Népszava, 1960. május (88. évfolyam, 103–128. szám)
1960-05-01 / 103. szám
r- ___________| Éljen május 1. is A MI ÜNNEPÜNK mikor 1889-ben a nemzetközi munkásosztály, felmérve erőinek egyre szélesebb körű kibontakozását, a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusán elhatározta, hogy május elsején »minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendez, más volt még a világ képe. Királyok, császárok és cárok rendőrei rohamozták meg a felvonuló munkásokat, 10—14 órás munkaidőben dolgozott a proletár a kizsákmányolóknak, éppen csak megindult a hatalmas mozgalom, amely félévszázaddal korábban, Marx és Engels szavával hívta fel a munkásokat, hogy »Világ proletárjai egyesüljetek!« A hetven május elseje alatt megváltozott a világ arculata. Világrészeken át meg átzengett a májusi harci felhívás, a nemzetközi munkásszolidaritás szava és a mai május elsején hatalmas országokban, világrésznyi földdarabokon a proletariátus alkotta társadalmi rend, a szocializmus uralkodik. Amiért az első májusokon s még oly sokáig rendőrsortűzzel, kardlapozással szembeszállva tüntetett a munkásosztály, ma Valóság. 1917 Nagy Októberében az emberi történelem egészen új fejezete kezdődött — a munkásosztály győzelmeinek kora, a szocializmus győzelmeinek korszaka. Megszületett a Szovjetunió és ettől az időtől fogva a harcos május elsejéknek több, nagyszerűbb tartalma lett. A küzdő munkások, a májusi tüntetők előtt ott állt a példakép: a munkások és parasztok egyre erősödő, izmosodó hatalmának képe. A magyar munkásosztály— amely alighogy lerázta a céhrendszer bilincseit — mégis már akkor, hetven esztendővel ezelőtt is országszerte tettekkel visszhangozta a nemzetközi proletariátus harci felhívását. Sok-sok ezer munkás vonult fel Budapesten is, szembeszállva a kirendelt rendőrséggel és katonasággal a Városliget előtti térre. Nem lehet mély megindultság nélkül olvasni a felvonulásról szóló egykori tudósításokat, a harcos nagygyűlés szónokának, Engelmann Pálnak szavait: »... egy összetartozó egészet, egy egységes munkáspártot kell képezni...« — mondotta, hangoztatva, hogy csak együtt, a világ munkásainak közös harcával lehet győzni a kizsákmányolás felett. A mindennapi gazdasági harc csapatáról, a szakszervezetről is szólt: »Nem mulatás kedvéért jöttünk itt ma össze. Mi a mai napot, mint új korszak kezdetét ünnepeljük. Amit kivívni lehet, azt ki kell vívnunk szilárd szakegyesületi szervezkedés által.« Ez volt az első magyar május elseje fő mondanivalója. A mai májuson elmondhatjuk, hogy a magyar munkásosztály legjobbjai, a harcos tömegek mindig hűségesek voltak a május nagy jelszavaihoz. Hetven éven át, győzelmek, nagy csaták, átmeneti kudarcok és súlyos vérveszteségek, majd újra és ezúttal már egymást követő győzelmek igazolták, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép felemelkedésének szervezője, vezetője a munkásosztály erős pártja. Erős párt, amely mögött, mint a vezető erő mögött sorakoznak fel az osztály többi szervezetei, mindenekelőtt a szakszervezetek. Amit az első magyarországi május elseje a nemzetközi összefogás szükségességéről mondott, vérükké vélt a magyar munkásoknak. Hosszan lehetne ma beszélni a régi, felszabadulás előtti magyar május elsejékről, a lelkes és harcos tömegekről, a május elsejét sétává szelídíteni akaró opportunistákról, a két világháború közötti úgynevezett «néma tüntetésekről«, a reszkető reakciós uralkodó osztályok gonosztetteiről és a munkásosztálynak a győzelembe vetett törhetetlen hitéről, proletár internacionalista szelleméről. Mindezt bizonyára elmondják az ifjú felvonulóknak az idős munkások majd a májusi menetben. Számunkra most a legfontosabb a mai május üzenetét kihallani az egész világon zengő májusi dalból. A mi ünnepünk most már tizenhatodszor szabad május. Tizenhatodszor indul el felvonulásunk a dolgozók Magyarországán. Amióta a szovjet nép hősi erőfeszítései, a szovjet hadsereg véráldozata elhozta a szabadságot a magyar népnek, a május elseje más, szebb, nagyobb ünnep lett. A szocialista világrendszer országai között hazánk is ott van az emberi haladásért és békéért küzdők legyőzhetetlen csapatában. Megváltozott a társadalmi rend, szocializmust építünk , és változott, szüntelenül változik, fejlődik az ország is. Új arca van már Magyarországnak: népgazdasági terveink már a holnap képét is felrajzolják. A dolgozó ember derűs jelenéért és szebb holnapjáért vívott harc számadása lett a májusi ünnep és büszkén mondhatjuk el, a magyar dolgozó nép méltónak bizonyult a nemzetközi munkásosztály bizalmára, szeretetére és támogatására. Amikor 1956-ban, az ellenforradalom sötét erői vissza akarták forgatni a történelem kerekét, a proletár internacionalizmus ellen léptek fel először. A magyar munkásosztály megfelelő választ adott: az osztály ügyéhez, a nemzetközi proletárszolidaritáshoz való hűség szavait és tetteit. És felelt a nemzetközi munkásosztály is: segítséggel, mellénkállással mutatva meg, hogy a mi harcunk a proletár internacionalizmus győzelmének harca. Korunk a proletár internacionalizmus győzelmének kora — tehát az emberiség békés, jobb jövendőjének záloga is. A Szakszervezeti Világszövetség titkársága május elseje alkalmából üzenetet intézett a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez. Ez az üzenet is a nemzetközi munkásosztály nagy és mély felelősségérzetéről beszél, amelyet az egész emberiség sorsa, jövendője felett érez. Ebben az üzenetben először — akárcsak hetven évvel ezelőtt az első harcos májusi ünnep jelszavaiban — minden dolgozó ember jobb munkakörülményeiért hív harcba. Az egykori »három nyolcas«, a nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés hétévtizedes jelszavának mai változata ez. De a csak a munkásosztály közvetlen követeléseiért vívott harc mellé odasorakozott az új, a mai májusokon számos, az egész emberiség jövőjét szolgáló akció, harci feladat is. Az SZVSZ ebben az idei üzenetben a hidegháború megszüntetéséért, a tartós békéért vívott harcot is odasorolja május elseje feladatainak ünnepi jelszavai közé. A munkásosztály, amely a mi korunkban már egyedüli őrzője a népjogok, az igazi szabadság, a kizsákmányolástól mentes szabad élet, a valódi demokrácia a burzsoázia által már sárba tiport lobogójának, őrzője és leghivatottabb őrzője a békének is. A Szakszervezeti Világszövetség májusi felhívásának szavai megtalálják az utat a még oly különböző körülmények között élő, egymástól messzi földön élő dolgozók szívéhez és értelméhez is. A munkásosztály harcos ünnepe a mi korunkban már a békéért vívott harc ünnepe is. A hidegháború apostolai, az atombomba megszállottjai nem véletlenül azonosak a haladás leghangosabb, és legkíméletlenebb ellenségeivel! A nemzetközi munkásosztály, amikor az atomhalál perspektívája ellen szólítja harcba az emberiséget, a legnemesebb és legtisztább humanizmus jegyében mutat rá egy más, jobb, emberibb lehetőségre: a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versenyre. A békéért küzdő erők élén haladó Szovjetunió, a világ első szocialista nagyhatalma, az az ország, ahol elsőnek valósultak meg a dolgozó milliók májusi követelései, most, a következő hetekben, a csúcstalálkozón újra szót emel majd a leszerelésért, az atomfegyver törvényen kívül helyezéséért, a hidegháború megszüntetéséért. A nemzetközi munkásosztály nagy májusi seregszemléje csak aláhúzza majd ezeknek a követeléseknek egyetemes emberi voltát. Mert Moszkva és Budapest, New York és London, Afrika és Ausztrália májusi felvonulásai sokban különbözhetnek egymástól: különböző nyelveken különböző jelszavak szólnak, itt tábornokok haladnak munkásokkal egy sorban, ott rendőrség ügyel a »polgárok nyugalmára«, amott az épülő szocializmus eredményeit ünnepük n em itt még elviselhetetlen munkakörülmények ellen tüntetnek. De a béke védelmében, a háborús gyújtogatás ellen fellépő munkásmilliók nagy májusi tüntetése azonos hangon szól a Föld minden nyelvén. Így lett, ezért lett a mi korunkban a proletariátus nemzetközi szolidaritásának májusi ünnepe egyben a világ békét akaró embereinek nagy ünnepnapja is, száz- és százmilliók harcos béketüntetése. Valaha, hetven évvel ezelőtt a munkásember emberhez méltó életéért hangzottak fel az első harcos májusi jelszavak, a mai májusünnep az egész emberiségért emel szót, a békéért, az építésért, a jövőért, öt világrészben dong a föld a felvonuló százmilliók menetoszlopai alatt, öt világrész, az egész földkerekség visszhangozza a májusi lobogók alatt tüntető tömegek rendíthetetlen akaratát, békét a világnak! Írta: Somogyi Miklós. Világ proletárjai egyesüljetek! a világ munkásainak harci seresszemlére!NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI NAPJA • 88. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1960. MÁJUS 1. VASÁRNAP -------------------------------------------------------------Éljen a békéért, társadalmi haladásért küzdő népek barátsága! !