Népszava, 1960. február (88. évfolyam, 27–50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
Egy komplexbrigád útja az eredményekhez A legyező és a motorgyári szalag ajtaja Legyezőből — újítás — Nagyapa, figyelj, látsz? — Látlak! Látlak! — Látsz most is? csengett a gyermekhang, s közben gyorsan csuktanyitotta a legyezőt, az új zsákmányt. A játékból néhány nap múlva a Dinamo Villamosforgógépgyárban megszületett a legfrissebb újítás. A gyermekhang elkísérte Benda elvtársat a gyárba, s a legyező csukódása adta az ötletet egy hónapok óta húzódó probléma megvalósításához. A festődő szalagjának ajtaját most legyezőszerűen konstruálták meg, gyorsan, szinte automatikusan nyílik és záródik. Megőrzi a két üzemrészben az előírt hőmérsékletet. A nagy újítások megszületését persze másfajta együttműködés szüli... Nappal az üzemben, esténként otthon tervezgetnek a műszakiak és fizikaiak, hogyan lehetne még jobban javítani a Dinamo-motorok minőségét. Hosszú, sokat-Sok-sok munkás esztendő tette Benda bácsit azzá, aminek az üzemben nevezik: »mindentudó szakivá«. Két szenvedélye van — az első elkísérte hosszú életútján, a másik csak néhány éves. Az első: kutatni, keresni a jobbat, újítani. A másik: az unoka... Az unoka, mondó számoszlopok jelzik, hogy az üzem termelékenysége öt év óta 80 százalékkal emelkedett, az önköltség 35 százalékkal csökkent, a termelés két és félszeresére nőtt, amióta bevezették a híressé vált szalagrendszert. Az eredményeket nem kis részben a műszaki-fizikai brigád munkájának köszönhetjük — mondja a főmérnök, az őszhajú Haraszti István, a brigád vezetője. Főmérnök, technológus, műszaki fejlesztő, technikusok, művezetők, szakmunkások, csoportvezetők egymás munkájára és tudására támaszkodva megalakítottál a komplex brigádot — bár ők maguk között nem adtak nevet ennek az egészséges, hasznos összefogásnak. De hiszen nem is a név a fontos, hanem a belső tartalom. Ők dolgozták ki az első szalag tervét, a munkamenetet, a felhasznált újításokat, ötleteket, aki a legnagyobb örökséget kapta már a nagyapa életében: a kutatás vágyát. Igaz, egyelőre még csak otthon szeret kutatni, a fiókokban, a lakás minden zegzugában. Egyik este értékes kincset talált, a nagymama színehagyott, múlt illatú legyezőjétre. A Dinamo Villamosforgó- gépgyár motorjainak 80 száza-léka külföldre készül, ennek tehát a nemzetközi verseny szempontjából is nagy szerepe van. És a módszer ? Kéthetenként összeülnek a műszakiak és a fizikaiak és megbeszélik a korszerű technológiai eljárásokat. Kornély Miklós, a TMK műhely vezetője meséli, hogy munka előtt , s után a műhelyben is nagy keletje van a hazai és külföldi szakfolyóiratoknak. Munkások, műszakiak ülnek össze, tanácskoznak, mit lehetne megvalósítani a máshol már kidolgozott módszerekből, hogy lehet változtatni, alkalmazni a gyár viszonyaira és szükségle- teire. Benda bácsi kisunokájának legyezője, sok-sok esztendő, munkástapasztalata, okos szak-, könyvek, jó folyóiratok, mér- nökök, technikusok tudása — sok-sok ember becsületes ösz- ;szefogása van a Dinamo új szalagjaiban, s a szalagról le-’ kerülő fényeshátú motorokban. Érdemes elgondolkodni az eredményen és az eredményekhez vezető úton is... .1 Mocsári Erika 2 7000 HILOITMÉTER A LANSI -Talán szerencsénk lesz, testvérem és Lansira érünk Bereja Coryba.« »Testvérem, Barry Babagally a guineai szakszervezeti szövetség húszéves sofőrje kitűnően beszél , franciául, de amit mondott, éppoly homályos volt számomra, mint a hajnal, amelynek derengésében a rohanó autó lámpái rikoltozó majomcsapat groteszkül menekülő sötét árnyait ugrasztották szét a Conakryból Kindiába vezető úton. A reflektorok fényében a homályt csak az út színe töri meg: a tropikus Afrikára oly jellemző agyag lángvöröse. Az árkok bokrai közül, mint foszforos útjelzők, a miri-miri szentjánosbogarak segítenek a sofőrnek. Mire az Uanko vízeséshez érünk — ehhez a miniatűr Niagarához, amelynek zuhatagocskái menyasszonyi fátyol ezüstjeként hullanak alá, a mélyben megvirrad. A banán birodalma ez. »Tanamuri! — »Reggelt!" — kiáltja el Barry a szuszu törzs köszöntését, de válasz sehonnan. Az első hang botok tompa puffogásaként ér el hozzánk. Az egyik kunyhó mögött három 13—15 éves forma kisleány áll egy hordóalakú hombár mellett és egy-egy két méter hosszú rúddal ütögeti annak fenekét, a milt, a durva kölesz őrölik a lányok. »Mondtam, hogy szerencsénk tesz, Lansira érkeztünk« — kiált fel Barry. A »Lansi« szóra felderül a lányok arca: »Lansi — banan — Sylla Momo — Tele Momo« — mondja a nagyobbik és fedetlen keblecskéjére teszi kezét. Nem, nem szégyenkezésből, hanem bemutatkozásból, ő ugyanis Tele Momo, Lylla Momo legnagyobbik lánya. Szavaiból lassan világosodik ki előttem a Lansi értelme: Bereja Coly tanácsa, a családfőkkel egyetértésben minden hétre előre meghatározza, melyik családnál, mely napon szedik le a banánt, aratják a maniokát, vagy a rizst. Este, a tam-tam szavára, a főtérre gyűlik a falu népe, s megtudja: másnap reggel kinél aratnak. Hogy ez mennyiben érdekli a falu népét? -Csak annyiban, hogy minden nagyobb munkát, minden családnál az egész falu végez el, közösen. Aznap reggel, amikor ott jártam, a lányokon kívül azért nem találtam szinte senkit a faluban, mert a 200 családot számláló Bereja Cory egész felnőtt, lakossága Sylla Momo földecskéjén szedte a banánt. »Mennyi földetek van?« — kérdezem Tele-től, aki tud néhány szót franciául. A kislány értetlenül nyitja rám nagy, fekete szemeit. »Nem érti a kérdést, de nem azért, mert a francia szavakat nem érti, hanem mert sohasem gondolt rá« — hangzik mögöttem. A régi rómaiakra emlékeztető, tógaszerű fehér lepelben, fekete fezzel a fején, 60 év körüli férfi — mint megtudom —, Mamadu Sao, a falusi tanács feje magyaráz tovább: »Nálunk minden családnak annyi földje van, amennyi az élethez szükséges. Ha nagy a család, nagyobb barázdát, ha kicsi, kisebbet hasítunk ki neki a faluközösség földjéből. A földet eladni nem lehet. A franciák persze jogtalanul kisajátítottak maguknak földeket, odaajándékozták az őket kiszolgáló törzsfőnököknek, vagy potom áron eladták európai ültetvényeseknek. De ősi szokásainkat nem tudták megbontani. Tele nem tudja, mennyi földjük van, mert nem is érdekli. Amióta én, az apám, a nagyapám és biztos az ő nagyapja is az eszét tudta, mindig Lansiban művelték nálunk a földet, közösen. Lansiban járunk vadászni és elosztjuk a zsákmányt. Lansiban építjük házaink tetőit. Ha idegen jön Bereja Coryba és le akar telepedni, kap ingyen földet és a falu Lansiban építi fel házát. (Íme, a Guineában egy év óta hallatlan gyorsasággal kibontakozó fogyasztó- és termelőszövetkezeti mozgalom természetes alapja!) Ma Sylla Momoéknál szedi a banánt a falu, Lansi-ban. A Momo-lányok ma nem dolgoznak kint a mezőn, nekik az a dolguk, hogy főjön az ebéd az egész falunak.« »És ha a Momo-család mondjuk rosszabb ebédet főz a Sansi napján, mint a szomszéd, az vajon nem okoz különbségeket, ellentéteket?« — kérdezem Mamadu Saótól, a tanácselnöktől. Most már az öreg néz rám, értetlenre táguló szemekkel. »Miért fontos ez?« kérdez vissza. »Mi nemcsak azért tudtunk megmaradni, nemcsak azért nem haltunk éhen, mert gazdagon terem Guinea földje, nemcsak azért, mert egy kiló rizsből és néhány fürt banánból elél egy nap egy öttagú család, hanem mert közösen élünk, közösen dolgozunk. Persze a rizs, meg a banán nem elég ma már a mi egyszerű életünkhöz sem, s ezt tudták a kereskedők is. Régen eljött a legközelebbi városból, Kindiából a libanoni kereskedő, öszszevásárolta a rizst és a banántermést, és nyolc- megy tízszeres áron adta tovább. Azután megint jött a libanoni kereskedő (mert Afrikában a kereskedők többsége liba- , néni és szíriai származású), és 130 frankért vettük tőle a cukor kilóját, amelyet Conakryban, a fővárosban 43 frankért árultak. Conakrytól Bereja Cory-ig hét kézen átláncolt a cukor.« És Mamadu Sao mosolyogva tette hozzá: »Sékou Touré széttörte ezt a láncot, és felemelte’ a cukor árát.“ Most már én nézek értetlenül az öregre: »Felemelte?« »Igen, felemelte. 43 frankról 45-re. De mi is annyit fizetünk érte. És ma a libanoni ♦ láncosok kiiktatásával, a cukor árának állami rögzítésével egész Guineában 45 frank egy kiló cukor.« »Dohányzik?« kérdem Ma ?madut. »Igen.« Nyújtom felé a tárcám. Figyelmesen szemléli a cigarettákat. »Először ön vegyen« — kér. Azt hittem, udvarias gesztusról van szó. De nem, a tárcában hét Kossuth lapult, és a hetes a szuszu törzsnél a szerencsétlen szám. A szuszu vadász sohasem tesz hét golyót puskájába. Hét láb hosszúra sohasem építenek házat szuszu faluban. Igen. Az ősi babonák még halnak Guineában. Még a tanácselnöknél is. De akkor itt, Bereja Coryban, ahol nincs villany, tehát nincs rádió, nincs telefon, csak a kollektivizmus évezredes hagyományai keverednek az ősi babonákkal, ahol a katolicizmus és a muzulmán hit úgy fonódik össze a villámot, mennydörgést helyenként még istenként imádó s félő fétisekkel, mint az őserdő liánjai, vajon hogyan hatol be az új élet, hogyan teremtenek törvényt Fekete-Afrika leghaladóbb kormányzatának, az alig több mint egy éve független Guineának új eszméi? Róbert László (Folytatjuk) a minimum Újabb sikerek felé — Az első siker után újabb eredményekre vágytunk. A következő esztendőben már a második szalagot állítottuk be a tekercselőben — mondja Rákosi Vilmos technikus. 1957- ben a kis szalagot, 1953-ban a nagy szerelőben a szállítószalagot szereltük fel. Nagyon sokat jelentett, hogy ezzel kiiktattuk a szállítókocsikat. Ez vagy jelentőségű önköltségmegtakarítás volt. — Így elmondva, ez egyszerű... De amikor először megbeszéltük a szalagrendszert a műhelyekben, még sok ellenvéleménnyel találkoztunk.Mint általában minden új dolgot — ezt is ellenzés, vsszahúzódás fogadta. A műszakifizikai brigád mégis elhatározta: tervünket megvalósítjuk. Automatizáltunk, újítottunk, a legapróbb részletekig felbontottuk a munkafolyamatot, gondoskodtunk az anyagellátásról. — Az első eredmények? — A termelékenység egyik napról a másikra szinte megkétszereződött —, ezt adta a szalagrendszer. Persze, megnőtt az üzem nyeresége is. Az idén aztán terveink szerint folytatjuk ezt a munkát, felépítjük a nagy tekercselő szalagot. Itt a 30 kilowattos motorokat is automatizált munkaeszközökkel tekercseljük majd. A brigád sok alkotni akaró műszaki dolgozóból és szakmunkásból áll. S az idén nemcsak új szalag megoldása, munkájának kidolgozása vár rájuk — sok más problémát is meg kell oldaniuk. Itt az első nagy feladat: az üzemben is rátérnek a nemzetközi motorsorozat gyártására. Ez azt jelenti, hogy a motorok méretei, tengelynagyságai minden országban egyformák lesznek. A külföldre szállított hazai szerszámgép esetleges motorcseréjénél néhány év múlva már azonosak lesznek a méretek, egyszerűsödik, gyorsul a cse Tanulmányi szabadság technikumba járóknak Juhász József budapesti olvasónk kéri, hogy közöljük a tanulmányi szabadságról intézkedő jogszabályok számát és azt, hogy a technikum esti tagozatára járóknak mennyi tanulmányi szabadság jár. A tanulmányi szabadságról a 14/ 1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet 30. § (1) bekezdésével, valamint a 11/1957. (II. 20.) Korm. számú rendelettel módosított Munkatörvénykönyv végrehajtási rendelet 211. §-a intézkedik. Eszerint a technikumba járó dolgozóknak az esti tagozaton évente 6 nap, a levelezd tagozaton évente IS nap tanulmányi szabadság jár. Munkaruha megváltása Drótos Béla budapesti olvasónk azt kérdi, hogy helyesen járt-e el a vállalata, amikor a még ki nem hordott munkaruha megváltására kötelezte munkaviszonya megszűntekor. Vállalata helytelenül járt el. A munkaruha-juttatásról szóló 17/1958. (II. 21.) Komi. számú rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében ugyanis, ha a munkaruha kihordási ideje nem telt le és a munkaviszony megszűnik, a dolgozó megválthatja a munkaruhát. Erre kötelezni azonban nem lehet, ha a dolgozó nem akarja megváltani a munkaruhát, azt vissza kell venni. Pótszabadság kiszámítása 1960-ra Több olvasónk kérte, hogy táblázatban közöljük, miként kell a folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadságot kiszámítani 1930-ra. Az alább közölt táblázatban a dátumok a munkaviszony kezdésének határait, az utána következő számok pedig a pótszabadság napjait jelentik. 1919. július 2.-1930. július 1. 12 1930. július 2.-1933. július 1. 11 Terhességi setély túlhordása esetén Szép Jánosné miskolci olvasónk szeretné tudni, hogy kaphat-e terhességi segélyt, ha terhesállományba vételétől számítva, 42 napon túl következik be a szülés. Itt a szlés várható időpontjának megállapításánál orvosi tévedés történt, vagy a tillkoritás miatt a dolgozó nő a szülés előtt 42 napnál hosszabb szülési szabadságot és terhességi segélyt vett igénybe, a szülés előtti szabadságidő és a segélyezés ideje a szülésig meghosszabbodik. A szülés utáni szabadság és a gyermekágyi segélyezés ezáltal nem rövidülhet meg, tehát a gyermekágyi segélyezés ideje 42 napnál rövidebb ez észtben sem lehet. 1933. július 1936. Július 1939. július 1942. július 1946. július 1948. július 1950. július 1952. július 1954. július 1958. július 1958. július kft viszonyra badság. 2.-1939. július 1. 10 2.-1939. július 1. 9 2.-1942. július 1. 8 2.-1942. július 1. 7 2.-1942. július 1. 6 2.-1950. július 1. 5 2.-1952. július 1. 4 2.-1952. július 1. 3 2.—1056. július 1. 2 2.—1958. július 1. 1 2. után fce&fifiú, mimmég nem jár pótsza- Magyar tanácsi küldöttség utazott Angliába Hétfőn a Ferihegyi repülőtérről négytagú magyar tanácsi delegáció utazott Angliába. A küldöttség tagjai: Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Biczó György, a szegedi, Csernitszki Gyula, a győri tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál István, a debreceni tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A küldöttség búcsúztatására meg-jelentek: Varga András, a Minisztertanács tanácsszer- vek osztályának vezetője, to- vábbá a fővárosi tanács vég- rehajtó bizottságának több vezetője, és a Külügyminisztérium munkatársai. Ott volt John Edmund Dudley Street, a budapesti angol követség első titkára is. A tanácsi küldöttség előreláthatólag két hetet tölt Angliában. (MTI) Megérkezett a Svéd Királyság új magyarországi követe Január 30-án Budapestre érkezett Karl Fredrik Almqvist rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Svéd Királyság új magyarországi követe. A követet megérkezése alkalmából Csatorday Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője üdvözölte (MTI) NÉPSZAVA Nyereségrészesedési tanácsadó Szabó B. (Miskolc) arra kér választ, hogy az üzemben eltöltött folyamatos munkaviszonya alapján milyen többletnyereség illeti meg. A SZOT elnöksége irányelvei alapján a nyereségrészesedésnek elő kell jegyenie a törzsgárda kialakítását. Ezért az irányelvek magukban foglalják, hogy aki az üzemben hosszabb idő óta dolgozik, az alaprészesedésen felül az eltöltött idő arányában többletrészesedést kapjon. Tekintve, hogy levélírónk vasipari üzemben dolgozik, közöljük, hogy a 9205/1950. KGM. sz. utasítás, amelyet a szakszervezettel egyetértésben adtak ki —, előírja, hogy a tervidőszakban kiemelkedően jó eredményt elérő dolgozó nyereségrészesedését növelni lehet A növelő tényezők között első helyen említi az utasítás a hosszú, sokéves szolgálati időt. Tehát a vállalatnál eltöltött hosszabb szolgálati idő alapján többletrészesedést adnak. Annak mértékét tehát, hogy évenként milyen mértékkel emelkedik az alaprészesedés, az üzemi tanács határozza meg.* Fraport Balázs 1959. július 21- től 1960. január 18-igg dolgozott a Ruyzyantaárusyvárban. Fészesülhet-e nyereségrészesedésben? A vállalatoknál a dolgozóknak meghatározott időt kell eltölteniük, hogy nyereségrészesedést kapjanak. A SZOT elnökségének irányelvei szerint ez 3—6 hónap. Ezen belül az üzemi tanács dönt a vállalati sajátosság figyelembevételével. A Ruggyantaárugyár üzemi tanácsa döntése szerint a várakozási idő hat hónap, tehát, aki 1959. június 30-a után lépett munkaviszonyba, az az 1959. évi eredmények alapján fizetett nyereségrészesedésben nem részesülhet. Mivel olvasónk később lépett be a vállalathoz, ezért részére a vállalattól nyereségrészesedés nem jár.* P. József (Foktő): 1959 folyamán az O. M. 22. számú Építőipari Vállalattól önkényesen kilépett. Jár-e részére nyereségrészesedés. A nyereségrészesedés a kollektíva jó munkájának jutalma, amelyet a dolgozók a béren felül kapnak. Elosztásáról a SZOT elnöksége irányelvei alapján az üzemi tanácsok döntenek. A nyereségrészesedési rendszer azt a célt szolgálja, hogy segítsen a munkafegyelem megszilárdításában, ugyanakkor jutalmazza azokat, akik fokozott mértékben hozzájárultak a vállalat gazdaságos működéséhez. A munkaerővándorlás, az önkényes kilépők rontják a munkafegyelmet, ezáltal veszélyeztetik a vállalat eredményes munkáját is. Ezért az önkényes kilépők nyereségrészesedésben nem részesülhetnek. A Duna-bizottság megünnepelte alakulásának tizedik évfordulóját A Duna-bizottság január 20- tól 30-ig Budapesten megtartott 18. jubileumi ülésszakán megünnepelte a bizottság megalakulásának tizedik évfordulóját. A Duna-bizottság elnökévé S. Petrovicsot, Jugoszlávia képviselőjét, alelnökké pedig Puja Frigyest, Magyarország képviselőjét választották. A bizottság titkára Kristo Sztojcsev, Bulgária képviselője lett, a bizottság apparátusának igazgatójává M. Rusutot (Románia) nevezték ki. Az ülésszak munkájában részt vett Ausztria, a Dunabizottság új tagja, továbbá az ENSZ európai gazdasági bizottságának s a Vaskapu folyami igazgatásának megfigyelői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság szakértői. IPARI TANULÓNAK KŐMŰVES vagy ÁCS szakmába felveszünk fiatalokat, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték és a 17. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezés személyesen vagy írásban. Otthont, munkaruhát, teljes ellátást és tanulmányi előmenteltől függően ösztöndíjat biztosítunk! •Jelentkezés: É. M. 21. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest V. kerület, Apáczai Csere János u. 7. FELVESZÜNK azonnali belépéssel kazánfűtőket, csőlakatosokat, vizsgázott liftszerelőket (nyugdíjas is lehet) TMK lakatosokat és kubikosokat Munkásszállás nincs. Kedvezményes étkezést biztosítunk. Munkaruhát adunk. Kőbányai Műanyaggyár, Bp., X., Újhegyi út 3. (Elérhető 17-es autóbusszal) 1960. február 2