Népakarat, 1957. június (2. évfolyam, 126–151. sz.)
1957-06-11 / 134. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM.. 134. SZÁM FILLÉR 1957. JÚNIUS 11. KEDD A Magyar Népköztársaság kormányának és a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1957. június 5 és 11 között bolgár kormányküldöttség látogatott a Magyar Népköztársaságba. A látogatás során a két kormány küldöttségei tárgyalásokat folytattak. A tárgyalásokon részt vett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, Antos István pénzügyminiszter, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársaságban, és a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttsége, Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének tagja, Rajko Damjanov, a Bolgár Népköztársaság helyettes miniszterelnöke, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Sztoján Toncsev város- és községgazdálkodási és útügyi miniszter, Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A két kormányküldöttség a tárgyalásokon megvitatta a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdését, eszmecserét folytatott a két baráti ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és a szocialista tábor egységének további megszilárdításáról. A Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségének látogatása baráti és szívélyes légkörben zajlott le. A két küldöttség részéről kölcsönös megértés és teljes egyetértés nyilvánult meg az összes megvitatott kérdésekben. I. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország baráti kapcsolatai minden téren megszilárdultak és továbbfejlődtek. A magyar és a bolgár nép barátságának régi történelmi hagyományai vannak. A két nép évszázadokon át hősies harcot folytatott a hódítók és idegen elnyomók ellen nemzeti függetlensége és szabadsága kivívásáért. A bolgár nép szívébe zárta a magyar nép hű fiait, Kossuth Lajost és Petőfi Sándort, nagyra becsüli forradalmi tevékenységüket. Kossuth Lajos az 1848—49-es évi forradalom leverése után menedéket talált a testvéri bolgár nép körében. Az idegen elnyomás elleni hősi harcban a fényes jövőbe vetett hitnek kimeríthetetlen forrása volt mindkét nép számára Petőfi Sándor és Hriszto Botev forradalmi költészete. Költészetük sok magyar és bolgár hazafit lelkesített hősi harcra. A fasizmus ellen vívott harcokban a két nép barátsága tovább erősödött. A magyar nép élénken őrzi emlékezetében a bolgár nép nagy fiának, Georgi Dimitrovnak hősies példamutatását és nagyra értékeli a nemzetközi munkásmozgalom e kiemelkedő alakjának a kommunizmus ügyéért folytatott önfeláldozó harcát. A Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme megnyitotta az utat a két testvéri nép örök és megbonthatatlan barátsága előtt. A magyar nép kegyelettel emlékezik azokra a bolgár hazafiakra, akik életüket adták a német fasizmus ellen, a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban és vérükkel pecsételték meg a két nép barátságát. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között 1948. július 16-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény hozzájárult a béke megerősödéséhez Európában és kedvezően hatott a két ország széleskörű kapcsolatainak további fejlődésére és megerősödésére. A szocializmust építő két ország kapcsolatai a lenini elvek alapján fejlődnek. Ezeknek az elveknek a következetes alkalmazása megnyilvánult az 1956 október—novemberi magyarországi események idején is, amikor a testvéri bolgár nép jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott az ellenforradalom ellen küzdő magyar népnek, s hozzájárult a magyar forradalmi erők gyors győzelméhez. A magyar és a bolgár nép barátságának megerősítése, a Szovjetunió vezette szocialista országok együttműködése és megbonthatatlan egységük szilárd biztosítéka a két ország fejlődésének, nemzeti függetlenségüknek és a béke megőrzésének. A világ első munkás-paraszt állama, a Szovjetunió és a népi ,demokratikus országok igaz és őszinte barátsága egyik legfontosabb feltétele s legfőbb bizonyítéka a proletár nemzetköziség, a szocializmus és kommunizmus ügye iránti odaadásnak. II. A jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése során a két kormány megállapítja, hogy a szocialista országoknak a békés egymás mellett élés megvalósítására irányuló erőfeszítései ellenére az utóbbi időben az imperialisták részéről kísérletek történtek a nemzetközi feszültség fokozására. Az Északatlanti Szövetségbe tömörült országok agresszív imperialista körei az utóbbi időben fokozták a béke aláakmázására irányuló tevékenységüket. Anglia, Franciaország és Izrael alattomos támadása Egyiptom ellen a szabadságszerető egyiptomi nép hősies ellenállásával találkozott és teljes kudarcot vallott. Az egész haladó emberiség támogatta az egyiptomi népnek a támadók ellen vívott igazságos harcát. Az a határozott támogatás, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi békeszerető ország nyújtott Egyiptom népének, meghiúsította a hódítók terveit. A világ haladó és demokratikus erőinek a reakció és a gyarmatosítás erői felett aratott hatalmas győzelme ellenére a helyzet a Közel- és Közép- Keleten továbbra is feszült. Az Egyesült Államok uralkodó körei a »Dulles—Eisenhower-doktrina« segítségével új gyarmati rabságba akarják hajtani a Közelés Közép-Kelet népeit, s ez véget vetne az arab országok nemrégen kivívott nemzeti függetlenségének és szuverenitásának. Az amerikai imperializmus ennek az »elv«-nek a leple alatt, az eszközökben nem válogatva igyekszik elrabolni a Közel- és Közép-Kelet országainak természeti kincseit, megosztani az arab népeket abból a célból, hogy azokat az amerikai monopóliumoknak egyenként alávetve agresszív katonai tömbökbe vonja be. Erről tanúskodnak a közelmúltban kirobbant jordániai események is. Ezért a két kormány kijelenti, hogy teljes egészében támogatja a Szovjetunió kormányának a Közel- és Közép-Kelet békéjére és biztonságára, valamint ez országok belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó nyilatkozattervezetét. A két kormányküldöttségnek az a véleménye, hogy e nyilatkozattervezetben lefektetett elvek megfelelnek a Közel- és Közép-Kelet népei, valamint az egész világ békéért harcoló népei érdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányai ismét rokonszenvüket nyilvánítják az egyiptomi nép és kormánya iránt, s támogatják Egyiptom nemzeti függetlenségének megvédésére irányuló erőfeszítéseit. A felek továbbra is támogatják az arab népek nemzeti függetlenségük megőrzésére irányuló törekvéseit és továbbfejlesztik baráti együttműködésüket a Közel- és Közép-Kelet országaival az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy az1956 október—novemberi ellenforradalmi felkelés megítélése tekintetében teljes az egyetértés a két kormány között. A külső imperialista agresszív köröktől támogatott magyarországi reakciós erők az előző vezetés által elkövetett hibákat és a ■Nagy—Losonczy-csoport áruló tevékenységét kihasználva, kísérletet tettek a népi demokratikus rendszer megdöntésére, a Horthy-fasizmus visszaállítására, hogy a Magyar Népköztársaságot a szocializmust építő népek táborából kiszakítva, európai háborús tűzfészekké változtassák. A Szovjetunió a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére segítséget nyújtott a magyar nép hazafias erőinek az ellenforradalom leveréséhez. A két kormány teljesen egyetért abban, hogy ezzel a Szovjetunió proletár internacionalista kötelezettségének tett eleget és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó nép sikeresen megvédje demokratikus és szocialista vívmányait. A magyar kormány és az egész magyar nép nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük a Bolgár Népköztársaság — testvéri segítségét, amely lehetővé tette, hogy a magyar nép gyorsan felszámolja az ellenforradalom által okozott károkat és sikeresen folytassa a szocializmus építését. A bolgár nép őszintén örül azoknak a jelentős sikereknek, amelyeket a magyar nép a népgazdaság helyreállításában, az ellenforradalom következményei eltüntetésében és a népi hatalom megerősítésében rövid idő alatt elért. Ezek a sikerek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány helyes politikájának és vezetésének, a magyar nép lelkes munkájának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségének köszönhetők. A Bolgár Népköztársaság kormánya újra kijelenti, hogy a magyar nép és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány számíthat a bolgár nép és a bolgár kormány testvéri támogatására a szocializmus építésében. Az 1956 október—novemberi ellenforradalom megmutatta, hogy az imperialista körök fokozott erőfeszítéseket tesznek a szocialista tábor egységének megbontására és régi hatalmi pozícióik visszaszerzésére. A magyarországi ellenforradalom tanulsága, hogy a szocialista tábornak fokoznia kell éberségét az imperialista provokációkkal szemben és minden erővel tovább kell szilárdítania egységét. Ma, amikor az Egyesült Államok agresszív körei és a többi imperialista ország minden lehetőt megtesz a népek szabadságának és nemzeti függetlenségének aláaknázására, a szocialista tábor egységének megbontására, a szocialista országok legfontosabb feladata a védelmi jellegű Varsói Szerződés további erősítése. Amíg fennáll a háborús Északatlanti Szövetség, amelynek támadó céljai ismeretesek, amíg az imperialisták folytatják háborús előkészületeiket és amíg az európai kollektív biztonság rendszerét nem sikerül megvalósítani, fenn fog állni a varsói védelmi szövetség is — a béke tényezője Európában. Csak az európai katonai csoportosulások felszámolása és európai kollektív biztonsági rendszerrel való felváltása teremtheti meg a tartós béke feltételeit. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányai úgy látják, hogy normális és baráti kapcsolatok kialakítása minden országgal, tekintet nélkül azok politikai és társadalmi rendszerére, a velük való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése hozzá fog járulni a feszültség enyhítéséhez és a nemzetközi helyzet megjavulásához. Mivel a »közös piac« és az »Euratom« szervezetekben részt vevő országok egyben tagjai a támadó céljáról ismeretes Északatlanti Szövetségnek is, s ezek a szervezetek az európai kollektív biztonság ellen irányulnak, a két kormány elítéli a hasonló jellegű szervek létrehozását. Mindkét kormány egyetért a Szovjetuniónak azzal a javaslatával, hogy az európai országok kössenek gazdasági együttműködésre vonatkozó szerződést, mert ez akadályozná Európa kettészakítását és a háborús előkészületek fokozását. A két ország népei figyelemmel kísérik és feltétel nélkül támogatják a német népnek egységes, demokratikus és békeszerető államban való egyesüléséért folyó harcát, amelynek szilárd támasza a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Szövetségi Köztársaság újra-felfegyverzése és részvétele a támadó Északatlanti Szövetségben, valamint e szövetség utolsó ülésszakának határozata a nyugatnémet hadseregnek atom- és hidrogénfegyverekkel való felszerelésére, megnehezíti Németország egyesítését és veszélyezteti Európa békéjét. Németország csak tárgyalások útján, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös megértése alapján egyesíthető. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok kormánya atom- és hidrogénbombákkal, valamint távirányításúatomüövegekkel felszerelt katonai egységeket helyezett el a Német Szövetségi Köztársaság, ■ Nagy-Britannia’ és más nyugat-európai államok területén, a két kormány teljes határozottsággal tiltakozik az atomháború ilyen előkészületei ellen, mert ez súlyos csapással fenyegeti az egész emberiséget; a két kormány kijelenti, hogy az összes békeszerető országokkal összefogva folytatja harcát az atomháború kirobbantásának megakadályozásáért. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányai szükségesnek tartják, hogy megegyezést kell elérni a lefegyverzés és európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésében. E kérdések megoldására a Szovjetunió több ízben tett javaslatokat, amelynek elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A két kormány teljes mértékben egyetért a leszerelésre vonatkozó ez év március 18-i és április 30-i szovjet javaslatokkal és kijelenti, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesz a fegyverkezés csökkentésére, követeli az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, valamint az azokkal kapcsolatos kísérletek beszüntetését. Az Egyesült Nemzetek tekintélyének és a világ békéjéért folyó harcban való szerepének megerősítése végett szükséges, hogy haladéktalanul helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Egyesült Államok kormánya kísérletet tett arra, hogy több kapitalista országra rákényszerítse saját politikáját a Kínai Népköztársaság elszigetelésével kapcsolatban. Ezen kísérletek csúfot kudarcot vallottak, amikor néhány kapitalista ország elhatározta, hogy a Kínai Népköztársasággal helyreállítja kereskedelmi kapcsolatait. A két kormány újólag megállapította, hogy nincs olyan fontos nemzetközi kérdés, melynek rendezése a 600 milliós kínai nép és annak kormánya nélkül megoldható volna. A magyar és a bolgár nép feltétel nélkül támogatja a kínai nép igazságos harcát Tajvan szigetének felszabadításáért az amerikai megszállás alól. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság érdekelt a Balkán és Közép- Európa békéjének megerősítésében.A Magyar Népköztársaság kormánya megelégedéssel állapítja meg, hogy a Bolgár Népköztársaság kormánya jelentős erőfeszítéseket tesz a balkáni államok közötti jószomszédi és baráti viszony megteremtéséért. Ezt a célt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyeket a bolgár kormány tett a balkáni országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése végett. Mindez jelentősen hozzájárul a béke megőrzéséhez Európa e térségében. A két ország és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai javulóban vannak. A Magyar Nép- A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság nyilatkozatát bolgár részről Anton Jugov miniszterelnök, magyar részről Kádár János miniszterelnök írta alá I4 Hétfő este aláírták a bolgár—magyar kormány és pártnyilatkozatokat A Magyar Népköztársaság kormányának és a Bolgár Népköztársaság kormányának megbízottai között 1957. június 5-én tárgyalások kezdődtek Budapesten. A tárgyalások 1957. június 10-én értek véget és ennek eredményeként ugyanaznap este 20.45 órakor a parlament Munkácsy-termében közös nyilatkozatot írtak alá. A tárgyaláson részt vettek a magyar és a bolgár kormányküldöttség tagjai, valamint a következő szakértők és tanácsadók: magyar részről Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Droppa Gusztáv külkereskedelmi miniszterhelyettes, Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Mányik Pál, a Külügyminisztérium I. számú politikai osztályának vezetője, Gyáros László, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Ustor Endre, a Külügyminisztérium jogi- és konzuli osztályának vezetője, Réti László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, Subik István, a Külügyminisztérium I. számú politikai osztályának helyettes vezetője. Bolgár részről: Anani Panov, a Tervhivatal elnökhelyettese, Emil Razlogov kereskedelmi miniszterhelyettes, Jurukov földművelésügyi miniszterhelyettes, Vaszil Vaszilov külügyminisztériumi osztályvezető, Jordan Sztefanov, a protokoll-osztály vezetője a bolgár külügyminisztériumban, Eduard Szafir, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Borisz Cvetkov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottsága külügyi osztályának munkatársa. A nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, bolgár részről Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke írta alá. A kormánynyilatkozat aláírásával egyidejűleg írta alá magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, bolgár részről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának első titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt közös nyilatkozatát is. Az aláírásnál jelen voltak magyar részről: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Marosán György államminiszter, az MSZMP intéző bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Fehér Lajos, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Somogyi Miklós, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, az MSZMP intéző bizottságának tagja és a Központi Bizottság titkára, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Sik Endre, a külügyminiszter első helyettese, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Szirmai István, a forradalmi munkás-paraszt kormány tájékoztatási hivatalának elnöke. — Bolgár részről: Varban Canev nagykövetségi tanácsos, Vladimir Nedjalkov nagykövetségi első titkár és Jordan Dikanarov kereskedelmi képviselő. A kormánynyilatkozatot mindkét országban egyidejűleg hozzák nyilvánosságra.