Népszava, 1959. december (87. évfolyam, 282–306. sz.)

1959-12-20 / 299. szám

Ma: a Népszava irodalmi és művészeti melléklete * Város a városban (Riport a 3. oldalon) * A Népszava tudományos és technikai oldala (A 4. oldalon) * A TEB-ek gyakorlataibál (A 2. oldalon) * Munkában az egyenruhás „jószolgálat“ (Riport a 14. oldalon) Aláírták a Szovjetunióból Csehszlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajvezeték-építési egyezményt Szombaton Moszkvában aláírták a Szovjetunióból Csehszlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajvezeték-építési egyezményt. Az 1700 kilométer hosszúságú vezeték a belorussziai Mozir városánál kezdődik, és Uzsgorod környékén fordul Csehszlovákia felé, Pozsony irányába. Itt ágazik el azután Magyarország felé. A vezeték annak a hatalmas kőolajvezetéknek a déli ága, amely a Szovjetunióban a Volga mellett kezdődik és Mozir városánál, ágazik el. Az északi ág — mint már jelentettük — Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba vezet. : * Meghirdették a középiskolai tanulmányi versenyeket A művelődésügyi miniszter, az érdekelt ,a szaktárcákkal egyetértésben, rendelkezést adott ki az 1959—60. évi középiskolai tanulmányi versenyekről. Egy-egy tanuló két tantárgyból indulhat, s az előző évtől eltérően, történelemből a szakkörök kollektív munkával is pályázhatnak. A versenypályázat tételei magyar irodalomból: 1. A népek fasizmus elleni harcának és felszabadulásának élménye, a magyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásában. 2. A legújabb magyar líra. 3. A konfliktus ábrázolása a XIX. század néhány nagy epikus alkotásában. A történelem versenypályázat tételei: 1. Felszabadulásunk és 15 éves fejlődésünk. 2. Századeleji haladó ifjúsági mozgalmak Magyarországon (1900—1918). A beküldés határideje: 1960. április 15. A vasút, az autóközlekedés, a repülés és a posta közel egymilliárddal teljesíti túl az idei tervét 300 autóbusszal, 4000 teherautóval, 75 dieselmozdonnyal, 100 személy- és 3365 teherszállító vagonnal gazdagodott a közlekedés A vasút, az autóközlekedés, a repülés és a posta dolgozói az elmúlt hónapokban páratlan eredményeket értek el. A minden eddiginél nagyobb őszi csúcsforgalmat a közlekedés zavartalanul bonyolította le. Százötvenezer vasutas öszszefogásának köszönhető, hogy a MÁV az eddigieknél gyorsabban juttatta el rendeltetési helyükre az árukat. A vasút az idén 5,2 millió tonna áruval szállít többet, mint 1958-ban. A MÁV már december 9-én teljesítette évi tervét, a vonatok több árut szállítottak, mint amennyit 1960-ra előirányoztak. A naponta közekedő 2300—2500 vonat közül ma már csak alig néhány érkezik késéssel a célállomásokra. Az év utolsó heteiben — szemben az elmúlt évek hasonló időszakával — a vasút forgalma nem csökkent, sőt egyes területeken emelkedik. Nemzetközi tranzitforgalmunk például 40—50 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. A gépjárműközlekedés is jelentősen túlteljesítette tervét. Eddig 3,7 millió tonnával többet szállítottak az előirányzatnál. A távolsági autóbuszokon a tervezettnél 19 millióval többen utaztak. A légiközlekedés és a posta dolgozói is kiváló eredményeket értek el. A Ferihegyi repülőtér európai légiközponttá fejlődött. A posta 70 millió forinttal teljesítette túl tervét. A Dunán a hajósok — mint már jelentettük — az alacsony vízállás ellenére is folytatják munkájukat. Eddig 220 ezer tonna árut szállítottak terven felül. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban elmondották, hogy a közlekedési vállalatok s a minisztériumhoz tartozó ipar 930 millió forinttal teljesítették túl eddig tervüket. Az év végéig további kiváló eredményekkel számolnak, így 1959-ben a közlekedés 270 ezer dolgozója közel egymilliárd forinttal termel többet az előirányzatnál. Az idén több száz millió forintot biztosítottak új járművek vásárlására. A gépkocsiközlekedés például több mint 4000 teherautóval és 300 autóbusszal gazdagodott. A Szovjetunióból 1500 tehergépkocsit terven felül importáltunk. A MÁV 75 dieselmozdonyt, motorkocsit, 100 személy- és 3365 teherszállító vagont vásárolt. (moldován) A debreceni ércoroszlán Egy a sok-sok emlékeztető évforduló közötti másfél évtizede, hogy szekéren, teherautón, gyalog, ki ahogy tudott, elindultak a már felszabadult országrészek első képviselői az ideiglenes nemzetgyűlés ílésére. Budapesten még a nyilas téboly élt és pusztított; a Dunántúlról fegyverrel hajtották -önként kitelepülni a nácik az embereket — de Debrecenben már megszületett a szabad, új Magyarország. Micsoda út volt az azóta eltelt 15 év! A munkásosztály hősi lét-, önnek kora, munkáshatalom ereje, szocializmust építő milliók alkotó-e tészsége rajzolt új jeleket az ország térképére, s a nép minden nap-fallta. Egy romaország még lőporfüstös levegője lengte körül azt az első ülést, még ott kísértett a múlt a csendőrszuronyok és kíméletlen nagyurak világa, de azon az első országgyűlésen már ott volt a dolgozó nép is, hogy aztán 15 esztendő munkájával megváltoztassa a haza történelmét és méltó helyet vívjon ki nemzetünknek, népek hazája, nagyvilág szemében. Szocialista ország, szocialista nemzetek , nagy családjának tagja: ehhez a jelenhez indultunk el a 15 esztendő-ével ezelőtti napon. * Debrecenben, ott, valahol a Nagytemplom mögötti hatalmas épüettömbben, a vén kolégium híres oratóriumában egy asztalon, régi, ereklyék szomszédságában állt egy ércoroszlán. Senki nem tudja, mi-tor, honnan került ide, csak annyit őriz történetéről a hagyomány,, hogy legalább 120 esztendeje hever Rákóczi harangjának egy darabja, egy emléktábla mellett. Alatta írás.Ez az oroszlán végighallgatta az 1840-i képviselőház tanácskozásait.— Hallotta Kossuth szavát. Hallotta a forradalmi szavakat, a Habsburg-ház detronizálásának előkészületeit, a forradalomból és szabadságharcról született függetlenség első szavait. Csak ennyit írt a tábla, pedig oda kellene írni alája — talán éppen most —, hogy ez az oroszlán végighallgatta a másik történelm! nemzetgyűlés tanácskozásait is, végighallgatta annak a független államiságnak születését bejelentő szavakat, amely tartósabb,török, ott volt, amikor most 15 esztendeje munkához kezdett az új , Magyarország első ideiglenes nemzetgyűlése a vén kollégium oratórriumában. A Jelkép talán csak a debreceni ércoroszlán, de mint néma tanú, hirdeti örökre, hogy a jelenkor új világa, a szocialista Magyarország ott élt már századok előtt is a népért küzdők vágyaiban Rákóczi, curucai, Kossuth honvédei harci céljait emelte valósággá a kor szín-, vonalán a mi nemzedékünk. G. M. : Megnyílik a megújult Vörös Csillag, Alkotmány és Tanács filmszínház Az ellenforradalom alatt súlyosan megsérült Lenin körúti Vörös Csillag Filmszínház december 24-én reggel ismét megnyitja kapuit. Budapest új nagy moziját a legkorszerűbb vetítőgépekkel, 12 méter széles vászonnal és 14 sztereofon hatású mikrofonnal szerelték fel. Légkondicionáló berendezése télennyáron + 20 fok C hőmérsékletet biztosít. Kibővített nézőterén 890 kényelmes, vörös bársony huzattal borított zsöllyeszéket helyeztek el. A Vörös Csillag Filmszínház első műsora a Jókai Mór regényéből készült »Szegény gazdagok« című, szélesvásznú színes film lesz, amelyet Bán Frigyes rendezett. Ugyancsak december 24-ére fejeződik be az újpesti Alkotmány mozi újjáépítése is. A nézőteret modernizálták, és szélesvásznú berendezést szereltek fel. Szilveszter este játszik először az átépített, korszerűsített Szent István körúti Tanács filmszínház. 1960-ban sor kerül többek között a Lenin körúti Művész Filmszínház, a Béke és Sportmozi átépítésére is. A köbé- nyai Verseny mozit, amelyet legutóbb életveszélyesnek nyilvánítottak, nem építik újjá, mert erre a helyre a kö-', zeljövőben egy színház- és mo-', zihelyiséggel ellátott nagy kultúrkombinátot terveznek. A fővárosi filmszínházak egyébként a karácsonyi hár- amos munkaszüneti napokon , 100 ifjúsági előadást rendez- nek, Szilveszter éjszaka pedig 53 moziban tartanak külön éjszakai előadást. Ez alkalommal kerül első ízben a közön- ség elé a »Megfelelő ember« című új magyar filmkomé-; dia Feleki Kamillás a fősze-r repben, és a »Horgász a pác-J ban« című új francia film-3 vígjáték. A Művész film-színház az ünnepekre — új közönség kívánságára — ismét műsorra tűzi a szovjet filmművészet világhírű alko- tását, a »Szállnak a darvak«-at. (garai) . „Generáloznák“ a főváros tüdejét A bakonyi, a mátrai és a bükki fejszék már november derekától munkálkodnak. Csapásaik nyomán hegyen és völgyön elfekszik az erdő. Szombat reggel útrakeltek a forgácsröppentgetők a budai hegyekbe is. Más itt a munkájuk, mint a Bakonyban, Mátrában. A főváros «tüdejéhez« óvatosan kell nyúlni. De kell minden esztendőben,, így december táján. — Hány favágó tartja a decemberi vizitet? — Majdnem százan járják az erdőt. Különösen a sűrűben akad sok dolguk. Tisztítani, gyéríteni kell, hogy szabadabban lélegezzék a zöld sáv — mondják az erdészetben. A fejszék előtt ott jár az erdész, ő osztogatja ecsetjével az »ítéletet«. Amelyik a törzsre ráfesti a piros jelet, arra nincs szükség. A buda- pesti erdőgazdaság erdészetei 3 sok ezer köbméter fától szabadítják meg a főváros park- 3 erdeit. Benn, a központban a falra.* feszített térkép szüntelenül változik. Mert nemcsak a fa- * vágók munkálkodnak most. ] Akad dolga bőven az ásónak és kapának is. Különösen nagy a sürgés-forgás a Sashegy oldalában. A tar homlokokra, amelyek eddig még a fűszálat se igen tűrték, most cserjét visznek. A cserje itt »előőrs«. Ha megkapaszkodik — tíz-tizenöt esztendő is kell annak —, utána jöhet a fenyő, lesz már föld, amibe gyökeret eresszen. Kemény, küzdelmes munka ez. Évenként háromnégy hektárt hódítanak meg. Sok helyütt a rétegvonalaik mentén csak csákány tud árkot vágni a cserjecsemetéknek. Reggelenként kivonulnak az ásók Soroksár, Lőrinc és Békásmegyer határába is, hogy napról napra gyarapítsák a főváros erdeit. (k) Giccs helyett iparművészet Az elmúlt gazdasági rendszer idején a használati eszközök elvesztették művészi formájukat. A futószalagon készült tárgyaknak olcsóknak kellett lenni, hogy a tömegek hozzájussanak. Kevesen igényelték csak az ipar művészetét bútorban, irhában, bármiben. Ma már egyre jobban növekszik az iparművészet jelentősége, s egyre kevésbé lehet eladni a tömegnek silány, ízléstelen, giccses tárgyakat. Egyre több vállalat alkalmaz ipartervezőt, mert mind többen értik meg, hogy a gyári gépektől kezdve, a mindennapi használati cikkekig mennyire fontos a modern, célszerű, minél jobban használható forma. A szombaton megnyílt IV. Országos Iparművészeti Kiállítás annak a bizonyítéka, hogy »az iparvállalatok munkájában is otthont talált az iparművészetét« — ahogyan Nagy Józsefné könnyűipari miniszter mondotta a többi között, megnyitó beszédében. Kétszáznál több művész szerepel a kiállítók között. Mindet nem sorolhatjuk fel, néhányukat kiemelni igazságtalan volna, mert a kiállítás egésze az, ami többet mond minden névnél. A nagyiparban gyár- tandó és gyártott bútorok, bú-', tortextilek, ruhák, cipők, gyér-', mékkocsik, rádiók, kerámiák,', dísztárgyak magas színvonala, — egyetlen ízléstelen tárgyat nem láttunk —, ez a látnivaló', ja és tanulsága a kiállításnak. A beépített konyhabútornak, az újvonalú kávéfőzőnek, a sokféle bútorvászonnak, fali- szőnyegnek, a legújabb fran-cia divatot idéző empire-vona-lú ruháknak, a művészi kerá- miáknak, ötvösmunkáknak; egyaránt sok nézője akad majd, de mindenkiben felme-s rül a kérdés: hol lehet mind-', ezt megvásárolni? ; A kiállított tárgyak nagyob-bik része már sorozatgyártás alatt van. Sok cikket azonban azért állított ki a Magyar Kép-, zőművészek Szövetsége, a Kép- zőművészeti Alap és az Ipar- művészeti Tanács, hogy vita tárgyává tegye készítésüket, s ezen túl pedig útmutatóul szol- gáljon, nevelje a legszélesebb rétegű közönség ízlését, növelje igényeit. Vándor Györgyi• tízéves az ország első úttörőháza, tíz ével ezelőtt nyitotta meg kapuit Kispesten, 1949 december 21-én, az ország első úttörőháza. Azóta az egykori úttörőkből a néphadsereg tisztjei, KISZ-titkárok, úttörővezetők, jól dolgozó fiatalok lettek. Jelenleg hetenként több mint 500 úttörő látogatja a Tőke Lászlóról , a kispesti hős kimszésről, a spanyol szabadságharc hősi halottjáról elnevezett úttörőházat. A fiatalok 30 szakköri csoport foglalkozásban vesznek részt és itt működik az ország egyik legjobb, 160 főnyi vezetőképző csapata. Atízéves évfordulóra az úttörőház megkapja a Magyar Úttörők Országos Szövetségének Vörös Zászlaját. A képen: Micsega Magda és Matula Vera díszes térítőt készítenek a kézimunka- szakkörben (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele) ........................................ Halásztanyák Budapest utcáin Az ünnepek előtti napokban a budapesti KÖZÉRT Vállalat 30 vagon élő halat hoz forgalomba. A zökkenőmentes árusítás érdekében a KÖZÉRT elhatározta, hogy 11 alkalmi halásztanyát állítfel a pesti utcákon, ahol elsősorban pontyot és harcsát vásárolhatnak a háziasszonyok. A halásztanyák a Margithíd mindkét hídfőjésjéi, ,a Petőfi téren, ,a Lövöldei téren, át Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Zalka Máté téren, a Gellért tér Duna-parti részén, a Fehérvári úti piacon, a Dagály utcában és a Kádár utcában december 21-én kezdik meg az árusítást. . . ANYAGVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM CSEPELEN. A Csepel Vas- és Fémművek anyagvizsgáló laboratóriuma fontos hivatást tölt be. Itt végzik azokat a kísérleteket és vizsgálatokat, melyekkel bizosítják a gyár termékeinek kiváló minőségét. A legnagyobb súlyt az alapanyagok minőségének ellenőrzésére fektetik. A laboratórium munkatársai eredményes kutató munkát végeznek új vizsgálati módszerek kidolgozására, melyet számos újfajta alapanyag gyártása tesz szükségessé. A képen: Várkövi József, a mechanikai osztály technikusa a fémtengely fárasztópróbáját ellenőrzi (film Fotó Tormai Andor felvétele)