Népszava, 1955. január (83. évfolyam, 1-25. sz.)
1955-01-01 / 1. szám
It „láthatatlan trngisi látható eredményei Autógyárba! A tagdíjfizetésről folyt a vita a Csepel Autógyár Járműgyárának legutóbbi műhelybizottsági ülésén. A helyzet bizony nem a legkedvezőbb. Sokan hónapok óta elmaradtak, mások vonakodnak a megállapított összeget fizetni. Mi ennek az oka? — tették fel többen a fogas kérdést. Szó esett a legutóbbi normarendezésről, a funkcionáriusok példamutatásáról, a bizalmiak felelősségéről stb. »Mindez igaz — mondotta Künsztler Nándor, a műhelybizottság egyik tagja —, de nem itt van a legnagyobb hiba. Sok dolgozó azt kérdi: Mit ad nekem a szakszervezet ? Én még egyszer sem voltam üdülni, én még nem kaptam segélyt. Mi pedig nem tudunk erre mit válaszolni. Hiszen minden dolgozónak nem adhatunk üdülési beutalót vagy segélyt.« Amit Künsztler elvtárs elmondott, az nemcsak a Járműgyárra jellemző. Aligha van a Csepel Autógyárban olyan szakszervezeti aktivista, társadalmi munkás, függetlenített funkcionárius, bizalmi vagy vb-tag, akitől nem kérdezték volna meg: „Mit ad nekem a szakszervezet?“ S ha csak azzal válaszolnak, hogy ilyen vagy olyan kedvezményt, juttatást — hasonló zsákutcába kerülnek, mint a Járműgyár műhelybizottsága. Dehát valóban olyan nehéz felelni e kérdésre? Csak enynyit tesz a szakszervezet? Akkor miért fordulnak meg anynyian a Járműgyár műhelybizottságának a szobájában? Künsztler elvtárs és Skalitzer elvtárs, a műhelybizottság elnöke alig győzi felsorolni. »Az egyiknek elintézzük, hogy megkapja elmaradt bérét, a másiknak utánajárunk, hogy melegruhát kapjon a kölcsön, amíg a raktárból újatt utalhatnak ki. Az egyik asszonynak segítünk a családi ügyei rendezésében, kibékítjük a férjével. Gondoskodunk róla, hogy a leszerelt katona letelepedhessen Dunaharasztin. Továbbítjuk egy dolgozó panaszát az SZTK-hoz, segítünk a tüzelő ■megszerzésében is. De az a baj, hogy minderről csak az tud, akinek éppen intézzük az ügyét.. ," Mit is tesz a szakszervezet a munkások érdekében? — érdeklődünk Ratalics Istvánnénál, a Motorgyár rt-titkáránál, aki két perccel előbb még parázshangulatú telefonbeszélgetést folytatott a Csepel Autógyár konyhájával, mert hiányosan küldték az ebédet.* Ratalicsné a kérdésre összevonja szemöldökét, gondolkodik, aztán felsorol néhány dolgot, amellyel a munkások felkeresik a szakszervezetet. Valaki nem teljesíti a normáját. Kihez fordul először panaszával? A bizalmihoz vagy a műhelybizottság valamelyik tagjához. Valaki nem tudja az injekciót beszerezni, amit az orvos felírt neki. A műhelybizottságtól kér segítséget. A közelmúltban az egyik rminkés hozzám hozott egy munkadarabot és panaszkodott, hogy selejtesen kapták — folytatja — Azt mondtam, hogy ne nekem magyarázza, hanem a termelési felelősnek, mert az az ő reszortja. S a dolgozó azt felelte: .Nem mindegy az, kinél panaszkodom? Hiszen maga a szakszervezeti vezetésés tagja. S úgy érzem, neki volt igaza.« »Apró« kérdések ezek, amelyek mindennap előfordulnal s amelyeknek elintézését a dolgozók nem tartják számon hiszen már megszokták, hogy foglalkozunk velük. Hasonló »apró« problémákkal teleírt könyvet találunk az üzemi bizottságon is. Az egyik vidéki dolgozó például a külömelési pótlékot kéri, a másik családi ügyben fordul segítségért, a harmadik hathónapos terhes, könnyebb beosztást szeretne. Egy anya a bölcsődében szeretné elhelyezni három és félhónapos kisfiát. A kocsikísérők egy része az üzemi bizottságot kéri, hogy magasabb bérkategóriába oszszák őket. Hány és hány panasz, kérés van itt. És mindegyik alatt ott van az a szó, amit a dolgozók várnak: »Elintézve, Pöterdi«, »Elintézve. Molnárnét, »Elintézve. Somogyi.« De hogy mennyi fáradságba, mennyi munkába kerül, amíg ezt a szót beírhatják — senki sem tartja számon. Nincs benne a munkatervben, nincs benne a jelentésekben és nincs látszata a tagdíjfizetésben sem. A lakások igazságos elosztásán is milyen türelemmel, igyekezettel fáradoztak. A Csepel Autógyár ugyanis 57 lakást kapott novemberben. Molnár elvtársnő, a munkásellátási bizottság vezetője a lakásügyi albizottság mintegy ötven aktíváját mozgósította erre. A társadalmi munkások este, munka után, sárban, szélben fáradhatatlanul rótták a környező falvak és a főváros utcáit: a beadott kérvények és javaslatok alapján utánanéztek, kik a legjobban rászorultak, így választottak ki végül is 57 embert. Temesinó túrós gépmunkást, aki negyedmagával lakott egy 3X3 méteres szobában, amely minden esőzéskor beázott. Szabólártán szerelőt, aki albérletben lakott családjával egy kis átjárós szobában, Balogh Zoltánnét, négygyermekes anyát és másokat. Azt gondolná az ember, hogy az egész gyárban nagy az öröm. Azoknak a zúgolódása azonban, akiknek kérését nem teljesíthették, elnyomja az öröm hangjait. Igaz, nem lehet egyszerre minden igényt kielégíteni, de vajon melyik gyárban kapnak a munkások egyszerre ennyi lakást? És januárban újabb 44 kerül elosztásra. Ha tehát esetleg hiba csúszott a kiválasztáson, meg orvosolni lene a sérelmet. Semmiesetre sincs ok arra, hogy az üzemi bizottság elismerés és megbecsülés helyett gáncsoskodást kapjon Senki sem beszél arról, hogy az őszi zsírellátási nehézségei idején a Csepel Autógyár dolgozói mindig hozzájutottak a szükségletükhöz. Pedig ebben is része van az üb-nek. Segített a Népbolt vezetőjének hogy a Kiskunlacházán elakadt zsírszállító autót idejében beházassák. A jó együttműködés a Népbolttal lehetővé tette, hogy munkaidő utái mindenki hozzájusson adagjához. Arról is kevesen tudnak hogy az anyák kérésére most az üb elintézte, hogy gyermektejet lehessen kapni a Népboltban. De nem csak a dolgozók hibáztathatók, ha nem ismerik a szakszervezet tevékenységét. Mindezért az üb i£ felelős. Hiszen neki kellene mindezt ismertetnie, beszélni róla. Nem szerénytelenség , ez hiszen nem saját érdemeiket fitogtatnák, hanem a szakszervezet tekintélyét, befolyását erősítik vele. A dolgozók bizalmát a szakszervezet iránt nem lehet csak a tagdíjfizetésen mérni. Hiszen ügyes-bajos dolgaikkal naponta nagyon sokan fordulnak az üzemi bizottsághoz, az aktivistákhoz, akit, fáradtságot nem ismerve, intézik a különböző ügyeket. De a bizalom megszerzésének ez csak az egyik oldala. Mindig hatásos, soha nem nélkülözhető másik oldala, hogy a szakszervezet is nagyobb bizalommal forduljon minden esetben a dolgozókhoz. Nemrégiben a minisztérium felajánlotta a vállalatnak: pénzt ad egy 12 lakásos romház helyreállításához, csak biztosítsanak megfelelő munkaerőt hozzá. A vállalat ezt elutasította. S az üzemi bizottság tudomásul vette a döntést, ahelyett, hogy a dolgozókhoz fordul és önkéntes társadalmi munkára szólította volna őket. Hasonló az eset a 9-es kapu kerékpármegőrzőjénél. Hosszas vitában vannak a vállalatvezetéssel, mert húzzák, halogatják egy tető megépítését. Az vb jólbeolvasott, odamondogatott, de nem fordult a dolgosokhoz, hogy a rendelkezésre illő anyagból társadalmi munkával készítsék el a kerékpártetőt. Akár arról van szó, hogy az fb ismertesse eredményeit, vagy megmagyarázza: mit hogyan lehet és mit nem lehet megvalósítani— mindig támaszkodjék a dolgozókra. S forduljon az emberekhez olyankor is, amikor nehéz, talán szejét felülmúló feladat előtt 111, kérje segítségüket. Mert aki bizalommal fordul a dolgozókhoz, hatalmas erőre tesz szert — olyan erőre, amellyel a legnagyobb akadályt is legyűrheti. Sőtér—Hollós 2 NÉPSZAVA 1995. január 1. szombat Egy zuglói villa alagsorában éli át az ostrom viszontagságait Kutszeghy Kálmán egyetemi tanár, a francia irodalom professzora, fia, Kutszeghy István elektromérnök, menye, aki a hónap végére gyereket vár és egy állítólagos erdélyi menekült, Bacsóné, hároméves kislányával. Az első ostroméjszaka után az asszony közli a mérnökkel, hogy eljött a szülés idoje. A férfi elindul orvost keresni ez ostromlott városiján. Az első orvos, akit otthon talál, nem hajlandó vele menni. Az asszony védelmére kelt. — Elkívánná egy hatvankét éves, szívbajos embertől hogy •ebben a szörnyű bombázásban kimenjen. Van magában lel’.:.ismeret? Maga fiatalemb: • 'le ő nem tud szaladni, ő ne-ud minden 'pillanatban har vágódni. Neki egy erősebb " zenés is megárthat, a vesztet c'-.ózhatja. Miért nem Papp doktorhoz fordult, az nőgyógyász és fiatalember, ktt lakik a közelben. — Úgyis van — vette át a szót hirtelen a férfi. — Én amúgy se segíthetnék sokkal többet, mint a kér maga, vagy bárki más, hiszen a legegyszerűbb műszereim sincsenek meg hozzá. Papp doktor biztos segíteni fog— mondotta, megörülve, hogy jó ürügyet talál, amivel ezt a hívatlan pácienst lerázhatja. István úgy hallgatta, mint akit letaglóztak. Hát ilyen is van, ez is létezhet ... Magyar orvos, értelmiség így viselkedhetik. Hirtelen maga előtt látta háziorvosukat, Kollár doktort, azt a kedves, aranyos öreg doktor bácsit... Lehet, hogy az is ilyen terme ... Vagy, hogy normális körülmények között ez a borostás arcú,’ ijedt, csak önnön életén törődő vénember is éppen olyan szívélyes, szolgálati kész lenne hozzá ... — Hol lakik ez a Papp doktor? — kérdezte ingerült. .. — Nincs öt perc se, egy ugrás mindössze. A Gervay utcában az első házban, ő biztos menni fog. Neki menni kell! Elvégre nőgyógyász «— mondotta Baló megélénkülve. A mérnök köszönés nélkül rohant ki a pincéből és feldúltan száguldott végig a néptelen utcákon. Aggodalom Kutszeghy professzor szótlanul járkált fel és alá, miközben egyik cigarettáról a másikra gyújtott. — Csak már hagyná abbé — gondolta az elkínzott aszszonyka. Idegesítette ez az egyhangú kopogás és a sűrűsödő füst, amely az egész szobát betöltötte. De nem érezte ildomosnak, hogy szóljon az öregnek, aki tulajdonképpen miatta nyugtalankodik. Végül is rászánta magát. — Ne haragudjon Kálmán papa (így hívta a professzort), de arra szeretném kérni, hogy ne dohányozzék annyit, hiszen magának se tesz jót. És üljön már le egy kicsit. — Persze, persze kislányom, igazad van. Te ne haragudj rám — válaszolt az öreg és leült az egyik karosszékbe. — Milyen ostoba vagyok - korholta magát. — Marikának nyugalomra van szüksége, én meg ezzel a lehetetlen viselkedéssel csak felizgatom. Marianne fájdalmai mind élesebbek lettek. Most már semmi kétsége sem lehetett, hogy ez a szülés kezdetét jelzi. — Takarózzanak be, egy kicsit kiszellőztetek— mondta Bacsóné és a vonakodó Gabikára adta a télikabátját. Kinyitotta az ajtót. Kívülről hideg, metsző szél csapott be- De most — Jól esett. Felfrissültek tőle, szinte úgy érezték, mintha megmosdatná, megtisztítaná őket, s mintha az agyukból is kikergetné a gondoknak füstfellegét. A fülledt, áporodott levegőjű szoba szinte másodpercek alatt kihűlt. A füst is lassan szétfoszlott. Bacsóné becsukta az ajtót és a tűzre rakott. A lángnyelvek kattogva, duruzsolva havartak a száraz hasábfák testébe. A professzor automatikus mozdulattal szedte elő cigarettatárcáját, de még mielőtt kinyitotta volna, észrevette magát és visszadugta a zsebébe. Marianne megsajnálta. — Azért egyet-egyet nyugodtan elszívhat, Kálmán, papa. Csak ne olyan sokat. — Dehogy is kislányom, s hová gondolsz — buzgólkodott ] az öreg. J Aztán csend lett. Fojtott, nyomasztó csend, amelyben ott parázslott a ki nem mondott kérdés, a mindnyájukat eltöltő aggodalom: Hol van István? Már rég vissza kellett volna jönnie... S misz, ha nem érkezik meg időben az orvos. Marianne gondolatai is ezen a két sínpáron futottak, mint az elromlott fékű hegyivasutak, amelyek zuhannak, száguldanak le a mélybe, megállíthatatlanul. Látta maga előtt Istvánt, amint roncsolt tagokkal fekszik a havon, látta a nyálasok fogságában. Maga elé képzelte Bányait és Cinegét, amint éppen kegyetlenkednek Istvánnal. (Folytatjuk.) Búza, kender, len terem a homokon beszélgetés Egerszegi Sándor tudományos kutatóval új talajjavítási módszeréről az ország szamiderűterenet mintegy 25 százaléka, két és félmillió hold homoktalaj. Ebből másfél millió hold gyenge termőképességű. Népgazdaságunknak igen fontos feladat: a mezőgazdasági termelés biztonságának a megteremtése az ilyen területeken is. A rég gazdálkodási módszerekkel homoktalajokat nem, vagy csak igen kivételes esetekben lehe javítani. Ezért is tűzte célul a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló 1953 decemberi pont- és kormányhatározat új módszerek kidolgozása a homokos területei javításához. Erről a kérdésről beszélgettünk Egerszegi Sándorral az Agrokémiai Kutató Intézet tudományos kutatójával, akz elmúlt években altalajrágyázási módszerével a homoktalajok javításában nagyszerű eredményeket ért el. A lomokjavítás alulról felfelé — Mi az altalajtrágyázás lényege? Mire alapozta Egerszegi elvtárs kutatásait? — A termesztés biztonsága is a termés nagysága jelentősen attól függ, hogy a gyökérendszer honnan veszi a szükséges tápanyagot és vizet. Ha sok a talaj felső, szántott réegét részesítjük különféle szerves vagy ásványi anyagban, a növény és a talaj ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Ha viszont a gyökérzet kifejlődhet a szállott réteg alatti mélységben, a növény nagyobb területről szerezhet tápanyagot, s egyben az aszály mértéke is csökken, ez adtakutatásaim alapját,szerint dolgoztam ki, munkaársaim segítségével rétegeő romokjavítási módszeremet. — A módszer lényege a következő: a termőréteget úgy mélyítettük, hogy a szántóit ■éteg alatt az altalajban mintegy hatvan centiméter mélyen, Szőnyegszerűen helyeztük el az agyaggal dúsított istállótrágát. Efölé 17 centiméterre két-három év múlva újabb réeg kerül, amelyet ismét takar majd két-három év múlva egyarmadik réteg. Tehát a horokjavítás nem felülről lefelé, anem fordítva: alulról felfelé irténik. Kísérleteink során 854-ben laza, homokos talajon skerült termeszteni búzát, enden, lent, gyapotot, heres fűféléket, kerti növényeket, mi addig ott nem termett. A termelés eredménye a várogtalajokhoz hasonló, Örsentmiklóson például 11,5 lázsát fizetett a búza. — Az új módszer alapján azántóföldi növénytermesztést len nagy mértékben kitereszthetjük és mód nyitik homokos vidéken is a korszerűllattenyésztés megteremtőére. biztató kezdeti eredmények — Megoldható-e ez a módszer már a közeljövőben a gyakorlatban a szántóföldeken? — igen. Nagy örömömre szolgál, hogy immár nemcsak kutatóintézetben, hanem nagyüzemileg is kísérletezünk a több réteges homoktalajjavítással. 1954-ben az ország három nagy homoktáján — Duna—Tisza közén, a Nyírségben és Dél-Somogyiban — állami gazdaságok földjein végeztünk homokjavítást. Bebizonyult, hogy a ráfordítás teljes költsége — holdanként 1600—1700 forint — már az első évben visszatérül. Egyes növények lényegesen több jövedelmet is adnak. Nyírmadán a javított talajon termelt burgonya ötezer forint, Taksonyban pedig a dohány nyolcezer forint többletjövedelmet hozott. Ugyanakkor ez a módszer körülbelül 18—20 évre hatásos, anélkül, hogy a harmadik réteg után a felső talajréteget szerves trágyázásban kellene részesíteni. Hogyan segíthet az ipar? — Csupán egy nagy nehézség van, nincs elegendő és megfelelő gép. A 60 centiméter mélyen végzett trágyázás ugyanis olyan erős gépeket kíván, amelyek a mélyítést bírják. Ide nem alkalmasak a gyakorlatban használt körmöstraktorok. Gyengék és a homokban elülnek. Az ipar tehát nagy segítséget adhat nekünk. Nagy szükség volna a 80-as SZTZ lánctalpas traktorra, vagy a Rázsó-féle féllánctalpas traktorra. A gyakorlat céljára a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet elkészítette az első HR—60 jelzésű ekepéldányt is, amely tiszta, széles és megfelelő mélységű barázdát húz. Ez is igen fontos számunkra, mert enélkül összefüggő, szőnyegszerű homokjavítást nehezen végezhetünk. — Mik a tervei Egerszegi elvtársnak 1955-re? — Az idén lényegében folytatni akarom eddigi munkámat. Szeretném szélesebb területre kiterjeszteni kutatásaimat, s a talajjavítást a vele összefüggő eredményekkel vizsgálni. Tüzetesebben tanulmányozzuk munkatársaimma, hogy a tartós talajjavítás és ezzel együtt a növény számára juttatott több tápanyag milyen mértékben csökkenti a burgonnya leromlását. Néhány példa már van is birtokunkban a múlt esztendőkiből. Ezek igazolják, hogy kedvező tápanyagellátás esetén csokikén a leromlás százaléka. Ismét a nyírmadai állami gazdaságból hozok példát Itt a trágyázatlan területen holdanként 6,54 mázsa burgonya termett. A felülről, szokásos módon trágyázott földben 40 mázsa volt a termés, míg az altalajtrágyázott 91,67 mázsát fizetett holdanként. Az első esetben a burgonyagumó leromlása 79, a második esetben 60, a harmadik esetben pedig mindrésze 15 százalékos volt Ugyanakkor az altalajtrágyázott burgonya gumói zömében első- és másodosztályú étkezési és vetőgumók voltak. Szoros kapcsolat a gyakorlattal . Úgy gondolom, az Agrokémiai Kutató Intézet munkatársai 1955-ben is minden segítséget megadnak kutatásaim továbbfolytatására. Erre nagy szükségem van, mert szeretném összekapcsolni a tudományos munkát még jobban a gyakorlattal, azokkal a kísérletekkel is, amelyek egyes állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, sőt egyénileg dolgozó parasztok földjein folynak. Taksony, Nyírmada és Lábod környékén ugyanis azt tapasztaltuk, hogy munkánk alapján több helyütt öntevékenyen is alkalmazták a talajjavítás módszeremet. Remélem, hogy a gyakorlati gazdák eredményei is igazolják kutatásainkat és mielőbb még szélesebb körben, országosan elterjed a réteges homokjartás. Ez pedig, véleményem szerint igen nagy lépés előre a mezőgazdasági termelés fejesztése útján. Kovács András Felszabadulási ünnepségek a XVI. kerületben Péntek délelőtt a XVI. kerület dolgozói a kerület felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából koszorúzása emlékünnepségeket rendeztek. A cimkotai temetőben nyugvó szovjet hősök sírjánál Hidi János, az Ikarus pártbizottságának tagja, a mátyásföldi temetőben Sz. G. Mihajlovics szovjet százados sírjánál Krizs József, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Rákosszentmihályon Mázi József, a Hazafias Népfront XVI területi bizottságának elnöke mondott beszédet. misxiaos HGi. . es SIS sues a DARU fosintPttum RevoeziE: VÉR KOMI20NÍN Új művészi magyar film Bemutatja december 30-tól: MÁJUS 1 o FÉNY o DÓZSA VÖRÖS CSILLAG o ZUGLÓI CORVIN o TÁNCSICS o TÁTRA ra!U!i!u:i:iBi:i i aiuiiiumnuu; uuiiiiiíiiiiiiitiiiiti inij inni iniiwi hím bcmj APRÓHIRDETÉSEK Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. — A hirdetéseket az Állami Hirdető Vállalat (V., Felszabadulás tér 1. és Lenin körút #—II) veszi fel. Zippzáraikat, kitűnőt újból készítek, garanciával javítok, szétnyítok, hócsizmában is. Megvárható. Régi kisiparos, Wesselényi utca 47. körútnál. I. sz. Épületelemgyár felvesz vasbetonszerelői munkára budapesti, vagy pestkörnyéki lakosokból férfi és női segédmunkásokat. Személyes Jelentkezés: Bp. XI., Budafoki út 78. A GANZ VAGON- ÉS GÉPGYÁR felvesz: esztergályos, horizont esztergályos, marós, gyalus, fűrős, kovács segítő, metallizáló, betanított munkás és férfi segédmunkás dolgozókat. Jelentkezés: Bp., VIII., Vajda Péter utca 10. sz. alatt (volt Simor utca), az Üzem munkaerőgazdálkodási Perzsabundák, elsőrendű minőségű szőrmebélések kaphatók. Szemére szűcsnél, Zenin körút huszonhat. Szűrmebundát veszek. Rádiót, lemezjátszót készpénzért veszek (hibásat is). Érte megyek. Tel.: Kettőszáz— négyszázötvenöt. Csanádi utca 6. "Kétszemélyes rücküil" 2300 ért, garnitúra 4800-ért fiz. könnyítéssel. Kárpitosnál. Népszínház utca 28. Tel.: 341-783.