Népszava, 1953. november (81. évfolyam, 257-280. sz.)

1953-11-24 / 275. szám

1933. NOVEMBER 24. KEDD Hivatalos közlemény a kínai-koreai tárgyalásokról Peking, november 23. (Új Kína) A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége között folyt tár­gyalásokról kiadott hivatalos közle­mény a többi között megállapítja: Pekingben november 14 és 22 között tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányküldött­sége között azoknak a kérdéseknek alapján, amelyekben Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársa***­ központi népi kormányának elnöke és Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának el­nöke november 13-i megbeszélésén megegyezett. A tárgyalásokon a Kínai Népköz­­társaságot és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaságot érintő fontos politikai és gazdasági kérdéseket vitattak meg. A két fél teljesen egyetért abban, hogy még jobban meg kell szilárdí­tani és tovább kell fejleszteni a kínai és a koreai nép hagyományos, elsza­kíthatatlan baráti kapcsolatait, hogy védelmezzék a két ország népeinek létfontosságú érdekeit és biztosítsák a Távol-Kelet, valamint az egész vi­lág tartós békéjét. A két fél teljesen azonosan véle­kedik a fegyverszüneti egyezmény aláírása óta kialakult koreai helyzetről. A két fél úgy véli, hogy a koreai fegyverszüneti egyez­mény fenntartás nélküli végrehaj­tása kedvező feltételeket teremt a koreai kérdés békés rendezésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya Korea békés esz­közökkel történő egyesítésének szorgalmazásával kifejezésre jut­tatta a koreai nép hő óhajtását. A kínai nép kezdettől fogva azonosí­totta magát a koreai népnek ezzel az óhajtásával. A Kínai Népköztár­saság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya együtt kíván működni mindazokkal az or­szágokkal, amelyek érdekeltek Ko­rea békés egyesítése nagy ügyének megvalósításában. A Kínai Népköz­­társaság és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánya ki­merítő eszmecserét folytatott a po­litikai értekezlet összehívásának kérdéséről. A két fél egybehangzó véleménye az, hogy gazdasági és kulturális té­ren hosszú időre szóló együttműkö­dést kell létrehozni a Kínai Nép­­köztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság között. Evégből gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt írt alá egyrészről Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság központi népi kormánya Népi Közigazgatási Tanácsának el­nöke, külügyminiszter, másrészről pedig Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya különösen szívén vi­seli a háborús károkat szenvedett Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság gazdasági helyreállítását. Te­kintettel azokra a hatalmas kiadá­sokra, amelyek a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság háború­ütötte sebeinek begyógyításához és népgazdaságának helyreállításához szükségesek, a Kínai Népköztársa­ság kormánya elhatározta, hogy el­lenszolgáltatás nélkül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának ajándékozza mindazokat a javakat, amelyeket 1950. június 25 (az a nap, amelyen az Egyesült Ál­lamok kormánya megkezdte agresz­­sziós háborúját Koreában) és 1953. december 31-e között szállított és el­engedi az ez alatt az idő alatt a Korea megsegítésével kapcsolatban felmerült kiadások megtérítését. A Kínai Népköztársaság kormánya Korea további megsegítése céljából elhatározta, hogy az 1954—57 kö­zötti négy év alatt ellenszolgáltatás nélkül nyolcbillió (8.000.000.000.000) jüant adományoz a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak a népgazdaság helyreállítására. A két fél megállapodott abban, hogy — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a népgazdaság hely­reállítása időszakában felmerülő sürgős szükségletei kielégítésére — a Kínai Népköztársaság kormánya a fent említett összeg erejéig különféle árukat és felszerelési cikkeket szál­lít Koreának az ipar és a mezőgazda­ság helyreállítására, valamint a nép életszínvonalának emelésére, így a többi között szenet, ruházati cikke­ket, gyapotot, kenyérgabonát, építő­anyagokat, közlekedési felszerelést, fémtermékeket, gépeket, mezőgazda­­sági gépeket, halászhajókat, papírt és írószereket és más népfogyasztási cikkeket. A közlekedés és a szállítás helyre­­állítása terén a két fél arra a meg­állapodásra jutott, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya segíteni tartozik a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányát az agressziós háború alatt súlyosan megrongálódott vasúti hálózat helyre­­állításában és mozdonyokat, vala­mint személy- és teherkocsikat szál­lít a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak. A Kínai Népköztársa­ság kormánya elfogadta továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának javaslatát és hozzájárult az együttes igazgatás alatt álló szovjet-koreai légiforgalmi társaság repülőgépei útvonalának északkeletkínai területekre való ki­­terjesztéséhez, hogy ezzel megköny­­nyítse a Szovjetunió és Korea közötti polgári légiforgalom gyorsabb helyre­állítását. A két ország közötti technikai együttműködés előmozdítása érde­kében a két fél megállapodott ab­ban, hogy Korea szakképzett mun­kásokat és technikusokat küld bi­zonyos kínai termelő üzemekbe külső munkára, Kína pedig szak­képzett munkásokat és techniku­sokat küld Koreába, hogy azok ott bizonyos termelő üzemek munkájá­ban segédkezzenek. A Kínai Nép­­köztársaság kormánya ahhoz is hozzájárult, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya diákokat küldjön tanulni kínai egyetemekre és intézetekbe. Gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt kötött a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Peking, november 23. (Új Kína) November 23-án Pekingben gazda­sági és kulturális együttműködési egyezményt írtak alá a Kínai Nép­­köztársaság és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság között. A kí­nai és a koreai nép hagyományos mélységes baráti kapcsolatainak to­vábbi megszilárdítását és fejleszté­sét szolgáló egyezmény aláírását ba­ráti légkörben folytatott tanácskozá­sok előzték meg. Az egyezményt kínai részről Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya Népi Közigaz­gatási Tanácsának elnöke, külügy­miniszter és koreai részről Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának el­nöke írta alá. Az aláíráson a többi között jelen voltak kínai részről: Mao Ce-tung, a központi népi kormány elnöke; Csu Te, Liu Sao-csi és Li Csi-sen, a központi népi kormány alelnökei; koreai részről: Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnökhelyettese; Ho Men Hi, a mi­nisztertanács elnökhelyettese; Nam ír külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson megjelent továbbá V. V. Vaszkov, a Szovjet­unió pekingi nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője is. Kuo MD-780 és Kim Ir Szen felszólalása a koreai kormányküldöttség tiszteletére rendezett pekingi fogadáson Peking, november 23. (Új Kína) A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága és az amerikai agresszió ellen küzdő, Ko­reát támogató kínai népi bizottság vasárnap együttes fogadóestet adott a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége tiszte­letére. A fogadóestet Kuo Mo-zso, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület alelnöke, az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támogató kínai népi bizottság elnöke nyitotta meg., »A kínai nép küzd a koreai fegyverszü­neti egyezmény feltételeinek pontos végrehajtásáért és a koreai kérdés békés rendezéséért mindaddig, amíg ez a küzdelem végső diadalt nem arat — mondotta —, Kína népe el­szántan áll a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborához tartozó »népek oldalán és színes­ lélekkel kész segíteni a koreai népet háború­tól feldúlt népgazdaságának helyre­­állításában és újjáépítésében.« Kim Ir Szen marsall válaszában hangsúlyozta: »A kínai nép azzal, hogy a koreai fegyverszünet után is folytatja az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támogató mozgalmát, meggyorsítja népgazdaságunk háború utáni helyreállításának ütemét, meg­szilárdítja a közös harcunkban kiví­vott győzelmet és jelentős mérték­ben hozzájárul Korea békés egyesí­tésének ügyéhez.« A fogadóest részvevői lelkesen él­tették Kim Ir Szen marsallt, Mao Ce-tungot, Malenkovot, a hős koreai népet, a dicső koreai néphadsereget és a kínai önkénteseket, a kínai és a koreai nép baráti egységét, vala­mint a Szovjetunió vezette hatalmas béketábort. 5 Bécsben megnyílt a Béke Világtanács ülésszaka Bécs, november 23. (MTI) A Béke Világtanács irodája va­sárnap ülést tartott és ezen az ülé­sen javaslatot dolgozott ki a napi­rendre vonatkozóan. A javaslat két pontból áll: 1. Az egész világra kiterjedő akciók annak érdekében, hogy a kon­fliktusokat általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék (a koreai és a német kérdés rendezése, a hidrogénbomba és más tömegpusz­tító fegyverek eltiltása, a fegyver­­kezés korlátozása); 2. a jövő évben Béke Világtalál­kozót kell összehívni. Hétfő délután három órakor Bécsben megkezdődött a Béke Vi­­lágtanács ötödik ülésszaka. Az ülésszak tiszteletére a Schön­­brunner-strassei Dreher-park zászlódíszbe öltözött. Az ülésterem bejáratánál a küldötteket és vendé­geket fehér békegalambokkal ékesí­tett kék zászlóerdő fogadta. A fala­kat és az elnöki emelvényt kék drapéria borítja, az emelvény fölött kiterjesztett szárnyú fehér béke­galamb hirdeti a világ dolgozóinak békeakaratát. A falakon a külön­böző nemzetek zászlai a nemzetközi békemozgalom népeket átfogó ere­jét jelképezik. Az ülés elnökségében helyet fog­laltak Frédéric Joliot-Curie, Jean Laffitte, Mao Dun, Isabelle Blume, Eugenie Cotton, Pietro Nenni, Ikuo Ojama, Walter Friedrich, Ilja Eren­burg, Nyikolaj Tyihonov és a nem­zetközi békemozgalom más neves személyiségei. Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke elsőként Brand­­weiner professzornak, az osztrák Országos Békebizottság , elnökének adta meg a szót. Brandweiner Ausztria békeszerető, haladó erői­nek nevében köszöntötte az ülés­szak részvevőit. Ezután Frédéric Joliot-Curie mondott nagy beszédet. A lengyel kormány jegyzéke Németország hat nyugati szomszédjához A Lengyel Népköztársaság kor­mánya jegyzéket intézett Francia­­ország, Belgium, Norvégia, Hollan­dia, Dánia és Luxemburg kormá­nyaihoz. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a bonni és párizsi háborús szerződések hatálybalépése fokozná a nemzetközi feszültséget és veszé­lyeztetné Európa békéjét. A lengyel kormány nyomatékosan felszólítja Németország összes szomszédait: ne hagyják abba erőfeszítéseiket a né­met imperializmus és militarizmus újjáélesztésének megakadályozá­sára. A jegyzék felhívja az említett kormányokat, támogassák a Szov­jetunió kormányának a külügymi­niszterek tanácskozása összehívásá­ról szóló javaslatát a nemzetközi feszültség enyhítése és a német kérdés helyes és tartós megoldása érdekében. Az NDK kormánya ismét jelenősen megkönnyítette az övezetközi közlekedést A Nyugat- és Kelet-Németország közötti akadálytalan közlekedés to­vábbi megkönnyítése érdekében a Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztere rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy az NDK állampolgárait személyazonossági igazolványaik jogosulttá teszik a demarkációs vonalon levő ellenőrző átkelő pontok átlépésére. Nyugat­német állampolgároknak a Német Demokratikus Köztársaságba az el­lenőrző átkelő pontokon történő be­utazásához szintén nem szükséges többé övezetközi útlevél. Nyugatnémet lap francia városok átcsatolását követeli Berlin, november 23. (TASZSZ) A West-Ost Kurier című nyugat­német lap, Oberländer bonni mene­kültügyi miniszter sajtóorgánuma egyik cikkében megfenyegette Fran­ciaországot. A fenyegetés indokául a lap Herriot-nak, a francia nemzet­­gyűlés elnökének kijelentését sze­melte ki, miszerint Herriot ellenzi a német-lengyel odera-weissei határ felülvizsgálását, amelyre a nyugat­német revansisták törekednek. A West-Ost Kurier című lap ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy amennyiben Franciaország nem en­ged a nyugatnémet revansistáknak »•cselekvési szabadságot« Lengyel­­ország nyugati részének területeivel kapcsolatban, úgy Franciaországnak számolnia kell »olyan francia váro­soknak Nyugat-Németország részére történő átengedésével, mint Toul, Nancy és Montbeliard«. A CIO kongresszusa New York, november 23. (TASZSZ) November 20-án Clevelandben vé­get ért a CIO ötnapos kongresszusa. A kongresszus határozata kimondja: »A CIO azon a véleményen van, hogy Eisenhower elnök és kormánya nem teljesítette azt az amerikai népnek adott ünnepélyes ígéretét, hogy mó­dosítja és észszerű törvénnyé teszi a Taft—Hartley-törvényt­. A kongresz­­szus delegátusai felszólalásaikban rá­mutattak, hogy a vállalkozók a Taft —Hartley-törvény és más törvények felhasználásával a déli államokban 600.000 textilipari dolgozónak és több százezer faipari munkásnak te­szik lehetetlenné a szakszervezetekbe való belépést, ezen túlmenően nem is hajlandók tárgyalásokat folytatni a szakszervezetekkel.­­ Az Egyesült Államok jegyzéket intézett a francia kormányhoz amiatt, hogy számos amerikai társaságtól megvonták a Marokkó ásványkin­cseinek felkutatására jogosító enge­délyeket. NÉPSZAVA Elutaztak Bécsbe a Béke Világtanács ülésén résztvevő magyar küldöttek Hétfőn elutaztak Bécsbe a Béke Világtanács ülésén részt vevő magyar küldöttek: Andics Erzsébet Kossuth­­díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke és Péter János református püspök, a Béke Világ­tanács tagjai. A magyar küldöttek magukkal vitték Bécsbe azokat az üzeneteket, amelyeket a városok, falvak, üze­mek dolgozói küldtek a Béke Világ­tanács tagjainak. Walter Ulbricht kormánynyilatkozatot tesz a népi kamara szerdai ülésén A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája november 25-én, szerdán teljes ülést tart. Az ülés napirendjének első pontja Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök kormánynyilatkozata a német kér­dés békés megoldásának lehetőségé­ről. Az NDK kormányának átirata a bonni kormányhoz a nyugatnémet lakosság gazdasági terheinek könnyítése érdekében Berlin, november 23. (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnökségének sajtó­­osztálya hétfő délután értekezletre hívta össze a Berlinben működő né­met és külföldi sajtótudósítókat. A sajtóértekezleten ismertették azt az átiratot, amelyet a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya no­vember 22-én intézett a nyugatné­met szövetségi köztársaság kormá­nyához. Az átirat bevezetőben utal arra, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság ez év november 7-én azo­nos szövegű jegyzékekben szólította fel a nyugati hatalmak kormányait, a Szovjetunió kormányának példá­ját követve, könnyítsenek a Német­országra háruló, a háború követ­kezményeivel összefüggő gazdasági és pénzügyi terheken. Az átirat­­ a továbbiakban hang­súlyozza, hogy a német nép a Szov­jetunió és a Lengyel Népköztársa­ság által megvalósított nagylelkű gazdasági és pénzügyi könnyítések után teljes joggal vár el ugyanolyan intézkedéseket a nyugati hatalmak kormányai részéről. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya ezért azzal a fel­hívással fordul a nyugatnémet szö­vetségi köztársaság kormányához, kérje fel az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányát, hajtsanak végre haladéktalanul ugyanolyan rendszabályokat, mint amilyeneket a Szovjetunió kormánya foganato­sított és a szövetségi kormány csat­lakozzék azokhoz a lépésekhez, ame­lyeket a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya e cél elérése érdekében tett. A sajtóértekezleten Albert Norden ismert német közíró hivatalos ada­tok alapján bizonyította, hogy a nyugati megszálló hatalmak 1945 óta megszállási költségek, üzemek leszerelése, a német kereskedelmi flotta, a külföldi német vagyonok és a saarvidéki nehézipar lefogla­lása, az aranykészletek és a kül­földi értékpapírok elkobzása, német szabadalmak és áruvédjegyek kisa­játítása, valamint kényszerkivitelek és kártérítések alakjában kereken 145 milliárd márkát sajtoltak ki Nyugat-Németországból. A nyugati hatalmak ezen felül további 71,681 millió márka összegű követelést tá­masztanak Nyugat-Németországgal szemben. Szabadságot Benoit Frachonnak• A CGT és a Francia Kommunista Párt felhívása Párizs, november 23. (MTI) A CGT, valamint a CGT-hez tar­tozó Szajna megyei szakszervezetek közleményt adtak ki, melyben tilta­koznak a CGT főtitkára, Benoit Fra­ction botrányos letartóztatása ellen. A közlemény felszólítja az összes franciákat, akiknek szívügyük a köz­­társasági szabadságjogok megvédése, hogy egységesen emeljék fel tilta­kozó szavukat a kormánynak ez újabb hatalmi visszaélése ellen és különféle akciókkal, munkabeszün­tetésekkel, delegációkkal követeljék Benoit Frachon azonnali szabadlábra helyezését és a szakszervezeti sza­badságjogok tiszteletben tartását. A Francia Kommunista Párt szin­tén közleményt adott ki, amely ki­emeli: Benoit Frachont olyan időpont­ban tartóztatták le, midőn Laniel és Eidault az amerikai imperialisták parancsára a bermudai értekezletre készülődnek. A letartóztatás olyan elfogatási parancs alapján történt, amelyet még akkor bocsátottak ki, midőn Bidault és René Mayer Washingtonba készült. Ez a letartóz­tatás, amely különben is a szakszer­vezeti és demokratikus szabadságjo­gok cinikus megsértését jelenti, most, a nemzetgyűlés határozata után, amely komolytalannak minősítette a megindított eljárást, egyenesen ki­hívásnak tűnik a nemzetgyűléssel szemben. A Francia Kommunista Párt felhív minden dolgozót, minden demokra­tát, minden hazafit, hogy munkahe­lyeiken, a városokban és falvakban haladék nélkül indítsanak hatalmas erejű tiltakozó akciót és egységes fellépéssel vívják ki Benoit Frachon azonnali szabadonbocsátását, a mun­kásosztály és a demokrácia ellen szőtt összeesküvés teljes felszámo­lását. .4* egyiptomi miniszterelnö­khelyettes az amerikai segélytől: ígéretek, hazugság és félrevezetés... Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnökhelyettes egy tömeg­gyűlésen beszédet tartott, amelyben élesen elítélte a magát »szabad vi­lágnak« nevező angol-amerikai tömb imperialista politikáját. »A szabad világ országai — je­lentette ki Nasszer — telekürtölik a világot azzal, hogy segítenek a gaz­daságilag elmaradott országoknak. Ezek a kijelentések azonban csak ópiumhoz hasonlíthatók, amelyet a Nyugat azért exportál, hogy elkábítsa és továbbra is a »szabad világ« uralma alatt tartsa a gyarmati népe­ket ... Országainkat áruik értékesí­tési piacának tekintik, rabolnak és hazug ígéretekkel csitítanak bennün­ket.« Az Egyesült Államoknak Egyip­tommá' sz-mben folytatott politiká­jú t­ér' ? Nasszer kijelentette, hogy Amoro­n »segítséget« ígért Egyip­tomnak, eddig azonban »ígéreteken, hazugságon és félrevezetésen kívül semmit nem kaptunk«. Az Egyesült Államok nagykövete hivatalosan tiltakozott Favzi egyip­tomi külügyminiszternél Nasszer mi­niszterelnökhelyettes beszéde miatt. A Reuter jelentése hozzáfűzi: a kairói amerikai diplomaták körében nagy megdöbbenést keltett Nasszer alezredes beszéde; attól tartanak, hogy ez a beszéd hátrányosan be­folyásolja Amerika helyzetét az egész arab világban.­­ A Vietnammal való tárgyalások érdekében Párizsban országos érte­kezletet tartottak. Az értekezleten számos nemzetgyűlési képviselő, me­gyei és városi tanácsos, egyetemi ta­nár, egyházi személyiség és több társadalmi szervezet képviselője is részt vett.

Next