Népszava, 1958. október (86. évfolyam, 231–257. sz.)
1958-10-01 / 231. szám
•* Bővítik a tejüzemeket, korszerűsítik a szállítást A gazdasági bizottság néhány héttel ezelőtt utasította az Élelmezésügyi és a Belkereskedelmi Minisztériumot: vizsgálják meg, milyen beruházások szükségesek a lakosság elegendő és jó minőségű tej- és tejtermékellátásához. A két minisztérium javaslata a napokban elkészült, örvendetes, hogy kormányzati szerveink erőtelesen szorgalmazzák a tej- és tejtermékellátás megjavítását. Ma már jobban és kulturáltabban táplálkozunk, mint a felszabadulást megelőző időkben, jelentősen megnőtt az egy főre jutó zsír-, hús- és cukorfogyasztás — a tejfogyasztás viszont csökkent. 1937-ben 3,1 deciliter tejet ittak meg naponta átlagban az emberek, míg 1957-ben csak két decilitert, mert — különböző okok miatt — elégtelen volt a kínálat és romlott a minőség. Pedig a tej az egyik legegészségesebb, legsokoldalúbb táplálék. Fehérjében, zsírban, tejcukorban és vitaminokban egyaránt gazdag. 160 millió literrel több idén a felvásárlás Elmaradásunk céltudatos felszámolása két évvel ezelőtt kezdődött meg. A kötelező tejbeadás megszüntetése igen hasznos intézkedésnek bizonyult. A parasztság akkoriban 72—82 fillért kapott literenként a beszolgáltatott tejért — ma 2,20 forint a szabad felvásárlás ára. Így azután senki sem sajnálja tehenétől a takarmányt és az abrakot, mert a tejhozam növekedésével bőségesen visszatérül. Ennek köszönhető, hogy — változatlan tehénállomány mellett — ez évben mintegy 160 millió literrel több tejet vásárolhatnak fel az állami szervek, mint az előző esztendőben. Hiánycikk még a palackozott áru A felvásárlással együtt növekedett a tej■ és tejtermékek fogyasztása is. 1956-hoz viszonyítva tejből 10, tejtermékekből körülbelül 30 százalékkal kerül több a fogyasztók asztalára. A tej zsírtartalmának 2,2-ről 2,8—3 százalékra történt felemelése jelentősen javított a minőségen. A vaj fogyasztói árának 10 forintos leszállítása után emelkedett a kereslet és az árcsökkentő határozatot követő hónapban mintegy 15 százalékkal adtak el többet. A zsírtartalom növekedése és az árleszállítás együttesen közel kétszázmillió forintos megtakarítást jelent évente a vásárlóknak. Az ipar és a kereskedelem jelenlegi felkészültsége megnehezíti a tej- és tejtermékellátás mindenkit kielégítő megoldását. Elsősorban Budapesten, Szegeden, Pécsett és Miskolcon vannak komoly problémák. Különösen az úgynevezett »kiszerelt« árukban (palackozott tej, joghurt, kefir) szenved hiányt egyes helyeken a lakosság. Budapest kielégítő ellátását a többi között az is zavarja, hogy általában nagy távolságról kell a tejet felszállítani. A 100 kilométeres övezetből alig felét fedezik csak a szükségletnek. Ezért a modern szállítóeszközök hiánya, a tejipari üzemek feldolgozóképességének elégtelensége ugyancsak szerepet játszik. A vidéki városokban viszont üzemek korszerűtlensége jelent elsődleges akadályt. A kereskedelem sem képes pillanatnyilag jelentősen nagyobb forgalmat lebonyolítani. A bolthálózat elégtelensége, a hűtőberendezések hiánya akadályozza a jobb kiszolgálást. Néhány égető probléma megoldására a gazdasági bizottság ez év márciusában már hozott határozatot. Az ipar beruházási keretét 11,5 millióval a kereskedelemét 3,5 millióval emelte fel, soron kívül. Egyidejűleg azt is engedélyezte, hogy a tejipar nyolcmillió forint hosszúlejáratú hitelt vegyen igénybe. Jelentős iparfejlesztési javaslatok A nemsokára munkába álló húsz darab 10 000 literes tankvagon, tíz darab két és félezer literes tankautó, s a többi szállítóeszköz és gépi felszerelés hamarosan érezteti majd kedvező hatását. Döntő fordulatot azonban csak a gazdasági bizottság utasítására készült iparfejlesztési javaslatok valóraváltása hoz. A tejipari igazgatóság tervezete szerint 1960-ig sor kerül a többi között a kelenföldi és az erzsébetvárosi üzemek rekonstrukciójára. Bővítik és korszerűsítik a miskolci, szegedi, székesfehérvári, veszprémi, győri, szombathelyi és tatabányai tejipari vállalatokat is. Újabb tejfelvásárló állomásokat létesítenek. Nagy teljesítményű szállítóeszközöket és feldolgozógépeket szereznek be. A minisztérium a fejlesztésre előzőleg tervezett összeg megkétszerezését kéri a gazdasági bizottságtól. A következő években a hároméves terv eredeti előirányzatát messze túlhaladva fejlődik majd a tejipar. Rövidesen már csak a vásárlótól függ, hogy hány pohár tejet iszik meg naponta a saját egészségére. Mocsári Károly Sok százezernyi felszólaló kívánságára szabadtéri színpad, strandfürdő, úttörővasút Hatszorosára nőtt a tanácsi vállalatok termelése, 150 millió forinttal több a lakosság ellátására A napokban érdekes tények, adatok kerültek a kezembe a tanácsi munkáról. Ezekből megállapítható, hogy Budapesten a közelmúltban 2713 tanácstagi beszámoló volt 176 ezer részvevővel és 29 ezer felszólalóval, akik mintegy 15 ezer közérdekű javaslatot terjesztettek be. Ha már most elképzeljük az ország több mint 100 ezer választott tanácstagjának ez évben tartott eddigi beszámolóit — akkor a részvevők millióiról, a felszólalók százezreiről beszélhetünk. Nos, a dolgozók milliói, akik közül százezreknek szinte naponta akad ügyes-bajos dolga a tanácsházán — úgy közlekednek ott, olyan magabiztossággal és felemelt fejjel, mint hajdanában az urak a horthysta »alkotmány« jellegű lakosság mindennapi helyi szükségleteit ellátó számos : vállalat, üzem és intézmény , sok százmillió forintos termelési értékkel közvetlen tanácsi vezetés alá került. Megszűnt a túlzott minisztériumi centralizmus, amely országos feladatainál fogva nehézkesebben törődhetett helyi problémákkal, beruházásokkal. A megyék, városok, járások és községek tanácsai, valamint végrehajtó bizottságai a rendelkezésükre álló nagyobb anyagi eszközök birtokában ma már önállóan váraiban. Mert ma már kézzelfogható jogok és javak birtokosai, a néphatalom várának gazdái, továbbépítői és őrzői vagyunk, akik életünk még meglevő nehézségeit és problémáit is — e váron belül akarjuk és fogjuk megoldani. Tanácsaink munkája az eddig eltelt két év céltudatos kormányintézkedései következtében gyorsuló ütemben fejlődik. Sorra elhárulnak az előrehaladásukat hátráltató korábbi akadályok. Új jogszabályokkal szerkezeti változások következtek be: lényegesen kibővült a lakosság álal választott tanácstagok testületének hatásköre, önállósága, és ezzel párhuzamosan megnőtt a tanácsok gazdasági ereje és irányító szerepe, dolgozzák ki a lakosságot ellátó helyi intézmények fejlesztési terveit, költségvetését. Persze a minisztériumok továbbra is szükséges elvi útmutatása és szakmai ellenőrzése alapján. Kialakul tehát az államélet egészséges aránya olyan tekintetben is, hogy a közös népi érdekek alapján ésszerű határokig terjed a központi irányítás és a helyi »parlamentek« demokratikus önkormányzata. Az önálló város- és községfejlesztési tervek'' a helyi gazdaságpolitika kialakulásának , eddigi eredményeit jól szemlélteti néhány adat. A tanácsi vállalatok termelése (változatlan árakon számítva) 1950-hez viszonyítva több mint hatszoosára növekedett. A tanácsi parnak az állami iparhoz viszonyított aránya pedig az 1950. évi 4,4 százalékról 1957- ben 10,3 százalékra emelkedett. A kormány intézkedett, hogy a tanácsok a vállalataik által az állami költségvetésbe befizetett nyereség tíz százalékát szabadon felhasználhatják község-, illetve üzemfejlesztési célra. Az építőanyagot gyártó tanácsi vállalatok terven felüli termékei felett ugyancsak a tanácsok rendelkeznek. De ilyen jellegű vállalat alapítása esetén egy esztendeig a tanács az összes termékek fölött rendelkezik. Tanácsi és családi háztartás Mindezek alapján a tanácsok 1957-ben például 150 millió forint terven felüli bevételt fordíthattak a lakosságot ellátó intézményeik, vállalataik fejlesztésére. Ilyen célra egyébként az állami erőforrásokból is jelentős támogatás jutott a tanácsi »háztartások« részére. A családi háztartások oldaláról nézve — a tanácsi munka fejlődése a többi közt azt is jelenti: csak a legutóbbi években több mint 40 ezer új és régi otthonba lehetett bevezetni a gázt; sok tízezer lakást bekapcsoltak a víz- és csatornahálózatba. A tanácsi szociális és kulturális intézmények 1954-es helyzetéhez képest közel 8000-rel nőtt a kórházi ágyak száma, több mint 5000- rel a bölcsődei, mintegy 22 000- rel a napközis férőhelyek, s több mint 2000-rel az általános iskolai tantermek száma. Még hosszan lehetne sorolni az adatokat a tanácsok ilyen eredményes tevékenységéről, vagy mondhatnánk: »beavatkozásáról« mindennapi életünkbe. Mindez persze kölcsönhatásban áll azzal a már említett másfajta »beavatkozással«, hogy a legutóbbi tanácstagi beszámolókon 29 000 felszólaló közel 15 000 közérdekű javaslatot tett. Közös érdekek és a helyi „parlamentek" Magyar disszidensek és hazatérni kívánó fiatalkorúak ügyeiről tárgyaltak az ENSZ menekültügyi főbiztosával a Magyar Vöröskereszt küldöttei A Vöröskereszt Egyesületek Ligájának végrehajtó bizottsága szeptember 25—28 között ülést tartott Génfben. A Magyar Vöröskeresztet Kárpáti József főtitkár, rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter és Koltai Ferencné, a Magyar Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője képviselte. Kedd délután Kárpáti József sajtótájékoztatón ismertette az ülésszak munkáját. Az ülésen — amelyen mintegy 40 ország Vöröskereszttársasága képviseltette magát — a magyar küldöttek 426 külföldre került magyar fiatalkorú nevét tartalmazó listát adtak át Ausztria, Anglia, Kanada, Nyugat-Németország, Svájc, Franciaország, Ausztrália, Svédország és Amerika Vöröskereszt-szervezeteinek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságnak olyan fiatalokról, akik haza akarnak térni és akiket szüleik is hazahívnak. A magyar küldöttek megállapították, hogy eltérően az eddigiektől, nagyobb megértést tapasztaltak, és nem egy ország, így Kanada és Svájc úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a hazatérő kiskorúak útiköltségét fedezni. Mindez annak tudható be, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt ez évben Magyarországon járt megbízottai, valamint más országok küldöttei megbizonyosodtak afelől: a már hazatért fiatalokat semmi bántódás nem érte, visszatérhettek otthonukba, munkahelyükre és az iskolákba. A magyar küldöttek kérték a külföldi Vöröskereszt-szervezeteket, segítsenek a rosszindulatú hírek leleplezésében, gátolják meg, hogy ellensége beállítottságú magyar disszidensek károsan befolyásolják a hazatérni kívánó fiatalokat. A végrehajtó bizottság a magyar küldöttek javaslatára bizonyos pénzösszeget szavazott meg kivételes és indokolt esetekben egyes hazatérők és családegyesítés során külföldi hozzátartozóikhoz utazók útiköltségeinek fedezésére. A magyar küldötteket néni, tartózkodásuk alatt A. R. Lindt, az ENSZ menekültügyi főbiztosa baráti beszélgetésre hívta meg, amelyen a magyar fiatalkorúak és a magyar diszszidensek ügyeinek rendezéséről folytattak tájékoztató jellegű tanácskozást, közölte végéig Kárpáti József, (Jankovszky) } Beszélgetés Szvjatoszlav Rihterrel Operánk közelmúlt moszkvai vendégszereplésének bemutatkozó előadásán ott ült a hetedik sorban Szvjatoszlav Ricter, a zongorajáték kivételes nagysága, mellette felesége, a daléneklés igényes művésze, Nina Dorliak. S azután valamennyi bemutatónkon ott láttuk a művészházaspárt. Richter a Bartók-mű főpróbájára is eljött, kezében a »Kékszakállú« partitúrájával. Az előadások szünetében bement az öltözőkbe és külön-külön elismerését fejezte ki a magyar művészeknek. Megkértem, szenteljen tíz percet arra, hogy válaszol néhány kérdésemre. — Mért tíz percet? Szívesen többet is. Magyarokkal és magyar muzsikáról mindig szívesen beszélek. Keressen fel a lakásomon: Bruszovszkij Pereulok 8—10, hetedik emelet. Csak vigyázzon, mert építkeznek. Találkozás a magyar muzsikával Csakugyan nem olyan egyszerű megtalálni a Gorkij utca csendes mellékutcájában a bejárati kaput, másik utca felől van most a bejárat. Richter neve azonban jó iránytű. Az első, találomra megkérdezett járókelő elvezet az ideiglenes kapuig, onnan a liftes néni a lakásajtóig. Richter személyesen nyit ajtót, bevezet a szobába, amelyről az ő baráti szívélyességén, csendes megnyerő beszédén túl egy zongora, két mindig újból megtelő konyakospohárka és sok könyv képe maradt meg bennem — bizonyos, hogy örökre. A tíz percből másfél óra lett. Akkor is csak azért szakadt vége a beszélgetésnek, mert éreztem, nem illik ennél több időt elvenni a világ egyik legnagyobb előadóművészétől. Ő azt mondta erre, hogy csacsiság. S mit mondott még? — A találkozás a magyar muzsikával jelentékeny esemény életemben. 1954-ben majd az idén télen, mikor az önök nagykultúrájú közönsége megismerkedett velem, én is a lehető alapossággal megismerkedtem a magyar zenekultúrával. Nagyon jól emlékszem például egy ötvennégyben hallott Fidelio előadásra, különbet nem hallottam még. Akkor ismertem meg a nagyszerű Báthy Annát, Simándy Józsefet és Ferencsik János kivételes karmesteri képességeit, örülök, hogy rövid idő múlva a Bartók-versenyt vele együtt szólaltatjuk meg Budapesten. Remélem sikerül majd, bár Bartók művének játéka éppoly megtisztelő, mint amilyen nehéz feladat. Hatalmas felfedezés ... Bámulatra méltó és megható Richter szerénysége és egyszerűsége. Ki, ha nem ő szólaltathatja meg Bartókot a lehető legtökéletesebben a maga félelmetes tudásával, végtelen finom hangárnyalataival, roppant szenvedélyével. Ö. aki Prokofjev V. versenyét játszotta huszonötéves fejjel, pályája kezdetén, a szerző vezényletével, s akinél mélyebben és alaposabban művész tán még sosem foglalkozott művel, mint ő Bartók második zongoraversenyével közel jövő budapesti koncertje előtt. — Az új muzsikába most tanulok bele — mondja. —Hindemith kamarakoncertjét már játszottam Prágában és Moszkvában. Kibővítem Sosztakovics műveiben való jártasságomat, tanulom a lengyel Simarovszki harmadik szonátáját, a csehszlovák Janácek koncertinóját, s néhány más művet. Bartók azonban külön fejezet nálam. Hatalmas felfedezés, amelyhez még sok művésznek el kell jutnia. — Azelőtt a magyar muzsika bennem jóformán csak Liszttel függött össze, akit nagyon szeretek, s mellesleg Bartókkal sokban rokonnak tartok. Korunknak ezt a nagy magyar zenei lángelméjét azonban lényegében csak magyarországi utaim óta ismerem. Nálunk általában csak most kezd ismertté válni. A magam részéről igyekszem meggyorsítani ezt a folyamatot. A »Tizenöt zongoradarabot** már felvettem állandó műsoromba és sokszor játszottam a Szovjetunióban és egyebütt. Anatol Vagyornyikovval nagy sikerrel mutattuk be Moszkvában a két zongorára és ütőhangszerre írott művet is, amelynek anyagát Magyarországról hoztam magammal. „Most jött el Bartók nagy sikereinek ideje“ . Úgy vélem, hogy Bartók Béla nagy művészetének sorsa hasonlatos Beethoven, Schumann, Muszorgszkij művészetének sorsához. Győzelméhez bizonyos idő szükséges. Azt hiszem, most jön el az ő nagy sikereinek az ideje. Nagyon boldoggá tesz, ha ehhez én is hozzájárulhatok, ezúttal a második zongoraverseny eljátszásával, Budapest után, még ebben az évben Moszkvában is bemutatom ezt a koncertet. Megkérem adja át üdvözletemet a kitűnő magyar művészeknek és az egész magyar népnek, amelynek nagy fia, Bartók az utóbbi évek egyik legnagyobb zenei élményével ajándékozott meg. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az önök Bartók-fesztiválján játszom, s ennek megfelelően készülök erre a feladatra. Szvjatoszlav Richter megtisztelőnek érzi, hogy hozzánk jön, s ezt mi is megtisztelőnek érezzük. El is köszöntem, kihörpintve még a búcsúzóul teletöltött, pohárka tartalmát — de még álltam néhány percig magamban az ajtó előtt —, bevallom, nagyon meghatottam Az ajtó mögött a világ egyik legnagyobb előadóművésze Bartók gyakorlására készült. A szomszéd ajtó mögött felesége, Nina Dorliak tanította énekre az ifjú szovjet énekes nemzedék néhány tagját — az az énekesnő, aki Igumnoval, Flierrel, Ginsburggal dalolt együtt és Sosztakoviccsal szokta közösen előadni az utóbbi új dalszerzeményeit. Néhány ajtóval odább Ja’no Zak, Richter gyerekkori barátja és négykezes partnere lakik, ahogy lejjebb Dániel Safran, Rosztropovics, Doluhanova — csupa nagy művész, s ahogy megismertük őket, csupa igaz művész. Mindenki más is meg lett volna hatva. Szívből üdvözöljük a Bartókfesztiválunkra ma újra hozzánk érkező nagy művészt, Szvjatoszlav Richtert. Nemcsak kívánjuk neki biztosan tudjuk is, hogy úgy szólaltatja meg majd a szívéhez közel került Bartók-művet, ahogyan legutóbb Muszorgszkijt és Lisztet szólaltatta meg — hogy még neki magénak is tetszhet. Pedig — meggyőződtem róla — ez nagy szó. Rajk András Nemcsak javasolja — elő is mozdítja Az emberek jelentős része azonban csak akkor beszél, javasol, ha látja, hogy szavára adnak, s abból tett lesz. Így már hajlandó jó maga is előmozdítani azt, s ha kell, megragadja a munka boldogabb végét. Csak ennek tulajdonítható, hogy tanácsi hozzájárulással és társadalmi munkával Kiskunhalason például felépítik az Alföld legkorszerűbb strandfürdőjét, Pécsett a televízió-közvetítőállomást, Veszprémben állatkert, Sztálinvárosban úttörővasút létesül. Angyalföldön pedig sporttelep és 3000 személyes szabadtéri színpad épült, csupán 270 000 forint tanácsi pénz és kétmillió forint értékű társadalmi munka párosításából. Zala megyében a tavalyihoz képest az idén 25 százalékkal emelkedett, vagyis a 8,5 millió forintot is meghaladja az a társadalmi munka és anyagi hozzájárulás, amellyel a lakosság segíti a tanács megyefejlesztési terveinek megvalósítását. Az elmondottak után érthető, ha egy VII. kerületi tanácstagi beszámolón az egyik felszólaló a többi között azzal indokolta javaslatát: »Tudtommal az állam mi vagyunk és ha mi akarjuk és segítjük is annak megvalósítását — akkor az tető alá is kerül...« Szenes Imre