Népszava, 1947. június (75. évfolyam, 122–145. sz.)
1947-06-01 / 122. szám
122. szán? 194? június 1, vasárnap 'A - : S Ó :á-'L D D :E VM O' K‚ R | A t A ' P R^T K Ö Z-‹ P - н*t vf‚J I ' -'. . - f -iSsf • •• lí Szer«, é* kiadóhivatal: VIII, Conti ucca 4 Megjelenik héttfi kivételével min‚ T.leton, 137-562, 137-963, 137-664 Közöljük Kovács Béla terhelő vallomását Nagy Ferenc ellen A koalíciós kormányzás munkáját néhány esetben megzavarták már válságok, ami a dolog természetéből elkerülhetetlenül adódik. Legutoljára néhány hónappal ezelőtt, ez év márciusában zárult le egy hosszú ideig vajúdó és csak nehezen megoldott krízis és hogy ez a megoldás mennyire csak látszatmegoldás volt, azt az elmúlt napok eseményei után nem kell bővebben bizonygatnunk. Most moit világos egyúttal mindenki előtt az is, miért lehetett annakidején olyan nehezen megtalálni a megoldás lehetőségét. Egyszerűen azért, mert akiknek kisgazdapárti részről ez feladatuk lett volna, azok nem az összeesküvés felderítésére és felszámolására, hanem már önös egyéni érdekből is a kérdés elkenésére törekedtek. A legutóbbi válság időtartamából és súlyosságából sokan azt a hitet merítették, hogy a helyzet ezúttal is hasonló lesz, hetekig, esetleg hónapokig eltart majd, amíg a demokratikus pártok megtalálják a kibontakozás útját. Felesleges részletesen magyarázni, hogy az adott körülmények között ez milyen súlyosan kárára lett volna az országnak, de a történelem során számtalanszor bebizonyult már és bőségesen bebizonyosult a legutóbbi időkben is, hogy mindig vannak rétegek, amelyek egyéni érdekeiket akkor tudják a legjobban szolgálni, amikor az ország súlyos napokat él át. Nem egyszer rámutattunk már esőben a hasábokon arra, hogy minden fasiszta, ellenforradalmi, sőt „csak" reakciós magatartás is szükségképpen egyértelmű a hazaárulással, mert mindig azt jelenti, hogy az ország lakosságának túlnyomó többségét kitevő dolgozó rétegek érdekeit áldozzák fel a kevés kiváltságosak kedvéért. Magától értetődik, hogy ez a tény legkevésbé sem befolyásolja azokat, akik az ország nehéz helyzetéből egyéni hasznot tudnak húzni és ezúttal is tüstént megindult a mesterkedés azok részéről, akik szívesen látták volna éppen a fentebb említett okoknál fogva a válság kimélyülését és elhúzódását. A legvadabb, a legképtelenebb rémhírek keltek szárnyra magas állású személyek, vezető politikusok letartóztatásáról, bilincs he verésből és szokáséról. A rémhírek természetesen nem önmaguktól terjedtek el, hanem azért, mert terjesztették őket azok, akiket a legkevésbé sem zavart ebben a munkában, hogy az állítólag letartóztatott vagy állítólag megszökött magasállású politikusok ugyanebben az időben gyanútlanul üdültek a Balaton partján, fontos megbeszéléseken elnököltek, vagy egyéb munkájukat végezték a legteljesebb szabadságban. Számukra egy volt fontos, hogy zavart, pánikot keltsenek és ebben a zavarosban, azután minél zavartalanabbul halászhassanak. Úgy számoltak: ha az ország miniszterelnöke arra a megdöbbentő merényletre vetemedhetett, hogy részt vett a demokrácia ellen szőtt összeesküvésben, akkor a remélt tűzvész lángjánál ők is megsüthetik a maguk pecsenyéit. Ezeknek a reménységeknek most végük. Bármennyire példa nélkül állóan súlyos is, hogy egy ország miniszterelnöke részese legyen a fennálló törvényes államrend ellen szőtt összeesküvésnek, mégis a magyar, demokrácia legelkeseredettebb ellenségének is — fogcsikorgatva bár —, de el kell ismernie, hogy a harmadik köztársaság könnyedén állotta ki ezt a súlyos teherpróbát és mindössze három nap alatt megoldotta a válságot. Súlyos feladatok állanak előttünk, hosszú ideig tart még, amíg egy négyszázéves reakció, egy negyedszázados ellenforradalom, egy tízhónapos, német megszállás és néhány hónapos nyilastéboly nyomán itt maradt romokat eltakaríthatjuk és felépíthetjük helyükön a dolgozók Magyarországát. Ezt a munkát nem szabad feleslegesen késleltetni, még kevésbé hátráltatni és megzavarni és minden gátló körülményen a leggyorsabban úrrá kell lennünk. Ez a szempont vezette a munkáspártokat, elsősorban a Szociáldemokrata Pártot, hogy minden eszközzel a válság gyors áthidalására törekedtek Ezt annál könnyebben tehették, mert maguk mögött érzik és tudják a dolgozó tömegek hatalmas erejét. Ez az erő eddig elsősorban az ország újjáépítésében nyilvánult meg és az a nemzetközi elismerés, amellyel a magyar újjáépítést illetik, a legjobb bizonyíték arra, hogy milyen hatalmas ez az erő. Ez az erő azonban mindenkor kész és kész lesz a jövőben is arra, hogy lesújtson a demokrácia ellenségeire. Az öntudatos munkásság járt a demokráciáért vívót küzdelem élén és most a demokrácia önvédelmi harcának az élcsapata. A válság megoldásának a módja is meggyőzhet mindenkit idehaza és külföldön a célzatoterjesztett rémhírek alapsantalanságáról Személycserék történhettek a kormányban, sőt ezen túlmenően, elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormányzat szellemében is változás történjék, hiszen az a politikai ószövetség, amelyet a Szociáldemokrata Párt egy fél évtizeddel ezelőtt kötött, nem az összeesküvőkkel, hanem az őszintén és hátsó gondolatoktól mentes demokratikus elemekkel jött létre. Az ország érdekét egyedül a demokrácia szolgálja, a magyar nép dolgozó tömegeit csak a demokrácia eszközeivel lehet a jobb jövő felé vezetni és egyedül a demokratikus forma az, amelyben a magyar nép széles tömegei megtalálják életlehetőségüket. Elengedhetetlenül szükséges volt tehát az erre alkalmatlan személyek felcserélése és meg kellett változtatni azt a szellemet is, amely szemben áll ezekkel az elemi követelményekkel. Nem történt azonban változás abban a számarányban, amellyel a koalíciós pártok a kormányzásban részt vesznek, változatlanul kisgazdapárti maradt a miniszterelnök és kisgazdapárti maradt a külügyminiszter is, bizonyságául annak, hogy senki nem akarja a magyar demokrácia egyik értékes elemét a kormányzásból kiszorítani, még csak befolyását csökkenteni sem, csak azt akarja, hogy a Kisgazdapárt valóban a magyar demokrácia eleme legyen, nem pedig a reakció, az ellenforradalom, a horthysta összeesküvés főfészke. Az új kormány szombaton délután letette az esküt és ezzel a formális lehetősége is megnyílott arra, hogy folytassa — teljes erejével folytassa — azt a munkát, amely feltétlenül szükséges az ország fölemelésére és amelyet eddig a kormány egyes tagjai nem elősegíteni, hanem akadályozni és szabotálni igyekkeztek. Az ország dolgozó tömegei bizalomteljes reménykedéssel tekintenek a hároméves terv augusztus elsején kezdődő végrehajtása elé és ezeket a reményeket be kell váltani, ennek a bizalomnak meg kell felelni, nemcsak azért, mert a tömegeket nem lehet büntetlenül becsapni, hanem elsősorban amért, mert az országnak elsőrendű létérdeke fűződik a hároméves terv minél tökéletesebb és minél zavartalanabb megvalósításához. Mindenki tudja, hogy a feladat súlyos és nagy profeszítésekat igényel. Ezt a feladatot csak úgy tudjuk megoldani, ha minden hivatott tényező teljes erejével résztvesz a munkában és minden eszközzel azon van, hogy megteremtse a sikerhez szükséges feltételeket. A Szociáldemokrata Párt és vele együtt a Baloldali Blokk másik két pártja a válság megoldása körül kifejtett tevékenységével bizonyságot tett arról, hogy az ország érdekében folytatandó építő munkát elébe helyezi minden más szempontnak. Most a Kisgazdapárton a sor, hogy err® maga is bizonyságot tegyen. Jk Pissotriás»l5©rBiiái&21 Infisife az @5§caf válság a szombati napp folyamán megoldódott. Reggel órakor összeült a rendkívüli minisztertanács, amelyen a kormány tagjai lemondtak és ezt közölték a köztársasági elnökkel. Az erről szóló hivatalos kommüniké a következőképpen hangzik: A kormány tagjai szombaton délelőtt és 10 órakor Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes elnöklésével rendkívüli minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács tudomásul vette Nagy Ferenc miniszterelnök lemondását. Tekintettel a miniszterelnök lemondására, a minisztertanács elhatározta, hogy a kormány tagjai is lemondanak. Eztá a tényt körölik a köztársasági elnökkel és kérik a miniszterek felmentését. A köztársasági elnök a nemzetgyűlés politikai bizottságának meghallgatása után dönt 141 miniszterelnök dezignálásáról. A nemzetgyűlés politikai bizottását szombaton délután 4 órára írták össze. Alig, hogy az megtörtént már köztudottá vált, hogy az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lesz, a külügyi tárcát pedig ideiglenes.« Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter kapja meg, Dinnyés Lajos megtartja ezenkívül a honvédelmi tárcát. Magától értetődő dolog, hogy a délután 4 órára összehívott politikai bizottsági ülés előtt a pártok poliikai bizottságai ültes öneze, így a Szociáldemokrata Párt politikasi bizottsága délben ült pr, a Kisgazdapárt pontjáraádzotta lea