Népszava, 1949. november (77. évfolyam, 254-278. sz.)

1949-11-01 / 254. szám

érdés?, nem oldhatja meg az egyiket a­nélkül, hogy ne fordítana figyelmet a másikra. A Szovjetunió több alkalom­nal felhívta a figyel­met arra, hogy a görögországi helyzet — mind az ország belsejé­ben, mind pedig a határokon — harc a görög nép és azok között a demokrácia­ellenes, reakciós erők között, amelyek az USA és N Nagy- Britannia támogatta görög kormány körül tömörültek. A Balkán-Bizottság jelentésével foglalkozva, Visinszkij elvtárs ki­emelte, hogy a Balkán-Bizottság is megállapítja: az athéni kormány hadseregének hadműveletei a hatá­ron harcoló partizánok ellen az athin felségterület megsértéséhez vehetnek a görög egységek részé­ről és így a határon mindkét rész­ről* kiélezik a helyzetet. A bizottság jelentése megállapítja azt is, hogy a görög tüzérség bolgár területre tüzelt, ami a nemzetközi jog meg­. A tények önmagukért beszél­nek arról — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy a valóságban mi­­lyen jelentősége van Görögország belső helyzetének az úgynevezett Balkán-kérdés megoldásában, és ebből­­intim, rögtön a feladat is következik: rendezni kell Görög­ország belső helyzetét. — Görögország belső helyzetének rendezését meg lehet oldani azok­nak az intézkedéseknek segítségé­vel, melyekről a szovjet javaslat beszél. Ezek a rendszabályok a kö­vetkezők: először általános amnesz­­tas hirdetése, amelyet demokrati­kus választások követnek a legfel, több görög államszervek ellen­őrzése alatt, bevonva ebbe a népi felszabadító mozgalom élén álló görög demokratikus köröket is.­­ A választásokon megfigyelő­ként jelen lennének a nagyhatal­mak képviselői is a Szovjetunió bevonásával, mely az egyetlen nem érdekelt állam. Közismert, hogy Anglia és Amerika a legteljesebb mértékben érdekelt ebben az ügy­ben, miután befektetett tőkéjük van Görögországban, csapataik vannak Görögországban, kölcsönt nyújtottak Görögországnak és mi­után a Marshall-terv létezik, sértése, de a B­alkán-Bizottság ezt szükségszerűnek tünteti fel, mint­hogy a partizánok ebben ,az Irány­ban vonultak vissza. Visinszkij elv­­társ hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között nem lehet tagadni a kapcsolatot a görög­­országi belső helyzet , melyet a görög nép felszabadító harca jelle­mez és amely harc a partizán had­seregnek az athéni kormány ellen irányuló népi felszabadító mozgal­mában jut kifejezésre — és a külső körülmények között, vagyis a bolgár-görög viszony között. Visinszkij elvttre az athéni kor­mány hivatalos jelentéseit idézve megállapította, hogy a grammosz­ és viel harcok befejeződése után is az egész országban — Ruméliá­­ban, Epiniszban, Tesszáliában, Ma­r­edónusban, Tráciában és másutt — összeütközések és harcok vannak a partizánok és a kormányhadsereg egységei között. — Időkímélés végett többi javas­latainkat nem sorolom fel, miután erre később több lehetőségünk lesz. Pusztán azt mondom, hogy szükségesnek tartjuk a nagyhatal­mak közös bizottságának megszer­vezését a Szovjetúnió­­ bevonásával a szomszédokkal közös görög ha­tárok ellenőrzése céljából. Javasla­tunk egy ilyen — a nagyhatalmak képviselőiből álló bizottság meg­alakítására, melyben a Szovjetúnió is helyet foglal — nem zárja ki a határincidensek elhárítására és szabályozására felállítandó kétoldali határmenti bizottság létrehozását, melyre vonatkozólag Albánia és Bulgária még 1918-ban a közgyűlés párizsi ülésszaka idején bejelentet­ték hozzájárulásukat. — Mi a mi álláspontunk? Állás­pontunk a következő: Feltétlenül szükséges rendszabályokat hozni, hogy rendezzük Görögország hely­zetét. Az ehhez vezető utat azoknak a javaslatoknak az elfogadásában látjuk, amelyeket a szovjet küldött­ség az egyeztető bizottság elé ter­jesztett és amelyeket megvitatás céljából további munkánk során a politikai bizottság elé terjeszt. Ezeknek a javaslatoknak az elfoga­dása lehetővé teszi az úgynevezett görög kérdés tényleges megoldását.­­ A szovjet javaslatok Illetékes hely közlése a Tito-banda újabb aljas provokációjáról 1040 október 27-én, csütörtök este körül­belül 30—40 főnyi jugoszláv katonai erő Gyümpuszttól délre Od­rermhofsr irinyiból magyar területre lépett és **,vágta a ma­gyar területen húzódó erótörvényt. A magyar határőrség erre tüzet nyitott, mire a jugoszláv katonák hosszabb tüzelés után jugoszláv területre húzódtak vissza. Sebesü­lés egyik részről sem történt. A magyar kormány, minthogy a határ­­incidens a jugoszláv provokációk megszokott sorozatihoz tartozott, nem adott ki az ügyről jelentést. Október 29-én délután az Egyesült Nemzetek Szövetségében Bebler jugoszláv delegátus — akinek a neve a Rajk-ügyben mint trpekista provokátoré ismételten szerepelt — félbeszakította az ENSZ politikai bizottságának ülését és drámai han­gon felolvasott egy jugoszláv je­lentést arról, hogy ez volt az ed­dig legnagyobb szabású határirefi­diens és magyar részről háborús célokat jelent. A Rajk-perben fény derült arra, hogy az ilyen határincidenseket a jugoszláv kormányban ülő imperia­lista ügynökök és Gestsp­­-kémek tervszerűen fu­tják végre o­yan idő­ben, amikor úgy vélik, hogy ez aljas terveiknek legjobban meg­felel. Május közepén például, amikor Rajkót és társait őrizetbe vették és ezzel megzavarál ez imperál­ít­k terveit, a határincidensek olyan hirtelen szűntek meg, mintha okó­val vágták volna el őket. Két hó­napon át úgyszólván semmi határ­­inc­den.­ nem történt, de­ akkor Ti­tóék kenyéradó gazdáik, a nyugati imperialisták utasítására újra meg­kezdték őket. Ez a csütörtöki pro­vokáció is kétségkívül arra kellett Hekler úrnak, hogy módja legyen az ENSZ-ben fe­szólalni. Tito és bandája a nyugati impe­rialisták utasítására félmillió­­kato­nát tart fegyverben. Ezeknek a katonáknak jelentékeny része kény­szermunkásként dolgozik azokon a sztra­tégai építkezéseken, amelye­ket a jugoszláv nép árulói az impe­­rialisák követelésére végeznek- E katonák élelmezése és ellátása a lehető legrosszabb, ennek dacára fegyverbentartásuk szinte elvisel­­hetelen terheket ró a nyomorgó, éhező, elégedetlen jugoszláv népre. Ugyanakkor, amikor a nép nyomo­rog és éhezik, Tito janicsárjai tej­­ben-vajban fürödnek. Az ilyen ha­­tárincidensekkel Tito és bandája azt a benyomást akarja kelteni, hogy Jugoszláviát kívülről támadás ve­szélyezteti és nagy hadseregre emiatt van szükség és hogy a jugoszláv dolgozó népnek ennél­fogva továbbra is nyomorognia és éheznie kell a hadsereg fenntartá­sáért. Az ilyen határincidensekkel a jugoszláv sovin­zmust is fel akar­ják korbácsolni. Másik célja az ilyen határmenti provokációknak, hogy az amerikai imperialistákat arra ösztökéljék, hogy bővebben juttassák az alamizsnát megsz­o­­rult szolgájuknak, Titónak. Titóék a saját népük felé a szocializmus építőinek szerepében tetszelegnek, ugyanakkor levett kalappal, aláza­tosan meggörbített háttal könyö­rögnek segítségért az amerikai tőkéseknél. A nyugati imperialisták azonban nagyon" jól tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire inga­tag alapokon áll és hogy a segítség, arril Titónak juttatnak, előbb vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű­ fiainak, az imperialisták ellenségeinek kezébe jut. Ezért nem nagyon törik magukat, hogy Titó­nak bőkezűen juttassák a segít­séget. Az ilyen határincidensekkel pózitta a koldu­s Tito bnoibb ala­mizsna adására alakat a lőkerekít, akik őt és kormányát mint láncos tatját tatják késben. Vasárnap ünnepelte a Szov­jetunió népe tizedik évfordu­lóját annak, hogy az ukrán, és a bjelorussz nép az egy­séges szovjet államban egye­sült. Kiel­ben Szovjet-Ukrajna és Minisekben. Bjeloru­sz­ia fővárosában vasárnap dél­előtt nagyszabású katonai díszszemle volt. Ezután a dél­Az ukrajnai ünnepségek al­kalmából az Ukrán Szocia­lista Szovjet Köztársaság Leg­felső Tanácsa jubileumi ülést tartott, amelyen Hruscsov elvtárs, az Ukrán Kommu­nista (bolsevik) Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára mondott beszédet. — Az­ ukrán népnek egy­séges ukrán szovjet állam­ban való egyesülésének tize­dik évfordulója — mondta Hruscsov elvtárs — Ukrajna dolgozóinak nagy ünnepe. Az ukrán néppel együtt örvend ma a Szovjetunió minden dolgozója. Ez az ünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójá­nak előestéjén zajlik le.­­ A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek eredményeként az ukrán nép megsemmisítette a föl­desurak és a kapitalisták ha­talmát, megalapította a maga nemzeti ukrán szovjet szocia­lista’■ államát■ A Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin men­tette meg az ukrán népet a küföldi imperialisták leigá­zásától, ők vezették a népet a szabad szocialista élet széles útjára. — Az ukrán nép szívében örökké hálás lesz a szovjet kormány, a Bolsevik Párt,­­ a nagy orom nép és, a Szovjet­unió minden népe iránt örökké lángoló szeretetet, és hálát táplál a népek nagy vezére, az ukrán földek egye­sítését előkészítő és megszer­vező nagy Sztálin iránt. Új kiemelkedő gazdasági eredmények — A Nagy Októberi Szocia­lista, Forradalom 32 évforduló­ját és az ukrán földek egyesí­tésének tizedik évfordulóját — folytatta Hruscsov — népünk új, hamenkedő gazdasági ered­ményekkel köszönti. A Szovjet­unió gazdasági erejére támasz­kodva Szovjet-Ukra­jna ipara gyors ütemben épül újjá. A háború utáni ötéves terv felső három évére eső részét az össz­termelést tekintve 103 százalék­ban, az idei év kilenc hónap­jára eső tervet, pedig 104 szá­zalékban teljesítette- Befejezés előtt áll a köztársaság legfon­tosabb iparvállalatainak újjá­építése. Sikeresen újjáépül a Don-medence szén­ipara. Évről­­évre fokozza termelését a fémipar- Újabb, tökéletesebb gépek gyártását kezdték meg Ukrajna gépgyárai. Fokozzák termelésüket a könnyűipari, élelmiszeripari vállalatok és az ipari szövetkezetek­­. Nagy lendületet vett a laká­sok és kultúrépületek építése- A köztársaság városaiban és munkástelepeiben az újjáépí­tési időszak kezdete óta több, mint 21 millió négyzetméter lakásterü­letet állítottak helyre és építettek újonnan-Hruscsov elvtárs ezután ki­emelte a szocialista építés óriási sikereit a nyugati terü­leteken, az izmaili területen és Kárpátalján-A szovjet hatalom, éveiben nagyszámú munkáskáder fej­lődött ki. Szaktudásuk és kulturális színvonaluk jelentő­sen emelkedett. A gyárakban és üzemekben a vezető­k­­re főleg a helyi lakos­ságból kikerült munkásokat állították-gozók tömegei vonultak fel. A felvonulás után az ünnep­ségek egész nap folytatódtak. Kievben nagyszabású gyűlés keretében helyezték el az em­lékmű alapkövét, amelyet az ukrán nép egységrek szoci­a­l­ista szovjet államban­­ való egyesülésének tizedik évfor­dulója alkalmából emeltek. A legnagyobb eredmény a munkások és a dolgozók politi­kai öntudatának növekedése, a munkához való kommunista viszonyuk kifejlődése. A kollektív mezőgazdaság nagy sikerei Áttérve a mezőgazdaság új­jáépítésének és további fejlesz­tésének kérdéseire. Hruscsov elvtárs rámutatott arra, h­oy a kolhozparasztság, a gép- és traktorálomások és szovhozok dolgozói Ukrajnában ugyan­­úgy, min­t az egész Szovjet­unióban komoly sikereket ér­tek el. 1949-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére a vetésterület Ukrajnában elérte az ötéves tervben 1930-re előirányzott színvonal 95 százalékát, a ga­bona­neműek vetésterülete pe­dig már több mint három szá­zalékkal meghaladta az 1950-re előirányzott színvonalat. A kolhozparasztság nagy történelmi példája meggyőzte a nyugati területek dolgozó parasztjait arról, hogy csak a kolhozok segítségével lehet megszabadulni a szűkölködés­­től, az elmaradottságtól. Csak a kolhozok segítségével lehet elérni a jómódú, kulturális élet­­ét- A paraszttömegek szilár­­dan a kolhozok útjára léptek. Ma már a nyugati ter­n­teken is a parasztgazdaságok 61 szá­zalékát egyesítő hatezer kol­hoz dolgozik- Három év alatt 1087 új iskola Hruscsov ezután megállapí­totta, hogy a nyugati területe­ken csak az utolsó három esz­tendőben 1087 új iskola, épült. A nyugati területeken az egye­sülésig 5 főiskola volt, amelye­ken főként a tőkések, földbir­tokosok, kulákok gyermekei tanultak- Ma ezeken ..­ területe­ken 25 főiskola és 120 techni­kum működik■ A Bolsevik Pigt Sztálin elvtársnak a szovjet­­káderek neveléséről szóló utasítását teljesítve Ukrajná­ban a szovjet értek­miségnek, a pártbeli és állami dolgozóknak, mérnököknek, agronómusoknak, tanítóknak, orvosoknak és egyéb szak­embereknek 700.000 fős hadsere­gét nevelte fel­ Fokozódnak a demokratikus tábor erői Hruscsov beszámolójában tág teret szentelt a Szovjet­únió nemzetközi tekintélye nö­­vekedésének, a demokratikus, imperialistaellenes tábor erői­­fokozódásának és a népi de­­mokratikus államoknak a szo­cialista építésben elért sikerei­­nek. Napról-napra erősödik és fejlődik a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés a népi demokratikus országok és a Szovjetunió között — mondta Hruscsov. — A népi demokra­­­tikus országok a Szovjetúnió körül tömörülnek, mert benne látják leghatározottabb, legkö­vetkezetesebb védelmezőjüket és tapasztalt barátjukat. A népi demokratikus országok­ barátsága a Szovjetúnióval ez országok szabadságának és függetlenségén szilárd bizto­sítéka. Aki megkísérli, hogy gyengítse ezt a barátságot, aki megkísérli, hogy eltérjen az­ internacionalizmus ten­ni­­sztálini politikájától, az el­árulja népét, az imperial­istá­­kat segíti. Szemléltető példa erre Ju­goszlávia népeinek tragikus sorsa. A­­Tudás Tito és klikkje, akik eladták magukat az ame­rikai imperialistáknak Ju­­goszláviát koncentrációs tér borrá változtatták■ Felszámol­ták Jugoszlávia népeinek de­mokratikus vívmányát és fa­siszta rendszert vezettek be. Jugoszlávia népei harcra kel­nek Tito fasiszta klikkje ellen. Az imperializmusnak ezek a láncos kutyái nem kerülik el, hogy Jugoszlávia népei félel­metes törvényt üljenek felettük aljas gaztetteikért. A szovjet nép sikeresen építi a kommunista társadalmat .— Ma, az ország ünnepnap­ján fejezte be beszédét Hruscsov — az ukrán nép te­kintete Lenini és Sztálin pártja, bölcs vezérünk és taní­tónk. Sztálin elvtárs felé for­­dul Lenin ügye nagy tovább­­vivője, szeretett vezérünk, Szt­lin elvtárs nevével ajku­kon építették fel a szovjet állam dolgozói a szocialista társadalmat, tanúsítottak pél­­dátlan hősiességet a munká­ban és a nagy honvédő há­ború csatáiban, most pedig sikeresen építik a kommunista társadalmat. Sztálin slvtárs nevéhez fűzi a tartós és szi­lárd békébe és biztonságra vetett reményeit az egész ha­ladó emberiség, minden sza­bads­ágszerető, demokratikus nép. Hruscsov e­sv társ beszédét az ülés részvevőinek viharos­ tapsaitól kísérve, a hatalmas szovjet hazát, a szovjet népek sztálini barátságát, s az ukrán nép egységét létrehozó nagy orosz népet, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Párt­ját, a kommunizmus győzel­meinek lelkesítőjét és szerve­zőjét és Sztálin elvtársat, az ukrán nép egyesítésének szer­vezőjét, a szovjet nép nagy vezetőt és tanítóját éltetve fejezte be. Hatalmas sikerek, új győzelmek jegyében ünnepli az ukrán és a nép az egyesülés tizedik évfordulóját Hruscsov elvtárs beszámolója a szocialista építőmunka páratlan eredményeiről Hruscsov elvtárs beszéde NÉPSZAVA 1949 november 1 Köszönet Sztálin elvtársnak Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Taná­csa jubileumi üléséről levelet intézett Sztálin elvtárshoz. A levél méltatja azokat a mélyreható változásokat, ame­lyek az ukrán nép történeté­ben Lenin—Sztálin lobogója alatt bekövetkeztek és köszöne­tet mond a Bolsevik Pártnak, vallamint Sztálin elv­társ sze­mélyes gondoskodásának az ukrán nép szocialista vívmá­nyaiért A levél részletesen be­számol i az Ukrán Köztársaság hatalmas sikereiről az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra téren s vágni !Megállapítja: a Szovjet-Ukrajna minden si­kere .az ön nevéhez fűződik­­ kedves Sztálin elvtárs. Más ukrán nép ■végtelenül hálás az atyai gondoskodásért és a köztársa­ságu­nk szükségletei, iránt állandóan tanúsított figyelemért.« * Az ünnepi évforduló alkal­mából egyébként a Szovjet­­únió Legfelső Tanácsának Elnöksége üdvözletet intézett az Ukrán és Bjelorussz Szo­cialista Szovjet Köztársasá­gok Legfelső Tanácsa, Elnök­ségének. Üdvözító táviratot küldött Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök is a Szovjet Ukrajna és Bjelorus­zia üir­­m6®terelnökei hoz.

Next