Népszava, 1954. július (82. évfolyam, 154-180. sz.)

1954-07-01 / 154. szám

1954. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK KORMOS ÜVEGGEL — A FOGYÓ NAP ALATT Háromnegyedkettőtől négyig a pestiek üveget kormoztak és a napot lesték. A Gellérthegy oldalában, Sánc­utca 1 szám alatt kis villa áll. Tete­jén csillagászati távcső mered az ég­nek, a távcső körül fotóriporterek szorgoskodnak, akik ezúttal­­interjút akarnak kérni« a hold árnyékától fogyatkozó naptól. Szemben a kis villával a rét ugyancsak népes. Ré­gen itt volt a »Hét rózsa« vendéglő — mondja egy öreg néni, a régi Ta­bánra emlékezve, de aztán abba­hagyja az emlékezést és sürgősen kölcsönkéri a kormozott üveget a szomszéd kislányától, Györgyikétől. Az üveg valóban tökéletesen mu­tatja, mint válik odafönt kiflivé a megszokott aranytányér. A Sánc­ utca 1-ben, az Uránia csil­lagvizsgálóban fiatal tudományos munkatársak ülnek a rádiókészülé­kek előtt. Makra Zsigmond és Hack Frigyes Moszkvát hallgatják. Ott ugyanis sokkal nagyobb mérvű a fo­gyatkozás és ők a rádióadás erőssé­géből vonnak le következtetéseket a rádióhullámok terjedési viszo­nyaira a napfogyatkozás alatt. Egyébként apró kulisszatitkot árul­nak el: a fogyatkozás késett, mint­egy hat másodpercet. Ez azonban csak látszólagos: a hivatalos időpont ugyanis a szabadsághegyi csillag­­vizsgáló földrajzi helyzetével »vá­gott össze«, a Gellérthegy azonban onnan kissé keletre fekszik... tehát nem kell szidni a napot, meg a hol­dat. Tervszerűen dolgoztak mind a ketten. A kis réten szakállas férfiak, kö­­tényes háziasszonyok, és nagyon sok kisgyerek sürög-forog. A gyerekek többségének kormos az orra. Min­denkinek nem jut hivatalos műszer. Néhányszáz méterrel odébb, a Hegy­­alja­ utca sarkán, a kis italbolt előtt is csoportosulást látni. Lila üvegen­­keresztül nézik a napot vagy öten. Az óramutató lassan a tizenkettesre mászik. Három óra. A nap már csak kis, vékony C-betű, vékony arany­csónak a kissé megfakult, acélszür­kévé sápadt ég tengerén. Pirosruhás fiatal nő nézi elmerülten a látványt, aztán egyszerre észbekap: »Szent ég, negyednégy... Ez a zöldbab már itt fő meg a szatyorban.« Barnára sült alacsony férfi nézi a napot a lila üvegen, s váratlanul így határozza meg a helyzetet: »Nézzék csak, sza­kik, selejtes a nap.« Sokan megpró­bálnak most szabad szemmel is be­lenézni, mert három óra hét perc van, a fogyatkozás maximuma. De nem érdemes. (Megpróbáltam!) A primitív ember régen térdre bo­rult, az isteneket hívta segítségül. Az idők változtak. A Hegyalja-utca sarkán hárman elfordulnak a lassan újra növekvő naptól és egy férfi­­hang hallatszik: »Ez mind nagyon szép, de remélem, Czibor lesz a bal­szélső.« B. F. Átadták a minisztertanács és a DISZ központi vezetőségének vörös vándorzászlaját a kurityáni vájártanulóknak Szerda délután a kurityáni 106-os számú vájártanulóiskola növendé­keinek ünnepélyesen adták át a vá­jártanulóiskolák között folyó mun­kaverseny győztesét megillető jutal­mat, a minisztertanács és a DISZ központi vezetősége vörös vándor­zászlaját és az azzal járó tízezer fo­rint pénzjutalmat. Kossa István, a Munkaerőtartalékok Hivatalának el­nöke mondott ünnepi beszédet, Föl­des László, a vájártanulóintézet DISZ-titkára vette át a zászlót, majd Kádas István, a DISZ köz­ponti vezetőségének titkára szólt a bányás­zfiatalok­hoz. Az ünnepség végén 13 nevelőnek és mesternek pénzjutalmat, 29 munkában és ta­nulásban kitűnt vájártanulónak pénz- és könyvjutalmat adtak át. ARATJÁK AZ ŐSZI ÁRPÁT Arat az ország. A kalászérlelő jú­nius utolsó napjaiban mindenfelé megkezdték az őszi árpa aratását, több helyen vágják a rozsot és az őszi búzát is. A falvak határát egyre inkább az aratógépek és kombájnok uralják, egyre több embert kímél m­eg gyors, jó és olcsó munkájával a gép. A záhonyi­ határban még sohasem aratott kombájn. Kedd reggel itt is megindult hódító útjára az arató­cséplőgép a záhonyi Új Föld tsz földjén. Az első napon 130 mázsa árpát takarítottak be a kombájn mun­kája nyomán. Ugyanezen a napon a Felső-Tisza- S­anyar egy másik falujában, a ko­morói Szocializmusért nevű ter­melőszövetkezetben is munkába állt egy kombájn. Gyönyörű termést ad a ted­esvári Dózsa tsz árpája. Szendi József, a téti gépállomás sztahanovista trakto­rosa kezdte aratni kévekötő arató­gépével. Egy óra alatt egy holdról vágta le a gabonát és gépe után gyö­nyörű, tiszta,­ alacsony tarló maradt s a sarkoló kaszásoknak is alig akadt munkájuk­ , Zalában már mindenütt aratnak. A pölöskei állami gazdaságban Tal­­palló Péter kombájnos kezdte meg az árpa aratását. Vállalta, hogy az előirányzott 177 normálholdnyi munka helyett 300 holdon arat és csepel kombájnjával ebben az eszten­dőben. Bár Talpalló Péter az idén arat először kombájnnal, máris újítással állt elő. Javasolta, hogy a kombájn első és hátsó tengelye közé helyezzenek kocsiponyvát és így az esetleges kisebb gép­hibák miatt földre hulló magot is megtakaríthatják. A megyében már többen csatlakoz­tak a felhíváshoz, sőt Kiss Gábor és Horváth Ferenc, a pölöskei gép­állomás traktorosai azzal is meg­­toldották vállalásukat, hogy a szal­mát olyan rendszerrel gyűjtik és rakják össze, hogy a gyors tarlóhán­tást ne akadályozzák. Hajdúnánáson elsőnek a Szikra termelőszövetkezet kezdett az ara­táshoz. Őszi árpájukat levágták, most a tarlóhántáson másodvetésen szorgoskodnak. Hajdúnánás határá­nak egyik részén már vágásra érett az őszi búza is. Szerda délelőtt hat holdon már megjelentek az első búza­keresztek. A magyarországi német nyelvű dolgozók új lapja Július 1-től Freies Leben címmel megjelenik hazánk németajkú dol­gozóinak gazdasági, politikai és kul­turális lapja. A lap egyelőre havon­ként jelenik m­eg. 3 NÉPSZAVA Két hiánycikk nyomában — áruházaktól a minisztériumig Napsugár-áruház, Rákóczi-út. Va­káció eleje van: a szülők gyereknek való vászonholmit keresnek, de persze saját maguknak is szívesen vá­sárolnak. Ballonruhét, tropikál kész­ruhát, shortot szeretnének venni. A válasz azonban az eseteit nagy több­ségében sajnálkozó elutasítás: nincs tropikálruha, kevés a szép ballon­ruha, könnyű, olcsó női vászonruhá­ból mindössze egy fogasravaló van, a férfi vászonruhából néhány tucat. Az is elavult színű és szabású. Mé­teráru? A »Napsugár« hat vállalata egy vég tropikálon osztozott néhány napja. Ballonvásznat viszont Hal­­mosi elvtársék mindössze hét métert — azaz két ruháravalót — kaptak. Az áruház több mint egyharmadával túlteljesíti a tervet. De túlteljesít­hetné sokkal többel is, mert óriási az érdeklődés minden könnyű nyári holmi iránt. „Hetek óta ígérik . ..“ Minőség-áruház, Rákóczi-út. Idé­zet a panaszkönyvből: »Hetek óta azt ígérik: holnapra lesz 52-es ballon­ruha — és nincs.« Budapesti Nagyáruház, a közismert »Corvin«. Miskolci elvtárs, a férfi­­konfekció-osztály vezetője nagyobb készlet felett tarthat szemlét, mint néhányszáz méterrel odébb a Napsu­gár-áruház dolgozói. A nagyobb kész­let azonban — tekintettel arra, hogy ez a főváros legforgalmasabb áru­háza — nem jelent eleget. Az idei újdonságból, a szép és olcsó ötszáz­­forintos férfi tropikálöltönyből pél­dául ők is csak 45 darabot kaptak, s azt persze még aznap elkapkodták. Június 18-án 128 vászonöltöny érke­zett, 28-án 5 darab 50-es. Pest »fél­fogára« is kevés ez a mennyiség, bár tavaly júniushoz képest a konfekció­osztály 57 százalékkal többet ad el! Persze, az a vevő, akit kiszolgáltak, mit sem tud arról, hogy részese en­nek a nagyarányú »felfutásnak«, (ahogyan kereskedelmi körökben a növekvő eladást nevezik), aki vi­szont nem kap árut, mert szerencsé­sebb vagy gyorsabb társai megelőz­ték, az végigjár öt áruházat, vagy hatot — és megesik, hogy végül se­hol sem talál kedvére (vagy alak­jára) való nyári ruhát. Különösen sok a panasz a ballon- és a tropikálöltö­nyökre. Mit mond a Férfiruhanagykeres­­kedelmi Vállalat? Miskovszky elv­társ, az igazgató, maga is legszíve­sebben ballon és tropikál után nyo­mozna. Az ő véleménye szerint — persze, Miskovszky elvtársnak »kon­­fekciós« szíve van... — elég sok a selejt, ami csökkenti a forgalomba­­kerülő szép készruha mennyiségét és ennek oka a kikészítés gyakori ha­nyagsága, az a felfogás az iparban, amit még mindig hallani: »ez nem túl nagy igényű munka ... konfek­ció.­ Ez a néhány probléma kétségtele­nül fennáll. De nem ad teljes, meg­nyugtató választ a kérdésre. Nagy mértékben növekedett a vásárlóerő A belkereskedelmi minisztérium áruforgalmi főosztályán Bárdosi elv­társ osztályvezető szerint a megnö­vekedett vásárlóerő a néhány áru­cikkben mutatkozó hiány fő oka. 1954 első negyedévében ruházati cikkből több mint 30 százalékkal »megelőz­tük« az 1953-as első három hónap fogyasztását. Emiatt nagykereske­delmi vállalataink készruhakész­lete a tavalyinak csak egyötöde. Az idén gyártásra tervezett mennyiség­ről egyre jobban kiderül, hogy ke­vés, több alapanyagot azonban nép­gazdaságunk csak az exportmunka megjavításával biztosíthatna. Mind­ehhez még figyelembe kell venni azt is, hogy egyes ruhagyáraink munka­erőhiánnyal küzdenek. Zalaegersze­gen például százával tértek vissza a mezőgazdaságba a betanított mun­kások , és a hiányok pótlása nem megy máról holnapra. A könnyűipar bérezésében emellett nem jut eléggé kifejezésre a szakképzett munkás megbecsülése és ezért a »szalagokon« dolgozó munkások nem nagyon igyekeznek, hogy továbbképezzék magukat. Mindezek közül azonban a főkérdés­­ az alapanyag kérdése. Több anyagunk csak akkor lesz, ha minden iparágban pontosan eleget teszünk export-kötelezettségünknek, hiszen a pamut, gyapjú nagy részét importálnunk kell. Már csak az a kérdés: nem le­hetne-e mégis többet tenni a nyári anyagok gyártása érdekében — a meglevő lehetőségek keretén belül? Mert világos, hogy többet nem gyárt­hatunk, mint amennyire anyagunk, gépünk, munkaerőnk van. Télen nyári — nyáron téli? A könnyűipari minisztérium érté­kesítési osztályán, majd a gyapjú­ipari igazgatóságon a bonyolult és igen sokoldalú kérdés újabb részle­teit világítják meg a vezetők. Ami a »ballon-problémát« illeti, annak a gyártásából nemrégiben azért kel­lett levenni bizonyos mennyiséget, hogy az erre a célra is használt fé­sült fonalból cérnát tudjunk gyár­tani. Mert nagy a céraszükségle­­tünk is. Itt tehát elsősorban való­ban anyaghiány mutatkozik. Más a helyzet a tropikálnál. Ezt a könnyű, kedvelt anyagot jelenleg nagy ütemben gyártják erre alkal­mas üzemeink. Ám­­ az a baj, hogy most gyártják. A könnyűipar régen kialakult gyakorlata volt, hogy nyá­ron télre dolgozik — és megfordítva. Az ideális helyzet az lenne, ha üze­meinkben már teljes gőzzel gyárta­nák a téli anyagokat, hogy ezekkel is feltöltsék a raktárakat. 1950 óta azonban a tervezés új módszerr­e állt át — mint ezt Schiller elvtárs a terv- és termelési osztályon el­mondja. Negyedévenkénti ütemezés­sel folyik a munka és az egész ruha­ipar frontján negyed-féléves késés­sel dolgozunk immár négy éve. Ne­gyedévenként érkeznek az igénylé­sek, ami azt jelenti, hogy a harma­dik negyedévben is tropikált gyár­tunk, ebből a tropikálból azonban legfeljebb szeptember elejére lesz férfiruha ... amikor a férfiak már szövetanyagot keresnek, így esik meg azután, hogy a fogyasztó a bol­tokban télen talál nyáriruhát... Át kellene állni — mondják itt az elvtársak — arra a rendszerre, hogy a negyedik és első negyedévben ké­szüljenek a nyári ruhák, a 2. és 3.­ban a téliek. Ennek a többi között olyan előnye is lenne, hogy a IV. negyedévről az új tervévre zökkenő­­mentes lenne az átmenet, hiszen nem kellene »átállni«, másrészt je­lentős energiamegtakarítást hozna, ha nyáron gyártanák a több gőzt, áramot stb. igénylő nehezebb anya­gokat. Ez az átszervezés azonban nem könnyű feladat és csak fokról fokra lehet végrehajtani, ebben az évben tehát még megvalósítás ese­tén se érezhetnénk a hatását. (A tropikál hiányával kapcsolatban el­mondják még azt is: váratlan té­nyező jött közbe: várakozáson felüli mennyiségben vásárolják a nők, akik nagyon megkedvelték ezt a ko­rábban kizárólag férfiruhára hasz­nált anyagot.)★ Miért kevés tehát a ballon és a tropikál? A probléma mögött első­sorban a vásárlóerő nagyméretű megnövekedése áll. Köteteknél töb­bet beszél ez az életszínvonal emel­kedéséről. Most meg kell teremteni az árualapot a megnövekedtt igé­nyekhez. De ehhez — mint a példák mutatják — alapos szervezési és tervezési intézkedésre is szükség van. Másrészt: minden eddiginél gondo­sabb munkára — minden exportra dolgozó iparágban, hogy több nyers­anyagot hozhassunk be. Baktai Ferenc Sikeresen valósul meg az egyéni családiházépítés programmja A minisztertanács — mint is­meretes — ez év januárjában ha­tározatot hozott a lakosság egyéni építkezéseinek telekjuttatással, adókedvezménnyel, a főbb építő­­anyagok árának újabb leszállítá­sával, valamint indokolt esetben kölcsönnel történő segítésére. Az építési kölcsönök céljaira a mi­nisztertanács 180 millió forintot bocsátott rendelkezésre, amely a múlt évi, hasonló célra biztosított összegnek mintegy négyszerese. A minisztertanács az Országos Ta­karékpénztárt bízta meg a köl­csönösszegek szétosztásával. A kormányhatározat a dolgo­zók széles körében nagy vissz­hangra talált és az Országos Ta­karékpénztár a rendelkezésre bo­csátott összeget az első félévben szétosztotta az arra igényjogosul­tak között. Ez a körülmény, va­lamint az, hogy egyre többen ha­tározzák el magukat a saját anyagi erőből való építkezésre, biztató jel arra, hogy az egyéni családiházépítés tervezett évi programm­­a megvalósul és sok ezer családiház fog az év végéig elkészülni. Tatabánya VilI-as akna bányászai Augusztus 20 és a bányásznap tiszteletére felújítják a dorogiakkal folyó párosversenyt Kedden a tatabányai VIII-as ak­nában mindhárom harmad bányá­szai termelési értekezleten vitatták meg a következő három hónap fel­­adatait. A VIII-as akna kollektívája Tatabányán az elsők között fejezte be féléves tervét. Jó munkájának eddigi eredménye: 30-án délig több mint 10.000 tonna szenet küldtek felszínre félévi tervükön felül. A VIII-as akna kollektívájának termelési értekezletei lelkes hangu­latban zajlottak le, s az éjjeles szak megbeszélése után megszüle­tett az akna versenyfelhívása. Az akna bányászai augusztus 20 és a bányásznap tiszteletére versenyre szólították Komárom megye összes bányaüzemét, felújították párosver­senyüket régi versenytársaikkal, a "dorogi Tokod altáró és a tatabányai IX-es akna bányászaival. Megfogad­ták, hogy termelési tervüket dekád­ról dekádra egyenletesen a harma­dik negyedévben 103 százalékra tel­jesítik, így augusztus 20-ig, Alkot­mányunk ünnepéig 1400, a bányász­napig pedig további 430 tonna sze­net adnak terven felül. Elővárási és fenntartási tervüket 105 százalékra teljesítik, harmadik negyedévi ön­költségi tervüket 15 százalékkal túl­teljesítik. Sikeres bemutató az újfajta A 23/1 építőipari vállalat Gubacsi­hídfői lakásépítkezésén szerda reggel Szlipcsevics István sztálinvárosi kő­műves és brigádja újfajta vakoló­gépével megkezdte az első lakás belső vakolását. A kiváló kőműves újfajta, távvezérlésű vakológéppel mutatta be a gépi vakolás mester­fogásait. Az új gépkomplexumot egy teherautó pótkocsijára szerelték. A géptér magában foglalja a habarcs­­­k­ever­őt, a levegőkompresszort, a habarcsszivattyút és a habarcsros­­táláshoz szükséges vibrátort. A mész és homok egy szállítószalagon jut a keverődobba. Szlipcsevics István és brigádja távvezérlésű vakológéppel tegnap délelőtt 10 órától műszak végéig­­két összkomfortos lakás tel­jes vakolását végezte el fejmagas­ságig. Ez a munka kézi vakolással két napig tartott volna. A kiváló sztahanovista hét végéig folytatja bemutatóját az építkezé­sen. Csütörtöktől már Csiszk­ola Jó­zsef helybeli kőműves is vakol­ó­­géppel dolgozik, örömmel tanulja az új módszert, amely jelentősen meg­gyorsítja majd a 48.000 négyzetmé­ter falrész vakolási munkáit, így gyorsabban készülnek majd a há­zak a Gubacsi-hídfői lakásépítkezé­sen. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Koós Aurél egyetemi docensnek, az orvos­­tudományok kandidátusának 80. születés­napja alkalmából és Csuta Károly MÁV főfelügyelőnek, a munkásmozgalomban ki­fejtett több évtizedes munkássága elismeré­séül a MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozza. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Foga­­rasi Mihálynak, a KPM közlekedésépítési főosztály főmérnökének, a közlekedés épí­tésében végzett jó munkájáért, kiváló mun­­kája elismeréséül Somogyi Sándor elvtárs­nak, az Élelmiszerkereskedelmi Központ igazgatójának, a mentőmunka színvonalá­nak emelése terén elért eredményei elisme­réséül dr. Radoichich Györgynek, az Or­szágos Mentőszolgálat állomásvezetőjének, továbbá Burghardt Rezső festőművésznek és Hermann Lipót festőművésznek 70. szü­­letésnnapjuk alkalmából a SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetést ado­mányozza. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Sztálin Vasmű Erőműnek építése terén végzett munkájuk elismeréséül Kubik Jó­zsefnek, a Klement Gottwald Villamossági Gyár szerelőjének a SZOCIALISTA MUN­KÁÉRT ÉRDEMÉREM. Vámos Tibornak, az Erőmű Beruházási Vállalat főépítés-vezetőjének Wittmayer Józsefnek, az Ápri­lis 4 Gépgyár géplakatosának, Sedlmayer Károly­nak, a Villamoserőmű Tervező és Szerelő V. művezetőjének, Kolbech István­nak, a 26/1. Építőipari Vállalat ácsm­five­­zetőjének és Michna Vilmosnak, a Láng Gépgyár szerelési vezetőjének a MUNKA ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozza. Csütörtökön kezdik meg a békekölcsönnyeremények kifizetését A Harmadik Békekölcsön második sorsolásán 187.850 harmadik bé­ke­­kölcsönkötvényt sorsoltak ki 59 mil­lió 613.400 forint nyereménnyel. A nyeremények kifizetését csütörtök reggel kezdik meg az Országos Ta­karékpénztár valamennyi fiókjá­ban, kifizetőhelyén és az ország összes postahivatalában. Több mint 3000 helyen válthatják be a nyerők kihúzott kötvényeiket.

Next