operettje 3 felvonásban NÉZŐTÉR FŰTVE! Jegyrendelés telefon : 110. «APOLLÓ MOZI» Mai műsor: Te vagy a dal magyar film Sárdy, Vaszary, Kővári, Sennyei Előadások: 1, fél 3 és 4 órakor. VÍGSZÍNHÁZ MOZGÓ MA utoljára Orosz híradó. Utolsó dal izgalmas bűnügyi történet Főszereplők : Jávor Pál, Simor Erzsi Sárdy János Előadások,kezdete: 1, fél 3 és 4 órakor Vasárnap d. e. 11 órakor Pénztárnyitás 12 órakor Kifőzésben jártas mindenest azonnalra felveszek. Ugyanott nagy főzőedényeket veszek. Böszörményi út 10. Főszerkesztő : SZ.AKASITS ÁRPÁD Felelős szerkesztő -GERGELY ISTVÁN. Felelős kiadó: ANTALFFY JÓZSEF Szerkesztőségi telefon: 130.