Népszava, 1950. február (78. évfolyam, 27-50. sz.)
1950-02-11 / 36. szám
1530 FEBRUÁR 11. SZOMBAT Fordítsanak nagyobb gondot az öntödék vezetői az átképzőtök tanítására ! Reggel szétdobálták a gőzölgő homokformákat és az öntvényeket sorba kirakták a fokszkályha mellé a földre. Mind a nyolcan kíváncsian nézték az öreg Gazsó bácsit, aki felemelte az egyik öntvényt és hosszasan nézegette. — Nagyobb kiömlő nyílást kel! Vágni a formán, hogy a frissen beöntött vas az összehúzódáskor tudjon miből táplálkozni. Látják itt ezt a homorú bemélyedést? Kevés volt a vas. Mindenkire sor került. Almási Béla sietve közbeszól, amikor Gazsó szaktárs felemelte az egyik kerékalakú öntvényt:— Tudom, mi a hiba. Rosszul illesztettem össze a szekrényeket. Mindig elfelejtem, hogy balra kell »sibolni«. Megbeszélik a selejt okát Az Acélöntő és Csőgyár szürkevasöntödéjében külön csoportban foglalkoztatják a vasöntő átképzésöket. Oktatójuk idősebb öntő, Gazsó József neveli, tanítja őket. Minden reggel megnézi az előző napi öntést és megbeszélik annak tapasztalatait, mi az oka a selejtnek, milyen hibák történtek az öntés közben. A homokdöngölés, a formajavítás és összerakás közben is hol itt, hol ott magyaráz Gazsó elvtárs. — Három hete tanulnak — válaszol kérdésünkre. — A legkülönbözőbb mintákkal dolgoznak és így hamarosan elsajátíthatják a formázás mesterségét. Ezenkívül hetenként kétszer emeleti előadásokat hallgatnak a homokösszetételről és a kupolakemence működéséről. Amióta az ob jobban törődik az átképzésök ügyével, javult a helyzet az Acélöntő és Csőgyárban. Az acélöntődében azonban még mindig nincs meg a megfelelő előfeltétel a tanulás számára. Lőrincz Károly átképzés például már hatodik hónapja, hogy elkezdte a tanulást, de még mindig mintalapon dolgozik, amelyhez jóformán semmiféle szakmai tudás nem kell. A mintalapon történő formázásnál nem tanulhatják meg a beömlőnyitás vágását és a szerszámokat is alig kell használniuk az átképzősöknek. Pedig csak a kéziformázást kitanult átképzőtök mosdható a Szakembereknek. A műhely vezetőség felismerte ezt a hibát. Most lehetővé teszik, hogy az átképzések a kéziformázást, is elsajátítsák. Elhanyagolták az elméleti oktatást .A felnőtt munkások szakmunkássá képzése egységes rendszer és irányítás nélkül folyik. A tanfolyamokat elkésve, a szükséglet jelentkezése után indítják. Nem rendezték a tanfolyamok által nyújtott képesítés elismerését. A tanfolyamokon a szervezetlenség miatt nagy a lemorzsolódás — állapítja meg a minisztertanács január 6-i határozata. A csepeli vasöntő II.-ben már egy esztendővel ezelőtt kezdték el a tanulást az átképzésök. De mindezideig nem szabadulhattak fel, mert az elmúlt évben nem részesültek elméleti oktatásban. Tavaly tavasszal indult ugyan egy szakmai tanfolyam, de ezekre nem jártak el az átképzősök. A műhelyvezetőség hibája, hogy nem szervezte a tanfolyamot és nem gondoskodott arról, hogy az átképzések rendszeresen megjelenjenek. — Ma is az a helyzet — mondja egyik, átképzős —, hogy a 20 átképzős közül csak öten-hatan járnak el az előadásokra. Váradi István egy évvel ezelőtt kezdte el a tanulást. Megtanult ugyan homokot döngölni és javítani, de semmit sem ért a magkészítéshez, sem a magberakáshoz. Pedig ezt is szeretné tudni. Fel kell szabadítani a gyakorlattal rendelkező átképzéseket A magberakás elsajátításához itt megvan a lehetőség. Ezt azonban azért nem végzik az átképzésök, mert akkor — mint mondják — »lassabban menne a munka és kevesebbet keresnének«. A vasöntödében ugyanis teljesítménybért vezettek be az átképzésük részére is. Ez odavezet, hogy az átképzésök a jobb kereset kedvéért csak a már begyakorolt munkadarabot formázzák és nem szívesen mennek át más munkára. Így sajátmagukat fosztják meg a továbbtanulás lehetőségétől. A Budapesti Szerszámgépgyárban csoportban dolgoznak a vasöntő átképzősök egy oktató vezetésével. Azokat, akik már előrehaladást mutatnak fel, különválasztják és teljesítményük után bérezik őket. Az átképzésök rendszeresen járnak elméleti oktatásra. Szerintük azonban egyetlenegy szó sem hangzik el a kohászat műszaki ismereteiről. Itt hasonlóképpen nem tanulják meg az átképzésök a magkészítést és nem szereznek gyakorlatot a magberakásnál. A műhelyvezetőség nem gondoskodott arról, hogy a több mint fél éve dolgozó és már gyakorlattal rendelkező átképzősöket felszabadítsa. Ez elkedvetleníti az átképzősöket. Az átképzősök egyéni fejlődését hátráltatja az egyes öntők magatartása. Sokan lebecsüléssel beszélnek az átképzésökről és nem értik meg, hogy a szorgalmas segédmunkás kiváló szakmunkássá válhat. Az öntők segítsék az új szakmunkások fejlődését Ötéves tervünk végrehajtásához számos jóképességi öntőre van szüksége iparunknak. Fontos tehát, hogy a műhelyvezetőségek biztosítsák az átképzősöknek a megfelelő előfeltételeket a szakmai képzésre. A foglalkozás az átképzősökkel csak akkor lesz eredményes, ha azok megismerik a vasöntőszakma összes részmunkáit: a magkészítést, a nedves formázást, a nagyobb formák készítését, a magberakást és az összerakást. Bízzanak az ügyesebb átképzésökre bonyolultabb munkát is. Ne sorozatmunkát adjanak számukra, hanem a lehetőséghez mérten a legkülönbözőbb minták formázásával bízzák meg őket. Az átképzés ideje alatt nemcsak a teljesítmény a fontos, hanem mindenekelőtt az, hogy megtanulják a selejtmentes formázást, hogy jó szakemberekké váljanak. Az önzők pedig tanácsaikkal, jóindulatú segítséggel járkijának az új szakmunkások fejlődéséihez. Ötéves tervünk sikere megköveteli, hogy szakmunkásutánpótlásunknak ezt az igen fontos területét a legnagyobb gonddal és figyelemmel kísérjük és elhárítsunk az útból minden nehézséget. Ratkó István Érdemes! Ma, 16 órakor Petőfin: Szabad a pálya Közvetítés a Madách Színházból 30 ÉVES SZOVJET FILM ÜNNEPE FEBRUÁR 13—26. A FÁKLYA DOKUMENTFILMSZÍNHÁZ ÜNNEPI MŰSORA FEBRUÁR 13—19-IG AZ OKTÓBERI FORRADALOM ÉVFORDULÓJA (1949. NOVEMBER 7. MOSZKVA) SZÍNES film Szovjet híradó SZTÁLIN 70. SZÜLETÉSNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL FEBRUÁR 20—26-IG HALADÓ MŰVÉSZET SZÍNES KISFILMEK 5 NÉPSZAVA Wihli Andor Textilipariak: Szlivik Mihály Sztipícs Antal Százalék (Hét! átlag) Farkas Lászlóné bolyhozó (Óbudai Fehérítő)------------------491 Kelemen Józsefné szövő (Szombathelyi M. Pamut)-------284 Franck Gabriella gyűrűsfonó (Szentlőrinci Fonóipar) — 272 Wéhli Andor mosó (Kistext)------------------------------------258 Matina Jánosné festő (Goldberger III.)-----------------216 Építőipariak: • (Heti átlag) Csáki István mázoló (Budapesti Gyárépítő NV)-------379 Szlávik Mihály kőműves (Általános Lakásépítő NV) — 357 Gyarmati Lajos csiszoló (Salgótarjáni Üveggyár)-------289 Kertész Miklós vasbetonszerelő (Országos Lakásépítő NV) 232 Hevesi Antal kubikos (Kotró és Vízépítő NV)-------- — 207 Nyomdaipariak: (Heti átlag) Tóth Kálmán kéziszedő (Révai Nyomda) — — — — — 388 Sztipics Antal litográfus (Offset Nyomda) —-------— 242 Felső Júlia papírfeldolgozó (Szivarkapapírgyár) — — 230 Kelemen István (Dél-Magyarország Nyomda, Szeged) — 208 Paksi Éva géptermi adogató (Dobozgyár) —------------200 Két 200-as brigád harca az elsőbbségért az Első Pécsi Bőrgyárban Heten dolgoztak a Pécsi Bőrgyár krómosfaragó műhelyében. — Heten vagyunk, mint a gonoszok — szokta mondani Mikovics Imre elvtárs, akit azóta párttitkárrá választottak az üzem dolgozói. A két gép mellett ment a munka. Jól, de nem jobban, mint másutt. Korpusz István elvtárs akkor — azaz december elején — még a normáról panaszkodott. De a többiek is hajlamosak voltak ebben keresni a hibát,, mert 120 százalékon felül egyikük sem tudta teljesíteni. A sztálini műszak előtti napon azonban azt mondta Békés Sanyi, a legfiatalabb a hét közül: — Mi sem maradhatunk szégyenben. Próbáljuk meg, hátha megy az jobban is. Megállapodtak abban, hogy 135 százalékot irányoznak elő, annyit teljesítenek, 15 százalékkal többet, mint addig. Komoly felajánlásnak látszott, meg voltak elégedve magukkal. A munkát jól megszervezték, együttesen megbeszélték, hogyan lehet az időt jól beosztani. Reggel munkáshoz láttak. — őszintén szólva magam csodálkoztam a legjobban, amikor megtudtam, hogy 337 százalékot értünk el — meséli Szegedi István elvtárs. Az első 200-as brigád Pécsett Ezzel kezdődött a bőrgyárikrémesfaragó műhely 200-as brigádjának története. Mert a — most már csak — hat faragó elhatározta, hogy a munkát a sztálini műszak tapasztalatai szerint szervezik meg. Meg is szervezték és elérték, hogy az addigi 120 százalék helyett az ötéves terv első napjától ■kezdve a brigádátlag mindig 200 százalékon felül van. A negyedik bérhéten 217 százalék volt az átlag, az ötödiken 250. . Békés Sándor elvtárs volt ismét az, aki tanulmányozva a Párt Központi Vezetőségének határozatát, indítványozta, hogy a csoport alakuljon 200-as brigáddá. Ez volt az első 200-as brigád a Bőrgyárban, de egyúttal valamennyi pécsi üzemben is. Békés elvtársat választották meg a brigád tagjai a 200-as brigád vezetőjévé. — Amióta így dolgozunk — mondta legutóbb Békés elvtárs —, nekem úgy tűnik, mintha a gép lassabban forogna. Pedig ugyanaz a motor hajtja és annak a fordulatszáma sem csökkent. Azért tűnik lassúbbnak a gép, mert gyorsabb a munka üteme. A bőrök elhelyezésénél, a gépberakásnál, a gépből kivételnél pontosan beosztották a perceket, sőt másodperceket is De ezekhez a mozdulatokhoz, ehhez a pontos időbeosztáshoz képest az az idő, ammelyet a bőr a gépben tölt el, szerfelett hosszúnak látszik. — A lényeg az — vonta le a következtetést Békés elvtárs —, hogy a gépet meg kell gyorsítani. Az, hogy milyen gyorsan dolgozik a gép, attól függ, hogy a benne levő fahenger milyen gyorsan forog. A fahenger fogaskerekén 11 fog van. Békés elvtárs tehát bejelentette az üzemvezetőségnél, hogy nincs megelégedve a gépe forgási sebességével. A gépére olyan fogaskereket kér, amelyen 11 helyett legalább 17 fog van. Alig néhány nap telt bele, az új, nagyobb fogaskereket rászerelték a gépre. Nem sokáig leszünk kétszázasok — Érdekes — magyarázza Békés elvtárs —, hogy mennyire változnak a dolgok. Decemberben még gyorsnak találtam a gépet a régi fordulatszámimon is. Azután kiderült, hogy nem is olyan gyors, csak hozzá kell igazítani a munkánk ütemét is. Mikor sikerült hozzáigazítani, akkor meg már lassúvá vált a forgás. "Most, amikor a 17 fogas meghajtó fogaskereket felszerelték, megint azt hittem, hogy nem birkózom meg a géppel, olyan gyorsan megy. Azóta meg már ez is lassú lett. Február 3-án újított gépével 296 százalékos teljesítményt ért el. Most a brigád többi öt tagja is elhatározta, hogy valamennyiük gépét átalakítják nagyobb fordulatszámúra. — Azért nem ment ám ilyen simán minden — mosolyog Békés elvtárs —, egyesek még mindig kétkedően vagy gúnyosan néznek ránk. Mikor elkezdtük, akkor azt mondták, »na, ez a brigád sem lesz sokáig kétszázas«. De azóta az eredményeink állandóan nőttek — keresetünk is szépen emelkedik — és ezután sem állunk meg. De az persze igaz, hogy nem sokáig leszünk kétszázasok. Legkésőbb a sztahanovisták első országos tanácskozásáig háromszázas brigáddá akarunk fejlődni. A faragók magukkal viszik a festőket is Persze, ha a Bőrgyárban a faragóbrigádon kívül csak maradiak lennének, akkor a gyár bajosan teljesítené tud a tervét. Pedig túlteljesíti. Azért, mert többen vannak az olyanok, mint például Végh János és két társa a krónos festőműhelyben. .— Amit Békésék lefaragnak, ezt mi festjük meg — mondta Lajos Lászlónak és Kallcs Györgynek Végh elvtárs. — Ha lemaradunk, akkor nálunk lesz az a bizonyos szűk keresztmetszet Ez pedig szégyen lenne. Azelőtt itt is hatan doboztak. Egyiküket fegyelmezetlenmagatartása miatt a többi öt panaszára eltávolították az üzemből. Másik két munkást pedig más munkahelyre kellett beosztani. Véghék hárman vállaltá, hogy a műhely munkáját ellátják. Nagy hordóban, forró fstékodatba áztatva forgatják itt a bőröket. Körülnéztek, hol lehet könnyíteni a munkán. A munka legnehezebb része a megfestett bőrök kiszedése, mert azok e meleg és a nyomás következtében egymáshoz tapadnak. Rájöttek, hogy ha kiszedés előtt vizet engednek a hordóba, ezt a nehézséget meg tudják szüntetni. Ezzel és helyes időbeosztással Végh János csoportja kezdte megközelíteni Békéséket. Január végén átlaguk már felül jutott a 200 százalékon. — Akkor elhatároztuk — mondja Végh elvtárs —, hogy mi is 200-as brigádot alakítunk. A »Béke-brigád« nevet adtuk neki, mert mi a békéért és a szocializmus győzelméért dolgozunk. Véghéknek is lassúnak tűnik már a festés munkája. De mivel — amint Végh elvtárs mondja — a vegyi folyamatokat még nem tudjuk siettetni, azt határozták el, hogy még egy hordó felállítását kérik.A vállalatvezetőség megígérte. Ha meglesz, akkor azt a néhány üresen töltött percet is hasznosítani tudják, amely az egy hordó kezelésénél marad. A két brigád azóta erősen versenyzik egymással. A verseny célkitűzése: melyik brigád lesz előbb háromszázassá, melyik ér el kimagaslóbb sikert a sztahanovista tanácskozásig. Mészáros Ferenc Tapasztalatcsere az Országos Lakásépítős NV-nél Pénteken reggel a Fővámház építkezésénél különböző éptkezési vállalatok dolgozói előtt bemutatták az Országos Lakásépítő NV dolgozóinak újításait. Három különböző szerkezetű, emelhető munkaállványt mutattak be. Mind a három állvány igen érdekes újítás. A bemutatón részt ven dolgozót hozzászólásai és tanácsai alapján tovább tökéletesítik a munkaállványokat. A bemutatott új vakolatfelhűzőgép még javításra szorul, mert ebben a formájában még nagy fizikai erő kell a segítségével folyó munkához. Vargyas Józsefné olyan malterkeverőnyélvédőt szerkesztett, mely a ezerszám gyors kopását megakadályozza. Ezt az ügyes szerkezetet minden építési vállalat elfogadta és a gyakorlatban megvalósítja. Az újítást bemutató után a megjelent építőmunkások kicserélték szakmai tapasztalataik ii. v . Női BRIGÁDOT alakítottak a Diósgyőri Kohászati Üzemben dolgozó nők a váltóműhelyben, a villamos- javítóban és a Csavargyárban. Ugyanakkor a Martin-műhelyben dolgozó női kohászbrigád tagjainak * száma 1e-re emelkedett. HÁROM IOD-AS BRIGÁD alakult a pécsi Sophiana Gépgyárban: egy esztergályos és marós, egy öntő és egy lakatos brigád. A három brigád versenyben áll egymással. A SZOVJET, KONOTOR-TÍPUSÚ fúrógépek jelentősen megkönnyítik a dorogi bányászok munkáját. A fúrógépek üzembehelyezése óta a dolgozók teljesítménye átlagosan 15 százalékkal emelkedett. CJ MUNKAMÓDSZERT DOLGOZOTT ki Botos Imre és Kádár Imre, a szegedi Cipőgyár két szabásza. Eddig a felsőrész kiszabásánál több mintát használtak. Botos és Kádár leegyszerűsített mintával dolgozik. A két szabász már márciusi tervétteljesíti. A VARRÓCCAAGYAR cérnázójában két műszak dolgozói egy-egy minőségi brigádot alakítottak. A két brigád vállalta a selejt 50 és a hulladék ötszázalékos csökkentését, valamint a késések teljes megszüntetését. FUTÓSZALAGOT SZERKESZTETT a finomfonógépre Petvai István, a Juta- és Kenderipar technikusa, így az orsók mechanikus továbbításával évente 48.000 forint megtakarítást és 62.000 kilogramm többtermelést érnek el. BEFEJEZTÉK a csoportnormák felbontását 4 gyulai államosított húsüzemben. Az egyéni versenyben, ma már az üzem valamennyi dolgozója részt vesz. A keresetek az eddigi átlagos 110 forintról 110 e top forintra emelkedtek. A FÉRFIRUHAIPARI NV üzemében 18 minőségi brigád alakult. Annak nyomén a nadrágvasalóbrigád 86-ról 88, Mehlovics Jenő brigádja 83-ról 85 és Kovács Mária brigádja 87-ról 81 százalékra emelte a minőségi termelést. A NÉPSZAVA előfizetési ára: Egyéni előfizetés, lakásra kézbesítve, havonta 100 Ft Csoportos Üzem! előfizető*, legalább 18 példány, egy csomagban, egy címre kézbesítve, havi 9,81 Ft