Népszava, 1958. július (86. évfolyam, 153–179. sz.)

1958-07-11 / 162. szám

Milyenek a szórakozási és kulturális lehetőségek az üdülőkben? Az egészséges művelődési, szórakozási igény az üdülés napjai alatt is jelentkezik. Sőt, fokozottabban, mint a kemény munka hétköznapjain. Ezért — Hogyan érezték magukat, hogyan szórakoztak? — kér­désre a haza készülődök zöme az időjárást kezdi szidni: »Hiányzott a legfőbb kultúr­­felelős, a nap.« Csomagolnak már az Újpesti Gisapjú földvári üdülőjében Kovács Anna és Novoth Gi­zella fonónők is. De nehéz a szívük. — Csapnivaló időnk volt, mégis szívesen marad­nánk — mondják. S kiderül az is, hogy miért. Kulcsár La­jos, a földvári üdülők kultúr­­felelőse sok ötlettel, szórako­zási lehetőséggel igyekezett őket a rossz időért kárpótolni. Sokáig emlékeznek majd a rögtönzött humoros műsorok­ra, a társasjátékokra, az ér­dekes ismeretterjesztő előadá­sokra. Máshol sincs hiány ötletben, ez üdülők kultúrosai — kevés A kedvezőtlen időjárás na­gyon megnövelte az olvasási kedvet. A siófoki vasasüdülő könyvtárában alig 20 kötet ár­válkodik, a többi kézben van. Egymásnak adják a kilincset az üdülőtelepek központi könyvtáraiban. Még nincs minden rendben az üdülők könyvellátása kö­rül. Az igényeket csak úgy elégíthetik ki, ha az üzemek, intézmények is ellátják saját üdülőjüket jó könyvvel, így tesz a többi között a Földgép és a fővárosi tanács. A föld- megnéztük, milyen lehetősé­gük van erre a Balaton menti szakszervezeti üdülőkbe be­utalt munkásoknak, kivétellel — komoly, felelős­ségteljes munkának tekintik beosztásukat. Értenek is hozzá. A füredi SZOT-szanatórium­­ban az ottani dolgozók és be­utaltak együttesen kultúrcso­­portokat rögtönöztek, a szana­tórium életébe vágó villámtré­fákkal, jelenetekkel szerepel­nek, szavalóik a vers szerete­­tére nevelik közönségüket. A szanatórium árkádsorában sza­badtéri tárlatot nyitottak Ha­lápi János festőművész mun­káiból. Siófokon esténként zenei fejtörőkön lehet tortát nyerni — egyúttal az értékes zenét megkedvelni. És így so­rolhatnánk még tovább. So­kan hallgatják a helyi neveze­tességekről szóló ismeretter­jesztő előadásokat, amelyeket jó időben természetesen ki­rándulásokkal, műemlékek megtekintésével kötnek össze. vári Kistex-üdülőben azon­ban joggal kifogásolják, hogy az üzemi könyvtártól kiselejte­zett, ronggyá olvasott példá­nyokat kapnak.­­ Szótárakért is ostromolják könyvtárakat a beutaltak — hiába. A szakszervezetnek számolnia kellett volna a meg­növekedett nyelvtanulási kedv­vel — s azzal, hogy a beutal­tak szovjet, csehszlovák és egyéb külföldi vendégekkel ba­rátkoznak össze, szeretnék ma­gukat megértetni velük. első magyar kőszínház tőszom­szédságában létesült szabad­téri színpadot ugyanis elkezd­ték átépíteni, de idestova a szezon derekán járunk és elő­adásra még semmi kilátás, hellén a SZOT nemrég létesí­tette 120 ezer forintos költség­gel a gyönyörű színpadot, amely oszlopsorával építészeti­leg is harmóniában volt a mögötte emelkedő tornácos, műemléknek számító kultúr­­házzal. Most reprezentatív szé­lesvásznú mozivá építették át, ami önmagában hasznos be­fektetés. Sajnos, közben a szín­pad jó egyharmadát »lefarag­ták«, a stílusos oszlopsort le­bontották , s gépház céljára az amúgy is kis befogadóké­pességű kultúrház egyik szár­nyát is igénybe vették. * ... Jönnek-mennek a vona­tok, hozzák-viszik a dolgozó­kat, akik azért utaznak két hétre üdülni, hogy testben­­lélekben gyarapodjanak. Ez utóbbi — a lelki gyarapodás — érdekében a szakszerveze-­ teknek és a tanácsi szervek-­­ nek az eddiginél többet kell­ tenniük. A játékokon, szóra-­­kozásokon túl bátran nyújtsa- • nak kultúrát is — a munká-­ sok hálásak érte. G. Szabó László : Rögtönzött kultúrcsoport, zenei fejtörő, ezernyi szórakoztató ötlet Üdülőkönyvtár — selejtből A kaposvári színház csak operettet játszik Az üdülő dolgozóknak is egyik legkedveltebb szórako­zásuk a mozi és a színház. A­­plakátok új, jó filmekről ta­núskodnak, a »Szállnak a dar­­vak«-at Budapesttel majdnem egy időben mutatták be a so­mogyi parton. Meg kell azon­ban mondani: a mozik külse­je és­­befogadóképessége nem felel meg az igényeknek és a jó műsorokhoz sem méltó. Nemcsak a kisebb üdülőtele­pek, de Lelle és Földvár is évek óta nélkülözi a fedett mozikat. A hévízi mozi földes talajú, palateteje esőben úgy kopog, hogy mit sem hallani, s — a sok külföldit tekintve — egyébként is bővítésre szorul­na. Sem a Somogy, sem a Veszprém megyei mozgókép­üzemi vállalat nem fordít kel­lő gondot filmszínházaira. Ami a színházat illeti: a Faluszínház és a dunántúli vi­déki színházak komoly külde­tést teljesítenek, amikor a balatonpartot rendszeresen el­látják műsorokkal. A győri Kisfaludy Színház például a Szentivánéji álom és a János vitéz, a Faluszínház a Tacskó műsorra tűzésével színvonalas szórakoztatásra törekszik. Sajnos, nem minden társu­latról mondhatjuk ezt. Néhány hete még az Országos Kama­raszínház a Romantikus asz­­szonnyal vendégszerepelt­­— és csak elítélni lehet az értékes produkciókra képes kaposvári Csiky Gergely Színházat, a Hévízre tervezett négy elő­adásuk közül­­ négy az ope­rett, Siófokra pedig a Mágnás Miskával készülnek. Megengedhetetlen, hogy a kultúrházakból már-már ki­­seprűzött operett- és esztrád­­dömpinget zúdítsák a balatoni üdülőkre! A szabadtéri szín­padok új gazdáinak, a taná­csoknak sokkal jobban szívü­kön kell viselniük az üdülő munkások művelődését. Adjanak kultúrát is — a munkások hálásak érte Ezek a kifogások a működő szabadtéri színpadokkal kap­csolatban merülnek fel. Mert akad egyéb is. Az idén tavasz­­szal a SZOT a tanácsok keze­lésébe adta szabadtéri színpa­dait, de mintha a tanácsok nem éreznék maguk­at teljes felelősséggel azok gazdáinak. A füredi vasutas üdülőben és másutt is panaszkodtak: ta­valy nagyszerűen szórakoztak a szabadtéri színpadon, az idén erre semmi lehetőség. Az Igazgató úr, mért tetszik rám olyan csúnyán nézni? Ezt érdemlem öntől, pont öntől, akit igazgatómál elfogadtam? Hallott valamit? Mit hallott? Majd én elmondom, hogy volt! Panaszkodni nekem van jo­gom, biztosítom, zokogni fog. Uram, én szív ember vagyok. Lélek férfi. Dús jellem, emel­kedett szellem, megegyeztünk? Igazgató úr, ismeri azt a sze­rencsétlen Vancát? Nem? Az se baj. Az a fontos, hogy én ismerem. Könyörgött, szerez­zek neki mosógépet, a felesége mondja, már beleőrül a nagy­mosásba! Csak azt ne, csak azt ne! Úgyis túl sok őrült szalad­gál a világban. Ma boldog asszony, napi négy-öt miatyán­­kot mond értem. Uram, életeket mentek, lel­keket gyógyítok. Kérem az egész Hód utcát elláttam gyap­júszövettel. Áron alul. Pedig szanasz nekem is többe volt. Mennyi idegességbe. Nézze, még most is remeg a kezem. A szívem akkor lett oda, mikor egy vég­szövet pont a kapus lábára esett, a hónom alól. Remek kapus volt, az isten áldja, fel­emelte és azt mondta: kartárs, leejtette a zsebkendőjét. Igaz­gató uram, remélem nem ért félre és nem él vissza a bi­zalmammal. Ez gyónás! Ne­hogy elküldje azt a szegény embert! Hanem a párját, azt a fiatal jankót, azt azonnal to­vábbítani. Az keverte meg az egészet, szerintem imperialista kém. De legkevesebb, hogy ferde hajlamú! Igazgató uram! Az a liliom­­tipró tegnap engem megmoto­zott Mit éreztem, nem tudom elmondani. Szívem vérzett, lel­kem vérzett, otthon várt a Ba­csikné a három méter talotára. Várhatta, mellem bimbójáról tekerte le az a hazaáruló! Szer­­gény Bacsikné, egy ilyen jó­­ kuncsaftot cserbenhagyni.­­ Uram, hunyja le a szemét,­­ csukja le a fülét is, nem való­t hallani, amit most mondok. . . Ez a parázna jószág, bűzlő­s csülkeivel, testem derekam-­­ nak nevezett részét sem ki-­ mélte. Szép férfipizsamát té- * pett le reumás derekamról, J nézze, még most is hogy ráz ! a hideg. Hátsó részemről lefe- J lé egy árva subler lógott, sze-!­gény, gyámoltalan subler, az! is feláldoztatott. Magánfajsértés! — üvöltöt­ ]­tem a kéjvágyó szemekbe, de­ ő nem engedett s még valami­ papírt is aláíratott velem. › Uram, még írni se tud, ne­ › kém kellett szignálni az ok­ › mányokat. › Igazgató úr, most szóljon › hozzá! Sírjunk együtt! Rúg­ › juk ki együtt azt a bitangot. A › fiatalt! A fiatalt! Az a másik› kapus, az öreg, az egy bűbáj ! bácsi. Egy szent. Az a békés , bölcs mosolya. S a pipája, amit van neki. Aranyos lélek. Nem- s hiába az apósom.­­ Nagy S. József ! ­ A szakszervezet­­­t nevelőmunkájáról tanácskozott­­ a Textilipari Dolgozók­­ Szakszervezete­­ központi vezetősége [ Csütörtökön megkezdte két- ] [ napos ülését a Textilipari Dol- J­­­gozók Szakszervezetének köz- ] [ponti vezetősége. Az első nap J [ pan — Molnár Endre titkár [ [ bevezető előadása alapján —­­ [ a szakszervezet nevelőtevé- J­é­kenységéről tárgyalt a köz- 3 [ ponti vezetőség, majd meghall- t í gáttá a szakszervezet elnöksé- ]­­ gének beszámolóját az első fél j I évben végzett munkáról, amel ! Ilyet Tóth Anna, a szakszerve-j­­­zet főtitkára ismertetett. 1 . A központi vezetőség első- i ! napi ülésén megjelent és fel- 1­­ szólalt Bugár Jánosné, a SZOT­­ • titkára. A központi vezetőségi • ma folytatja tanácskozását a j . szakszervezeti munka módsze- i • reinek további javításáról, a'­­ szakszervezetek XIX. kong- ■­­ resszusa határozata alapján,­­ , valamint egyes szervezeti kér-; ■ désekről. I • A Magyar Állami Népi •­­ Együttes sikere Pozsonyban­­ Kedden este több ezer főnyi­­­­ közönség előtt a pozsonyi sza-­­­badtéri színpadon lépett fel a­­ Magyar Állami Népi Együttes. • A pozsonyiak, akik hét évvel­­ ezelőtt látták utoljára őket,­ nagy tetszéssel fogadták a mű- ?­vészi teljesítményt. Több szá­­­mot meg kellett ismételni. ! Magyar állam£érSáaSc üdvözlő táviratai ■ Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából­ A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és dr. Mün­­nich Ferenc, a Magyar Nép­­köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormányának el­nöke üdvözlő táviratot intézett Zs. Szambuhoz, a Mongol Nép­köztársaság Nagy Népi Hu­­rálja elnöksége elnökéhez, D. Dambához, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága első titkárához és J. Cedenbalhoz, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökéhez. Dr. Sik Endre külügyminiszter ugyancsak táviratban üdvözölte Sz. Avar­­zedet, a Mongol Népköztársa­ság külügyminiszterét. azt, hogy a lakásügyi ható­ságok felett a fő felügyeletet az építésügyi miniszter gyako­rolja. (30/1958. [IV. 15.] számú kormányrendelet 5. §.) azt, hogy a gépkocsivásár­lási engedély kiadására irá­nyuló kérelmet a magánsze­mély munkahelye (foglalko­zása) szerint illetékes minisz­tériumnál (országos hatáskörű szervnél, érdekképviseleti szervnél) kell előterjeszteni. A kérelemhez érvényes ható­sági erkölcsi bizonyítvány csa­tolandó. (29/1958. [IV. 15.] szá­mú kormányrendelet 1. § [3] bekezdés.) azt, hogy az egy napon tár­gyalandó ügyek jegyzékét a fellebbezési bíróságnál legké­sőbb a tárgyalást megelőző ötödik napon ki kell függesz­teni. (Az Elnöki Tanács 1958. évi 16. számú törvényerejű ren­delete 195/c. § [1] bekezdés.) azt, hogy az öregségi nyug­díjra jogosító, vagy az ennél öt évvel alacsonyabb életkorok mindegyike esetén az öregségi nyugdíj megállapításánál a munkabérátlagot a figyelembe vett időpontot közvetlenül megelőző két év folyamán ka­pott utolsó tizenkét havi mun­kabér alapulvételével kell megállapítani. (6/1958. (V. 21.­ Mn­. M. számú rendelet 5. § [21 bekezdés.) azt, hogy a Munkaügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó iparitanuló-intézetekben szakmunkásvizsgát tett segéd­vájárok csak 300 csapatműszak letöltése és erre a célra előírt külön vizsga sikeres letétele után lehetnek vájárok. A vá­járrá történő előléptetést az üzem vezetője és a kerületi bányaműszaki felügyelőség végzi. Ezt a szakmunkás-bizo­nyítványra záradékként rá kell vezetni. (112/1958. [101 Mü. M. számú utasítás 4. pont.) azt, hogy ha a vállalat egyes jogi ügyeinek elintézése külö­nös szakértelmet kíván, a vál­lalat igazgatójának engedélye­ivel más vállalat jogtanácsosá­nak, vagy önálló­ jogi előadó-­­ jának esetenkénti megbízás adható. (3/ 1958. I V. 17.­ számú­ kormányrendelet 1. § 131 be-­­­kezdés.) • azt, hogy ingyenes ingatlan-, átruházás esetén a tulajdon-­ jog telekkönyvi bekebelezései iránti kérelem előterjesztése-­­kor csak az átruházónak kell­­ igazolnia, hogy nincs adóhát-1 raléka. Az ingyenesen szerző­ fél az adóbizonyítvány be-­ csatolására nem köteles.­ (5/1958. I V. 15.­ I. M. számú­ rendelet 2. §.) azt, hogy a telekkönyvi ható-! Sághoz benyújtandó és a tulaj-­ don jog telekkönyvi bekebele-! zéséhez szükséges adóbizonyít-­ ványt kiállításának keltétől 3­ hónapon belül lehet az adó-! hátralék mentesség igazolá-­ sául elfogadni. (5/1958. (V. 15.)­ I. M. számú rendelet 5. § (1)­ bekezdés.) Szombaton utazik Prágába a dolgozó ifjúság I. szakszervezeti világkonferenciájára a magyar munkásifjúság küldöttsége . Mint már közöltük, a IV.­­ szakszervezeti világkongres­­­­­szus úgy határozott, hogy­­1958. július 14—20 között Prá­gában megrendezi a dolgozó ifjúság I. szakszervezeti vi­­­­lágkonf­erenciáját.­­ Prágában mintegy 100 or­szág 500 küldötte vitatja meg­­ a dolgozó fiatalok időszerű kérdéseit, élet- és munkakörül­ményeit, szakmai továbbkép­­­­zésük lehetőségeit, az akció­egység megteremtését a béke megvédéséért, az atomfegyver­kezés betiltásáért folyó harc­ban, továbbá a dolgozó ifjúság fokozottabb részvételét a szak­­szervezeti mozgalomban. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága irányításával a ma­gyar fiatalok sportmegmozdu­­lásokkal, kultúrrendezvények­­kel, kiállításokkal, öregek és fiatalok találkozóival, stb. ké­szültek a konferenciára. A ma­gyar fiatalok érdeklődését mu­tatja az a több ezer ajándék is, melyet a különböző szak­mák ifjúmunkásai, ipari tanu­lói készítettek a konferencia küldötteinek. A magyar fiatalokat 20 tagú küldöttség képviseli, melynek vezetője Gál László, a vegy­ipari, szakszervezet főtitkára, a SZOT elnökségének tagja. A küldöttségben helyet foglalnak az építő-, vasipari, mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok ,mel­­lett a pedagógusok, művészek és a magyar szervezett ifjú­munkások különböző rétegei­nek képviselői. Prágában szak­mai találkozókon vesznek részt és úgy tervezik, hogy a világ­­konferencia küldöttei közül 15 külföldi fiatalt meghívnak tíz­napos magyarországi látogatás­ra. A magyar küldöttség szom­baton reggel indul a Nyugati pályaudvarról és július 22-én érkezik haza. A konferenciára egyébként július 18-án továb­bi 125 fiatal turista utazik négynapos jutalomjellegű­­ kirándulásra. B. J. Gyors ütemben gépesítik az NDK mezőgazdaságát A lipcsei mezőgazdasági kiállítás tapasztalatairól nyilatkozott Petőházi Gábor miniszterhelyettes . A lipcsei mezőgazdasági ki­­­állítás megnyitására öttagú­­ delegáció utazott az NDK-ba. [ Petőházi Gábor földművelés­­­ügyi miniszterhelyettes, a kül­­­döttség vezetője nyilatkozott­­ tapasztalatairól:­­ — A kiállítás módszereiben­­ olyan érveket figyeltünk meg,­­ amelyeket itthon is érdemes­­ érvényesíteni. A kiállítás épü­letei például nem állandó jel­­­­legűek, így a mezőgazdasági építkezésből is mindig a leg­­­­korszerűbbet mutathatják be. Az idén bemutattak egy olyan szarvasmarha-istállót, amely­ben a teljes gépesítéssel negy­ven—ötven tehenet egy em­ber gondoz. — Az NDK mezőgazdasági gépgyártásának páratlan fel­lendüléséről ad számot ez a kiállítás — folytatta Petőházi elvtárs. — A szocialista átszer­vezés ütemét az NDK-ban tel­jes mértékben követi a gépesí­tés is. Ezzel magyarázható — jóllehet a szocialista nagy­üzemek szervezése itt indult­­ meg legnehezebben —, hogy­­ az elmúlt években óriási elő­­­rehaladást tettek. 1952-ben a­­ földterületek mindössze 3,5­­ százaléka volt a­ szövetkezetek­­­­ben, s ma már 35 százalék a­­ szocialista szektor aránya. A­­ gépállomások tevékenységé­­­­ben is találkoztunk számunkra ,új elemekkel. Nyolc-tízezer­­ hektárra jut egy-egy gépállo­­­­más. A központi telepen a le­­­­hető legkorszerűbb javító mű­­­­helyek működnek, a termelő­­­munka azonban a brigádköz­­­­pontokban zajlik. Ott építenek­­ lakást a traktorosoknak is, kis­­ műhelyeket rendeznek be he­­­­gesztésre, ekevas élezésre és egyéb munkákra. — Az NDK-ban május 31-ig nagy decentralizálást hajtot­tak végre — fejezte be nyilat­kozatát Petőházi elvtárs. — A megyék önállósága megnőtt. Az átszervezésre vonatkozó végleges tapasztalatokat még korai volna levonni, bár elég sok kedvező tapasztalattal ta­lálkoztunk. • fc AAA A A A A A A O.A A RAPID mosópor egymaga más szappan nélkül, mert zsíralkohol-szulfonátot és optikai fehérítőt is tartalmaz. Gyorsan és jól oldja a piszkot és visszaadja a textiliák eredeti, élénk színét ! Nagymosáshoz nélkülözhetetlen ! ­i.

Next