Népszava, 1959. november (87. évfolyam, 257–281. sz.)
1959-11-01 / 257. szám
Megelőzik az időt Viharos nap a föld alatt és a föld felett Viharos nap volt. A tatai medencét aznap rohanta meg északkelet felől Tatabánya aznap reggel olyan volt, mint egy ütközet színhelye. A szél roppant robajjal lecsapott s az égig szökkent egy fekete füstoszlop, a csillék nem drótkötélen utaztak, de a tömör porfelhők hátán. A XV-ös aknát kerestem jószándékú emberekkel ordítozva, mert másképp nem értettük egymás hangját s ötödször vagy hatodszor utazva körbe-körbe —• Tatabánya — Alsógalla — Bánhida — Tatabánya —, benyomott a szél egy kapun, ahol a portás szívélyeskedve állt a szobácskája ajtajában,szélárnyékban. — Ugyan, hát olyan nehéz idetalálni? A verseny forrása A főhadiszálláson alig találtam valakit, főmérnöktől lefelé mindenki a fejtésen volt, mert aznap "kezdődött a negyedév első havának harmadik dekádja s ezen az aknán, ahonnan az egész Tatabányát megmozgató »megelőzzük az időt«mozgalom forrása felbuggyant, mindenki azon dolgozik, hogy a statisztika eddig szépen emelkedő görbéje törés nélkül emelkedjék még ebben az évben oda, ahol az 1960-ra tervezett termelési szint kezdődik. Itt, ebben a földszintes épületben ültek össze az akna legjobbjai s fogalmazták meg a versenyre szólító jegyzőkönyvet, amelynek a kezembe adott ki tudja hányadik másolata és újragépelése azt jelzi, hogy ez a versenyre szólító jegyzőkönyv nem vált afféle irattári példánnyá, mint ahogy az öszszes aknákra terjedő verseny sem vált formális, üres szólammá. Ezt a statisztikustól tudom meg — csak Józsi bácsinak hallom emlegetni —, aki bólyongásomban megkönyörül rajtam és leül mellém egy kazalnyi papirossal, nehogy világgá menjek, amíg a többiek előkerülnek s szépen, pontról pontra elújságolja nekem, nem minden büszkeség nélkül, mit műveltek a XV-ösön emberek és munkacsapatok annak érdekében, hogy az egész tatabányai tröszt a kongresszusig elérje az 1960-as termelési szintet? * ATH-rablók milliói Megtudom Józsi bácsi csöndes, szakavatott és egy kicsit fanatikus lelkesedéssel végzett előadásából, hogy vállalták az éves mennyiségi terv 105 százalékra való teljesítését és a harmadik negyed, azaz szeptember utolsó napjáig teljesítették 104,2 százalékra; a 12 százalékos palatartalmat a vállalt 10 százalékra való csökkentés helyett 5,6 százalékra dolgozták le, az összüzemi teljesítményt eddig 104 százalékra s az önköltségi tervet már 98 százalékra. — Ami — így a száraz és tüzes statisztikus — főleg a TH- rablók érdeme, akik — tessék pontosan írni — hárommillió hétszázhuszonegyezernyolcszáznyolcvannégy forintot raboltak eddig össze... — Hogyhogy? — akadok fenn a büntetőjogi dallamú kitételen. — Mi az, hogy raboltak össze? Kik raboltak és mit? — A TH-gyűrűk vas körszelvények, amelyekkel a vágatokat biztosítjuk. A vágatok idővel feleslegessé válnak, olyankor ki szokás szedni a biztosítást, akár bányaléból készült ácsolat, akár vas TH-gyűrű. Ezt a műveletet hívjuk mi, bányászok,„rablásnak. A XV-ös akna dolgozói majdnem négymillió forint értékű TH-gyűrűt raboltak vissza s építettek be részben javítás nélkül, kisebb részben javítás után az újabb vágatokba s ez a négymillió forint,jelentősen a javunkra billentette a mérleget. A földkéreg hatalmas nyomása alatt az óriási kazánfalakra emlékeztető vasgyűrűk néhol úgy összegyűrődtek, mint egy pléh gyerekjáték, amelyre rálépett egy testes felnőtt. Ezeket a gyűrött, horpadt körszelvényeket kimozdítani a talaj karmai közül, néha autogénlánggal kivágni, ehhez bányász-kéz és bányász-szív kell. A XV-ösön van ... A vágat nem heverő Dél felé balesetet jelentenek, szerencsére nem súlyosat, de a szakszervezeti bizottságban és a statisztikán egyaránt heves izgalmat vált ki a baleset híre, sokkal nagyobbat és szenvedélyesebbet, mint az ember várná azután, hogy kiderül: csak megnyomta egy dolgozó lábát a csille, sem törés, se más nem történt. — De törtéthetett volna ... Persze, ha az illető nem jönne álmosan a bányába, mint ahogyan már megesett vele — talán szüretelt, vagy kukoricát tört, kétlaki lévén az előző nap —, de a szállítás szünetében leült a szállítóvágatban, elnyomta a buzgalom s megfeledkezett arról, hogy a vágat nem hálószoba, nem heverő — elszundított. Azután megindultak a csillék s az első keményen a falhoz nyomta az alvó térdét. — Levághatta vagy összetörhette volna az egész lábát, ha nincs ilyen szerencséje, de szerencséje volt, nem úgy, mint nekünk. — Miért? — Mert három napon túl gyógyul s rotítja a baleseti statisztikát, leszámítva az ijedtséget, amit okozott, mert amikor a vágat derekán, a dübörgő csillék felől valaki felordít, mindenkiben meghűl a vér: mi történt egy bányásszal? Azután a viharos, kormos, korai alkonyattal jön a váltás, mennek haza a reggeli műszakról az emberek. Tasnádi Antal, a lakatos, Németh József, az aknász, Fruzsina Imre, a gépmester, az autója volánja mögé ül, de mindegyiknek akad utasa is, aki távolabbra igyekszik, az építőanyag telepre, mert építenek s hajtani kell a munkát, mert itt az ősz és jön a tél... „Megint előbbre jutottunk” Józsi bácsi, a Vizes kis statisztikus a műszak eredményeit írja össze, hogy mennyi szenet küldött fel Bognár János frontmester, az elsőség csúcstartója, aztán a huszonnégy éves Sidi János csapata, vagy Mákos Péterék és Smudla Józsefék, nem is beszélve a Mikita György kiszeséiről, akik ugyancsak nyomják, hogy a X5-ös akna, ha már porondra szólította az összes tatabányai aknákat, ne maradjon el... — 1190 tonna volt a tervelőírás a műszakra s felküldtek 1255 tonnát. Ez annyi, mint 105,5 százalék ... Úgy dolgoztak, mint a vihar... A vihar meg, mint aki hallja, hogy emlegetik körülrohanja a XV-ös akna házatáját, huligán-ököllel veri az ablakot és halomra dönti a fekete tornyokat,, amelyeket az imént rakott füstből és porból. Éjszaka lesz... Báród Géza FELHÍVÁS! ÉRTESÍTJÜK a Terta M 9-es magnetofon Terta 426-M. tip. Terta 528-MG tip. Terta 528-K tip. rádiókészülék tulajdonosokat, hogy 1960. I. 1-ig a szavatosság alá eső javításokat — átmenetileg — az Orion Rádió és Televízió Szerviz, Budapest VI., Lenin krt. 82. szám alatti helyiségében végzik telefongyár A Központi Bizottság politikáját az élet, a gyakorlat igazolta Eredményeink azért születhettek meg, mert olyan pártunk van, amely szilárd vezetője és őrzője a néphatalomnak. Hiúság, önteltség nélkül, de büszke örömmel állunk Budapest dolgozói elé, hogy beszámoljunk arról: a Központi Bizottság politikáját, ha olykor kemény küzdelmeken keresztül is, de valóra váltottuk. E politika helyességét és szükségességét az élet, a gyakorlat igazolta. Kemény küzdelmeket jelentett számunkra, hogy következetesen érvényre juttassuk és Budapest minden egyes pártszervezetében biztosítsuk pártéletünk elvi alapját: a szokadatlan harcot a jobb- és baloldali elhajlások ellen. Ezzel kapcsolatban a beszámoló részletesen kitért a revizionista hangulatkeltés, a revizionizmus minden mai megjelenési formájának leküzdésére és a szektás, dogmatikus megnyilvánulások elleni harcra. A továbbiakban a beszámolót ismertetve Marosán György hangsúlyozta: meg kell érteni, hogy a sikerek annyiban a kommunistáké, amennyiben hatásosan ösztönzik a dolgozó népet, de az eredmény az egész A SZOT-elnökség távirata a Koreai Egyesült Szakszervezetek központi bizottságának A Koreai Egyesült Szakszervezetek III. kongresszusa alkalmából a SZOT elnöksége táviratot küldött a Koreai Egyesült Szakszervezetek központi bizottságának Phenjangba. A Koreai Egyesült Szakszervezetek III. kongresszusaalkalmából fogadják a magyar Szervezett dolgozók forró, test- ívéri üdvözletét. A Koreai Egyesült Szakszervezetek ténykedésével a Ko- Ireai Népi Demokratikus Köz- I társaság 14 éve alatt követke- szetesen harcolt és harcol a béke megvédéséért, a koreaimunkásosztály egységének helyreállításáért, Korea békésegyesítéséért és a szocializmusmielőbbi felépítéséért. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Koreai Egyesült Szakszervezetek és a magyar szakszervezetek kapcsolata erős és hogy együtt veszünk, részt a Szakszervezeti Világszövetség munkájában. Bizonyosak vagyunk abban, hogy baráti, testvéri kapcsolataink a jövőben tovább erősödnek, szélesednek. Engedjék meg, hogy minden jót és sok sikert kívánjunk a 111. kongresszus munkájához« — mondja a távirat, amely »a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a koreai és a magyar szervezett munkások barátsága és a nemzetközi munkásosztály egyséig® éltetésével fejeződik be. A területi egyeztető bizottságok gyakorlatából E rovatunkban hétről hétre beszámolunk a területi egyeztető bizottságok néhány érdekesebb, elvi jelentőségű határozatáról. Ma a Fővárosi Területi Egyeztető Bizottság két határozatát ismertetjük. Megtorlásként ► — elbocsátás [ A Pest-Budai üzemi Vendéglátó Vállalat Soós Zoltán » és Soós Zoltánná munkaviszonyát a Munka Törvénykönylve 29. §. (1) bekezdésej pontja alapján mondta fel. A Soósházaspár a vállalat egyik büféjében volt büfés. Munkájuk élein általában nem volt kifogás. Ez év májusában néhány esetben kifogásolták a vállalat által szállított húsféleségek minőségét. Ezt követően a vállalat három esetben is figyelmeztette rövid időn belül a dolgozókat különbözőszabálytalanságok miatt. Fegyelmi büntetéssel is sújtották őket. A húsféleségek minőségeazonban nem javult, ezért a büfések panaszt tettek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál. A megindult vizsgálat a bejelentést helytállónak találta, és a minisztérium a vállalat vezetőit a kiváló vállalati jutalmazásokból kizárta. Ezt követően született meg a felmondó határozat. A TEB megállapította, hogy a felmondás igazi oka nem a vartaszosok rossz munkája, hanem a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz tett bejelentés volt. A TEB álláspontja szerint a panaszosok ellen felmerült kifogást legfeljebb munkakörükből való leváltásukra lehetett volna okként felhozni, de a et pontos felmondásra nem. Ezért a TEB a panaszosok munkaviszonyát helyreállította. A szabadságot tervezett időben kell kiadni A másik ügy panaszosa Szalómi Antalné, a Rákospalotai Kötöttárugyár dolgozója volt. A vállalati szabadságolási ütemtervben Szurominé szabadságát augusztus 15—22 közötti időre állapították meg. Júliusban más munkakörbe helyezték, Szurominé ekkori közölte, hogy igényt tart a beütemezett szabadságára új helyén is. Ígéretet is kapott rá, hogy nem lesz akadálya ennek. Az ígéret birtokában a Szuromi család, két gyerekkel, szobát bérelt Bükkszéken. A szabadsága előtti napon a panaszos közvetlen felettese közölte, hogy termelési okokból nem engedheti el az ígért napon szabadságra. Szurominé ennek ellenére megkezdte szabadságát. A vállalat ezeket a napokat igazolatlan mulasztásként kezelte. A TEB álláspontja szerint a Munka Törvénykönyve 55. §-a értelmében a dolgozónak rendes évi szabadságát az egész évre előre elkészített szabadságolási terv szerint kell kiadni. A vállalat a panaszos szabadságát augusztus 15-re beütemezte és a panaszos áthelyezése után is megerősítette azt, hogy szabadságát a megadott időben kiveheti. A panaszos ennek alapján beruházásokat is eszközölt (a szoba kivétele). A vállalatnak kötelessége lett volna a dolgozó számára beütemezett szabadságot az előre megállapított időben kiadni, hiszen a tervteljesítés nem függhet egyetlen dolgozó jelenlététől. Ennek alapján a TEB kötelezte a munkáltatót, hogy az eddig igazolatlannak vett távol maradását a dolgozónak rendes évi fizetéses szabadsága terhére ismerje el igazoltnak. (szegő) MEGKÖNNYÍTJÜK e mérték utáni ruha rendelésit, mert az alábbi ÁTEX üzletekben a helyszínen megrendelheti ÚJ DIVAT KTSZ V„ Szent István krt. 27 SZABÓK MINŐSÉGI KTSZ Martinéni tér 4 SZIKRA KTSZ VII., Lenin krt. 34 Várja Önt, hogy rendelésit felvegye Marosdn György beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Ezután gazdasági feladatokkal és a termelés pártellenőrzésével foglalkozott, kiemelve, hogy a budapesti szocialista ipar az év első tíz hónapjában mintegy 2 milliárd forinttal teljesítette túl tervét, s az év végéig 2500 millió forint értékű tervteljesítéssel lehet számolni. Felhívta a figyelmet a termelékenység nem kellő ütemű emelkedésére, elmondotta, hogy az elkövetkezendő években a budapesti ipar számára jutó beruházásokból mindenekelőtt az üzemek korszerűsítését valósítják meg. A budapesti munkásokat forradalmi múltjuk kötelezi arra, hogy élen járjanak az új technika felkarolásában, szakmai tudásuk növelésében. A szakszervezetek munkájáról szólva a beszámoló hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek a fővárosban a dolgozók 86 százalékát, körülbelül egymillió embert tömörítenek soraikba, akiknek mintegy 70— 80 százaléka részt vesz a termelési tanácskozásokon, javasol, bírál, véleményt alkot az üzem vezetéséről. Tovább kell javulnia a szakszervezetek termelést szervező, segítő munkájának, a szakszervezeteknek többet kell segíteniük az új technikai eljárások, munkamódszerek széleskörű elterjesztésében. Azután részletesen foglalkozott a főváros közoktatási és kulturális helyzetével, a művészeti élet fejlődésével, kiemelve: el kell érnünk, hogy a munkásosztály gondolkodása, életszemlélete hasson művészeink politikai fejlődésére. Többet akarunk olvasni, látni, hallani a főváros életéről, a pesti emberekről, munkásokról dolgozó nép munkájának gyümölcse. Mi, kommunisták a jobb, a szebb élet tervezői és kezdeményezői vagyunk. Megalkotója a tervnek maga a dolgozó nép. Ezzel kapcsolatban kiemelte, nem véletlen, hogy változtattunk a kifejezési módon szövetségeseinkkel kapcsolatban, s nem beszélünk „úti társakról”, amikor a pártonkívüliek és a párttagok viszonyáról van szó. Szövetségről, egymás segítéséről és támogatásáról van szó, egy közös nagy cél, a szocializmus megteremtése érdekében. Ez a politika sok százezer embert hozott közelebb a szocializmus ügyéhez. Fő fegyverünk a meggyőzés és a tömegek saját tapasztalata volt. Ezután részletesen szólott a politikai munka jelentőségéről, a KISZ- nek és a nőtanácsoknak, s a Hazafias Népfrontnak a tömegkapcsolat kiszélesítésében betöltött szerepéről, a budapesti pártszervezetek munkájáról, a vezetőségválasztás tapasztalatairól, a kádermunkáról, s a kommunista erkölcs problémáiról, részletesen elemezte a pártoktatás helyzetét, majd befejezésül a következőket állapította meg: ezer és ezer jele van annak, hogy nemcsak visszaszereztük, de növeltük is a párt és a tömegek közötti bizalmat, s ma ez a kapcsolat jobb, megalapozottabb, őszintébb mint bármikor. Marosán György hosszantartó tapssal fogadott beszámolója után a revíziós bizottság referátuma, majd a vita következett. A Politikai Bizottság tagjai a megyei pártértekezleteken Szombaton megkezdődött a Pest, Békés és Komárom- Esztergom megyei kommu- nistáj pártértekezlete is, s befejezte tanácskozását a Borsod, Fejér és Csongrád megyei pártértekezlet. A Borsod megyei tanácskozáson részt- vett Rónai Sándor, a Politikai I Bizottság tagja, az Országgyű- 3 lés elnöke, a Csongrád megyei 3 értekezleten Apró Antal, a Po- 3 fztikai Bizottság tagja, a Mi-3 nisztertanács első elnökhelyet- 3 tese, a Békés megyei tanács- 3 kozáson Fehér Lajos, a Politi- 3 kai Bizottság tagja. A Fejér megyei kommunisták értekez- 1letén megjelent dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. 3 Megkezdődött a nógrádi kommunisták pártértekezlete, amelyen megjelent Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja. 1 A Heves megyei pártértekezleten megjelent Úszta Gyulai és Szurdi István, a Központi Bizottság tagjai, a Veszprémi megyei pártértekezleten Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT elnöke és Kocsa István a Központi Bizottság tagja, a Győr-Sopron megyei pártértekezleten Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. | Az iráni uralkodó távirata * Dobi Istvánhoz 5 Mohammed Reza Pahlevi | iráni uralkodó táviratban 3 mondott köszönetet Dobi Istvártnak, az Elnöki Tanács el-nökének Irán nemzeti ünnepe * alkalmával küldött jókívánság Igaiért | • A KOST szénipari kutató konferencia . Október 28—31-én Budapesten, a Bányászati Kutató Intézet székházában tartottákmeg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szénipari tudományos kutató és tervező-szerkesztő szervezeteinek konferenciáját.