Népakarat, 1957. június (2. évfolyam, 126–151. sz.)
1957-06-25 / 146. szám
Fontos elöntések a KGST varsói ülésszakai A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1957. június 18—22-e között Varsóban megtartott ülésén részt vett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Apró Antal elvtársnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, valamint Osztrovszki György, a Magyar Népköztársaság KGST-beli képviselőhelyettese. Az ülésszak munkájában több magyar szakértő is részt vett. A magyar kormánydelegáció június 23-án érkezett vissza Varsóból. Az ülésszakon a KGST-ben részt vevő országok küldöttségei voltak jelen, továbbá megfigyelőként a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselői. Az ülésszakról kiadott közlemény megállapítja: Az ülésszakon — amely az egyetértés és kölcsönös megértés szellemében zajlott le — a delegációk véleménycserét folytattak a Tanácsiban részt vevő országok gazdasági együttműködésének további fejlesztésével kapcsolatban. A KGST ülésszaka megelégedéssel állapította meg, hogy az országok közötti sokoldalú gazdasági együttműködés a teljes egyenjogúság és a szocialista kölcsönös segítség alapelveinek megfelelően fejlődik. Megerősítést nyertek a szocialista tábor országai kölcsönös érdekeinek megfelelő sokoldalú gazdasági együttműködés elvei. (Folytatás az 5. oldalon) Új építési törvényt készítenek elő Hétfőn tartotta első ülését az országgyűlés építésügyi állandó bizottsága, amelyet a parlament legutóbbi ülésszakán alakítottak meg. Az első ülésen elnökké Köböl Józsefet, elnökhelyettessé Wolf Johannát, titkárrá Szobek Andrást választották. Az építőipar és az építésügy soron következő legfontosabb feladatairól Lux László építésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy az építőipar jelenlegi nagymértékű széttagoltsága sok nehézségeket okoz, növeli az építés költségeit és akadályozza az építőipar egységes szervezeti irányítását. A minisztérium ezen változtatni kíván. Az iparosítás ütemének csökkentésével ugyanis megváltozott az állami és tanácsi építőipar feladata. Az építkezés a nagyipari beruházásoktól a lakásépítkezések, a kulturális és szociális beruházások irányába tolódott el. Az 1937. évi építésügyi törvényt kapitalista viszonyok között alkották. Ezért mielőbb létre kell hozni a szocialista építésügy minden részletére kiterjedő új építési törvényt. A minisztérium már dolgozik is az új törvény előkészítésén. A lakáskérdés megoldása 10—15 éves távlati lakásépítési és lakáspolitikai program kidolgozását teszi szükségessé, amely a lehetőségekhez mérten maximálisan elégíti ki a lakosság igényeit. Ehhez hozzátartozik majd megfelelő, hoszszabb távlatú közműfejlesztési terv kidolgozása is. A tájékoztatót élénk vita követte. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a képviselőknek nemcsak a törvényalkotás a feladatuk, hanem a törvények végrehajtásának ellenőrzése is. Így például meg kell vizsgálniuk, hogy a költségvetésben meghatározott összegeket hogyan használják fel. Varga Károly javasolta, hogy az égi-e az építési törvény előkészítésében. A továbbiakban a Balatonfejlesztés, a balatonmenti építkezés problémáiról beszélt. Szíjártó Lajos arról szólott, hogy igen magasak a tervezzési költségek. A továbbiak] ban a helyi anyagok felkuta-] tásának jelentőségéről beszélt.] Végül hangsúlyozta, hogy igen] nagy a jelentősége annak, hogy] az építésügyi feladatok meg-oldása társadalmi üggyé vál-] jék. Reszegi Ferenc kifejtette, hogy a bizottságnak további munkájában meg kell keresnie a döntő kérdéseket. Ilyen elsősorban a helyes lakáspolitika, amelynek segítségével a lakosság nagy tömegeit lehet bekapcsolni az építési problémák megoldásába. A helyi anyagok felhasználását nagymértékben elősegítené, ha erre modernebb technikai eljárásokat dolgoznának ki, és lehetővé tennék, hogy egy-két szakember irányításával az érdekelt lakosok is részt vehessenek az anyaggyártásban. Köböl József összegezte a bizottság feladatait, örvendetes az a tény — mondottam-, hogy ebben az évben több lakást építünk, mint a felszabadulás előtt bármelyik évben. A terv 41 000 lakás felépítését jelenti, és ezt a célt valószínűleg elérjük, vagy legalábbis megközelítjük. Ősszel többszáz utassal békevonat indul a Szovjetunióba Vasárnap délelőtt visszaérkezett Budapestre az Országos Béketanács küldöttsége Nánási Lászlónak, az Országos Béketanács alelnökének vezetésével. Utunk legfőbb célja az volt— mondotta Nánási László —, hogy még jobban elmélyítsük a két békemozgalom kapcsolatát. E kapcsolatok további erősödésének egyik jele az is, hogy a szovjet békebizottság meghívására ősszel több száz utassal békevonatot indítunk a Szovjetunióba. Vasárnap délelőtt Budapestre érkezett az Országos Béketanács Csehszlovákiában járt küldöttsége is. ÚJ RENDELETEK A Magyar Közlöny június 25-i, keddi, 71. számából: A 35. számú törvényerejű rendelet' a mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról; ; a 36. számú törvényerejű rendelet a Lenin Intézetnek az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem bölcsészettudo- mányi karába való beolvasztásáról; a 37. számú törvényerejű rendeleta szarvasmarha és borjú vágásának szabályozásáról; ; a 38. számú törvényerejű rendelet pedig az 1953. évi 16. számú tör, vényerejű rendelet a rendőrség tag- jainak helyszíni bírságolási jogáról szóló 16. §-ának módosításáról intézkedik. Kormányrendelet a kenyérgabona és szemestakarmány forgalmának szabályozásáról A kormánynak a kenyérgabona és a szemestakarmány forgalmának szabályozásáról most megjelent rendelete értelmében kenyérgabonát és szemestakarmányt továbbadás céljára kiírólag csak a Terményforgalmi Vállalatvagy bizományosan vásárolhat. Hétfőn délben hazautazott a szovjet mezőgazdasági és begyűjtési dolgozók szakszervezetének Magyarországon tartózkodó háromtagú küldöttsége. Búcsúztatásukra a repülőtéren megjelent Vas-Witteg Miklós, a Szaktanács alelnöke és Borbás Lajos, a MEDOSZSZ elnöke. Dobi István beszéde Érden . Vasárnap a budai járási párti és népfrontbizottság a helyi I szervekkel együtt nagyszabású I falunapot rendezett az érdfalui I szigeten. Tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok jöttek el, s hogy meghallgassák Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a TermelőszövetkezetiTanács elnökének ünnepi be-eszédét. — Az államvezetés — mondotta a többi között — a múlt► ban elkövetett hibák orvoslói jóval és a termelés fellendítése érdekében hozott újabb intéz-kedéseivel megadta a politikai előfeltételét annak, hogy a mezőgazdaság többet és jobbat ] termeljen, mint eddig. A be-] szolgáltatási kötelezettség el- ] törlésével mintegy ötmilliárd ] forintot adott a mezőgazda-ság dolgozóinak. Eltörölte a] mezőgazdasági fejlesztési já,rulékot és megszüntette a vetésterületi előírásokat. Ilyen] és még egyéb, a termelést köz-] I vétlenül érintő rendelkezések- ] kel a kormány a maga részé- ] ről megteremtette és megteremti a termelés fellendítésé- ■nek jobb feltételeit. ] I Dobi István a továbbiakban] I agrárpolitikai kérdésekkel fog-t llalkozott és a nagyüzemi gaz-; Idálkodás előnyeit fejtegette. !; I Az ünnepségen megjelent: I Varban Canev, a Bolgár Nép-1 í köztársaság magyarországi I ' ideiglenes ügyvivője is, aki I I szót kért a falugyűlésen és be-1 Iszélt a bolgár parasztság hely-!s zetéről; lÍ A dán és a belga munkásküldöttség látogatásai: A Szaktanács meghívására hazánkban tartózkodó dán és belga munkásdelegáció az elmúlt napok során több budapesti üzemet látogatott meg. Így felkeresték a Gheorghiu- Dej Hajógyárat, az Óbudai Hajógyárat és a Ganz Vagongyárat, ahol hosszasan elbeszélgettek a munkásokkal, szakszervezeti aktivistákkal és a gyár vezetőivel. A belga küldöttek részt vettek a Gheorghiu-Dej Hajógyárban a 83-as számú tengerjáró hajó vízre- bocsátásánál. Szombaton a két delegáció megbeszélést folytatott a Vasas Szakszervezet elnökségével és számos munkatársával, akik beszámoltak a vendégek- nek a magyar vasipari dolgozók helyzetéről, tájékoztatták őket a bérezésről és a munkavédelem kérdéseiről. A dán és belga munkások ugyanakkor beszámoltak saját munkakö- rülményeikről. MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG volt a VI. kerületi tanács Népköztársaság útja 6. szám alatti új óvodájában , amely »előbb kezdett működni, mint megnyílni«. A kis óvodások már sorral kedveskedtek a meghívottaknak. Az óvónők, a fáradhatatlan Laczkovics Sándornéval az élükön, nagy szeretettel készítették elő a kis műkedvelők fellépését, ami meg is látszott a kedves, hangulatos, jelmezes-táncos jeleneteken. Az új óvodának sok segítséget nyújtott a Magyar Nők Szövetsége és a Vöröskereszt VI. kerületi szervezete is (Csnndsi, Chimmi fehletetei A munka verseny mozgalom kulcskérdése: az alulról jövő kezdeményezés és az önkéntesség Vita a versenyről a Könnyűipari Minisztériumban A Könnyűipari Minisztériumban az iparigazgatóknak, a Szaktanács és a könnyűiparhoz tartozó szakszervezetek képviselőinek jelenlétében megbeszélést tartottak a munkaverseny szervezéséről. A vitaindító előadásban Földi László miniszterhelyettes üzemi példák egész sorával bizonyította a munkaversenyek létjogosultságát és szükségességét. A Duna Cipőgyárban például a munkások kezdeményezése alapján megszervezték, hogy július elsejétől az élműhely címért a műhelyrészek saját tervük túlteljesítésével versenyeznek. — Iparvezetésünk a jövőben sem nélkülözheti a szocialista építés e fontos emelését — mondotta. — Amikor a jó hagyományokat felhasználjuk, ugyanakkor küzdjünk a bürokrácia ellen és alakítsuk ki azokat az új módszereket, amelyekkel elérhető, hogy a mun........................ kaverseny felelevenítése a legteljesebb rokonszenvre találjon. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a munkaverseny tartalmát és célját a vállalat jellege, adottságai, felkészültsége és az adott időszakra eső feladata határozza meg. A versenyformát — hogy csoportos, páros, vagy brigádverseny legyen-e — a munkások döntik el. A munkaverseny céljának megvalósítása érdekében vegyük igénybe az anyagi ösztönzés eszközeit is, oly módon, hogy az erkölcsi és az anyagi jutalmazást bízzuk a dolgozók kollektívájára. A jutalmazás anyagi forrása állami segítségadás is lehet, de csak átmenetileg. Jövőre a vállalatoknak saját erőforrásukból kell a jutalmazás anyagi fedezetét biztosítaniuk. A továbbiakban szó volt a »kiváló dolgozó« oklevél és jelvény elnyerésének feltételeiről, az élüzem címért, a minisztériumok és a szakszervezetek, továbbá a Minisztertanács és a Szaktanács elnöksége közös vándorzászlajáért vívott munkaversenyről. A beszámolót követő vita a »gazda« kérdésében azt az álláspontot fogadta el, hogy a verseny gazdája az üzemi dolgozók közössége. Erőteljesen és egyértelműen hangsúlyozták a vita során a szakszervezeti bizalmiak döntő szerepét, a bizalmi és a művezető együttműködésének fontosságát. Az egész munkaversenymozgalom kulcskérdése az alulról jövő kezdeményezés és az önkéntesség. A dolgozók vállalkozó kedvét minden lehetséges eszközzel erősíteni kell A vita tanulságait Földi László miniszterhelyettes foglalta össze. Átszervezik az Agrártudományi Egyetemet Mezőgazdasági mérnöki címet kapnak a végzett hallgatók • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Földművelésügyi Minisztérium előterjesztésére hozzájárult az Agrártudományi Egyetem átszervezéséhez. Azegyetemen eddig három kar működött, a három kart most összevonják egységes mezőgazdaság-tudományi karrá. Ezenkívül még egy kar lesz: az eddig önálló főiskolaként működött Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola beolvad az egyetembe és mint annak mezőgazdasági gépészmérnöki ► kara folytatja működését. ► Egyetemi jellegű felsőoktatási ► intézményekké szervezik át a ► mezőgazdasági akadémiákat ► is. Ezeken a tanulmányi idő ► az eddigi három év helyett ► négy év lesz. A földművelés► ügyi miniszter előterjesztésére hozzájárult az Elnöki Tanácsahhoz is, hogy az Agrártudo► mányi Egyetemen, a Kerté► szeti és Szőlészeti Főiskolán, ► valamint a négyéves mezőgaz► dasági akadémiákon végzett ► hallgatók mezőgazdasági mér► nöki cím viselésére jogosítóoklevelet kapjanak. Családi házakat ad el és lakásokat vásárol a FIK A nehéz budapesti lakáshelyzeten csakis új lakótelepek és lakások építésével lehet gyökeresen segíteni. Jól tudják ezt az illetékesek is, és ezért a költségvetésben változatlanul nagy összeggel szerepelnek lakásépítkezések. Addig is megoldásokat kell találni a lakáshiány enyhítésére. Az egyik ilyen intézkedés egy napokban megjelent kormányrendelet, amely ismét engedélyezi, hogy a FIK magánosoktól lakásokat vásároljon. A kerületi lakáshivatalok azután ezeket az egy- és kétszobás lakásokat azoknak utalják ki — természetesen ingyen —, akik valóban rászorrulnak. A FIK egyszobás lakásért 6000 forintig, kétszobás lakásért 10 000 forintig fizet térítést az eladóknak. A FIK- nél remélik, hogy az év végéig a vidékre költözőktől, és* összeköltözőktől 5—600 lakást * vásárolhatnak Budapesten. A ♦ kivándorlók lakásait a FIK ♦ továbbra sem veheti meg, mert azokat közvetlenül a hatósá- i gok utalják ki. A FIK egyéb * ként kéri annak a régi rendel- kezésnek a megváltoztatását, amely szerint a családi házat* 'építők lakását nem lehet el- adni, azzal a tanácsok közvetetlenül rendelkeznek. A fővárosi tanács végrehajtói bizottsága egyébként engedé lyezte, hogy a FIK az államosított házak visszaigényléséről szóló rendelet határidejének lejárta után, azaz szeptember 1-től a megmaradt családi házakat bárkinek eladhassa. A házakat külön bizottság értékeli majd, amely a tanács, a FIK és az IKV embereiből áll Műszaki értéket állapítanak meg, ami kevesebb a forgalmi értéknél. A vásárlóknak csupán a vételár tíz százalékát kell az átvételnél kifizetni, e többit részletekben 15 év alatt A LENGYEL »HOT« JAZZ-KABARÉ a Fasor Színpadon (Gorkij fasor 41.) június 28-án kezdi meg vendégjátékát. Az együttes kétrészes műsora a jazz fejlődését mutatja be. Az első részben az 1920—30-as évek legszebb számai szerepelnek, a második részben pedig a legújabb jazz-világszámok kerülnek bemutatásra. Képünkön az együttes szólistája, Elizabeth Charles néger songot énekel