Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)
1957-02-01 / 26. szám
BÁROM JELLEGZETES PORTRÉ az »évszázad perének« főszereplőiről. Balról jobbra: Polito volt római rendőrfőnök, aki el akarta tussolni a Montesi-botrányt, de leleplezték és rajtavesztett; Pietro Piccioni, a volt olasz külügyminiszter fia, Vilma Montesi gyilkosa; Ugo Montagna, a kalandor álmárki és a náci kémszolgálat ügynöke, aki tevékenyen részt vett a fényűző társaság orgiáiban és bűnös üzelmeiben A fővárosi károk felmérése a Statisztikai Hivatal közreadott anyaga alapján Az őszi események nagy károkat okoztak a gazdasági élet minden területén. Teljesen pontos adatok még nem állnak rendelkezésre a károkról, de a Központi Statisztikai Hivatal most közreadott anyaga alapján már lehet valamelyest átfogó, előzetes tájékoztatást adni Az adatgyűjtésben részt vettek a minisztériumok, az országos főhatóságok, a helyi tanácsok és elsősorban a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Ipar A Villamosenergiaipari Igazgatóság felügyelete alá tartozó erőművek területén a kohó- és gépipar kára 50,7 millió forint, ehhez járul gépekben és berendezésekben 2,5, járművekben 1,2, késztermékekben 21,4 millió forint. A Csepel Vas- és Fémművek összes károsodása mintegy 15 millió forint volt. A Csepel Autógyárban a forgóeszköz-veszteség mintegy 14 millió, a Kispesti Traktorgyárban mintegy 1,6 millió forint. Közlekedés A fővárosi villamos közlekedés kára előzetes becslés szerint 25 millió forint. Legjelentősebb volt az a kár, amely a villamos felső vezetékeket érte: 40 százalék megsemmisült, 30 százalék megsérült. A megrongálódott vágányok hossza 3,4 kilométer. Megsérült 109 villamoskocsi és 16 trolibusz. Kereskedelem A Belkereskedelmi Minisz- térium irányítása alatt álló, szervek árukészletében okozott kár 600 millió forintra be- csülhető. A kereskedelem élel-! miszerkészletének 8 százaléka,ai ruházati készletnek 5 száza-! léka, a vegyes iparcikk-kész-! letnek 2 százaléka semmisült meg, illetve tűnt el. Az áru-! házak károsodása körülbelül 150 millió forint. A kereske-! delmi berendezésekben, felsze-I reletekben és épületekben ugyancsak 150 millió forint a veszteség. A szocialista keres- kedelem mintegy 25 000 boltjából 200 megsemmisült, 400 ■ súlyosan, 1500 könnyebben ■ megsérült. (A kiskereskedelem forgalma 1956. október 1-től, december 15-ig 12,4 milliárd forint volt, mintegy 21 száza-lékkal több, mint 1955 azonos időszakában. Ha ehhez hozzá- számítjuk a dolgozók munka- helyein vásárolt élelmiszerek két, a forgalom emelkedése a 25 százalékot is megközelíti.). Lakás Budapesten közel 20 000 lakás sérült meg, vagyis az ősz- A közművek nem szenvedtek súlyosabb károkat. A csatornázási művek kára 3,8 millió, a Fővárosi Gyógyfürdő Vállalaté 1,2 millió forint. A Gázművek károsodása mindössze 160—170 000 forint. tézmények károsodása mintegy 15—20 millió Ft-ra becsülhető. Ennek körülbelül kétharmada épületkár, egyharmada pedig a berendezés és felszerelés elpusztulása, illetve megrongálódása. A fővárosi tanács kezelésében levő kórházak közül 27 sérült meg, kár: 3,8 millió forint. Legtöbb a kár a IX. kerületi Schöpf-Merin kórházban, de jelentékenyen megsérült az Uzsoki úti, a II. kerületi József Attila, a pestújhelyi, a VII. kerületi Murányi és a Szövetség utcai, a VIII. Bókay János utcai és a csepeli Költői Anna utcai kórház. Művelődésügy Az oktatási intézmények közül 171 sérült meg, köztük 3 egyetem és főiskolai karok összege 40 millió forint. Megsérült továbbá 42 filmszínház, a kár 3,8 millió forint. A Nemzeti Színházat 1 millió forintos, az Erkel Színházat 150 000, a Blaha Lujza Színházat 120 000 forint kár érte. Súlyosan megsérült a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum, melyeknek helyreállításához 4,3, illetve 2 millió forint szükséges. Igen nagy a károsodás a gyűjteményanyagban, de e kár mértékét még nem becsülték fel. A budapesti Gorkij Könyvtár 15 000 kötete megsemmisült. Ezek a kiragadott adatok természetesen nem adhatnak még pontos képet a károk teljes értékéről, annál kevésbé, mert szinte felbecsülhetetlen az a kár, amely a termelés visszaeséséből, illetve elmaradásából következett be. Budapest egész területén is gyorsan halad előre a helyreállítás. Először a könnyebben helyreállítható sérüléseket szüntetik meg. Az építkezések ütemét ugyanis az a cél határozza meg, hogy minél rövidebb idő alatt minél több lakást tegyenek lakhatóvá. Rátkai Károly MEGJELENT : BUDAPEST STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE, amely rövid áttekintést ad a főváros társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről, fejlődéséről az 1949—1955 közötti időszakban. 135 oldalára fűzve 10 Ft Figyelje a könyvesboltért kirakatait! Még csak fél tizenkettőt mutat a villanyóra a Magyar ifjúság útja és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán. Az aszfalton visszhangzik lépteink korpogása. Hazafelé sietek a nép, télen utcán. A baráti társaságban gyorsan múlt az idő, éscsak a búcsúzkodásnál vettem észre, hogy elkéstem. A Nyugati irányából teherautó közeledik. Az autó vezetője észrevesz, kettőt, hármat villant a reflektorral, a teherautó éles csikorgással leáll. És a következő pillanatban géppisztolyos karhatalmista főhadnagy ugrik le a kocsiról.Nem is igazoltat, hanem határozottan, de udvariasan már tessékel is fel a teherautóra. Megfogtak, minek itt magyarázkodni... Telt ház! Odafönt »telt ház« fogad. Csupakolléga«, akik szintén lekésték a 11 órát. Nevetés, üdvrivalgás fogad. — Gyere hapsi, ülj le ide mellém — invitál a sötétből egy borízű hang. És már le is nyomnak a padra. A szemben levő ülésről melankolikus férfihang csendül fel: — Te vagy a vágy. Te vagy a jó, Te vagy az élet — bömböli, túlharsogva a motor zaját. A teherautó végében a karhatalmista főhadnagy elnéző mosollyal szemléli a vegyes társaságot. Felfedezem régi ismerősömet, az egyik körúti grill kedvenc zongoristáját. — Hát ilyen még nem volt !.— mondja szinte mentegetőzve —, a vendégeim egyre-másra rendelték a nótákat, mire hazafelé indultam, elkaptak... Ismerkedés A teherautó megáll a VI. kerületi rendőrkapitányság előtt. — Végállomás, kiszállni! — kiáltozza egy kucsmás, magas férfi. Alig áll a lábán, ketten segítjük le a kocsiról. Elindul a menet a kapitányságra, az udvaron keresztül a fogdába. Kellemes meleg van. A társaság libasorban vonul be ide, a fehérre meszelt, vasajtós helyiségbe. Percek alatt csoportok alakulnak. Odébb egy kockás ingű férfit vesznek körül. — Mese nincs! — kiált fel. — Ne húzzuk az időt... — szól és a zsebéből piszkos kártyacsomagot húz elő. Jól öltözött fiatal férfi kér tüzet. Aztán elmondja, hogy mérnök. Este összeveszett a feleségével. Összepakolta legszükségesebb holmiját egy há Újból készpénzért vásárolunk Hálószobát, Kombinált bútort és mindenféle bútort. Telefonhívásra házhoz megyünk. HASZNÁLTCIKK KTSZ Telefon: 341—746, 125—438 Újból készpénzért vásárolunk férfi, női ruházati cikkeket, cipőt, fehérneműt, szőnyeget, függönyt, takarót, bőröndöt. Felvevőhelyeink: III. Vörösvári út 11 VI. , Aradi utca 16 VII. , Tanács Körút 11 VII., Landler Jenő utca 47 Vili., Népszínház utca 20 Vili., Kun utca 12 tizsákba és elindult a sógorához. — A nagy idegeskedésben elfelejtettem, hogy tizenegy óra elmúlt — mondja. — Kár volt elindulni... „Szűrővizsgálat“ után hazakísérnek Közben nyílik a vasajtó, újabb és újabb későn járók kerülnek be. A benn tartózkodók mindenkit megéljeneznek. Aztán ismét nyílik az ajtó. Az egyik padon üldögélő idősebb asztalost szólítják. Késő estig dolgozott. Igazolás után egyik karhatalmista kíséri haza Rudas László utcai lakására. Aztán a mérnököt hívják, őt is kísérettel szállítják haza. A rendőröknek — akik a szűrést végzik — jó a szemük. Még néhányan — jómagam is — »szabadlábra kerülünk« és illő kísérettel hazamehetünk. Akik ottmaradnak, azoknak nem nagyon sürgős a dolog — ahogy a távozáskor láttam. Még fűti őket a szesz, »klubéletet« élnek a fogdában. , — Reggel négyig leigazoltatjuk valamennyit — mondja búcsúzóul az ügyeletes rendőrtiszt —, a gyanús elemeket leprioráljuk és ha nincs velük semmi baj, mehetnek haza isten hírével. Persze, ezzel a riporttal nem akarok kedvet csinálni a későn járóknak, annyi azonban bizonyos, hogy a rendőrség és a karhatalom a »záróratú lépést« helyes emberismerettel és emberségesen végzi. De azért este 11 óra után jobb odahaza... Balla Ödön A tiszta lelkiismeret szava Bizalom ! Saik szó esik erről az utóbbi hónapokban. Mimi Damoklész kardja lebeg emberek, intézmények felett és kevés kifejezés hangzik el oly gyakran, mint az, hogy »nincs bizalmam ebben vagy abban«, »megingott a bizalmam«. Életeket és jellemeket megváltoztató folyamatok árja zúgott el fejünk felett, s ez nem maradhatott senkire sem hatástalanul. Mert sokan voltak az ingadozók, a félemberek, a pénz és pillanatnyi előnyök lovagjai. Sokakban csalódtunk, sokakból kiábrándultunk. A tisztulás megindult , és a szűrőn előbbutóbb fennakad minden salak. Ma mindenkinek hitet kell tennie: kivel vagy? A néppel, az építő, végre igazán holnapot formáló, a nehéz időkben is helytálló emberekkel? Vagy a könnyű életet keresőkkel, az előnyök lefölözőivel, a politikai szélkakasokkal? Tudsz-e helytállni akkor is, ha hálátlan dolog keménynek lenni? Tudsz-e ember maradni mindig, mindenütt? És akarsz-e szakítani a múltad hibáival, a beléd gyökeresedett rosszal, amit annyian átkoznak manapság? Mert erre az utóbbi kérdésre is választ kell adni. És sokaknak kell választ adni! Emberek tízezrei éltek és élnek ma is hazánkban, akik dolgoztak akkor is, amikor a Rákosi-klikk hibát hibára halmozott. Lehet, hogy nem léptek a politikai élet reflektorfényes porondjára, nevük talán sohasem hangzott el sajtóban, gyűléseken. Alig voltak valamivel többek, mint közkatonák — hiszen a nagy egészben nem játszottak számottevő szerepet; egy-egy tégla voltak, végrehajtói felső rendelkezéseknek. De munkatársaik előtt nem egy helyen »Rákosiék kiszolgálóinál!«, »rákosistának« tűnnek. Kétségtelen, hogy bizalmatlanság van irántuk. S felelőtlen, sőt ellenséges elemek sokszor szándékosan szítják is az ilyen hangulatot! És nap nap után tanúi lehetünk, amint felhangzik a jelzés: »Nem bízunk X-ben, Y-ban. Rákosista volt — tehát ki vele!« Valóban, nem kevesen vannak, akikben joggal — de mennyire joggal! — nem bízhatunk meg többé. Nem lehet közöttünk a helye sötét bűnök elkövetőinek, lakájoknak, akik behunyt szemmel és páncélozott lelkiismerette hajtottak végre bármilyen utasítást. Nem leszünk és nem is lehetünk elnézőek azok iránt, akik sárba tiporták emberi méltóságunkat, könnyedén és gátlástalanul eljászották bizalmunkat — akik vétettek, tudatosan vétettek ellenünk! De álljunk meg egy pillanatra! A nehéz és zavaros idők velejárója, hogy demagóg jelszavak is elhatalmasodhattak a közéletben. Sokan hajlamossá váltak a riasztó túlzásokra, az elhamarkodott és gyakran teljesen alaptalan ítélkezésre is. Vajon bűnös-e mindenki, akire most »pereát«-ot kiáltanak, akit elítélnek és megbélyegeznek, s akinek megtiport méltósággal kell távoznia munkahelyéről — az emberek közül?! Ha tudunk könyörtelenek lenni és keményen beszélni, ha nem habozunk igazságot szolgáltatni, tudjunk nagyon körültekintően és csak lelkiismeretünkre és csak a józan észre és emberségre hallgatva mérlegelni és ítélni is. Mert vannak emberek, akiknek nincs más bűnük, mint hogy beléjük gyökeresedett, amiben évekig hittek, jó szándékúan vallottak. S most, hogy módszereik füstté váltak, hitük szertefoszlott és új, másfajta emberekké kell lenniük — nehéz számukra az átalakulás. Becsületesek? Igen! Mert hittel tették, amit tettek, jó szándékkal, talán kevesebb éleslátással, mint mások, de becsületes elgondolás sokkal. Jót akartak — és nem elsősorban az ő bűnük, hogy szándékaik nem vittek előbbre bennünket. Sokan közülük most is felelős, fontos beosztásban dolgoznak. Tudásukra, szakértelmükre, odaadásukra ma is igen nagy szükségünk van és nem engedhetjükmeg magunknak, és nem is szabad megengednünk azt a luxust, hogy félreállítsuk őket. Való igaz, hogy lehetnek kifogások ellenük, hiszen nemcsak a vezérek, hanem a katonák is bűnösek az igazságtalan háborúban. Nem is lehet elítélni ma senkit, hafenntartással figyeli az ilyen embereket. És egészen természetes, ha régi munkatársai türelmetlenül várják, kívánják megváltozásukat. A tiszta lelkiismeret és az emberség, a józan ész és a megértés azonban azt diktálja, hogy ne ítéljünk el mindenkit csupán azért, mert nehezebben ért meg dolgokat, vagy mert mélyebben vésődtek bele az elmúlt évek káros vonásai is Kell, hogy végre — az októberi események szörnyű figyelmeztetése erre is int! — megtanuljunk különbséget tenni bűnös és félrevezetett között. Kell, hogy türelmesek és megértők — kell, hogy emberek tudjunk lenni! Az idő a legjobb kovács. S van-e ma Magyarországon sok ember, akinek lelkében ne hagytak volna valamiféle nyomot a tizenkét évnek nemcsak soha el nem vitathatóan jó, hanem ma már nyilvánvaló árnyoldalai, súlyos hibái és tévedései is? Van-e, aki őszintén, szívére tett kézzel meri vallani: »Én rám semmi nem volt hatással, én saját akaratomból lettem olyan, amilyen vagyok.« Az idők elsöpörtek embereket, semmivé foszlattak nimbuszt és sokaiéról, nagyon sokaikról máris lepattogzott a rájuk kövesedett vékony máz. Vannak , akik ma már próbálnak kiszabadulni a beléjük nevelt hibák béklyóiból. Nehezen megy? Sok még a buktató? Túl kell jutniuk rajta, mint a célegyenesen, amely a legnagyobb erőt kívánja! És egyet látnunk kell, eggyel számolnunk kell: a legtöbben nem vétettek annyit, hogy eldobjuk őket, a legtöbbnek nem szabad lakolnia az igazán bűnösök bűneiért. Változni akarnak ezek az emberek, s ehhez bizalmat kérnek. Reméljük, az idő, a ma és holnap kohójában változnak is. S ma a legemberibb gesztus a bizalmat előlegezni nekik! Várkonyi Margit NE A SZATÓCS SZEMÉVEL... A munkástanácsok nehéz időben vették át a gyárakat, de tegyük hozzá: a nehezebb feladat még hátra van. Meg kell birkózni a gazdálkodás számukra még új teendőivel, éspedig úgy, hogy az üzem biztosan álljon meg a saját lábán. Munkástanácsaink már eddig is sok hasznos elképzeléssel segítették a gazdasági talpraállást — és nyilván még nagyon sok életrevaló megoldást kell találniuk. A tapasztalatok azonban máris arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen szatócs módjára járnak el. Helyes, ha rentabilitásra törekszenek, de helytelen, ha közben elejtenek olyan szempontokat, mint amilyen például a speciális géppark, a kooperációban játszott szerep, a magas képesítésű szakembergárda. A Csepeli Vas- és Fémművekben például egyszerre négy üzem akar ráállni a mosógépgyártásra. A négy üzem között van a ♦Nagytömegcikk-, valamint a Szerszám- és Készülékgyár is. Kétségtelen, hogy a mosógép manapság és feltehetően még sokáig keresett cikk — ahogy szaknyelven mondják: kurrens áru. Az ipar hosszú idő óta képtelen kielégíteni mosógépből az igényeket. Ez a tény kétségtelenül indokolttá teszi, hogy több üzemben készítsék. De talán érthető, ha azt mondjuk: lehetőleg lemezmunkával foglalkozó üzemek térjenek át a mosógépgyártásra és semmi esetre sem egy speciális, zömé-ében forgácsológépekkel rendelkező szerszámgyár. Szerszámokat, készülékeket is lehet gazdaságosan gyártani — keresett cikk lesz ez is, mert már napjainkban érezhető a szerszám- és készülékhiány — és még inkább érződik majd néhány hónap múltán, amikor a felfutó termelés nagyobb mennyiségeket követel. Forgácsoló üzemben olyan cikket gyártani, amelyhez jóformán egyáltalán nincs szükség forgácsológépekre, gazdasaságtalan — a többi között már csak azért is, mert előbb fel kell futtatni a gyártást. Ehhez sok pénz, sok idő kell. Ugyanekkor vannak a»belőtt« üzemek, amelyeknek profiljába tartoznak az ilyen jellegű munkák és erre vannak felkészülve mind szakembergárda, mind szerszámok szempontjából Feltétlenül szükséges, hogy az ipar eddiginél nagyobb mértékben gyártson fogyasztási cikkeket és minőségi áruval, bő választékkal elégítse ki a lakosság igényeit. De mindent a megfelelő helyen gyártsanak, ott, ahol a leggazdaságosabb. Csak így tudunk országos méretekben okosan és jól gazdálkodni, különben szétzilálódik iparunk és veszít teljesítőképességéből. Az országnak pedig mind az export, mind a belföldi igények kielégítése szempontjából erős iparra van szüksége. Erre is gondoljanak a munkástanácsok intézkedéseiknél. Kezdeményezzék új cikkek gyártását, olyanokét, amelyek kifizetődőek az üzem számára, de úgy válasszák meg, amit gyártanak, hogy az megfeleljen az üzem adottságainak, így jól gazdálkodhatnak üzemük, munkatársaik és az ország javára. Korner János A KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTÉRIUM1 TERVEZŐ IRODAI 1 (I., Krisztina körút 55, telefon: 358—599, 359—76*., 359—150, 159—870) vállalj» ! korszerű felület-, és hőkezelő üzemi berendezések tervezését és üzembehely». fzését, meglevő berendezésé, korszerűsítését