Népszava, 1951. június (79. évfolyam, 125-150. sz.)
1951-06-01 / 125. szám
Népszava SZAKSZERVEZETI MUNKA A Bányászszakszervezet soronlevő feladatai a munkavédelem fejlesztése terén !A Bányászszakszervezet első országos munkavédelmi konferenciája Pártunk útmutatásai alapján kijelölte a bányaipari munkavédelem soronlevő feladatait Az értekezlet világosan feltárta azokat a súlyos mulasztásokat, amelyek a szakszervezet ezirányú munkájában tapasztalhatók. A szakszervezeti központ nem végzett megfelelő felvilágosító munkát az alsóbb szervek felé, bürokratikus módon rendelte el a munkavédelmi bizottságok megalakítását. Ilyen körülmények között sok területi bizottság nem ismerte fel e feladat nagy jelentőségét. A salgótarjáni szénmedencében például két hónapon keresztül halogatták a munkavédelmi bizottságok életrehívását. Számos helyen az alsóbb szervek — átvéve a központ bürokratikus módszereit — egyszerűen kijelölték a munkavédelmi felelősöket Ez történt például a zagyvai körzetben. Más helyeken az üzemvezetőt vagy helyettesét »nevezték ki« munkavédelmi felelősnek. Rendszeres ellenőrzés hiányában a központ csak lassan szerzett tudomást az ilyen és hasonló módszerekről. Ez az oka annak, hogy a bányaipari munkavédelem terén még komoly hibák, felelőtlenség és sokszor bűnös mulasztások tapasztalhatók. A szakszervezet gyenge munkáját mutatja ezen a téren az, hogy a munkavédelmi bizottságok, de sok esetben maguk az üzemi bizottságok sem ismerik a munkavédelem kérdéseit. Erről beszélt felszólalásában Érett György tatabányai küldött. Így a területi és az üzemi bizottságok nem tudatosították a munkavédelmi aktívákkal sokrétű tennivalóikat. Ilyen körülmények között a munkavédelmi aktívahálózat nem válhatott tényleges irányítójává a bányaipari munkavédelem fejlesztésének. Az országos értekezlet meghatározta a feladatokat, amelyek végrehajtásával a bányaipari munkavédelem a kívánt színvonalra emelkedhet Az első és legdöntőbb feladat a felvilágosító munka fokozása. E cél érdekében a szakszervezeti központ ismertető füzeteket, képes brosúrákat, oktatófiklaekek és a plakátfokat kell kiadjon, hogy az aktívák a dolgozók széles tömegePeregráfherjék a munkavédelem jelentőségét Szervezzenek területenként — legalább kéthavonként — munkavédelmi értekezleteket, amelyeken az aktívak kicserélik tapasztalataikat és meghatározzák a legfontosabb teendőket. A területi és üzemi bizottságok tűzzék napirendre a megye, illetőleg az üzem munkavédelmi eredményeinek megvizsgálását, hogy segítséget adhassanak a bizottságok sikeres tevékenységéhez. Különösen fontos ez Baranya, Komárom és Heves megyékben és a komlói, tatabányai, oroszlányi, Petőfibányai üzemeknél. Ezek a területek, illetve üzemek azok, amelyeknél a legnagyobb mulasztások tapasztalhatók és amelyeknél munkavédelem terén gyors ütemben fel kell számolni a meglevő komoly hibákat. A munkavédelmi bizottságok gyakoroljanak az eddiginél sokkal határozottabb, rendszeres ellenőrzést. Szigorúan ellenőrizzék a biztonsági rendszabályok betartását, a helyesen biztosított munkahelyátadást, a szállítóberendezések karbantartását és a biztonsági berendezések működését, a munkahelyek jó levegő ellátását. A felszólalások megmutatták, hogy melyek azok a területek, ahol a legtöbb hiba van. Az általános tapasztalatokat alkalmazzák saját, helyi viszonyaikra és ennek megfelelően dolgozzák ki a feladatok fontossági sorrendjét. Ellenőrizzék a vállalatvezetést, hogy végrehajtja-e a munkavédelmi törvényeket és rendszabályokat. Különös figyelemmel kísérjék a csoportonkénti balesetelhárítási oktatást. A munkavédelmi bizottságok feladata is a dolgozók állandó nevelése és mozgósítása a biztonságos munkamódszerek használatára, a balesetek elleni harcra. A munkavédelem fejlesztése csak úgy lehetséges, ha a dolgozók mindjobban elsajátítják a biztonsági szabályokat. S ez elválaszthatatlan az egyre nagyobb műszaki ismeretek megszerzésétől, az állandó, rendszeres szakmai oktatás biztosításától. A bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a biztonsági technika együtt fejlődjék a bányaművelés technikájával. Ez azt jelenti, hogy a szakosítással együtt gondoskodni kell a szakosított dolgozók megfelelő biztonsági kiképzéséről. A munkavédelmi bizottságok folytassanak kíméletlen harcot az elbizakodottság, a felelőtlenség és a hanyagság ellen. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy — ellentétben az eddig elterjedt nézettel — a balesetek többsége a régi bányászokkal történik. Ennek oka az elbizakodottság, az esetleges veszélyek lebecsülése, a szükséges óvatosság hiánya. Ezt példázzák az ajkai szénbányáknál és egyéb helyeken tartott vizsgálatok eredményei is. Fel kell számolni azt a múltból hozott hat nézetet, amely a műszaki baleseteket véletlennek, »Borbála haragjának« minősíti. A biztonsági szabályok betartását tehát mindenkinél, régi és új bányásznál, közép- és felső műszaki vezetőnél egyaránt szigorúan számon kell kérni. A munkavédelmi bizottságok fontos feladata, hogy az eddiginél határozottabban ellenőrizzék a dolgozók által benyújtott, a gyakorlatban jól alkalmazható munkavédelmi újítások bevezetését. A bányaipari újítások jelentős százaléka munkavédelmi jellegű, de a tapasztalat az, hogy dolgozók kezdeményezéseit bürokratikusan kezelik. Az újítási javaslatokat hosszú hónapokon keresztül heveztetik és — mint Romhányi Flórián, a miskolci bányarendészet dolgozója felszólalásában példákkal bizonyította — az elfogadott, jutalmazott újítások bevezetéséről sem gondoskodik a műszaki vezetés. Az ellenőrzés döntő része, hogy munkavédelmi bizottságok és aktívak megalkuvás nélküli következetességgel követeljék a balesetek kivizsgálását, a személyi felelősség megállapítását és a mulasztókkal szemben az erélyes intézkedéseket. Csak így lehet véget vetni annak a liberalizmusnak, amely nemcsak a felelőtlenség, de az ellenség bűnös aknamunkája számára is talajt teremt. Ez a liberalizmus tapasztalható a többi között pécsi üzemeknél, Komlón és a dorogi szénbányáknál. Vonják felelősségre azokat a felügyeleti személyeket, akik a nem kellően biztosított munkahelyeket átveszik, megtűrik a sok baleset forrását jelentő rendetlenséget és nem fordítanak gondot a lég- és menekülővágatok karbantartására. Az értekezlet megmutatta, hogy milyen súlyos mulasztások terhelik például a Petőfi-bánya műszaki vezetőit frontfejtések biztosításával, a kézi szerszámok karbantartásával kapcsolatban, vagy a tatabányai szénbányák vezetőségét a sikló- és ereszkeszállítás biztonságosabbá tételében, csillefogókészülékek karbantartásában és megfelelő siklólakatok beállításában. Különös gondot kell fordítani a munkavédelmi bizottságoknak új bányászok oktatására. Az új bányászok felvételkor történő orvosi vizsgálata, majd kiképzése, oktatása sok helyen csak formális, felületes, lényegében csak az üzemvezetőségnek a felettes hatóság előtti igazolására szolgál. Bakonyi József például elmondta: Petőfibányán az új dolgozókat az orvos úgy vizsgálja meg, hogy megkérdezi tőlük, van-e valami bajuk. Számos helyen nem törődnek az új bányászok elszállásolásáral, lakáskörülményeivel, egészségvédelmével. Kirívó — de nem egyedülálló — példa az, amelyet Lantos András mondott el az értekezleten. A szorospataki sujtóleges üzemben Kapás Ferenc vájár, akihez négy tanuló volt beosztva, nem oktatta ki a tanulókat a biztonsági szabályokról és az ellenőrzés során derült ki, hogy a legelemibb rendszabályokat sem tartják be. A munkavédelmi bizottságok, a munkavédelmi aktívahálózat jó munkája biztosíthatja azt, hogy az új bányászok elsajátítsák a bányamunka biztonságos módszereit, megismerjék a biztonsági rendszabályokat és be is tartsák azokat. Ez a munka igen felelősségteljes feladatokat állít a bizottságok elé. Fokozottan törekedjenek tehát az új dolgozók oktatására, ellenőrizzék, segítsék munkájukat. A Bányászszakszervezet első országos munkavédelmi konferenciája tapasztalatainak felhasználásával, a határozatokba foglalt feladatok végrehajtásával, a munkavédelmi bizottságok és aktívak jelentős segítséget adhatnak a bányák dolgozóinak a felemelt terv sikeres teljesítéséhez. (A Bányászszakszervezet első országos munkavédelmi konferenciája anyaga alapján.). Sokszáz kartotéklap sorakozik Böhm Lajos — a Gizella-malom termelési felelősének — íróasztalfiókjában »■Szocialista kötelezettségvállalások nyilvántartási lapja.« Ezeken a nyilvántartási lapokon sok minden található, így a többi között 25 rovat a »személyi adatok«-xsk és 17 számozott rubrika a »vállalás tárgyá«-nak. A vállalás tárgya Kulcsár Józsefné zsákvarrónő kartotékján az, hogy az év végéig 10 százalékkal túlteljesíti a tervét és bekapcsolódik a Nazarova-mozgalomba Ez idáig rendben is volna — ha Kulcsárné tudna erről a vállalásáról,amit pedig állítólag saját maga tett. Kulcsárné azonban saját — és határozott— véleménye szerint legutóbb április 4-e után tett csak vállalást, május 1-i határidővel. Ezt jó 200 százalékra teljesítette munkatársával, Szarkánéval együtt, aki szintén hasonló kötelezettségvállalással szerepel a kartotékon. (Anélkül, hogy tudna róla.) Kulcsárné és Szarkáné »vállalása« azonban nem elszigetelt jelenség a Gizella-malomban, sőt... Ugyanez a helyzet a többi kartoték adataival is. Vállalások, amelyeket nem vállalt, nem írt alá és nem ellenőrzött senki. Sem a vállalatvezetőség, sem az üzemi bizottság. Pedig milyen jó is volna, ha a versenyellenőrzés és kiértékelés nyomán az üzem összes dolgozói megtudhatnák például azt, hogy a lisztméző csoport »Béke«brigádja naponta 300—400 zsákkal túlteljesíti a tervét. De a hibákról sem ártana megtudni a kiértékelés nyomán egyet-mást az üzem dolgozóinak. Főként Dományi elvtársnak, a vállalat vezetőjének. A többi között azt, hogy a Vorosin tisztasági mozgalom úgyszólván teljesen elaludt a malomban. Pedig a dolgozók ennek kiszélesítését is vállalták. Legalább is a kartotékok szerint... * Ilyen versenyszervezés mellett nem csoda, hogy az ellenség előbb ismerte fel a Gizella-malomban a tisztasági mozgalom elhanyagolásának »hasznát«, mint az üzem felelős vezetői a kárát. Mi mással volna magyarázható az a közelmúltban történt jó kétórás kényszerű munkaszünet, amelyet a fa-, zsák és vasdarabokkal szánt szándékkal teleszórt 8-as takarmánylisztkamra csövének eldugaszolása okozott? A tettes nem került elő és — az ígéret ellenére — elmaradt a vállalatvezetőség intézkedése is a lisztkamraajtók bezárására. A Gizella-malomban az éberséggel is úgy állanak, mint a szocialista munkaversennyel. Mind a kettőt elhanyagolják. A szocialista munkaversenymozgalom ilyen lebecsülése, az íróasztalfiókban sorakozó kartotékos kirakatpolitika mellett azután érthető, hogy a Gizella-malom a múltévi »Élüzem« második helyezésről a negyedik helyre esett vissza, a márciusi üzemátlag pedig áprilisra 10 százalékkal csökkent. Ezek a példák szinte kiáltva hívják fel a figyelmet a hibákra, amelyeket Erős Jánosné elvtárs, az üzem párttitkára mégsem vesz észre. Teljesen elmerül — a gyakorlatban nem létező — üzemi bizottság apró-cseprő ügyeinek intézésében. Pedig már legfőbb ideje volna, hogy a pártszervezet keze a kartotékos asztalra üssön, mert ha így megy tovább, a Gizella-malom a negyedik helyről könnyen az utolsó helyre csúszhat. Az ellenség pedig — mint a nyolcas lisztkamra esete mutatja — könnyen kihasználhatja a lazaságot, a versenyirányítás, szervezés és ellenőrzés hiányát. Nemcsak zsák- és fadarabokkal akadályozhatja meg a munkát, hanem sok minden egyébbel is. És akkor ki lesz a felelős? Megmondjuk: Erős Jánosné párttitkár, Dományi Aladár vállalatvezető és Tölgyesi János vb-titkár. És rajtuk kívül az üzem Bündai kommunistája, minden becsületes dolgozója. 2 WS1 JÜNTESS !, PÉNTEK! TANÁCSADÓ az üzemi kollektív szerződés megvitatásához Hl Hogyan vitatják meg a dolgozók az üzemi kollektív szerződés tervezetét? A kollektív szerződés tervezetét — amelyet az üzemben az igazgató és az üb készített el — a dolgozók műhelyenként és műszakonként értekezleteken vitatják meg június 1-e és 14-e között. A műhelyértekezleteket azoknál a vállalatoknál, melyeknek külön telephelyeik is vannak, minden telephelyen meg kell tartani. A vállalat igazgatója és az ab gondoskodik arról, hogy minden telephely, minden műhely megfelelő számú szerződéstervezetet kapjon, így lehetővé válik, hogy a dolgozók részletesen áttanulmányozzák a kollektív szerződést és javaslatokat, kiegészítéseket, kérdéseket tegyenek a műhelyértekezleteken. A szerződéstervezetet az igazgató megbízottja és a műhelybizottság titkára fejezetenként ismerteti. Minden egyes fejezet után vitát kell indítani. Az értekezletet a kislétszámú telephelyeken is (ahol nincs ob) meg kell tartani. A tervezetet itt a bizalmi ismerteti. Helyes több műhelyértekezletet tartani, hogy a tervezetet alaposan és jól megvitassák, így biztosítjuk, hogy a dolgozók széles tömegei bekapcsolódjanak a kollektív szerződések elkészítésébe. Miért szükséges a dolgozók javaslatainak jegyzőkönyvezése? A vállalat igazgatójának és az üzemi bizottságnak gondoskodni kel arról, hogy minden műhelyértekezleten jegyzőkönyvet vegyenek fel a dolgozók hozzászólásairól, kiegészítő vagy módosító javaslataikról. A jegyzőkönyvnek rögzítenie kell a műhely értekezleten részvevők számát és azt, hogy a kollektív szerződés tervezetének egyes fejezeteihez hányan szóltak hozzá és milyen javaslatokat tettek. Ezzel megteremtjük a feltételét annak, hogy az értékes és megvalósítható javaslatok bekerüljenek a kollektív szerződésbe. Ily módon a dolgozók is jobban tudják ellenőrizni, hogy mi lett javaslataik sorsa. Az igazgató és az üb a jegyzőkönyvek alapján a műhelyértekezletek befejezése után a javaslatok figyelembevételével átdolgozzák a tervezetet és beszámolnak róla a dolgozóknak. A műhelyértekezleteken elhangzott javaslatokat nem minden esetben lehet rögtön megválaszolni, mert azoknak mérlegelése esetleg hosszabb időt vesz igénybe. Ilyenkor a dolgozóknak meg kell mondani, hogy javaslataikat a jegyzőkönyv alapján tanulmányozni fogják és azokra még az üzemi kollektív szerződés aláírása előtt válaszolnak. A koreai gyermekekért A magyar dolgozók lelkes felajánlásai újabb és újabb jelentős összegekkel gyarapítják a koreai gyermekek megsegítésére irányuló akció eredményét. Szavaikkal és adományaikkal nap nap után adják tanúbizonyságát a koreai hősök és gyermekeik iránt érzett szeretetüknek, áldozatkészségüknek. Budapesten a III. kerületi Margitkórházban Reményi Béla ápoló a beteg gyermekekre gondolt, amikor 80 forintos összeggel járult hozzá a kórházban fekvő koreai gyermekek megsegítéséhez. Busek Lajosné, az Egyenruházati Vállalat dolgozója adományát a következő szavakkal kísérte: — Az én unokám erős, egészséges, de összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy az ő életét is veszélyeztetik a háborús uszítók és gyalázatos tetteik miatt Koreában borzalmasan szenvednek a felnőttek és gyermekek egyaránt. Minden támogatáskevés azok megsegítésére, akik életüket áldozzák a mi békénkért is. Özvegy Miksé Károlyné nyírábrányi négygyermekes családanya elmondotta a nőnevelőknek: tudja mit jelent férj nélkül felnevelni gyermekeket. Az elmúlt rendszerben segítség nélkül, magára hagyatva élt. Most a Párt és népi demokratikus kormányzatunk biztosítja az ő számára is a megélhetést és ezért is kötelességének érzi, hogy hozzájáruljon a koreai gyermekek sorsának enyhítéséhez. Héra Jánosné cuki dolgozó parasztasszony kijelentette, hogy pénzfelajánlásán kívül jó terménybeadással is tanúságot tesz a békéért, szabadságért harcoló koreai hősök iránti együttérzéséről. A nőnevelők országszerte igen szép eredményeket érnek el. A vas megyei nőnevelők közül Paár Antalné egymaga 180 forintot gyűjtött. Rendszeresen elbeszélget a meglátogatott családokkal azokról a szenvedésekről, amelyeket a koreai nép az imperialista betolakodók gaztettei következtében átél és a koreai szabadságharcosok hősiességéről. Nem a hibák elkönyvelése, hanem a hibák megelőzése a MEO-k feladata — állapították meg a textilipari minőségellenőrök értekezletén Az Ipari Minőségellenőrző Intézet textilosztályán a Textilipari Kutató Intézet, a könnyűipari minisztérium és az Országos Tervhivatal küldöttei értekezleten tárgyalták meg, milyen feladatot ró az ipari minőségjavításizerv a textilipari minőségellenőrző osztályokra. Az értekezleten megállapították, hogy a MEO-k feladata a hibák elkönyvelése helyett a hibák megelőzése. Az Ipari Minőségellenőrző Intézetnek a cél érdekében állandóan biztosítania kell, hogy a megrendelések pontos minőségi feltételek megadásával történjenek a kereskedelem részéről. Az Ipari Minőség Ellenőrző Intézet (IMEI) és a gyári minőségellenőrző osztályok úgy segíthetik legjobban textiliparunk minőségi munkájának javulását, hogy még a feldolgozás előtt gondosan, tudományos módszerekkel átvizsgálják az alapanyagok minőségét. Az értekezleten elhatározták, hogy rövidesen kidolgozzák a textilipari MEO-sok részére a technikai minimumokat is, melyekből az év végére vizsgát tesznek. Újabb kétezer ipari tanuló a bányászatban A Párt Központi Vezetőségének és minisztertanácsnak a szénbányászatról hozott határozata óta jelentősen fejlődött vájárképzésünk. A gjártanulókat ma már elkülönített ágatokban, úgynevezett tanmezőkben kiváló szakmunkások irányításával foglalkoztatják. A vájártanulók részére országszerte napfényes, egészséges, mosdókkal, zuhanyozókkal, kultúrtermekkel, könyvtárakkal, sportlétesítményekkel ellátott otthonokat építenek. A most következő tanévre május 15-én kezdődött meg az új vájártanulók toborzása. Számos megyei és községi tanács jelentette már, hogy igen sok fiatal jelentkezett vájártanulónak. Az idén kétezer új vártanuló kezdi meg a bányamunka megismerését és elsajátítását. Azok a fiatalok, akik bányászok szeretnél jó lenni, a községi tanácsnál vagy a párisi tanács munkaerőgazdálkodási osztályán jelentkezzenek. Megérkezett a SZOVOSZ-küldöttség Moszkvába Moszkva, május 30. (TASZSZ) A Centroszojuz igazgatóságának meghívására szerdán magyar szövetkezeti küldöttség érkezett Moszkvába Dégen Imrének, a SZÖVOSZ főtitkárának vezetésével. A vendégeket a Kiev-pályaudvaron a Centroszojuz képviselői, valamint Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság nagykövete fogadta. A küldöttség a szovjet fogyasztási szövetkezetek tevékenységeit tanulmányozza. A „PÁRTÉPÍTÉS“ legújabb »«ama magjalant. Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Kovács látván elvtárs beszámolója a kádermunka kérdéseiről. — A Politikai Bizottság határozata a pártoktatásról. — I. Szobkó: A forradalmi éberségről. — Adamkó József: Készüljünk fel az aratásra és csélelésre. — Práth Károly: A tanácsok megszilárdítása át az állandó bizottságok feladatai. — Klándl Péter: A pártszervezetek feladatai az anyagtakarákosságban. E kiemelkedő cikkek mellett számos más fontos cikét, könyvismertetést közöl a »Pártépítés« legújabb száma.