Népszava, 1947. szeptember (75. évfolyam, 198–222. sz.)
1947-09-23 / 216. szám
^ 216. szám 1947 szeptember kedd már a sr iffi, CI AL DARESzerk. és kiadóhivatal : VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 137-562, 137-563, 137-564 M * O K R A. T A P A. R T. K 0 Z P A S Z 0 Kedden dönt a pártközi értekezlet a kormány összetételéről Hétfőn a belpolitikának egyetlen számottevő eseménye a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt tanácskozásainak folytatása volt. A megbeszélésen a Szociáldemokrata Párt részéről Szakasits Árpád és Szélig Imre elvtárs, a Kommunista Párttól pedig Rákosi Mátyás és Rajk László elvtárs vett részt. A Szociáldemokrata Párt vezetősége hétfőn ülést tartott. Napirendelőtt a pártvezetőség foglalkozott a drágaság problémájával és megnyugvással vette tudomásul Rónai Sándor elvtárs, kereskedelemügyi miniszter felvilágosítását, amely szerint a párt gazdaságpolitikai bizottsága már utasítást kapott részletes tervez kidolgozására a meghozandó intézkedések ügyében. A napirend során beszámoltak a Kommunista Párttal folytatott megbeszélések eddig elért eredményeiről, valamint a szombati pártközi értekezletről. Kedden délelőtt ismét összeül a négy koalíciós párt küldöttjeiből álló pártközi értekezlet, hogy a szombaton megkezdett tárgyalásokat folytassák a kormányalakításról. Az újságokban különböző kombinációk láttak napvilágot, sőt egyes újságok szinte hivatalosnak tűnő kormánylistát is közöltek. Természetesen ezek a kombinációk nagyobb részt csak találgatások, hiszen a szombati pártközi értekezleten a koalíciós pártokfelelős vezetői vettek részt és bizonyára egyikük sem adott felvilágosítást a tárgyalásokról. A kormánylisták mindenesetre időelőttiek, is mert csak a keddi pártközi értekezlet dönti el kiket ajánl az országgyűlés politikai bizottsága kinevezésre a köztársasági elnöknek. Ha a kormány megalakul, újabb pártközi tárgyalások kezdődnek a koalíciós pártok között a kormányprogram megszövegezésére. A Népszava már egy esetben felvetette, hogy a kormányprogramot foglalják írásba és bocsássák közzé. Remélhetőleg a Népszava ötletét a pártközi értekezlet magáévá teszi. _ Az ellenzéki oldalról egyetlen érdekesebb hír terjedt el hétfőn. E hír szerint Peyer Károlyt a Radikális Párt kizárja tagjai közül, mert Peyer nem tett eleget a pártvezetőség ama határozatának, hogy az országgyűlési bizottsági helyekre Zsolt Bélát kell behozni. A Nemzetek háborús uszítás kérdése Az Egyesült Nemzetek közgyűlésén az érdekes események inkább a napirendi t tűzés körül zajlottak le. Az ügyrendi bizottság élénk viták után, úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem az ő feladata az alapvető kérések felett a döntést meghozni. Nyilván ebből a meggondolásból kiindulva, különösebb válogatás nélkül, napirendre tűzte valamennyi indítványt, tervet, vagy javaslatot, amely a nagyhatalmak részéről fölvetődött, így az UNO-közgyűlés elé kerülMarshall terve az egy évre szóló ideiglenes békebizottság felállításáról, de napirendre kerül a Szovjet-UBID Indítványa is a háborús sajtóuszítás és a háborús propaganda meggátlásáról. Napirendre kerül továbbá Korea kérdése, holott ez a moszkvai megállapodás értelmében négyhatalmi értekezlet elé tartozott volna. A bizottság hozzájárult ahhoz is, hogy az olasz békerevíziót napirendre tűzzék, ami annál meglepőbb, merthiszen alig nyolc napja, hogy ez a békeszerződés életbe lépett. Az is köztudomású, hogy Amerika kormánya megjegyzés nélkül vette tudomásul ezt a ratifikálást (a békekötéskor a munkáspártokkal közös koalíciós kormányvolt Itáliában), míg a brit kormány nevében Bevin külügyminiszter a ratifikálás alkalmával küldött sürgönyében célzást tett arra, hogy későbbi időpontban esetleges korrekciók még történhetnek. Amerika ezzel a lépéssel nyilván szimpátiakeltő politikát akar követni Olaszországban, ahol most az elégedetlenkedő munkástömegek megmozdulása súlyosan nehezíti az antidemokratikus De Gasperi-kormány helyzetét. A brit hetilapok behatóan foglalkoznak az UNO-tárgyalásokkal. Az „Economist" sajnálkozásának ad kifejezést, hogy Marshall váratlanul és London előzetes informálása nélkül állt elő ezzel a fontos javaslattal. Utal arra, hogy Nagy-Britannia hajlandó sokban támogatni az USA politikáját, de mihelyt ennek éle a Szovjet Unió ellen fordul, a brit birodalom politikája külön útra tér. A brit kormány csak addig mehet égit úton Amerikával, amíg a cél a Szovjet Unióval való általános megegyezés. A Tribune szerint Marshall akciója nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy a Marshalltervet kiterjesszék az egész világra. A „Spectator" megállapítja, hogy a vétójog eltörlése az UNO-alapokmány megváltoztatását tenné szükségessé és így erről szó sem lehet. A New-Staieman and Nation azt hangoztatja, hogy a Szovjet Unió semmiképpen nem fogja elhagyni az UNO szervezetét és nem engedi át ezt a szervet Amerikának. Valamennyi lap megegyezik abban, hogy hiába folyik agitáció a javaslat érdekében, mert amíg Nagy-Britannia és Franciaország nem csatlakozik a szovjetellenes fronthoz, addig minden ilyen akció eleve sikertelenségre van kárhoztatva. Helyes lenne, ha a nemzetek ebben a nehéz kérdésben megőriznék teljes függetlenségüket. Közben hétfőn véget ért Párizsban a Marshall-terv keretében dolgozni kívánó európai államok konferenciája- A Bevin elnöklésével tartott záróülés egyhangúlag jelentést fogadott el, amelyet lapunk más helyén külön ismertetünk. Politikai jelentősége abban a közlésben mérhető fel, amelyet Marshall külügyminiszter tett Ridault francia külügyminiszter előtt. A közlés szerint tavasz előtt gyakorlati segítség nem várható, mert ha decemberben meg is nyitnák a kongresszus rendkívüli ülésszakát, legalább két hónapra van szükség a terv letárgyaltához. Ebben az ügyben egyébként az amerikai külügyminiszter Washingtonba utazott Truman elnökhöz, akinek külön futárgépen vitték el a párizsi konferencia zárójelentését. Párizsi jelentés szerint egyébként a 16 állam megbízottjai tanácsadóbizottság formájában tovább is működnek,annál is inkább, mert hiszen Európa gazdasági helyzete július eleje óta, amikor a konferencia dolgozni kezdett, lényegesen súlyosabbá lett. A brit sajtó örömmel fogadja a konferencia bezárását, de messzemenő óvatosságra int a jövő reményei tekintetében. Még az Edenhez közelálló „Yorkshire Post" is igen tartózkodóan ír a kilátásokról. Az Egyesült Államokhoz Hoover volt elnök felszólítást intézett, hogy önként vezessék be az élelmiszeradsigolást, hogy annál könynyebben segíthessenek a világot fenyegető éhínségen. Nagy-Britannia sajtója és hivatalos körei továbbra is fokoztt figyelmet mutatnak Délkelet-Európa iránt A „Times" legutóbbi száma nagyjában tárgyilagos tudósítást közöl f Magyarorzág helyzetéről s egyenként taglalja a pártos helyzetét és a koalíciós kormány feladatait. Fenntartás nélkül ismeri el a nagy gazdasági előhaladást, de nem hallgatja el a nehézségeket sen. Ugyanez a szellem mutatkozik meg abban a nyilatkozatban, amelyet a brit külügyministérium szóvivője tett az új bulgáriai követ kinevezése alkalmából. Figyelmeztette Bulgáriát a békeszerződéssel kapcsolatos kötelezettségeikre és bizonyos értelemben a magyar példát állította eléje, mint követendő mintaképet. Brit illetékes helyen egyébként sokat foglalkoznak a diplomáciai testületben történt változásokkal és bár nem tagadják ezek jelentőségét, hangoztatják, hogy az áthelyezések nem tekinthetők ama „tisztogatási folyamat"-nak, melyet a brit munkáspárt baloldala huzamosabb ideje követel. Az olasz gyarmatok ügyében a brit kormány Londonba hívta tanácskozásra a másik három nagyhatalmat, de még nem érkezett mindenhonnan válasz. Creech Jones brit gyarmatügyi miniszter New Yorkba utazott, hogy résztvegyen a Palesztina-vitában. Hírek szerint a brit kormány álláspontja az, hogy nem vállalja tovább egyedül a palesztinai mandátum terhét. A közelkeleti kérdések továbbra is gondot okoznak s londoni jelentés szerint az egyiptomi kormány a hadsereg megerősítésének tervét vetette fel. Általános érdeklődés kíséri a brit konzervatív párt e heti értekezletét, amelyen Churchill 3000 küldött előtt nagy politikai beszédet tart. Csehszlovákiában a politikai válság, úgy látszik, végleg elsimult. Vasárnap a koalíció csaknem valamennyi minisztere beszédet mondott, amelyben a nemzeti összefogás fontosságát hangoztatták „a fenyegető, igény kemény tél előtt". Fierlinger elvtárs, miniszterelnökhelyettes és Vilim elvtárs, főtitkár a szociáldemokrata párt tanácskozásán rámutatott arra, hogy a párt kezdeményező jogának biztosítása mellett, a tiszta szocialista politika fenntartásával a két munkáspárt együttműködése fennmarad és a kormány, válság megoldását is biztosította. O) Bevin brit külügyminiszter Párizsban beható tanácskozást folytatott Barnacier külügyminiszterrel. Csehszlovákiában az alacsony vízállás következtében szigorúan korlátozták a villanyáram fogyasztását. Steinbeck amerikai író Moszkvából jövet Prágába érkezett. Szombaton szovjet megszálló hatóságok ünnepélyesen átadták Stettin kikötőjét a lengyel hatóságoknak. ILLÁMHÍREK.,