Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-29 / 300. szám

így erősödik a mi Pártunk Tagrevíziós gyűlés a MÁVAG-ban — A tagrevízió célja a Párt megerősítse — mondotta a MÁVAG 43/33. számú alap­szervezetének a titkára a kedd délutáni taggyűlésen, amelyen a párttagok a taszrevízió során lezárásra vaeó visszaminősí­tésre javasolt pártmunkások sorsa felett döntöttek. A tagok fe­l­írt figyelemmel és szente ünnepélyes meszilletődöltsósz­ével figyelik a titkári be­szimolót. Tisztában vannak a tagrevízió és a taggyűlés jelen­tőségével. A mag­yar munkás­osztály pártja, a Magyar Dol­gozók Pártja szorosabbra vonja sorait. A Párt Poltikai Bizott­­ságának határozata ér­telmében a tagrevíziós bizott­ságok döntése után eltávolít­ják az osztály­idegen, a kar­rierista és korrupt elemeket. Az üzemi alapszervezet titkára éppen erről beszél: A kizárt tag önkritikája Az első java­lat kizárás. Cs B. valamikor fizikai dol­gozó volt. A saját erejéből és szorgalmából felverekedte ma­gát. Tanult. Műszaki tszt­viselő lett. Igaz, hogy közben kilenc esztendeig tagja volt a Zrínyi Bajtárai Egyesület­nek. A felszabadulás után lé­pett be a Pártba- A párttag­ság azonban számára nem je­­lentett többet a tagkönyvnél és a vártbélyeg megvásárlásánál. Az elmúlt esztendő alatt nem olvasott, nem képezte magát, nem járt szemináriumokra. A bizottság megállapította, hogy gondolkodásában és magatar­tá­ában távol áll a munkás­osztály vártjától. Az első felszólaló a kizárási javaslatra mindjárt Cs. B. volt. Szomorú önkritikát gya­korolt. Megállapította, hogy a bizottság kritik­ája az utolsó szóig helyes. Kijelentette: le­vonja a konzekvenciákat. — Csak arra kérem a Párt­vezetőséget, — mondotta — adja meg nekem a lehetőséget, hogy hibáimat jóvátegyem. Ezután az elnök szólalt fel, aki hangoztatta, hogy Cs. B.-nek a töm­örs­zervezetben alkalma lesz megmutatnia, hogy ő jó demokrata és értékes munkát tud végezni a népi de­mokrácia érdekében. elején kijelentette, hogy min­denkit átgázol, mert osztály­vezető akar lenni. Ezért kap­csolódott bele a pártmunkába. „Nem törekvő, hanem törtető" Ezután megállapítja konklú­zióként, K. Gy. nem törekvő, hanem törtető ember, önkri­tikája mosakodás. A taggyűlés K. Gy. kizárása mellett dönt. A taggyűlés még folyik to­vább. Az első negyedóra fe­szültsége után a tagok már tisztán látják, hogy itt nem hat­rozatok felolvasásáról van szó, hanem valóban komoly, fontos pártmunkáról. A hozzá­szólások ezt bizonyítják, hogy a tagok komolyan veszik a taggyűlés feladatát, csak ala­pos vizsgálat és a tények min­den oldalról történt megvilá­gítása után dönt egy-egy ki­zárásról vagy visszaminősítés­ről így erősöd­ik a mi Pártunk, a munk­aosztály hatalmas Pártja, amely majd felépíti Magyarországon a szocializ­mus országát. P. L Karrieristának nincs helye a Pártban Ezután ismét kizárása indít­vány hangzott el. K. (Jy. iy-i() óta tagja a P­rtnak, de csak a legutóbbi időben kapcsolódott be a pártmunkába. Modora fölényes, sőt ellenséges a munkatársaikkal szemben. K. Gy. nem volt jelen a tag­gyűlésen, mert hivatalos ügy­ben Diósgyőrbe utazott. Leve­lét olvasta fel az elnök. Tucs má­ul veszi a kizárási határo­zatot. Nagy elfoglaltságáva­ mentegeti magát, hogy nem tanult. Modora kirívó ellen­szenves vonásait pedig em­­le­tett hibának igyekszik beállí­tani. Az egyik felszólaló megálla­pította, hogy a K. G.y.-modorú emberek megnehezí­tk azt, hogy a fizikai és szellemi do­lgozók között mesterségesen ki­épített távolság eltűnjék. Ami pedig K. Gy. védekezését illeti, hogy elfoglaltsága miatt nem tud tanulni, kijelenti: vegyen példát a nehéz munkát végző fizikai munkásokról, akik nem­csak hogy szemináriumokra járnak, hanem műszaki főisko­lát, sőt egyetemet is végeznek munkájuk mellett. A másik felszólaló K. Gy. munkatársa, a taggyűlést K. Gy. möllé igyekszik hangolni. A párttitkár ezután a hozzá­szólásokat bírálta el. Megálla­pította, hogy a K. Gy. mellett elhangzott felsz.ólalók nem tudják azt, hogy K. Gy. 1948 Kétezernél több élmunkást részesít ingyenes nyaraltatásban a Szaktanács Fokozottabb tevékenységet fejtenek ki az élmunkáskörök A szakszervezetek élmun­kásfelelősei szerda délelőtt ér­tekezletet tar­ottak a Szak­­tanács székházában. Deák Lászlónak, a Szaktanács él­munkásfelelősének megnyi­tója után P­a­p­p Béla, a va­sasok élmunkásfelelőse szó­lalt fel Hangoztatta, hogy a vasas élmunkáskörök kiérté­kelték az elmúlt hónapok termelési kérdéseit és a kö­vetkező hetekben irányt vesz­nek a gazdasági és politikai továbbképzésre. A szervezett vasas dolgozók mind nagyobb figyelemmel kísérik az él­munkáskörök működését. Erre jellemző, hogy kisebb üzemek és felszólítás nélkül szervez­nek újítóköröket. A mostani újítási rendeletet nagy öröm­mel és megelégedéssel fogad­ták a vasas élmunkások. Az élmunkáskörök­ gyárlátoga­ásai Török József, a vegyész­szakszervezet élmunkásfelelőse felszólalásában közölte, hogy a szakszervezet élmunkás körei az el­nsílt hetekben a gyár­látogatásra fektették a súlyt. Legutóbb héten rendeztek gyárlátogatást, amely a­lka­lommal öt vegyészeti gyár élmunkásai termékeny vitába­n ismertették tapasztalataikat és újításaikat. Január 4-én a szakszervezet élmunkása­­inak bevonásával rendezendő ankéton lefektetik az élmunkáskörök jövő évi programját. Ebben nagy sze­repet szánnak az oktatás kér­désinek. Juhász József a pos­tás­ élmunkáskörök munkáiról szólva kijelentette: az élmun­káskörök a jövőben ellen­őrzik, hogy az üzemi négy­szögek helyes szempontok sze­rint tesznek-e javaslatot az élmunkások kijelölésénél? Ed­digi tapasztalat szerint :az él­munkáskörök a termelési kér­dések tanulmányozásánál na­gyobb figyelemmel kísérik az általános adminisztrációs kér­déseket Sáros Jenő vasutas élmunkás felelős bejelentette, hogy a jövőben nem gondol­nak újabb élmunkáskörök fel­állítására, ehelyett a már meglevőket kívánják tovább­fejleszteni. Az élmunkáskörök továbbképzésére a jövő évben hat szakmai és hat politikai jellegű oktatási előadássoroza­tot vettek tervbe. Kiváló munkáskor­ alapítanak a közalkalmazottak A magánalkalmazottak ed­dig kevés érdeklődést tanúsí­tottak az élmunkások iránt, mint Helyei László Szakszerve­zeti felelős közölte az értekez­leten. Az elmúlt héten össze­hívtak egy értekezletet az ala­kítandó kör ügyében, de a meghívottak csak igen kis része jelent meg az anké­ton, így a jövő hétre halasz­tották a további tárgyaláso­kat. Vári Gyula bejelentette, hogy a közalkalmazottak ja­nuár 7-én alakítják meg a Ki­váló Munkás­körüket Ezután Berta Zoltán a VAOSZ és Ba­logh Istvánné a bőre szakszer­vezet részéről szólalt fel. Deák László zárószavában közölte, hogy a Szaktanács a jövő évben az OTI és OTBA bevonásával kétezernél több élmunkást részesít ingyenes nyaraltatásban. Az élmunká­sok első üdültetése napjaiban már január megkezdődik. A magyar dolgozók tiltakozása a francia bányászhősök üldöztetése miatt Hatalmas felháborodás viharzik végig az egész magyar munkás­osztályon az amerikai zsoldban álló francia kormánynak a hős francia bányászok ellen alkalmazott fasiszta terrorja és üldözése miatt. Tiltako­zások tömege érkezik a Szakszer­vezeti Tanácshoz, amelyben a ma­gyar bányák és üzemek dolgozói harcos szolidaritásukat fejezik ki a francia bányászok iránt és szót­emelnek üldöztetésük, valamint a hírhedt feketelista ellen, amely fran­cia társaikat könyörtelenné teszi. A dorogi bányászok a következő táviratot küldték: »A dorogi szénmedence tízezer bányásza a legmélyebb felháboro­dással tiltakozik a francia bányá­szok és dolgozók letartóztatása, üldözése és munkából való kizá­rása ellen. Mi, akik a világ dol­gozóival harcos szél­darítást vál­laltunk az emberi szabadságjogo­kért, nem tűrhet­jük, hogy a fran­cia munkásosztály vezetőit és harcos dolgozóit fasiszta módsze­rekkel üldözzék. Ki ellen vétett a francia bányász, aki családjának a nagyobb friit kenyeréért har­col? A francia nép árulói a vét­kesek, akik amerikai zso­r­iban el­adják az országot és üldözik a francia nép szabadságáért harco­lókat. Kívánjuk, hogy a francia szakszervezetek érvényre juttat­hassák áruló kormányukkal szem­ben akaratukat. Követeljük, hogy szüntessenek be minden üldözést és terrort és minden bebörtön­zöttet bocsássanak szabadon. Él­jen a dolgozók harcos nemzet­közi szolidaritása. Éljen a békéért és szabadságért folyó demokra­tikus arcvonal harca.« Ebben a szellemben fogalmazott táviratokat, tiltakozásokat küldtek a Szakszervezeti Tanácshoz a dorogi szénmedence ipari üzemei, a salgó­tarjáni bányamunkások, a perecesi bányász szakszervezet, a MÉMOSZ-hoz tartozó Gránit porcellán- és kő­edényárugyár dolgozói, a Király­hágó utca I. számú építkezés, a műegyetemi építkezés dolgozói, a budapesti 62-es és 5-ös számú posta­hivatal, a szolnoki MÁV-fűtőház dolgozói, a Fehérkereszt-kórház építkezésén dolgozó építőmunkások, a somsályi, az úrkúti bányászok, a Standard Villamossági Rt., a­­­áng­gyár, a Hofherr-gyár, a Közleke­dési-nyomda, a Lampart Művek, a Ganz Hajógyár munkásai, a V­­M-gyár 23.000 dolgozója, a szászvári bányamunkások, a Beszkárt pesti főműhely, valamint az Építkezési Rt. építőmunkásai. A Vasmunkás Szakszervezethez tartozó üzemek értekezleteiről is­ táviratok tömege érkezett, ame­lyekben az üzemek dolgozói tilta­koztak a francia bányászokkal szem­ben alkalmazott brutális bánásmód ellen. A NÉPSZAVA kiadóhivatalának új címe VII. Rákóczi út 54 t­eleflon: 224-S17, 224-SüS, 221-S19 Túlteljesítik a normákat a diósgyőri vasgyár brigádjai A szabatos pozsnák bevezetése növeli a termelékenységet A szabatos normák bevezetésére, a termelékenység fokozására irá­nyuló erőfeszítések újabb és újabb eredményeket mutatnak fel a diós­győri vasgyárban. A gyár munkás­sága egyre inkább meggyőződik a szabatos normák bevezetésének helyességéről. Példa erre a drót­húzó üzem, ahol az eddigi 150— 160 százalékos teljesítmény a sza­batosnorma bevezetése után vissza­esett ugyan 107—110 százalékra, de amikor a munkások rájöttek, hogy a kollektív munkamódszerek­kel milyen hatalmasat lendíthet­nek eredményeiken: e normák mellett la 137 szé­­zalékot értek el. A szabatos normák mellett 1A brigád munkával az üzem 10 szá­­lékkal haladta túl a novemberi előirányzatot. Ugyanakkor 1200 munkaórával kevesebbet dolgoz­tak, mint az előző hónapban. Elsősorban a rezsiórák számát csökkentették. Az eredményt Is mutatja, hogy 320.000 kilométerrel több drótot termeltek, mint no­­vemberben. A gépek jó kihasználásával jelen­tékenyen csökkentették az energia felhasználását is. A torokgáz hasznosítása Szervezettebb munka folyik a finomlemezkikészítőben is, a­mit azelőtt. Sikerült lecsökkenteniü­k az önköltséget. Mintegy 30.000 fo­rintot takarítottak meg mumabér­ben, olajban és engem­afelhaszná­lásban. Sárközi Lászlónak, az üzem egyik elitmunkásának az az ötlete támadt, hogy a munkásokat át­szervezi. Az átszervezés eredménye­ként az eddigi 6—6 tonna helyett 12, sőt több Anna lemezt is feldolgoznak egy műszakban. A nagyolvasztó 5,4%-os önköltség­csökkentést ért el egy hónap alatt. A felhasználandó koksz mennyisé­gét állandóan szorítják lefelé. Az ércet és a kokszot egy-egy kijelölt helyen tárolják. Ezzel sok időt takarítanak meg. Növekszik azon­ban a gáztermelés is. Az olvas­tás közben keletkezett torokgázt a Martin- mű és a hengerde kemen­céinek fűtésénél hasznosítják. A SZEGEDI KENDERFOLYGYAJt­ó/I.V már 11 egymással versenyző brigád működik. A termelés emel­kedése ellenére a selejtet 01,3 szá­zalékra csökkentetik. Terjed a br­igádmozgalom az értelmiség körében .­ A brigádmozgalom egyre nagyobb méreteket ölt a diósgyőri vasgyár­ban. Az öntödében már nyolc brigád működik. Terjed a brigádmozgalom a műszaki értelmiség körében is. A Martin-mű műszaki dolgozói alakí­tották meg az első értelmiségi bri­gádot és szoros együttműködésük­nek a fizikai dolgozókkal máris jó eredményei mutatkoznak. Rendsze­resítették a tervértekezlete­ket, amelyeken megvitatják a felmerülő kérdéseket Jelentős megtakarítást értek el munkájukkal az energia­felhasználásban. Az eddigi 169.000 kilowatt helyett 120.000 kilowattot fo­gyasztanak. A brigádok munkájának köszön­hető, hogy az elektroacélműben 3 százalékról 1,9 százalékra csök­kent a selejt és 52 kg-ról 92 kg-ra emelkedett a fajlagos teljesítmény. A durvahengerdében működő bri­gádok azt tűzték ki feladatukul, hogy a Martin-mű és a durva­hengerde közötti »melegöntecs«­forgalmat tökéletesítik. Lehtner elv­társ, a brigádok lelke, elmondotta, hogy eddig általában a műszak be­­fejezésekor hat öntecs és 16 burka maradt benn a kemencékben ki­hengerlés nélkül. Ezt az 8920 kilogrammot fel­tevő acélt a brigád a műszak befejezése után gyártotta le. Az adatok azt bizonyítják, hogy a munkásság egyre jobban belátja a szabatos normák beveze­tésének szükségességét és meg­győződik arról, hogy új munkamódszerekkel, kol­lektív brigádmunkával a sza­batos normák mellett is je­lentős túlteljesítményt ér­het el. Ezek a teljesítmények erőteljes lendületet adnak a magyar ipar és az egész nemzetgazdaság további fejlődésének. KÉPSZAVA 1948 december 28

Next