Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)

1957-12-18 / 296. szám

Világ proletárjai egyesüljetese! ■PAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1997. DECEMBER 18. SZERDA Az Elnöki Tanács, a legfőbb ügyész, a külügyi bizottság beszámolója és két törvényjavaslat az országgyűlés napirendjén Rónai Sándor nyilatkozata Az Elnöki Tanács határoza­ta értelmében az országgyűlés december 19-én kezdi meg leg­közelebbi ülésszakát. Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke a következőkben vázolta az ülésszak munkatervét. — Az országgyűlés decem­ber 19-re összehívott új ülés­szaka — az alkotmány előírá­sainak megfelelően — meg­hallgatja az Elnöki Tanács beszámolóját az országgyűlés legutóbbi júniusi ülésszaka óta kifejtett tevékenységéről. Az alkotmány kötelezi a népköz­­társaság legfőbb ügyészét és a Legfelső Bíróság elnökét, hogy végzett munkájáról az országgyűlésnek számoljon be. Ezekre a beszámolókra is sor kerül az ülésszakon . A napirend egyik legfon­tosabb pontja a külügyi bi­zottság beszámolója, amely a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet gondos elemzése alap­ján és a 64 kommunista és munkáspárt Moszkvában kibo­csátott békefelhívásának szel­lemében kifejezésre juttatja a magyar nép szilárd békeaka­ratát s javaslatot terjeszt az országgyűlés elé Népköztár­saságunk külpolitikájára vo­natkozóan.­­ Az Országgyűlés megvi­tatja a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módo­sítására vonatkozó törvényja­vaslatot, amely gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a polgári peres eljárást. A napirend másik rendkívül fontos pontja a népi ellenőr­zésről szóló törvényjavaslat. Ez a törvénytervezet újabb előrehaladást jelent államren­dünkben, a dolgozó nép va­gyonának védelmében.­­ Állami életünk demokra­tizálása szempontjából igen jelentős, hogy az országgyűlés két ülésszaka között az állan­dó bizottságok rendszeresen üléseztek. Alaposan megvizs­gálták mind a jelenlegi ülés­szakra előterjesztett javaslato­kat, mind pedig a feladatkö­rükbe tartozó s időközben fel­merült országos jelentőségű kérdéseket. — Meggyőződésem — han­goztatta Rónai Sándor —, hogy az országgyűlés most követke­ző ülésszaka újabb jelentős előrehaladást tesz a népi de­mokratikus államrend megszi­lárdítására, szocialista de­mokratizmusunk elmélyítésére és kiszélesítésére. ­Az angol királynő fogadta , a Magyar Népköztársaság követét II. Erzsébet angol királynő kedd délben fogadta Földes Pált, a Magyar Népköztársa­ság rendkívüli követét és meg­hatalmazott miniszterét meg­bízó levelének átadása céljá­ból. A világon először sikerült lefényképezni az atom egy fontos részecskéjét a Debreceni Atommagkutató Intézetben kedden, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagygyűlésé­nek harmadik napján. János­­sy Lajos, akadémikus együttes ülésen számolt be a fizika magyarországi helyzetéről és a kutatási eredmények gya­korlati felhasználásának le­hetőségeiről. , Hangsúlyozta, hogy eredményes kutatómun­kát csak megfelelő adottságok­kal lehet végezni, s az anyagi áldozatok sokszorosan vissza­térülnek. Helytelen, ha a kutatóintézetek az ipari eljá­rásoknál közvetlenül felme­rült kérdések megoldását tart­ják fő feladatuknak. Ezt a munkát a kutatók segítségé­vel az üzemi laboratóriumok­ban kell elvégezni. Veszélye­ket rejt magában — mondot­ta — a valóságtól elszakadt kutatási irányzat is. A szov­jet tudomány szédületes ered­ményei, a mesterséges holdak felbocsátása éppen a helyes arányoknak köszönhetők. Biztosítani kell az alapvető kutatások fejlesztéséhez szük­séges anyagi és erkölcsi támo­gatást — fejtegette, majd rá­mutatott: — az egyetlen meg­oldás, ha bízunk legjobb tu­dósainkban, hogy felelősségük tudatában a kutatásokat a he­lyes irányban végzik. A to­vábbiakban beszélt az őszinte, baráti, elvi vitáik nélkülözhe­tetlenségéről, az állami ellen­őrzés szükségességéről, alap­vető kutatóintézetek szervezé­sének és fiatal tudósok neve­lésének fontosságáról. Szólott a műszaki-fizikai kutatóintézet megindításával, s a műszaki matematikával kapcsolatos problémákról, örömmel üdvö­zölte a Tudományos és Felső­­oktatási Tanács létrehozását és sürgette az Akadémia által ja­vasolt műszaki és tudományos tanács megalakítását. Délután osztályülésekkel folytatódott az akadémia nagygyűlése. A nyelv- és iro­dalomtudományok osztályán Ovidius születésének 2000. éve alkalmából Maróth Károly tar­tott előadást, majd Harmatta János bejelentette, hogy jö­vőre megalakul az Ókortudo­mányi Társaság. A társadalmi­történeti tudományok osztá­lyán Bognár József­­Fogyasz­tási struktúra és kereskede­lem« címen tartott előadásá­ban hangoztatta: a kereske­delem legfőbb feladata, hogy a termelést a fogyasztási szük­ségleteknek megfelelően, gazdaság szempontjai szerint, a műszaki technika fejlődési lehetőségeinek irányában be­folyásolja. A biológiai ülésen Törő Imre a biológiai kutatá­sok új eredményeiről, elsősor­ban dr. Haranghy László pro­fesszornak a lép- és csontvelő­öregedéssel foglalkozó munká­járól beszélt. Az agrártudomá­nyok osztályán Erdei Ferenc akadémiai­­ székfoglaló előadá­sában rámutatott, hogy a nép­gazdaság alapvető érdekei megkövetelik a mezőgazdaság legnagyobb mérvű belterjes fejlesztését. A matematikai és fizikai tudományok osztályán Jánossy Lajos és Náray Zsolt a fény kettős természetével kapcsolatos vizsgálataikról, az ezzel kapcsolatban általuk ké­szített berendezésről és a nem­zetközi vitáról számoltak be. Szalay Sándor, a Debreceni Atommagkutató Intézet igaz­gatója ismertette, hogy a vilá­gon először sikerült lefényké­pezniük egy fontos és rejté­lyes atomrészecske, a neutrino visszalökő hatását. Erre a fel­fedezésre világszerte felfigyel­tek az atomkutatók. a­n.­ A rendelet nem érzelgős műfaj s általában a napi­­hír sem az. Mégis, tegnap is, ma is a szívhez szólt egy­­egy hírecske a sok ezer közül. Tegnap a posta rendelete az összes postaállomásokhoz, ma meg a Szolnok megyei asszonyok kezdeményezéséről szóló jelentés. A rendelke­zés úgy szól, hogy január 10-ig minden csomagot ingyen visz a posta, akárhonnan is küldenek ajándékot a fóti Gyermekvárosnak. Ma azt közlik velünk, hogy harminc Szolnok megyei faluban kézimunka-estre gyűlnek össze az asszonyok és párnákat, paplanokat, térítőket varrnak a fóti gyerekeknek. Egy másik jelentés Komáromból: a megye dolgozói társadalmi munkában óvodát építenek Fóton... Boldogok vagyunk, hogy hírt adhatunk erről: a szeretet és emberség erejéről tesz tanúságot a rendelet s a hír. S örülünk, hogy nekünk, a Népakarat munka­társainak is részünk lehetett a fóti Gyermekváros meg­születésében — hiszen éppen a mi cikkeink és gyűjté­sünk nyomán lett a fóti kastélyból a gyermekek ott­hona ... S éppen ez a tudat mondatja velünk: köszönjük azt a sok-sok jót, szépet, tettet és ezer meg ezer forin­tot, ami mind Fét felé irányul. Köszönjük és megértjük, hogy a magyar társadalom ilyen megható lelkesedéssel fordul az első Gyermekváros felé. S most engedtessék meg nekünk pár szó­t a többi gyermekotthonról, a többi nehéz sorban élő gyermekről, azokról, akik nem juthattak el Fótra. Azok a csomagok, ajándékok, ame­lyeket üzemek, nőtanácsok, magánosok Fótra küldenek, jó helyre kerülnek a kis köztársaság lakóinál. De — nem kellene-e elgondolkoznunk azon, hogy többi gyer­mekintézményünk — otthonok és napközik és más gyer­mek­közösségek — éppúgy várják, igénylik s meg is érdemlik az állam millióin túl a társadalom szívét, tá­mogatását, szeretetet. Mi szeretjük, magunkénak valljuk a Gyermekvárost. Csak nem szeretnénk, ha a társadalom maga segítene ahhoz, hogy a fóti otthon — túl azon, hogy első a maga nemében, hogy új, hogy a szívünkhöz nőtt — *►különleges«, »kiemelt« lenne. Mi minden nehéz­sorsú gyermek számára jobb, szebb életet akarunk —­s ebben, úgy érezzük, a legboldogabb fóti gyermekek, a Gyermekváros lakói is egyetértenek. (..) »♦»............................................................. A Vág völgyében épül Csehszlovákia első atomerőműve A csehszlovák kormány a közelmúltban jóváhagyta az első csehszlovák atomerőmű építésének terveit. Az atom­erőmű 150 megawattos telje­sítőképességével évente körül­belül egymilliárd kilowatt­óra energiamennyiséggel járul hozzá a csehszlovák ipar ener­giaszükségletének fedezéséhez. Az első atomerőmű Szlovákiá­ban, a Vág völgyében épül. Vahib Assiuti, a kairói Nahed Misr Autobus Company hazánk­ban tartózkodó igazgatója tapasztalatcsere látogatást tett a Fürst Sándor autóbuszgarázsban. A Nahed Misr autóbusztár­saságnál 36 Ikarus-autóbusz fut, további 70 Bedford-buszukba pedig Csepel motort építettek. Képünkön az egyiptomi vendég Tapolcai Kálmán igazgató és a MOGIIRT képviseletében jelen­levő­ Benedek Zoltán társaságában az egyik autóbusz belső beosztását szemléli (Gonda György felvétele) Másfél-két esztendő múlva lehetséges az első repülés a Holdba Szovjet tudós nagyjelentőségű nyilatkozata a holdrakéta megvalósításának technikai részleteiről fel különféle műszerekkel, de a fejrészében hatalmas erejű korszerű robbanóanyagokat he­lyezünk el, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a Földről megfigyeljük ennek a robba­násnak lángját. A színkép­­elemzés segítségével képet kaphatunk arról, miből áll a Hold felülete. A professzor ezután így foly­tatja cikkét: Mielőtt a rakéta felrepül a Holdra, valószínű­leg sor kerül arra, hogy egyre ♦jobban elnyújtott elliptikus pályán futó mesterséges mel­lékbolygókat bocsássunk fel, vagyis olyanokat, amelyek egyre közelebb kerülnek majd a Holdhoz. Különleges beren­dezések segítségével le lehet fényképezni a Hold felületét. Különösen érdekes lehet olyan rakéta felküldése, amely körülrepüli a Holdat és le­fényképezi a Holdnak a Föld­ről láthatatlan részét. Igaz — jegyzi meg Sztankovics pro­fesszor —, valószínűleg semmi csodálatos dolgot nem látunk majd rajta. A Hold nem fogadja valami túlzott vendégszeretet­tel az első embereket. Egyéb tudósok feltevése szerint a Holdat nagy vastagságú por­­réteg fedi. Az embernek ne­héz búvárruhát kell majd ma­gára öltenie, amely különösen erős lesz, nehogy áthatoljon rajta a kozmikus por, amely állandóan bombázza a Holdat. A legvalószínűbb az, hogy az ember a Holdon terepjáró gé­pen közlekedik, amelynek jó páncélzata lesz biztonság cél­jából. Kétségtelen, hogy a jö­vőben, mi, földi lakók, remek csillagászati megfigyelő állo­mást létesítünk a Holdon. A Hold a jövendő atomkutatá­sok támaszpontja, és az űr­hajók repülőtere lehet. A Szovjetunió békeharcosai­nak folyóirata legutóbbi szá­mában K. Sztankovics profesz­­szor cikkét közli, amelynek címe: »A Hold-repülés lehet­ségese. A professzor, aki tagja a Szovjet Tudományos Akadé­mia planétaközi közlekedési bizottságának, cikkében ki­jelenti, hogy már a legköze­lebbi másfél—két esztendő múlva sor kerülhet az első Hold-repülésre, vagy el lehet jutni a Holdhoz, amelyet kö­rül lehet majd repülni. Ha a mai ballisztikus raké­tákhoz még egy-két lépcsőt hozzáadunk, akkor a rakéta legutolsó lépcsője körülbelül 12 000 méter másodpercen­kénti sebességet kaphat. Ez teljesen elegendő ahhoz, hogy a Holdba lehessen repülni. Ha a Holdra mesterséges mellék­bolygót küldünk fel, még ha ezt csak gyengén szereljük is Kodály Zoltánt az Eötvös Loránd­ Tudományegyetem díszdoktorává avatták Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem rektora és ta­nácsa kedd este ünnepi köz­gyűlésen az egyetem díszdok­torává avatta a 75 éves Ko­dály Zoltánt. Az egyetem aulájában tartott ünnepélyen megjelent: dr. Rusznyák Ist­ván, az Akadémia elnöke, Szigeti József a művelődés­­ügyi miniszter első helyettese, az egyetem professzori kara, társadalmi és művészeti éle­tünk több neves személyisége, a mester számos tisztelője. Az egyetem tanácsa nevé­ben Ortutay Gyula rektor üd­vözölte Kodály Zoltánt, aki­nek díszdo­ktorrá avatása — mint mondotta — nemcsak az egyetemnek, hanem a művé­szetnek, a tudománynak is nagy eseménye. Ezután az egyetem ajándékaképpen át­nyújtotta Kodály Zoltánnak — eredeti kéziratban — az 1906-ban írt doktori értekezé­sének professzori bírálatát. Kodály Zoltán sokoldalú munkásságát Turóczi-Trostler József, a bölcsészettudományi kar dékánja méltatta.­­ — Alig ismerünk zenei élet­művet, amely ilyen mérték­ben újult volna meg népének zenei ősnyelvéből — mégpe­dig a művészi tudatosság leg­tisztább fokán —, mint Ko­dályé — mondotta a többi kö­zött. — Kevés olyan zeneköl­tőt ismerünk, akinek ilyen mértékben szolgáltak volna kimeríthetetlen inspirációs for­rásul népének történeti ha­gyományai és költészete, mint Kodálynak. Turóczi-Trostler József be­széde után az egyetem rektora és tanácsa kézfogással a böl­csészettudományok díszdokto­rává fogadta Kodály Zoltánt, aki átvette díszdoktori okle­velét. A Magyar Tudományos Akadémia nevében dr. Rusz­nyák István, az Akadémia el­nöke köszöntötte a nagy zene­költőt, s átnyújtotta neki az Akadémia elnöksége és a nyelv- és irodalomtudományok osztálya kiadásában Kodály Zoltán 75. születésnapjára megjelent zenetudományi kö­tetet. Az ünnepély befejezéséül Kodály Zoltán közvetlen sza­vakkal köszönetet mondott az egyetem vezetőségének. A megjelentek hosszasan, melegen ünnepelték az egye­tem új díszdoktorát. Az ün­nepség utáni műsorban neves művészek és együttesek Ko­dály-műveket adtak elő. Jelentkezés a középiskolai felvételre A művelődésügyi miniszter utasítása szerint a különböző középiskoláknál a felvehető tanulók számában a jelenlegi tanévhez viszonyítva nem lesz változás. A tanító- és óvónő­képzőbe a felvétel a követ­kező tanévre továbbra is szü­netel. Középiskolai tovább­tanulásra jelentkezhet minden nyolcadik általános iskolás tanuló, akinek félévkor leg­alább közepes lesz a tanulmá­nyi eredménye. Az elégséges rendű diákok közül csak azok­nak a jelentkezését lehet el­fogadni, akik magyar nyelv­ből, matematikából legalább közepes osztályzatot értek el. Az ipari és mezőgazdasági technikumi felvételeknél előny­ben részesülnek azok az álta­lános iskolát végzett tanulók, akik szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Az ipari és mezőgazdasági technikumok első osztályaiba felvehető ta­nulók korhatára továbbra is a 18. életév, más középiskolá-­­ban csak­­ 17. életévüket be­­ nem töltött tanulók jelentké­sét fogadják el. Zenei gimná­ziumba, képző- és iparművé­szeti gimnáziumba február 10-ig, egyéb középiskolákba március 20-ig kell jelentkezni." ­ EGY JÖVENDŐBELI FILMOPERATŐR. Pisek városa mel­lett, Cimeliceben egy korábbi kastélyban négy évig 150 fiatal lány és fiú lakik és végzi tanulmányait. Valamennyien film­stúdiókban vagy laboratóriumokban mint technikusok, illetve adminisztratív dolgozók működnek majd. A filmipari iskola elvégzése után a legtehetségesebb fiatalok a filmfőiskolán folytathatják tanulmányaikat, ahol operatőrök lehetnek, vagy pedig a rendezői szakmát tanulhatják

Next