Népszava, 1945. szeptember (73. évfolyam, 181–205. sz.)

1945-09-02 / 182. szám

szellem/ét hív­ia segítségül Jócsik Lajos a „Szabad Szó" hasábjain, "hogy kö­zös dolgainkat az ő szellemében rendezzük. Ez jól is van, így. Soha­sem volt nagyobb szü­­seség Masaryk bölcs hagyományaiba, mint éppen most. Csak azt kifogásoljuk, hogy ilyen későn jutott eszébe Jócsik La­josnak Masaryk szelleme. Mert ez a szellem néhány évvel azelőtt is aktuális volt, ennek hatását akkor is magárg kellett volna szívnia mindeniknek, aki ott élt... Jócsik Lajos például a masaryki demokrá­ciát legjobb tudása és belátása sze­rint­­futtathatta érvényre, mert mint a vrá­czai magyar rádió vezetője rajta állott, hogy mit nyújt az ott élő magyar sa­knak, a joga meg volt hozzá, csak élni kellett vele. S nem is ezen a ponton éri vád Jócsikot. Ott hibázott, hogy a reakció évei­ben könyvet írt „Idegen igában" címen, elárulva, a demokráciát, amely­re most hivatkozik. Azt a demokráciát, mely a kisebbségek élére állította, kenyeret, befolyást s mindazt két kézzel adott neki, mely­nek birtokában kultúrmissziót t­el­jesíthetett. Hogy jól végezte-e a feladatát, nem a mi dolgunk elbí­rálni.. Bizonyára. Dr. hogy igának érezte az ott töltött esztendőket, erről saját könyvéből értesülünk. Kár tehát ilyen elkésve segítségül hívni a masaryki demokráciát, melynek létezését­­oly készségesen tagadta. Razata Óbudán A HL kerületi kapitányság, a szovjet katonai hatóságokkal kar­öltve, nagy razziát tartott Óbudán, ennek során 156 előállítás történt.­­Több nyilast és volksbundistát is találtak az előállítottak között. y«matlisszeütfc£$zés Galánta mellett, 31 halott (Pozsony, szeptember 1. — Reuter.) Szombaton hajnalln Galánta és Diószeg között egy személyvonat összeütközött­ egy tehervonattal. A halottak száma: 31 és 51-en sebesül­tek meg. A halottak közt kilenc, a sebesültek között 24 szovjet katona, van. („MTI") A világgazdaság kis enciklopédiája Major Róbertnek ez az értékes közgaz­daságtudományi lexikonja új kiadásban (Renaissance) megjelent. Az első kiadás a háború összeomlását megelőző válság­korszakban látott napvilágot s érthetően, sok mindent felölel a világgazdasági életből, ami azóta összeomlott. Mind­ezek változatlanul megmaradtak az új kiadásban is, ám érdekességük a vissza­tekintés által még csak fokozódott. A szerző, akinek egyébként objektív tár­gyalási módján túl helyenként előtérbe kerül saját georgeista szemlélete, az új kiadásban a régi szöveget terjedelmes új lexikonfejezettel egészítette ki. sz. s. Megjelent a történelmi fontossági választási rendelet A szombaton megjelent választó­jogi rendelet hosszú évtizedek óta keményen és elszántan vívott harc győzedelmes befejezését jelenti. So­kan itt élnek közöttünk, akik még az első világháborút megelőző esz­tendőkben részt vettek a súlyos, ke­mény küzdelmekben, amelyeket elsősorban a Szociáldemokrata Párt vívott az általános, titkos választó­jogért. Ennek a harcnak nemcsak hősei, hanem áldozatai és mártírjai is voltak s volt ennek a harcnak olyan fázisa, amikor Budapest utcáin munkásvér folyt a választó­jogért. Tisza István és a két háború közt Bethlen István, ez a két állam­férfi, akinek nevéhez a választójogi küzdelem legsötétebb emlékei fűződ­nek. Jól tudta a feudális Magyar­ország, hogy mivégből küzd köröm­szakadtáig azért a pozícióért. Tudta, hogy a népakarat igazi megnyilvánulása elsöpörné helyé­ről az egész magyar uralkodó osz­tályt. A fiatal magyar demokrácia — a földreform után most a vá­lasztójogi rendelettel — elhódította a reakció másik döntő fontosságú védőállását. A demokrácia nem fél az általános választójogtól. A jól végzett munka tudatában bátran áll ki a népakarat ítélőszéke elé. Húszéves kortól engedi szavazni s engedi megválasztatni az állam­polgárokat, hacsak nem bizonyul­tak súlyosan bűnösnek az elmúlt népellenes és fasiszta korszakban. Az ifjú magyar demokráciának a magyar nép józan, demokratikus meggyőződésébe vetett hitét tanú­sítja az új választójogi rendelke­zés, egyben elégtételül szolgál az elmúlt választójogi küzdelem har­cosainak. Történelmi korszak zárud le akkor, amikor a választójog problémája lekerül a magyar poli­tikai élet napirendjéről, hogy meg­nyissa az új, szabad és demokra­tikus korszakot a magyar közélet­ben. Rónai Sándor elvtárs, közellátásügyi miniszter razziája a pékeknél Szombaton, kora hajnalban Rónai Sándor elvtárs, közellátásügyi mi­niszter Marosán G­yörgy elvtárs nemzetgyűlési képviselő társasá­gában végigrazziázta a főváros pék­üzemeit. A miniszter szigorúan ellenőrizte azt, hogy a sütőüzemek betartják-e az előírásokat. Több helyen lisztmintát is vett. Rónai elvtárs kijelentette, hogy a jövőben minden pék egyformán egységes minősé­gű lisztet kap. Ez 70 százalékban egységes búzaliszt­ből, 20 százalékban rozslisztből és 10 százalékban árpalisztből áll. Az így kevert liszt nemcsak ízletes kenyeret szolgáltat, hanem — mint megállapították — igen egészséges kenyeret is. Az egységes minőségű liszt birtokában minden péknek egyformán jó kenyeret kell sütnie s amelyik pék rossz kenyeret állít elő, azt a miniszter el fogja tiltani a sütéstől. Rónai elvtárs közölte még, hogy a jóminőségű kenyér már hét­főtől kezdve Budapest dolgozói rendelkezésére áll. Közölte még a miniszter azt is, hogy a közellátás szolgálatában álló üzemeket, üzleteket és a vásárcsar­nokokat személyesen fogja ellen­őrizni. • Antiszemitizmus és monopolnacionalizmus Az országban — meg kell állapí­tanunk — antiszemita hangulat van. Egyes vidéki városokban ma­guk a hatóságok ennek a hangulat­nak hatása alatt utasítják el a deportálásból visszatérő zsidók jo­gos kérelmeit és sok esetben uta­sítják ki a városból vagy a faluból a visszatérőkkel. Sokan antiszemi­ták azért, mert az a veszély fenye­geti őket, hogy a zsidóktól el­rabolt holmikat vissza kell adni. Méltatlankodnak azon, hogy 600.000 elhurcolt zsidóból vagy 100.000-nyi hazatér. Mások meg nem tudtak felszabadulni a mérgező hatás alól, amelyet 25 év alatt a reakciós la­pok, a rádió, a film és nem egyszer egyházi szónoklatok hirdettek. E hangulat ellen a demokratikus Ma­gyarországnak küzdenie kell min­den eszközzel. Nem képzelhető el demokrácia, szabadság olyan or­szágban, ahol a lakosság egy része ellen oktalan és aljas izgatás fo­lyik. Az antiszemitizmus ellen tehát minden demokratikus pártnak küz­denie kell. Éppen ea azt tartjuk ért­hetetlennek, furcsának, hogy a Parasztpárt vezetői, nem első ízben, antiszemita jelszavakat vetnek fel, azzal a megokolással, hogy a vissza­térő zsidók előjogokat vindikálnak maguknak. Talán azt tartják elő­jognak, hogy elrabolt ingóságaikat megkísérlik visszaszerezni?! Vagy talán csak a közelgő választásra igyekeznek megnyerni ezekkel a jelszavakkal maguknak a szavazó­ka­t?! Tudjuk jól, hogy a jobboldalnak az antiszemitizmus volt leghatáso­sabb propagandaanyaga. Éppen ezért a baloldalnak (márpedig a Parasztpárt baloldalinak vallja ma­gát) nemcsak tartózkodnia kell az antiszemitizmustól, hanem köteles­sége is küzdeni ellene. Vegyék tu­domásrt­l, hogy nem létezik baloldali antiszemitizmus. Ez éppen olyan kén­tele­nség, mint fáiból vaskarika. De még valami ellen fel kell szó­lalnunk. A Parasztpárt erősen na­cionalista jelszavakat hangoztat. Mi is nacionalisták vagyunk, mindig is azok voltunk, hiszen a magyar népért, a magyar dolgozókért har­colunk negyvenöt éve. Persze a na­cionalizmust nem úgy értelmezzük, mint a jobboldali Quislingek értel­mezték. Éppen a nacionalizmus ne­vében, de a politikai jóízlés nevé­ben is tiltakozunk az ellen, hogy a nacionalizmust egy párt kisajátítsa magának. Mi feltételezzük, sőt biz­tosak vagyunk abban, hogy mind az öt demokratikus párt nacionalista, mert ha nem lennének azok, nem EREDETI VALÓDI KÜLÖNLEGES NŐI eï EGÉSZSÉGÜGYI CIPŐ* BEÉPÍTETT BETÉTTEl 'fA3RIQUS EN SUISSE • CIPŐK KOR­LÁTO­LT KÉSZLETBŐL KAPHATÓK VII. ERZSÉBET KÖRÚT56, VI. ANDRÁSSY ÚT 3?. á i|i ÉRi, ÉS ISI Kővári Műszaki Villamossági Vállalat, Hunyadi tér 12. szám minden mennyiségben veszek NÉPSZAVA, 1945 szept. 2­5 fogadta volna be őket a Függet­lenségi Front. Felesleges tehát ilyen feliratú táblákat vinni a pa­rasztpárti gyűlésekre: „Nemzeti Parasztpárt a magyarok pártja." Úgy gondolják a parasztpárti urak, hogy a másik négy párt talán nem a magyarok pártja? Több politikai érettséget, több politikai illemtudást kérünk, sőt kö­vetelünk. Hogyan legyen a tömeg politikailag iskolázott, ha a vezetői is ilyen iskolázatlanok! Hámori László Szocialista kormánybiztos intézi a hadifoglyok és deportáltak ügyét A minisztertanács felhatalmazása alapján a miniszterelnök Mih­ók Sándor elvtárs, miniszterelnökségi államtitkárt, a Népszava volt fele­lős szerkesztőjét nevezte ki a hadi­foglyok, deportáltak és menekültek ügyeinek kormánybiztosává. Ebből az alkalomból fölkerestük Miliók elvtársat és kérdést intéztünk hozzá az új munkakörével kapcsolatban. — Pénteken a belügy-, a népjóléti, a honvédelmi miniszter és Farkas belügyi államtitkár részvételével értekezletet tartottunk — mondotta —, amelyen megbeszéltük a most hazajövőkkel kapcsolatos problémá­kat. Az értekezlet úgy határozott, hogy engem javasol kormánybiztos­sal. Helyettesem Tömpe András rendőrezredes lesz. —Mi lesz a kormánybiztosság fel­adata? — A visszatérő hadifoglyok, de­portáltak és menekültek fogadása, elszállásolása, élelmezése, lakhelyük­re juttatása és visszavezetése a gazdasági életbe. — A deportáltak ügye továbbra is a népgondozó hivatal hatáskö­rébe tartozik? — Igen, de a népgondozó hivatalt a kormánybiztosság felügyelete alá rendelte a pénteki értekezlet. — Keletről már, a Szovjet­ Únió szállítja haza a­­ hadifoglyokat, nyugatról mikor érkeznek vissza? — Remélhetőleg ez a kérdés is rövidesen megoldódik. A közeljövő­ben Ausztriára utazom és az illeté­kes körökkel ott megbeszélem a hazaszállítás lehetőségeit. Sajnos, itt nagy nehézségek vannak a szál­lítási akadályok miatt. Biztosak vagyunk abban, hogy a hadifoglyok és deportáltak kérdése a legrövidebb időn belül a legjob­ban intéződik el, hiszen Miliók Sándor vette kezébe, aki hosszú év­tizedeken keresztül bebizonyította a mozgalomban és a szakszervezeti életben, hogy rátermett és lelkes szervező. Hrs. Mil­ók Sándor elvtárs, államtitkár, a deportált- és hadifogolyügyek kormány­biztosa hétfőn, szeptember 3-án délután 5 órakor (VII, Lip ucca 12, IL 33) be­számolót mond a deportáltak ügyeiben eddig történt intézkedésekről és a haza­szállítás kérdéseiről. «.J&rMINOSte«» M9HHSU

Next